Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Ára: 13,50 forint Magunkért mindent, mások ellen semmit! Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével készült beszélgetés a 9. oldalon olvasható % 150 éve született Munkácsy Mihály „1844-ben Munkácson volt szerencséje a napvilágnak en­gem megpillantani" — írta önéletrajzában a magyar kép­zőművészet korszakos jelen­tőségű mestere, a február 28-án, 150 évvel ezelőtt szüle­tett Munkácsy Mihály. A fiatal festő Németország­ban kezdte művészeti tanul­mányait, majd a francia fővá­ros felé vette az irányt. Azon­nal meghódította Párizst. Hu­szonöt éves volt, amikor a he­lyi Salon kiállításán világsi­kert aratott Siralomház című képe. Munkácsy a sikert ki­használva le is telepedett Pá­rizsban Igazi festőfejedelme volt a francia fővárosnak. Fényes háza minden pénteken a pári­zsi művészeti élet központja­ként szolgált. Hírneve ha­zánkba is eljutott. Amikor Magyarország fennállásának ezredik évfordulóját ünnepel­te, még óriásként tért haza, hogy megfesse a Honfogla­lást, de egészsége már nem volt a régi. Az ünnepség után összeroppant, elhatalmaso­dott rajta elmebaja. A bolon­dokházában halt meg az egy­kor ünnepelt „palotás festő”. Befejezte munkáját az MDF VII. Országos Gyűlése Hűen az európai normákhoz Für Lajosnak, az MDF új elnökének, az elsők között gratulál Grosics Gyula Erdősi Agnes felvétele Für Lajos honvédelmi mi­nisztert a Magyar Demokra­ta Fórum elnökévé, Balsai István igazságügyminisz­tert, Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, Salamon Lászlót, az Országgyűlés Al­kotmányügyi Bizottságának elnökét és Dobos Krisztina országgyűlési képviselőt az MDF országos elnökségé­nek tagjaivá választották meg a küldöttek az MDF há­romnapos VII. Országos Gyűlésén. Múlt pénteken a gyűlés a késő délutáni órákban mó­dosította az MDF alapszabá­lyát. Eszerint még akkor is megmarad az ügyvezető el­nöki poszt, ha más személy tölti be a miniszterelnöki, il­letve a pártelnöki tisztséget. Ezután Kulin Ferenc frak­cióvezető beszélt a párt programjáról. Kiemelte: ez a folytonosság programja, amely folytatása az 1989-es pártprogramnak, a Nemzeti Megújhodás Programjának és a Boross-kormány prog­ramjának. — A csődbe jutott szocia­lista gazdaság átalakításá­nak nehéz és áldozatos idő­szaka van mögöttünk — mondotta ezt követően Sza­bó Tamás privatizációs mi­niszter, az MDF alelnöke. (Folytatás a 3. oldalon) Nem nyugodnak meg az indulatok Dabas Sá­riban: a napokban raj­zos gúnyröplapot tet­tek a helyi plébános le­vélszekrényébe. (Erről szóló írásunk a 6. olda­lon.) Surján: támogatás az édesanyáknak Az idei választások fő tétje az, hogy sikerül-e a társada­lom csalódottságát, letargiáját legyőzni. Felismerjük-e, hogy mai nehéz helyzetünkből van kiút és megtaláljuk-e a kiutat? — hangsúlyozta Surján László, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke a KDNP tegnapi budapesti kampányindító nagygyűlésén. Közép- és Kelet-Eruópa né­pei csalódtak a tervgazdaság­ra épített rendszerek bukása után, elsősorban az elmaradt életszínvonal- emelkedés mi­att. Az Európai Közösség fel­mérése szerint nemcsak Ma­gyarországon van ez így. ha­nem mindenütt a térségben. Az okot nem lehet tehát egye­dül a kormányban keresni — mondta Surján László. Van­nak már jelek gazdasági hely­zetünk javulására: növekszik az ipari termelés, az összeom­lott keleti piacok helyett a ma­gyar áruk utat találtak a fej­lett országokba, növekedett a valutatartalékunk, ha lassan is, de csökken az infláció. Az ország hitelképes, külső adós­ságállományunk nem nőtt, a bruttó adósság növekedése mögött pedig a beérkezett öt és fél milliárd működőtőke ta­lálható. A pénzpiac bízik Ma­gyarországban, mi ne bíz­nánk hát magunkban? — tet­te fel a kérdést Surján László. Bizakodásra ad okot az is — tette hozzá, hogy közel egy éve megállt a munkanélküli­ség növekedése, nőnek az adóbefizetések, eredményes a vámok behajtása. Rendkívül fontosnak tartjuk azt is, hogy az elmúlt néhány esztendő alatt számos új szociális ellá­tást vezettünk be: megterem­tettük a tartósan munkanélkü­liek számára a jövedelempót­ló támogatást, létrehoztuk a többgyermekes édesanyák számára a nyugdíjalapnak is számító gyermeknevelési tá­mogatást, családi — váran­dóssági — pótlékot fizetünk a még meg nem született mag­zat után, valamint bevezettük a lakhatási támogatást, amely az emelkedő lakbérek, víz és csatorna, valamint gáz- és áramdíjak megfizetését segí­ti. Hatalmasat fejlődött a szo­ciális ellátás intézményrend­szere, az évszázad legjelentő­sebb szociális hálózatfejlesz­tését hajtottuk végre -— hang­súlyozta a KDNP elnöke. Haj­léktalan szállásokat, napközi melegedőket hoztunk létre, megszerveztük a szociális ét­keztetést és bolthálózatot. A függetlenné vált nyugdíjbizto­sítási rendszer képes a nyugdí­jak karbantartására. A mosta­ni 10 százalékos nyugdíjeme­lés például mérsékli az egész­ségbiztosítási ágazat egyensú­lya miatt elengedhetetlen gyógyszeráremelés okozta sú­lyos gondokat. (Folytatás a 3. oldalon) Az egyház és a pártok Egyház és modem társadalom címmel háromnapos tanácsko­zást szervezett a Friedrich Na­umann Alapítvány Visegrá- don. A fórumon a többi között a katolikus egyház, illetve a protestantizmus európai és ma­gyarországi jövőjéről esett szó. A konferencia kerekasztal- beszélgetéssel zárait, amelyen Bolberitz Pál, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem hittudo­mányi karának dékánja, Sze- bik Imre evangélikus püspök, Márkus Mihály református püspök. Bodnár Ákos, a refor­mátus egyház zsinatának vilá­gi elnöke, valamint az MDF képviseletében Fasang Árpád zeneszerző, Surján László, a KDNP elnöke, Lukáts Miklós a miniszterelnöki hivatal ál­lamtitkára, Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője és Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke fejtette ki álláspontját az egy­ház és a pártok kapcsolatáról. (Folytatás a 4. oldalon) Istenem, tekints Boszniára! Vasárnap délután van. E pillanatban jósnak vagy magas rangú, a NATO vezérkarához tartozó tisztnek kellene len­nem ahhoz, hogy tudjam: az éjszaka lehullanak-e a bom­bák Szarajevó körn yékére. Nem tudhatom. Am, mert a közvetlen közelünkben van a hadszíntér, biztos, hogy ma­gyarok milliói idehaza, a Vajdaságban, Szlovéniában és Horvátországban, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken s szerte a világban ugyanúgy, mint mi, visszafojtott lélegzet­tel figyelik a képernyő' előtt majd az amerikai tévéállomás csatornáján, vajon mi történik pár száz kilométerre Pest­től délre, vagy éppen — mint a délvidékiek esetében — otthonuktól szinte karnyújtásnyira. Bízzunk benne, hogy a hadban álló felek fölmérik a további vérontás és a pusz­títás következményeit, s a következőkben már a tárgyaló- asztalt választják, hogy ott döntsék el a boszniai muzulmá­nok és szerbek jövőbeni sorsát. Am miközben várjuk azt az éjszakai percet, melyben megbizonyosodhatunk arról, hogy elhallgatnak-e a fegy­verek, avagy pont ellenkezőleg, eddig sose látott, sose hal­lott háború bontakozik ki a havas Boszniában, jó számot vetni azzal: mekkora érték a biztonság, a nyugalom. A magyar politika mindeddig azt az álláspontot képviselte, amelyik higgadt, nyugodt, mértéktartó jelzőkkel látható el, ami természetszerűleg érthető', mert nem lehet célunk a térségünkben zajló események kapcsán az indulatok föl­korbácsolására, hisz az megnehezíthetné sok ezer délvidé­ki magyar mindennapi életét. A magyar politika célja ez esetben is, hogy a legkisebb veszteségek árán, minél előbb fejeződjék be az az öldöklés, melynek ártatlan gyermekek is az áldozatai, s ami az előbbihez képest ugyan jelentékte­len, de mégis megemlítendő': milliárdos károkat okoz a magyar gazdaságnak. A boszniai hiáború olyan mérték­ben harapőzott el, amire józan európai gondolkodású em­ber nem számított. Éppen ezért nem kétséges, Szarajevó ostromának véget kell vetni, ám fájdalmas lenne, ha az események végére a pontot a NATO harci gépeiből hulló bombák tennék. Magyarországnak ebben az esetben is egyetlenegy útja marad: nem lépni le arról az útról, ame­lyen eddig is haladva távol tartottuk magunkat az esemé­nyektől, de mégis menekülők tízezreit fogadtuk be, azaz minden emberi segítséget meg kell adnunk a rászorulók­nak — mint eddig tettük —, legyenek bár szerbek vagy al­bánok vagy mohamedánok... Ézek a pillanatok alkalma­sak annak bizonyítására: Magyarország népe békét akar, miért is a magyar politikai élet irányítói nem , játszadoz­hatnak” a boszniai tüzekkel. Bízunk benne, hogy ezt az egész világ tudja. Azok biztosan, akik ismerik a magyar­ság vérzivataros történelmét. Ők igazán megértik azokat a magyarokat, akik most, a vasárnapi ebéd utáni pihenés­ben így fohászkodnak: Istenem, tekints le Boszniára! Vödrös Attila KDNP-nagygyűlés Gyomron Kereszténység és hazafiság A KDNP a választások első fordulójának befejeztéig egyetlne párttal sem kíván szövetséget kötni. Más pár­tok jölötjeinak lejáratása és befeketítése helyett remé­nyeink szerint saját programunk pozitívumai, valamint a keresztény értékrend hű képviselése hozza meg szá­munkra a győzelmet — mondotta Rubovszky György jogász, a párt gyömrői választókerületének képviselő-je­löltje tegnap a helyi művelődési házban megtartott kampányindító nagygyűlésen. Összejövetelen elsőként Ró­naszéki Aladár orvos, a KDNP Gyömrői Szervezeté­nek elnöke üdvözölte a jelen­lévőket, aki bevezetőjében a keresztény szellemiség és ha­zaszeretet felvállalásának fon­tosságáról szólt. Ezt követő­en mutatkozott be Ru­bovszky György, aki életraj­zának rövid ismertetése után kiemelte, hogy a jövő zálogát a felnövekvő nemzedék egész­séges szellemű nevelésében látja. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom