Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ 3 A Fővárosi Önkormányzat költségvetése A hiány tizennégymilliárd forint Befejezte munkáját az MDF VII. Országos Gyiílése Hűen az európai értékekhez Több mint 14 milliárd forin­tos hiányt tartalmaz a Főváro­si Önkormányzat ez évi költ­ségvetésének tervezete, amelyről jövő heti ülésükön határoznak majd a fővárosi képviselők. A városszervezés által összeállított előterjesz­tés ugyanis az 55,4 milliár­dos bevétellel szemben 69,6 milliárdos kiadással számol. A tervbe vett hiány döntő többségét, 13,9 milliárd forin­tot az összesen 24,2 milliár­dos beruházásokra fordíta­nák. A hiány többségére 10 milliárd forintos középlejára­tú fejlesztési hitel felvételét tervezik. Mintegy 3,5 milli­árd forintot pedig az EBRD biztosítana, egy tavaly aláírt szerződés alapján, a tömeg- közlekedés fejlesztésére. E szerződés szerint 2008-ig ösz- szesen 16,6 milliárd forintot fizet majd vissza a város az EBRD-nek. A költségvetési javaslat előterjesztője, Székely Gá­bor, a pénzügyekért felelős Május elseje megünneplése nemcsak kéznyújtás a mun­kástömegek felé. hanem a vá­lasztási kampány leghatáso­sabb eleme is lehet — véleke­dett ifj. Borbély Endre, az MSZDP vezetőségének tagja a Kéthly Anna Platform és Szeniorátus szombati orszá­gos gyűlésén. Az értekezlet napirendi pontjainak kifejtői (Benyó Pál, Bazsai Ferenc, Maurer László) szerint az 1990-es vá­lasztási kudarcnál is jelentő­sebb vereség érheti a pártot, ha a kampányidőszak érdemi munka helyett hatalmi acsar- kodást hoz. 1994 utolsó esély a parlamentbe kerülésre, ezért a jelenlegi, Király-féle pártvezetést a Platform és Szeniorátus támogatja. Az MSZP-től való teljes elhatáro­lódásnak meg kell történnie. A felelőtlen kommunistázás- nak véget kell vetni, mi több — ahogy már 1989-ben is meghirdették —, a becsüle­tes, a szociáldemokrácia ügyét fölvállaló hajdani Magyar—belga — pontosab­ban flamand — szakszerveze­ti tanácskozást tartottak szom­baton a Kereszténydemokra­ta Néppárt fővárosi székházá­ban. Az együttműködés lehe­tőségeinek feltárását célzó megbeszélésen magyar rész­ről a Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (Keszosz), a Mun­kástanácsok Országos Szövet­sége, valamint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) ke­resztényszociális platformja képviseltette magát, a belga tárgyalóküldöttséget a fla­mand Keresztény Munkavál­lalók Szövetsége három veze­tő tisztségviselője alkotta. A flamand kormány támo­gatásával a múlt évben létre­főpolgármester-helyettes úgy véli, hogy a meglévő adósság- szolgálat mellett is elfogadha­tó egy ilyen nagyságrendű hi­telfelvétel. A főpolgármes­ter-helyettes szerint csupán az a fontos, hogy az adósság- szolgálat, illetve az idén tény­legesen felvett fejlesztési célú hitelek adósságszolgála­tának együttes összege nem haladja meg az éves költség- vetés bevételi oldalának 15 százalékát. A költségvetési javaslat 185 millió forintos általá­nos, és 750 millió forintos céltartalékkal számol. Ez utóbbinak a sorsáról némi megszorítással a főpolgár­mester határozhatna. Az ál­lamháztartási . törvénynek megfelelően külön tartal­mazza a javaslat a 24 alapít­vány 206 millió forintos tá­mogatását is. A törvény sze­rint ugyanis testületi döntés szükséges az alapítványok közpénzből történő támoga­tásához. MSZMP-tagokat szívesen lát­ják soraikban. Bácskaiék elszakadási kí­sérlete kritikus időszakban gyöngíti apártot, s az MSZP malmára hajtja a vizet. Bács­kai Sándor és társai önmagu­kat zárják ki az MSZDP-ből és a platformból, ha sérelme­ik (nem jutottak vezetőségi pozíciókba!) miatt támogató­kat és tagokat idegenítenek el a párttól. Kapolyi László rövid beszé­dében vádolta az MSZDP vá­lasztási programját. A népes­ség fogyásának megállításáról, a környezetvédelem hatásossá­gának növeléséről, egy új köz­oktatási és közművelődési rendszer kidolgozásáról, a piac­építés folytatásának fontossá­gáról szólt. Ifjabb Borbély End­rével egyetemben hangsúlyoz­ták — a pártvezetőség a Plat­form és Szeniorátus munkáját támogatja, a történelmi szocde- mek észrevételeit, javaslatait elbírálja és beépíti a pártprog­ramba. jött Belgiumban egy Ma­gyar—Flamand Társaság el­nevezésű szervezet, A társa­ság nemrégiben úgy határo­zott, hogy tavasztól, több tur­nusban, négy-négy magyar szakszervezeti munkatársnak adnak lehetőséget belgiumi tapasztalatszerzésre. A szom­bati tanácskozás célja épp e tanulmányutak megtervezése volt. A résztvevők megismer­nék a szervezet munkavállaló önsegélyezésének belgiumi formáit, tapasztalatait, s tájé­koztatást kapnának a szak- szervezeteknek a munkanél­küliség kezelésében betöltött szerepéről, az agrárszektor magánvállalkozóinak érdek- védelméről. (r. z.) (Folytatás az L oldalról) A csökkenő munkanélkü­liség és infláció, a tőzsde optimizmusa, a kordában tartott költségvetési hiány azt jelzi: Magyarország gazdasága túljutott az átala­kítás nehezén és a fellendü­lés küszöbére érkezett. Szabó Tamás hangsú­lyozta: az elosztás feletti terméketlen küzdelem he­lyett a gazdaság növekedé­sére kell törekedni, mely­nek motorja a magángazda­ság. Az MDF gazdasági programjának középpontjá­ban a magángazdaság felté­teleinek javítása áll. Hi­szen csak a versengő ma­gángazdaság teremt új munkahelyeket, növeli a jö­vedelmeket, azaz lehetővé teszi, hogy a szociális piac- gazdaság jólétet teremtsen mindenkinek. A késő esti, éjszakai órákban a küldöttek zárt ülésen az MDF 1994-es vá­lasztási programtervezeté­hez szóltak hozzá. Az ülés végén Boross Péter, az MDF alelnöke az elmúlt három és fél eszten­dő munkáját elemezte. Mint mondotta: azért ké­szül ez a program, hogy az elkövetkezendő évekre meghatározza a Magyar Demokrata Fórum cselek­vésének irányát és céljait. A hangsúlyt most a prog­ram gazdasági fejezetére kell helyezni, mert ennek megerősítése, a szociális pi­acgazdaság megteremtése kulcsfontosságú, nemze­tünk jövője szempontjából meghatározó feladat. — Programunk egyik fő értéke az, hogy megvalósít­ható — mutatott rá Boross Péter. — Nem tartalmaz de­magóg elemeket, nem akar­ja csalfa ígéretekkel megté­veszteni a választókat. Az országos gyűlés má­sodik napján, szombat dél­(Folyatatás az 1■ oldalról) Az ellenzék vitatkozott és kritizált, ám más utat nem je­lölt meg. Most sorra kijelen­tik —- mondta Sutján László, hogy az általuk kifogásolt rendelkezéseket is tisztelet­ben tartják, kormányra kerülé­sük esetén pedig végrehajtják a kárpótlás, illetve az egyhá­zi tulajdon rendezését. Elis­merik az országra kívülről ne­hezedő terheket, és nem ígér­nek gyors felemelkedést. A választóknak kell eldön­teni, kikben bíznak jobban. Sorsunk jobbra fordulása ak­kor várható, ha sikerül kimoz­dulnunk bénító levertségünk­ből. A kereszténydemokraták elengedhetetlennek tartják a gazdaság növekedését. Külö­nösen fontosnak tartjuk a la­kásépítkezések állami segíté­sét — hangsúlyozta Surján László. A gazdaság rendbeté­telének fontos eszköze a pri­vatizáció, ám mi másként folytatnánk. Átláthatóbb, tisz­előtt a határon túl élő ma­gyarok vezető személyisé­gei szóltak fel. Markó Bé­la, az RMDSZ elnöke. Du- ray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Politikai Mozga­lom elnöke és Ágoston András, a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke legfon­tosabb kérdésnek a határo­kon túli magyarság autonó- mai-törekvéseinek támoga­tását és megvalósítását tar­tották. A küldöttek ezután szek­ciókban, zárt ülésen folytat­ták munkájukat. A téma a párt választási programjá­nak megvitatása volt. A de­legáltak ekkor szavaztak az új pártelnök személyéről és az országos elnökségben megüresedett négy helyre je­löltekről is. Lezsák Sándor, a délutá­ni órákban számolt be en­nek eredményéről. Az MDF elnöke Für La­jos lett, aki 685 voksot ka­pott. Az országos elnökség­be jelöltek közül az első fordulóban senki sem kap­ta meg a szükséges szava­zattöbbséget. A második fordulóban, melynek ered­ményét a késő esti órákban hozták nyilvánosságra, Bal- sai István, Schamschula György, Filó Katalin, Do­tább szabályozottabb folya­matot kívánunk, amelynek irányításához nem kell két méregdrága szervezet, külön tárcanélküli miniszter, és cím­zetes államtitkár. A társadal­mat feszélyezi a szétnyílt szo­ciális olló, a társadalom nehe­zen viseli el a kevesek meg­gazdagodását, illetve a nagy­mértékű elszegényedést. Olyan intézkedéseket terve­zünk, amelyek tartóssá teszik a még csak jelzésszerűen je­lenlévő gazdasági felemelke­dést. Ha az alacsony jövedel­műek fogyasztása, illetve vá­sárló ereje nő, akkor számít­hatunk arra, hogy a hazai ter­mékek felé irányul. A mező- gazdaságot is szeretnénk tá­mogatni az olcsóbb belpiaci árak és a nagyobb export ér­dekében. Programunk a cse­lekvés programja, legyen minden állampolgár érdekelt abban, hogy több értéket állít­son elő. (t. á.) bős Krisztián és Salamon László indulhatott. — A politika tétje, a tét nagysága ma sem kisebb, mint volt 1989 őszén — mondotta a Für Lajos, az MDF új elnöke székfogla­lójában. — Választások előtt állt az ország, megmé­rettetés előtt állt az MDF akkor is, mint áll az ország és áll az MDF ma is. Ak­kor az volt a tét, hogy egy csődbe jutott rendszerből merre vezet majd az út. Marad a posztkommunista vegetálás, vagy a nemzet józan többsége az alkotmá­nyos és törvényes demokrá­cia mellett dönt. — A tét ma nem ugyan­az, de semmivel sem ki­sebb — folytatta az MDF új elnöke. — A baloldali erők azóta rendezték akkor szétziláltnak látszó sorai­kat, s ma újra hatalomra törnek, a hatalom vissza­szerzésén fáradoznak. Végezetül Für Lajos nyo­matékosan rámutatott: meg kell felelni a mai kihívá­soknak. A politikai demok­ráciának, a szociális piac- gazdaságnak, amelyek a .XX. század végén a világ legkorszerűbb eszméi. Ez­zel összefüggésben hangsú­lyozta: azt fogadtuk meg, hűek maradunk az európai Tegnap autóbuszok özönlöt- ték el a Budapest Sportcsar­nok környékének parkolóit. Mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a MIEP és a Torgyán- féle kisgazdapárt közös ren­dezvényére, amelyen pénzfel­dobással döntötték el, hogy a két pártvezér közül ki legyen az első felszólaló. Csurka István Magyaror­szágot olyan műhelynek ne­vezte, ahol a világ szeme lát­tára zajlik a rendszerváltozás. Óvta hazánkat a Nyugat-imá- dástól, amelyben szerinte a kommunista és a liberális saj­tó áll az élen. „Vajon attól nyugatiak leszünk-e, hogy je­lenleg a budapesti és részben a vidéki fogyasztásunk egyre nagyobb része jól csomagolt és sokszor kiváló minőségű nyugati árucikk, amelyet egy­re drágább pénzért veszünk meg?” — tette fel a kérdést, értékekhez, a keresztény ér­tékekhez. Tegnap délelőtt az újon­nan megválasztott elnöksé­gi tagok bemutatásával nyílt meg az országos gyű­lés harmadik napja. — Azt szeretném képvi­selni az MDF elnökségé­ben, amit eddig a parla­mentben — mondotta a szónoki emelvényre első­ként fellépő Balsai István, majd hozzátette: azon fára­dozom igazságügy-minisz­terként, hogy megteremt­sem a rendszerváltozás jogi kereteit. Dobos Krisztina a csa­lád fontosságát, ezen belül is a nők szerepét hangsú­lyozta. Salamon László ugyan­olyan aktivitással szeretne dolgozni az MDF elnöksé­gében, mint tette ezt eddig a politika terén a nemzeti­keresztény értékek szerint. — Elszántan és hatéko­nyan — foglalta össze e két szóval munkamódsze­rét Schamschula György. A rövid bemutatkozáso­kat követően Für Lajos is­mertette a párt országos számvizsgáló, és az etikai, fegyelmi bizottságának új tagjait, majd az országos gyűlés és a szekció-állás­foglalásokat. Ezután Egon Klepsch, az Európa Parlament elnö­ke intézett üdvözlőbeszé­det a gyűléshez, amelyben kifejezte személyes kötődé­sét az MDF-hez, mérföld­kőnek nevezte az 1994-es országgyűlési választáso­kat. Végezetül sok sikert kívánt a felkészüléshez, a választásokon való jó sze­repléshez. A Magyar Demokrata Fó­rum VII. Országos Gyűlése tegnap a kora délutáni órák­ban az elnöki zárszót köve­tően befejezte munkáját. (klug) majd többek között az egyko­ri Németh-kormány szakértő­ként kikiáltott tagjaitól szólt, arról, hogy közülük ma ki, hol tölt be felelős pozíciót a zömében a rendszerváltozás előtt alapított, vagyont átmen­tett cégekben. Ezzel kapcso­latban kijelentette: „Rendet akarunk csinálni az Állami Vagyonügynökségben és a bankokban.” Torgyán József ugyancsak kemény szavakkal illette a volt kommunistákat — és a jelenle­gi kormányzatot is —, s töb­bek között úgy vélekedett, hogy az egykori párttitkárok, vezérigazgatók és tanácselnö­kök addig szónokoltak a ma­gántulajdon ellen, amíg meg­szabadították a magyar társa­dalmat ettől a rákfenétől, és el­lopták maguknak a gyárakat, az üzemeket és a bányákat. (b) Bizalmat szavaztak a vezetőségnek A szocdemek utolsó esélye N. V. Belgiumi tanulmányút Kereszténydemokrata program Támogatás az édesanyáknak A MIÉP és az FKGP a Budapest Sportcsarnokban A volt kommunisták ellopták a gyárakat Abai Tamás isaszegi küldött, aki az oktatási és tudomány- politikai szekció munkájában vett részt lapunk kérdésére röviden így összegezte az országos gyűlés három napját: óriási dolog, hogy két és fél hónappal az ország sorsát meghatározó választások előtt ilyen nagy egység van a Magyar Demokrata Fórumon belül. A párt vezetése sta­bil, elfogadott programmal rendelkezünk, már csak ki­sebb részfeladatokat kell meghatároznunk, s bátran nézhe­tünk a választások elé. Elmondotta: a tanácskozás két nagy pozitívumának a szervezettséget és a konstruktivizmust tartja. Örömmel töltötte el a határon túl élő magyarok vezető személyisé­geinek, Ágoston Andrásnak, Duray Miklósnak és Markó Bélának azon kijelentése: ha tehetnék, kivétel nélkül az MDF-re adnák le voksukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom