Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 16., SZERDA 3 A így megy ez mifelénk Itt az ideje, hogy a liberális erők vezessék a liberális gaz­daságpolitikát, mert csak ez vezetheti ki a válságból a magyar gazdaságot. Ezt hangsúlyozta Orbán Viktor a minap Budapesten, egy gazdasági konferencián, amit a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartottak. Hol, ha nem ott! Ha így mondta a Fidesz elnöke, hogy liberális erők ve­zessék a liberális gazdaságpolitikát, hát rajta, vezessék. Az ő dolguk. Abban viszont már nem lennék olyan biz­tos, hogy csak ők vezethetik ki a válságból a magyar gaz­daságot. Mintha az elmúlt évtizedekben a nyugati orszá­gok gazdasági fellendítésében nem a liberálisok jelesked­tek volna, de hát a pártelnök biztos ezt jobban tudja... Higgyünk hát Orbán Viktornak. Hogy miért? Csak! S ezen az alapon ne kételkedjünk abban sem, hogy — miként közölte a hallgatóságával — „egyetértés van a politikai erők között abban, hogy liberális gazdaságpoli­tikára van szükség”.Ezt őmondta, személyesen, ha lehet hinni a hírügyi jelentésnek. Nem egyes politikai erők kö­zött, mondjuk csak a Fidesz és az SZDSZ, netán még az MSZP között van egyetértés, hanem „a”politikai erők között. így Orbán. Igaz, a Fidesz elnöke később némileg árnyalta e me­rész kijelentését, mondván, hogy mégsem egészen így, s hogy mégsem egészen úgy, de mindennek már nincs je­lentősége. A Rádió úgyis csak a tudósítások első két-há- rom sorát szokta beolvasni, így aztán ez az „eszmei mon­danivaló” marad meg a hallgatók fülében. S ez a lényeg, ugyebár. (dégé) Világkiállítási előkészületek Lesz elegendő szálláshely Két évvel az expó kapunyitá­sa előtt megállapítható: a láto­gatók fogadásához a rendelke­zésre álló szálláshelyek nagy­részt elegendőek, és a még szükséges bővítések pedig vál­lalkozói alapon megoldhatók — jelentette ki Barsiné Pa- taky Etelka, a világkiállítás fő­biztosa azon a tegnapi sajtótá­jékoztatón, melyet Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszterrel közösen a világki­állítás szálláslehetőségeiről tartottak az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. központjában. A tájákoztatón elhangzott: 1996-ig a fővárosban hat új szálloda épül, s a szakembe­rek szerint a jelenlegi kihasz- náltsági mutatók mellett több­re nincs is szükség. A férőhe­lyeket tovább bővítik azonban a vállalkozói panzióépítések, valamint az üdülő- és munkás­szállás-átalakítások. Mind­emellett Budapesten 38 ezer, vidéken 80 ezer vendég foga­dására készíthetők fel ideigle­nes jelleggel a kollégiumok és más diákszállások. A szállás- kapacitás meghatározásakor nem hagyható figyelmen kí­vül a fizető-vendéglátás és a falusi turizmus sem. Az expó meghatározó szerepet játszik a hazai turizmus fejlesztésé­ben. Az 1996. május ll-étől október 4-éig tartó rendez­vényre 10-12 millió látogatót — azaz napi mintegy 100 ezer vendéget — várnak. Többségük közúton érkezik, ezért különösen kedvező, hogy a vidéki kísérőprogra­mok is a főutak mentén kon­centrálódnak. A turisták jobb kiszolgálása érdekében feltét­lenül bővíteni szükséges az in­formációs hálózatot, a jelenle­gi 22 iroda helyett 1996-ra 44-et kívánnak üzemeltetni. Parlamenti napló Napirend előtt Hajdú Jánosról Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg keddi munkanapját. Kulin Ferenc, az MDF frakcióvezetője a Nap Tv múlt heti adásában elhang­zott — Hajdú Jánossal ké­szült — interjúra reagált, amelyben az egykori tévés személyiséget egy régebbi írásáról kérdezték. A cikk 1983-ban jelent meg az Elet és Irodalom hasábjain, és Csoóri Sándort fanatikus na­cionalistaként ábrázolta. Ku­lin Ferenc szerint a televíziós interjúból kiderült: Hajdú Já­nos ma is vállalja egykori né­zeteit, úgy vélekedik, hogy a térség véres háborúiért a Cso­óri Sándor által képviselt esz­mék a felelősek. Ez a véle­mény — ha Hajdú János új­ságíróként nyilatkozott volna — nem volna rendkívüli, de a volt televíziós az MSZP or­szággyűlési képviselő-jelölt­jeként indul a májusi választá­sokon. Hajdú János nem akár­ki — folytatta a frakcióveze­tő —, mert az előző rendszer szószólója és kiszolgálója volt. Hajdú János rendelke­zik mindazokkal az adottsá­gokkal, hogy olyan helyre ke­rüljön ismét, ahol szakember­ként dolgozhat. Ez a média és a külpolitika. Abban az esetben, ha médiapolitikus lesz, gondoskodni fog arról, hogy az általa fanatikus naci­onalizmusnak nevezett esz­meiség ne kapjon nyilvános­ságot. Külpolitikusként pedig tovább hirdetné eszméit ar­ról, hogy a térség esztelen vé­rengzéseit az 1990-ben kor­mányra jütott erők okozzák. Az MDF nem szeretné, ha a Hajdú János által képviselt szemlélet még egyszer hata­Kevesebb a baleset Tavaly 5100-zal kevesebb személyi sérüléssel járó köz­lekedési baleset történt az elő­ző évihez képest, ami 22,4 százalékos csökkenést jelent — tájékoztatta az újságírókat Túrós András vezérőrnagy, közbiztonsági főigazgató, az ORFK keddi sajtótájékoztató­ján. Hozzátette: örvendetes tény, hogy 25 százalékkal ke­vesebb halálos baleset volt ta­valy, mint a megelőző eszten­dőkben. Noha a statisztika ja­vult, a magyar közlekedésbiz­tonság még mindig messze van a nyugat-európai statiszti­kák kedvező adataitól. A rendőr tábornok a javuló ma­gyar közlekedési helyzetet el­sősorban a KRESZ elmúlt évi változásával hozta össze­függésbe, amely többek kö­zött előírta a lakott területen belüli sebességkorlátozást, il­letve a lakott területen kívül a tompított fény kötelező használatát. A kevesebb bal­eset annak is köszönhető, hogy a rendőrség folyamato­san ellenőrizte az autósokat, illetve emelkedtek a bírság­ként kiszabható összegek is. Mindehhez hozzájárult az Or­Renddrségi törvény Valamennyi eddig vitás kérdés­ben sikerült kompromisszumot kötni tegnap a rendőrségi tör­vénnyel kapcsolatos, hétpárti egyeztetőtárgyaláson — közöl­te Józsa Fábián belügyi állam­titkár a tárgyalás befejeztével. Az államtitkár elmondta: köl­csönös engedményekkel az utol­só fordulón sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket. A pártok a megállapodás megszövegezése után közös módosítóindítvány­csomagot teijesztenek az Or­szággyűlés elé. Tudományos és kutatási segélyprogramok Copernicus — 11 ország számára Az Európai Közösségek se­gélyprogramjai révén Ma­gyarország az elmúlt négy év­ben mintegy 36 milliárd fo­rint értékű, vissza nem térí­tendő segélyt kapott. Az ösz- szeg mintegy egyhatodával a kutatóintézeteket és az egye­temi kutatások legjobbjait tá­mogatták — hangzott el teg­nap „Az Európai Unió tudo­mányos és kutatási segély- programjai” című konferen­cia sajtótájékoztatóján. Az 1992. évi Pandolfi-féle 5,5 milliárd forintos program­ra 11 közép-kelet-európai or­szágból pályáztak a tudomá­nyos kutatás területéről az Eu­rópai Unió prioritásai és nem­zeti sajátságok figyelembevé­telével. A beérkezett 11 ezer pályázatból mintegy 1500 nyert, és hazánk részesedése többszöröse volt a népesség számaránya szerinti részese­désünknek. Hasonló siker vár­ható az egymilliárd forint ér­tékű Accord és Peco ’93 pá­lyázatok elbírálása során is. Előadást tartottak az Euró­pai Unió tudományos és tech­nikai segélyprogramjainak kezdeményezői és fő szerve­zői, azok, akik ezen progra­mok szakmai előkészítésében és lebonyolításában nagy sze­repet játszottak. Ismertetés hangzott el az egyik legsikeresebb segély- program, a Tempus vezetője részéről is (a Tempus a hall­gatói és oktatói mobilitással foglalkozik). A konferencián az előadók hangsúlyozták azt, hogy az eddig elért eredmények meg­tartásáért szükség van az Eu­rópai Unió működésének szakirányú dokumentumaira, elektronikusan hozzáférhető adatbázisának jobb megisme­résére, a pályázati szaktudás a nyugat-európai nemzetközi együttműködés és finanszíro­zási kérdések alapos és részle­tes ismeretére. Ezúttal 11 ország számára meghirdették a Copemicus- programot is, 5,7 milliárd fo­rint értékben. Egész biztos, hogy a környező országok ku­tatói is mindent elkövetnek, hogy minél nagyobb rész­arányban biztosítsák a ma­guk számára ezt a támogatási forrást. Bíznak azonban ab­ban, hogy a magyar kutatók, tudósok és egyetemi tanárok, valamint az újonnan csatasor­ba álló ezer doktori ösztöndí­jas képes lesz az eddig elért eredményeket nemcsak meg­tartani, hanem még túl is szár­nyalni. Simon Andrea Az egyházak sokat tehetnek azért, hogy az állampolgárok felismerjék környezeti fele­lősségüket — fogalmazták meg a résztvevők a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztériumban tegnap megrendezett, a környezetvé­delem etikai kérdéseivel fog­lalkozó ökumenikus szimpó­ziumon. A tanácskozás közben megtartott sajtótájékoztatón a történelmi egyházak képvi­selői közül többen kifejez­ték: az oktatás, a nevelés, a Tb-járulék-bevallás Meghosszabbított határidő' (Folytatás az 1. oldalról) A nyilvántartás szerint mint­egy 175 ezer egyéni vállal­kozó kötelezett a személyi jövedelemadó megállapítá­sa mellett tb-járulékalap-be- vallásra is a fővárosban, il­letve Pest megyében. A be­vallások és a januárban, feb­ruárban esedékes befizeté­sek határidejét, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár javaslatára, március 20-áig meghosszabbították. Ameny- nyiben a vállalkozók ezt a határidőt sem tartják be, ak­kor akár 50 ezer forintos pénzbírság kiszabására is számíthatnak. — Azoknak is be kell nyújtaniuk a bevallást, akik tavaly év közben váltották ki a vállalkozói igazolvá­nyukat, vagy még az év köz­ben abbahagyták vállalko­zói tevékenységüket — lomra jutna Magyarországon, ezért minden jogi eszközt megad ennek megakadályozá­sába — jelentette ki Kulin Fe­renc. Hozzátette: hazánk sta­bilitásának legfőbb záloga, hogy a magyar bel- és külpo­litika beszélőviszonyban le­gyen a társadalomnak azzal a rétegével, amelynek szellemi­ségét Csoóri Sándor fogal­mazza meg. Délelőtt a föld­törvény általános vitáját foly­tatták, a lakástörvény-módosí­tás és a nyugdíjemelésről szó­ló országgyűlési határozati ja­vaslat is napirenden volt. szágos Balesetmegelőzési Bi­zottság erősödő propaganda- tevékenysége. Túrós András hangsúlyoz­ta: tovább folytatódik a foko­zott közúti ellenőrzés, és or­szágos akciókat is tartanak. Finnországi tapasztalatokra építve — várhatóan negyedé­venként — lezárnak egy-egy autópályát, és teljes ellenőr­zést végeznek'. Ezenkívül a traffipaxok összevonásával teljes kontroll alá vonnak fő­útvonalakat. Március közepé­ig 15 új sebességmérő-készü­léket állítanak rendszerbe. Egyházak a környezetért tudomány, a művészetek, a politikai és a tömegkommuni­káció is lényeges szerepet kaphat az ökológiai lelkiis­meret, felelősségtudat kiala­kításában. Gyurkó János kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter rámutatott: a helyes emberi cselekvéshez erkölcsi háttér, iránymutatás szükséges. így az egyházak — a köztudatot alakító, okta­tó-nevelő- tevékenységük ré­vén — segíthetik az örök ér­vényű erkölcsi értékek érvé­nyesülését. hangsúlyozta Fenyőfalvi György, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettese. — Mindenkinek fizetnie kell a járulékot, amíg a vál­lalkozói igazolványát vissza nem adja, ez alól csak az ügyvédek kivételek. Termé­szetesen betegállomány, szülési szabadság, katonai szolgálat és néhány más esetben eltekintünk a járu­lék fizetésétől. Az egyéni vállalkozók ál­tal foglalkoztatottak, biztosí­tottak bevallásával is sok gond akad: gyakran nem je­lentik be őket a tb-nél, vagy hiányos adatokat közölnek róluk, de olyan is előfordul, hogy fizetik valaki után a tb-járulékot, noha az illető valójában nem is munkavál­laló. T. Á. Jaj, az a múlt! E hét végén az egész or­szág. a szocialista orszá­gok népei és a világ dolgo­zóinak többsége tisztelet­tel és hálával emlékezik meg a nagy októberi szo­cialista forradalomról, hő­seiről és a forradalom mindannyiunkat érintő vív­mányairól. Az ünnep fé­nyei nemcsak átalakult tár­sadalmi, állami életünket világítják meg, de rávetül­nek gazdasági fejlődésünk­re, e téren elért eredménye­inkre is. Mert a magyar mezőgazdaság a magyar kertészet fejlődését, gyors eredményeit is a forrada­lom vívmányai alapozták meg. A hatalmas méretű forradalmi, társadalmi át­alakulást törvényszerűen követte a gazdálkodás for­radalmasítása. Az októbe­ri forradalom rakta le azo­kat az alapokat is, amelye­ken felmagasodott a nagy­üzemi kertgazdaság épít­ménye. Hogyan gazdál­kodtunk a gyakorlatban a forradalom adta nagysze­rű lehetőségekkel? Erre a kérdésre csak azt lehet vá­laszolni, hogy lehetősége­inkhez képest jól. Amióta a felszabadulás lehetősé­get adott arra, hogy éljünk a forradalmi vívmányok­kal, kialakultak és megerő­södtek a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek. Méreteikben is impozáns szőlő- és gyümölcsültetvé­nyek nőttek ki a földből, korszerű növényházi tele­pek. hűtőházak, szőlőfel­dolgozók, pincék, konzerv­ipari üzemek létesültek. Mindezek egyaránt szol­gálják a mezőgazdasági népesség életszínvonalá­nak növekedését, és vala­mennyi állampolgár jobb, korszerűbb ellátását kerté­szeti termékkel. — Ha önök e gondolatokat hall­ják az SZDSZ képviselője­löltjétől Érd, Százhalom­batta vagy Diósd vala­mely politikai nagygyűlé­sén, kérem, ne lepődjenek meg. Pusztán arról lehet szó, hogy Bálint György szabaddemokrata képvise­lőjelölt összecserélte a pa­pírjait, s tervezett beszéde helyett véletlenül egy ré­gi, 1971-ben írt vezércik­két vitte magával. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom