Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-18 / 41. szám
MEGYEI ZJTM A P iiiivLAí XXXVIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. FEBRUÁR 18., PÉNTEK Lehet még pályázni expórendezvényre Fellelkesítette a vidéket Boross Péter miniszterelnök a pesti Vigadóban a kiállítást is megtekintette Erdősi Ágnes felvétele Für Lajos nyilatkozata Megőrizni a magyarságot a Kárpát-medencében címmel lapunk 9. oldalán közöljük Für Lajos honvédelmi miniszterrel, az MDF elnökjelöltjével készült beszélgetésünket A kormány a légicsapásról A magyar kormány egyetért azzal, hogy véget kell vetni a boszniai vérontásnak: ha ez csak határozott katonai fellépéssel oldható meg, akkor azt meg kell tenni. Magyarország azonban ebben az akcióban NATO-garancia hiányában nem tud részt venni, és a látszatát is kerülni akaija annak, hogy bármi köze lenne egy ilyen fellépéshez. A magyar kormány ezért fontosnak tartja, hogy egy esetleges légicsapás ideje alatt az AWACS-gépek ne tartózkodjanak a magyar légtérben — jelentette be Kelemen András külügyi államtitkár tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón. A ’96-os világkiállítás felkeltette az érdeklődést, fellelkesítette az embereket; általa az ország minden tájékán számos ötlet született, amelyeknek jelentőségét bizonyítják az itt látottak is — mondotta Boross Péter miniszterelnök a regionális expókonferenciát megnyitó beszédében tegnap, a pesti Vigadóban. Az összejövetelen a tavalyi expóbörzék közönségdíjasai, a megyék, a városok, a községek, a köztársasági megbízottak, valamint a már elfogadott, a világkiállításhoz kapcsolódó rendezvények képviselői vettek részt. — Sikeresek voltak a világkiállításhoz kapcsolódó rendezvények pályázatai — összegezte az eddigi tapasztalatokat Barsiné Pataky Etelka, az expó főbiztosa a konferencián. — Emellett többen is jelezték, hogy különböző okokból lemaradtak erről. Ezért az expó főbiztosa megígérte, javasolni fogják, hogy március 31-ig hosszabbítsák meg a pályázat időpontját. Eddig 23 pályázó nyerte el az Expó hivatalos kapcsolódó rendezvénye címet, közöttük két Pest megyei is található: az Albertirsai Polgármesteri Hivatal által benyújtott Barátaink között — Testvérvárosok találkozója, és a Pest Megyei Atlétikai Szövetség Bécs—Budapest Szuper- maraton pályaműve. (Folytatás a 4. oldalon) Elnököt választ a Magyar Demokrata Fórum Elfogadják a választási programot Für Lajos az egyetlen elnökjelölt, míg a másik három elnökségi helyre mintegy hetvenen pályáznak — hangzott el tegnap a Magyar Demokrata Fórum sajtótájékoztatóján, amelyen a párt ma kezdődő VII. országos gyűlésének főbb programpontjait ismertették. A küldötteknek — a helyi szervezetek 858 delegáltjának — a vasárnapig tartó háromnapos rendezvényen nem csak a megüresedett tisztségek betöltéséről kell gondoskodniuk, hanem el kell fogadniuk a választási programot is. Az elmúlt időszakban ezen a szakértői kollégium tagjai dolgoztak, és időközben minden küldöttnek kipostázták. A szekcióüléseken nyílik mód megvitatására. Rubovszky András pártigazgató elmondta, a levezető elnök és az elnökség váltja egymást a három napban, de minden alkalommal helyet foglalnak köztük a határon túli magyar szervezetek vezető képviselői. így üdvözlőbeszédet intéz a küldöttekhez Tőkés László, Duray Miklós és Hozzáférhetőek lesznek az MSZMP KB 1957—1989 közötti üléseiről készült jegyzőkönyvek. A Magyar Országos Levéltár sorozatban adja ki ezeket a dokumentumokat. Az első kötetet — amely az 1989. évi jegyzőkönyveket tartalmazza — tegnap Budapesten sajtótájékoztatón mutatta be Lakos János, az intézmény főigazgatója Ágoston András. Vasárnap pedig nagy számban várják azon civil szerveződések, a gazdasági és a kulturális élet kiválóságainak jelenlétét, akik szimpátiájuk okán meghívót kaptak. A pártok közül csak a koalíciós partnerek vendégei a gyűlésnek. A vélhetően legnagyobb figyelemmel kísért tisztségviselő-választásra holnap kerül sor. A küldöttek húsz százalékának támogatása szükséges a listára kerüléshez. Ezt követi a titkos szavazás. (n.j Kerepestarcsa: Együtt vagy külön? Vasárnap ismét népszavazást tartanak Kerepestar- csán, ahol még mindig Kerepes és Kistarcsa estleges szétválása a polgárok legfőbb gondja. Tavaly a kere- pesiek már kétszer is kikérték a lakosság véleményét az egyben maradásról, illetve a különválásról: eredménytelenül. Most a kistar- csaiak a kezdeményezők. Két héttel ezelőtt megjelent írásunkban Rapavi József polgármester már elmondta véleményét a szétválásról. Abban elhangzott, hogy az önállóság mellett kiállók a településrészeket olyan alaptalan vádakkal állítják szembe egymással, hogy az egyik többet kapott a fejlesztésekre fordítható pénzekből, mint a másik. A számok — ezekről már az előző népszavazás meghirdetésekor írtunk — mást mutatnak. (Folytatás a 4. oldalon) Szabadlábon Szabadlábra helyezték a mosonmagyaróvári és salgótarjáni 1956-os sortüzek ügyében letartóztatott négy gyanúsítottat. A Fővárosi Bíróság, miután a fellebbezéseket alaposnak találta, tegnap megszüntette az egykori határőrök és karhatalmisták előzetes letartóztatását. Mit érdemel az MDF? A Magyar Demokrata Fórum VII. országos gyűlésének idején, a kormányzási ciklus vége felé sokan gondolják végig a múltat, s jövendó't: a kormányzati szerepkörben eltöltött négy esztendői, illetve a májusi választással kijelölendő' újabb éveket. Az MDF útja nem diadalát, inkább nagy menetelés. A meneteleik 1990-ben is tudták, hogy nem számíthatnak a magyar milliók ünneplő' tapsára. Tudták, hogy koalíciós partnereikkel egy gazdaságilag és erkölcsileg megroppant országot kell vezetniük, s hogy számos fájdalmas, az állampolgárok számára nehezen elviselhető' döntést is kell hozniuk. Kemény műtétre vállalkoztak, hogy talpra állítsák a beteget. A beteg lassacskán lábadozik, s talán legbelül érzi, hogy hamarosan új erőre kap, ám a háláját nem meri nyíltan kimutatni. A nyugdíjasok, a kárpótoltak, a segélyből élők, a vállalkozók, a gazdálkodók, a munkavállalók jelentős része bizonyára tisztában van azzal, mennyivel rosszabb lehetne a helyzete a mostaninál. Talán azt is sejtik, hogy ez a nemzeti elkötelezettségű nyugodt erő mégsem olyan, amilyennek nap mint nap lefestik. Hogy mégsem szélhámos, mégsem korrupt, mégsem dilettáns. Hogy mégsem ők vitték padlóra az országot, s hogy tettek valamit a feltápászkodás érdekében. Az Országos Levéltár által kiadott, az MSZMP Központi Bizottságának 1989-es jegyzőkönyveit tartalmazó forráskiadványból megtudhatjuk: a vezető elvtársak előtt nem volt titok, mire számíthat a magyar ember a ’90-es évek elején. Tisztában voltak azzal, hogy a pártjuk által tönkretett országnak az 1989-et követő három évben 11 milliárd dollárt kell törlesztenie a- nyugati adósságok fejében. Tudatában voltak annak, hogy e fizetési kötelezettség mellett a korszerűtlen, veszteséges üzemek, gyárak és vállalatok további életben tartása azonnali és teljes gazdasági összeomláshoz vezet. E felismerés nyomán, ha nem is gálánsán és nagylelkűen, hanem sokkal inkább kelletlenül és civódva, de végül is átengedték a terepet a többpártrendszernek, a demokráciának. Az MDF, a kereszténydemokraták, a kisgazdák a maguk szerény taglétszámával, politikai és közéleti infrastruktúrájával hatalmas terhet vettek magukra. S miközben tették a dolgukat, a hazai sajtó nagy része vesszőfutásra ítélte őket. Mit érdemel az MDF? Azt bizonyosan nem, hogy a májusi erőpróba vesztese legyen. Bánó Attila KDNP-gyűlés Budakeszin A közjó szolgálatában Kampányindító nagygyűlést tartottak tegnap este Budakeszin a művelődési házban, melynek házigazdája Darkó Jenő, a Pest megyei 10. számú választókerület kereszténydemokrata képviselőjelöltje, előadója pedig Pálos Miklós államtitkár, országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke volt. Darkó Jenő bevezetőjében visszatekintve négy évre, megállapította, hogy a magyar nép józanul tudott élni demokratikus lehetőségeivel. A párt programját Pálos Miklós ismertette. — Azért vagyunk, hogy a közjót szolgáljuk — kezdte beszédét az államtitkár, majd így folytatta: — A piacgazdaság kiépítésével egy időben szükségesnek tartjuk a rászorulók védelmét. Az állam feladatának tekintjük az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek segítését. Fontosnak tartjuk a betegségmegelőzést; a biztosításra épített alapvető ellátást mindenki számára garantálni kell. Olyan oktatási rendszer kifejlesztésén kívánunk dolgozni, amely szilárd erkölcsi alapon álló, magas általános műveltségű, korszerű szakmai tudással rendelkező, értékteremtő állampolgárokká neveli az ifjúságot. A KDNP legfőbb gazdasági célja a növekedés feltételeinek megteremtése és az arányosabb közteherviselés érdekében az adórendszer felülvizsgálata — fejtette ki többek között Pálos Miklós. Árpási Mária
