Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19 / 42. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. FEBRUÁR 19., SZOMBAT 9 Öt éve hunyt el Emlékezés Békési Panyik Andorra Tiszteletes Békési Panyik Andor urunk már öt éve nincs köztünk, 1989. március 1-én visszaadta lelkét teremtőjének. Utolsó földi útjára 1989. március 10-én kísértük az ócsai református temetőbe. Halála után egy évvel Ócsa díszpolgárává választották. Békési Panyik Andor református lelkészünk közel 40 éven át szolgálta hűséggel az ócsai református gyülekezetét. A nagytiszteletű tudós lelkipásztor, világhírű Kálvin- kutató, a nagy elődök nyomdokain járt, filozófiai és teológiai képzettsége jelentős volt. Általános műveltsége is nagy tiszteletet parancsolt környezetében. (...) Egyházunk lelkészei között azon kevesek közé tartozott, akiknek mind az Ó-, mind az Újszövetségi tudományokból a legmagasabb fokú nemzetközi tudományos fokozata volt. Tanító professzorai Amerikában fényes jövőt és nagy karriert jósoltak neki, ő azonban hazajött szülőfalujába, Ócsára. Hitéből táplálkozó szerénységére jellemző mondása, hogy inkább lesz harangozó saját falujában, mint egyetemi tanár Amerikában, pedig a megjövendölt fényes jövőt ott bizonyára könnyebben elérhette volna. Családjával együtt vállalta a nehezebb sorsot,, nem egy ízben a hátratételt is, mert itthon akarta szolgálni népét. Ilyen a valódi, őszinte hazaszeretet! Többször hangsúlyozta: hűnek lenni annyit jelent, hogy hűnek lenni önmagunkhoz, elhivatottságunkhoz, a ránk bízottakhoz, emberekben és dolgokban, és ami az egésznek alapja, hűnek lenni a minket elrendelő-elhívó, pályára állító Istenünkhöz. Ez ad erőt a taps nélküli helytálláshoz! A Gondviselő segítségét tapasztalhatta meg, amikor az éber cenzúra ellenére is egy-egy bátor szerkesztő jóvoltából megjelentek (megjelenhettek) cikkei a Theoto- giai Szemle, Református Egyház, Reformátusok Lapja hasábjain. Életének utolsó éveit mint kutatóprofesszor teljes egészében a kutatómunkának szentelte. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ezekben az években tőle tanulhattam, mert a nyelvleckék után az ősz, de szívében mindig fiatal tudós, örökérvényű igazságok élményeit mindig továbbadta. Élővé tette a képet, amint Einstein kalapot emelt a templom előtt, mert ő látta. Életének hitvallását viselkedése, magatartása mindig és minden körülmények között szinte sugározta. így tanított és nevelt Ő, a HITRE! ,Alert tudom, hogy nem marad belőlem Csak egy porszem ha meghalok. De egy porszem is világít, ha rásüt a Nap. Add uram, hogy én is ilyen porszemed lehessek.” Tiszteletes urunk kötelességtudata ma is követendő példa. (...) Kozma Elek Ócsa A Szent Márton tiszteletére épített isaszegi „öreg templom” esti díszkivilágításban Balázs Gusztáv felvétele Látogatóban a Hit és Fény Egyesületnél Szeretsz? Leszel a barátom? A Hit és Fény Magyarországi Egyesületéről Budapest, Rózsák tere, görög katolikus plébánia. Itt ünnepli a farsangot a Mustármag és Napsugár csoport, a Hit és Fény Magyarországi Egyesületéből. Ez így nagyon komolyan hangzik. De ha belépünk a kisterembe, „furcsa” világba érkezünk. A falaknál körben értelmi fogyatékos sérültek, szüleik, barátaik ülnek, sétálnak, beszélgetnek, integetnek, esetleg kiabálnak. A színes kaval- kád oka hamarosan kiderül: megkezdődött a jelmezesek felvonulása. Egy „riporter” mutatja be egyenként az álarcosokat, némelyek magánszámmal is kedveskednek. * „A Hit és Fény egy lourdes-i zarándoklat alkalmával született 1971-ben. Erre a lépésre azért határoztuk el magunkat, hogy segítsünk az értelmi fogyatékosságban szenvedő embereknek megtalálni igazi helyünket az Egyház szívében.” — olvasom a tájékoztatóban. — Egy francia házaspárhoz fűződik a kezdet — meséli Rudas Zsuzsanna, a Hit és Fény magyarországi felelőse — sérült gyermekükkel Lour- des-ba mentek zarándoklatra, ahol mély sebeket okoztak nekik azzal, hogy még a szállodában sem fogadták el őket. Fájdalmukkal a sérültekkel együtt élő Jean Vanier-hez és Marie-Héléne Mathieu-höz fordultak. Bennük indította el a Szentlélek egy együtes húsvéti zarándoklat tervét, ahol olyan találkozó csoportok ünnepelnének együtt, melyekben sérült, szülő és segítő barát egyenlő „arányban jelen van. Itt született meg a Hit és Fény, így kezdtek találkozni csoportjai parókiákon, plébániákon. * A jelmezesek szereplésével mese születik. Hol volt, hol nem volt egy cigánylány, aki egyszer az erdőbe ment sétálni. Ott rövidesen nagy veszélybe került, mert megtámadták az erdő állatai. Nemsokára jött a jó szellem, de segíteni sajnos nem tudott. Több Piroska is érkezett segítségül, de hiába. Ekkor jött az ötlet, hogy hívják a híres erdőszéli doktort. A doktor éppen esküvőjét ülte, de azért szívesen szaladt segíteni. A bajbajutott cigánylánynak először szórakozottságában receptet készült írni, mire végre megtudta, mi a baj, és sikeresen elkergette a vadállatokat. * — A magyarországi kezdetekről annyit — folytatja Rudas Zsuzsanna —, hogy több szálon induló kezdeményezések találkoztak 1985—86-ban. Egyrészt Kozma Imre atya zugligeti fogyatékos gyermekeket oktató hittana, másrészt a köveskáli és únyi nyaraltatások résztvevői. A megalakult Hit és Fény Magyarországi Egyesülete ma 13 elfogadott közösséget számlál, főképpen Budapesten és vidéki nagyvárosokban. Pest megyében Gödön van két speciális csoportunk, Szigetszentmiklóson és Biatorbágyon alakulófélben vagyunk, és Érden érdeklődnek irántunk. * „Előre a jobb lábad, azután hátra, előre a jobb lábad, azután rázzad! Egy kis bugi-bu- gi, azután forgás. Tapsolj egyet pajtás!” A jelmezét levetett társaság önfeledten játszik, táncol és énekel. A magnó sajnos elromlott, de sebaj, így a „bu- gi-bugit” saját magunk szolgáltatjuk. Aztán véget ér a tánc. — Menjünk medvét vadászni! — hallatszik a kiáltás, és kezdődik egy új játék... * — A Hit és Fény nem karitatív szervezet, a sérültekkel és egymással a kölcsönösség alapján áll a kapcsolatunk. Mindnyájan adunk és kapunk egymástól. Nem a nagyság, nem a létszám és nem az anyagi javak a lényegesek, ami minket éltet, a személyes kapcsolataink — melegszik bele Zsuzsa a beszélgetésbe. — Számunkra a lényeg, hogy találkozóinkon együtt éljük át a táncot, a személyes beszélgetéseket, a játékot. Egy asztalhoz ülünk egymással. * Részlet a belső tájékoztatóból, a „Ladik”-ból: „Amikor a közösség minden tagja együtt van, éneklés után elmagyarázzuk az este értelmét: megmossuk egymás lábát, ahogyan Jézus kérte tőlünk. pusztult az ősi templom, így amikor a barokk időkben megújult, már az eredetinek csak a szentélye állt. Ezt aztán, kiegészítették a későbbiek során, méghozzá a budapesti Belvárosi temploméhoz hasonlatosan. Végezetül idézzük fel a má- rianosztrai kegyhelynek a Boldogasszony fohászkodó, öt versszakos zarándokénekének — kezdő és befejező részét: „Oltárodnak zsámolyán könnyezve imádkozom, Szorgalmasan morzsolga- tom gyöngyszemű kis olvasóm, Lelkem felszáll Tehozzád, Boldogasszony, Szűzanya, Hogy megessen drága Szived, Tehozzád esd szavam. ” Még egy kérésem van Hozzád, Boldogságos, Szűz- anya, — Majd egyikőjük a jobbján ülő lába elé térdel, két lábát megmossa. Szépen, lassan, sok szeretettel és tisztelettel. Ezek szent mozdulatok. Meg- törli a lábát. Amikor befejezte térden állva marad, ez pedig kezét a fejére teszi... Mind a ketten imádkoznak. Ez a kölcsönösség megnyilvánulása.” * A farsangi ünnepet közös ima zárja. Egyikünk felolvassa a nyolcadik zsoltár szövegét. „Micsoda az ember — mondom —, hogy megemlékezzél róla? És az embernek fia, hogy gondod van reá? Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél és dicsőséggel megkoronázod őt!” (Zsolt 8.6—7.) Egymás kezét fogva imádkozunk és búcsúzunk. De csak egy hónapra... * — Azzal fejezném be — búcsúzik Zsuzsa, — hogy a sérült embernek két alapvető kérdése van. Szeretsz? Leszel a barátom? Úgy gondolom, Jézus is pontosan ezt kérdezi tőlünk, mikor hív minket. Nánási Tamás A rend címere Ha majd egyszer elérkezik a mi utolsó óránk. Állj halálos ágyunk mellé szent Fiadnál jó Anyánk, Vigyétek mennyországba bűnös lelkünk Mária!" (bozó) A legrégebbi szentély Rádiós mise Márianosztráról Holnap a Kossúth rádió 10.05-től Márianosztráról, a pálos templomból közvetíti a római katolikus szentmisét. A szentbeszédet Borsos József pálos atya mondja. A Pest megyei Márianoszt- ra leginkább a börtönéről hírhedt, az állami büntetésvégrehajtási intézetéről ismeretes a köztudatban... Kevésbé tudott viszont, hogy ezen hely a legrégebbi magyar szentély! A páratlan szépségű Dunakanyar felett a Börzsöny hegygerince közt fekvő Márianosztrán, még Nagy Lajos alapítása nyomán telepedtek le itt Boldog Özséb fiai, ahol is évszázadokon át zengett az imádság. Olyannyira, hogy a buzgó jámborság szenteket termett, nem is egyet, hanem egész szent közösséget. Jóllehet a szentek nevét, akik Nagy Lajostól egészen Mohácsig itt éltek, nem tudjuk, mivel a magyar remeték alázatból nem kanonizáltat- ták a neveiket... Eme szentek ajkán a szentély -csúcsos boltívei alatt, 1354-ben (!) zendült fel első alkalommal a Boldogasszony dicsérete. A másfél száz esztendős török iga alatt nagy részben elA közösség az ünneplés helye. A sérültek, a szüleik és a barátaik a zsámbéki közös bérmáláson Hagyó József felvétele
