Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12 / 36. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. FEBRUÁR 12., SZOMBAT 5 Ezen a széken hintázhat! Elkobzott szénakazlak Kocséron Megelőzni a gerincbetegséget A gerincbetegségek megelőzéséről és gyógyításáról tartott előadást Krtieczkiné Kerepeszki Andrea gyógytornász, a kerepestarcsai kórház Biofit Egészségvédő Klubjának legutóbbi rendezvényén. A gerincbetegség már-már „népbetegségének számít, a mozgásszervi panaszok hátterében is leggyakrabban valamilyen gerincprobléma áll. A gerincbetegség a táppénzes, valamint a Rokkantsági statisztikában is az elsők között szerepel — tudtuk meg az előadás bevezetőjében dr. Eiben Anikó adjunktustól, a Flór Ferenc Kórház reumatológiai osztályának vezetőjétől, aki egyben az egészségvédő klub elnöke is. A klub negyedévenként szervez ismeretterjesztő, egészségnevelő előadásokat a kórház orvosainak és egészségügyi dolgozóinak bevonásával. Megelőzhető-e a hát- és a derékfájás? Igen, ám ehhez tisztában kell lenni bizonyos anatómiai és biomechanikai összefüggésekkel. A hát- illetve a gerincfájdalom a helytelen testtartás következménye. A fájdalom enyhítésére a masz- szírozás, a melegen tartás, illetve a gyógyszeres kezelés alkalmazása használ, ám helyes testtartással megelőzhetők lennének a panaszok. A különböző testhelyzetekben más és más a gerincre ható terhelés nagysága. Bármilyen furcsának tűnik: állás közben kisebb a terhelés, mint ülő helyzetben. Egy 40 kilós tömeg emelésekor például 700-800 kilópondnak megfelelő terhelés éri a gerincoszlopot, míg fekvő helyzetben csak 25 kp ez az erő. Arra különös figyelmet kell fordítani, hogy milyen a fekhelyünk, és miként helyezkedünk el rajta. Alvás közben félig hason, illetve félig oldaltfekve a legmegfelelőbb a pihenés. Aki erre nem gondol, az gyakran már reggel tapasztalhatja, hogy nyak-, illetve hátfájással ébred. A hétköznapi leggyakoribb mozdulataink egyike az előrehajlás, mely a hát tönkretételének egyik legklasszikusabb módja. A földről felvenni, felemelni valamit egyen- ves háttal, legugolva. a comb izomzatának segítségével kellene. Kerti munkák végzésénél is ajánlatos inkább letérdelni, mint derékból hajlonga- ni. S mivel gerincproblémák már óvodás korban is előfordulhatnak. a bajok nem magyarázhatók kizárólag a kor előrehaladtával, azzal, hogy a folyamatos terhelés hatására a csigolyák közötti porckorong elveszíti nedvességtartalmát, és ezáltal rugalmassága egyre csökken. Amikorra a gyermekek az iskolapadba kerülnek, egészen bizonyos, hogy már szenvednek a rossz testtartás miatt,, a pedagógusok pedig tapasztalják: feltűnően fáradékonyak, izegnek-mozognak. Emlékezzünk csak: hányszor szóltak ránk gyermekkorunkban — „Ne hintázz azon a széken!”. A derékszögű székeken valóban igen kényelmetlen a hosszantartó ülés. Erre gondolva fejlesztette ki a közelmúltban egy sakan- dináv feltaláló azt az ülőalkalmatosságot, amely tökéletesen igazodik a gerincoszlop vonalához, s a helyes testtartást segíti elő. A norvég STOKKE bútorgyár által forgalmazott szék hinta-talpakon rögzített. Különlegessége még, hogy a térd számára — az előrehajláskor — támasztékot nyújt. A gerincproblémák megelőzéséről szóló előadásra a kerepestarcsai egészségvédő klub meghívta a budapesti UNICO bútorstúdió Bt. képviselőit is, akik hazánkban a STOKKE bútorok kizárólagos forgalmazói. Amint Tas- nádi Gergely, a bt. ügyvezetője az érdeklődőknek elmondta: szeretnék a csodaszékeket Magyarországon is ismertté tenni, bár borsos áruk miatt egyelőre még kicsi a kereslet irántuk. Nyugaton már népszerűek azok a termékek, főként a rendszeresen ülő munkát végzők — titkárnők, számítógépes szakemberek és munkahelyi vezetők — vásárolják. Erre a székre csak egyszer kell költeni, kiképzése, minősége garantáltan egy életre szól. — Itthon is vannak, akik meg tudnák fizetni, ha felismernék értékét. Az egészség pedig minden kincsnél többet ér! Ha autóra milliókat lehet költeni, erre sem szabadna sajnálni a pénzt — hangsúlyozta a gyógytornásznő, majd hozzátette: az emberek többnyire csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már baj van. így helyes! Galgagyörki létkérdések című február elsején megjelent cikkünkbe több sajnálatos hiba csúszott. Alábbiakban Matejcsok János polgármesterrel történt egyeztetés alapján, olvasóink és az érintettek elnézését kérve, a valós adatokat közöljük. 1994. évre tervezett bevételünk 29,6 millió forint, kiadásra 33,5 millió forintot terveztünk. 1993-ban volt 40,5 millió forint a bevételi és kiadási tervezetünk. Az „Épül a környékbeli hét község gázvezetéke is" mondat szintén téves. Az írásos anyagban a következő olvasható és ez így is hangzott el: . tájékoztatni szeretném Önöket a vezetékes gázrendszer megépítésével kapcsolatos tárgyalásaink eddigi eredményeiről. ... Rövid időn belül előszerződés kötésére kerülhet sor és amennyiben Kösd, Rád, Penc, Csővár, Ácsa, Püspökhatvan és Galgagyörk községek önkormányzatai, illetve a reményeink szerinti kivitelező véglegesen megegyezik, úgy 1995. végére meglesz a vezetékes gáz.” Igen lényeges, hogy a gázprogram megvalósulása — a hét településre vonatkozólag — a tanulmányter alapján 280 és nem 780 millió forint. Folyik, csak folyik a per Lassacskán egy esztendeje áll perben és haragban tucatnyi kocséri polgár a helyi Petőfi Szövetkezettel. Az egyébként egyértelműnek látszó, a közösség által a gazdák igazát vélelmező ügy március 30-án éri meg a harmadik bírósági tárgyalást, ahol a remények szerint végre ítélet születik A környéken szinte példa nélkül álló birtokháborítás előzményei még a múlt év nyarára nyúlnak vissza, amikor a szövetkezet se szó se beszéd kidobáltatta a mes- gyekarókat és lekaszáltatta annak a 72 hektár gyepnek a füvét, amely február óta voltaképpen már nem is volt a tulajdona. Sőt, az új birtokosok által időközben betakarított széna elkobzásához rendőrhatósági eljárást is kért. Történt mindez egy szabályszerűen lebonyolított‘árverés, a vételárak kifizetése és a kaszáló parcelláinak a licitálók birtokába adása után. A gazdák először dr. Reg- don Tiborhoz, a község jegyzőjéhezfordultakpanasz- szal, aki eseti szakértő segítségével megállapította a birtokháborítás tényét. Határozatban kötelezte a szövetkezetét a cselekmény megszüntetésére, és valamivel több mint 1 200 000 forint kár megtérítésére, amit persze a gazdaság nem vett tudomásul. — Véleménye szerint egy sikeres árverés ellenére is vitatható a birtokosok jogosultsága? — A hivatalból korábban tett intézkedéseim is arra utalnak, hogy nem. A kérdéses gyepterületet nem a szövetkezet hozta létre. Sem az árveréskor, sem később nem jelentettek be semmilyen követelést. Magyarán, nem volt rajta semmi teher, mondjuk az aranykorona-értéket meghaladó, követelhető meliorációs vagy egyéb költség. A szövetkezet szuverén közgyűlése adta át árverési területként, és felfogásom szerint mihelyt a vevők kifizették az árát, birtokukba szállt. A szövetkezet azonban tagadja a birtokbaadás jogszerűségét mondván, a hatályos jogszabályok értelmében kizárólag a földhivatal jogosult birtokba adni a földingatlant. Tehát a gazdaság úgy véli, november végéig, vagyis az állatállomány behajtásáig jogszerűen szedte a legelőnek a hasznát. Csakhogy ez esetben az állatok behajtására vonatkozó gazdasági év vége nem tavaly, hanem az azt megelőző évben volt, hiszen az árverésre az új kihajtást megelőzően, februárban került sor, és áprilisban megtörtént a földhivataltól meghatalmazott földmérők által a parcellázás és birtokba adás. Az igaz, hogy a jogszabály kimondja azt is, hogy a birtokbaadás csak a szövetkezettel való elszámolás után történhet meg, ám bizonyított tény, hogy nem volt, és nincs miről elszámolni. A vétel és kitűzés napjával a használatbaadás bizonyítottnak tekinthető. — A pert azóta is rendre figyelemmel kíséri. A bírósági döntéshozatal előtt mit szükséges még ebben az ügyben megvizsgálni? — Jelenleg ott tartunk, hogy a károsultak ügyvédje duplájára emelte a kártérítési követelést, taposási kár címén. Ennek megállapítására a bíróság szakértőt rendelt ki. Ezenkívül a kárpótlási és kárrendezési hivatalhoz fordult szakvéleményért, a birtokbaadás jogosságát illetően. A szövetkezet ugyanis, mint említettem, arra a 104-es számú kormányrendeletre hivatkozik, amely értelmezés sze-------------------------------------------------------------------------/-----------r int ezen az árverésen nem eredeti tulajdonszerzés történt. A birtokháborítás azonban ettől függetlenül is fennáll. Ezt az állításomat megerősíti még a jegyzői határozat előtt Nagykőrösön született ügyészi döntés, amely megállapította a szövetkezet rosszhiszeműségét és felszólította, hogy az elkobzott szénát adja ki a jogos tulajdonosoknak. Úgy gondolom, a gazdák még az elmaradt haszonra is igényt tarthatnak, hiszen a gyepről való elüldözésükkel a takarmánybeszerzés körüményei is megnehezültek számukra. — Az emberek nagy része nem érti miért kell hónapokat, néha éveket várni egy-egy ilyen sérelem orvoslására... — Nézze, nincs jogom a bíróság munkáját minősíteni, de be kell látni, hogy ezek az intézmények rendkívül leterheltek. Úgy vélem, az illetékes bíróság ebben az ügyben pártatlanul, s amennyire lehet gyorsan igyekszik eljárni, egyedül a szövetkezet aggályoskodásán múlt eddig is, hogy elhúzódott a per. Őszintén bízom abban, hogy a gazdák igazságának kimondásával ér majd véget. M. J. Más az, ha már a miénk... Talán még senki sem tudta pontosan felmérni, mekkora kárt tettek a földeken az elmúlt évtizedekben folytatott nagyüzemi (rabló) gazdálkodás eszközei, módszerei. Különösen a műtrágyázás, illetve a termőföld kizsigerelése, az újrapótlás nélküli felhasználás rontott a minőségen. Más a helyzet ma, amikor már a sajátján dolgozik a parasztember. Ez volt annak a két pusztavacsi gazdának is a véleménye, akit fotósunk lencsevégre kapott. Móricz János és Ruzsinszki Ferenc öszszesen 12 hektár szántó új tulajdonosa. Van tehát mit javítani kimerült földjeiken. A gazdák nem is sajnálják az időt, s a fáradtságot. A ház körül tartott állatok trágyáját — ebben a tavaszi as télben — már meglehetősen korán elkezdték kihordania földekre. így, s csakis így várható, hogy addigra, amire anyját útjaira máris elkísérő Pajkos csikó szekér elé fogható lesz, ismét gazdagon termőre fordul a határ Pusztavacs mellett. Hancsovszki János felvétele Nemzetiségi napok Szigetújfalun Nemzetiségi kulturális napok címmel kéthetes rendezvénysorozatnak ad otthont — március 6-tól kezdődően — Szigetújfalu. A kiállítással, kórus és táncos-találkozóval, zenekarok fellépésével, iskolások vetélkedőjével fűszerezett programok egyik kiemelkedő eseménye lesz a regionális nemzetiségi, politikai vitafórum. Ahogy Pákozdi Gábortól, a szigetújfalui művelődési ház igazgatójától, a kulturális napok egyik szervezőjétől megtudtuk, a vitafórumra szeretnék meghívni Csepel- sziget polgármestereit — elsősorban a községükhöz hasonló, nemzetiségi településekét — valamint, különböző pártok nemzetiségi kérdésekben jártas képviselőit, a Magyarországi Németek Szövetsége vezetőit, tagjait. A fórum aktualitása az, hogy az Országgyűlés által elfogadott kisebbségi törvény lehetőséget ad nemzetiségi ön- kormányzatok létrehozására. A törvény keretet kínál, de hogy miként nyer tartalmat ez a forma, az attól függ, milyenek is lesznek a nemzetiségi önkormányzatok. A vitafórum végül is arra kínál lehetőséget, hogy ezt a kérdést alaposan megvitassák az érintettek. A térségben számos településen élnek nemzetiségiek, ezért valószínű, nagy érdeklődés kíséri a fórumot. (j'sz)
