Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK Edzőiként apu, koreográfusként anyu kíséri el A legfiatalabb a legesélyesebb A lillehammeri téli olimpián részt vevő magyar küldöttség pontszerzésre legesélyesebb tagja az a Czakó Krisztina, aki két éve Albertville-ben még csak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az ötkarikás esemény legfiatalabb résztvevője volt. Most, két év elteltével a 15. születésnapját decemberben ünneppelt miíkorcsolyázónő még mindig a legifjabb a magyar csapatban, ám ami az elvárásokat illeti, alaposan megváltozott a helyzet... Az évek óta töretlenül fejlődő tehetségről remélik a legelőkelőbb magyar helyezést Lillehammerben. Ezt a várakozást ő maga alapozta meg egyre javuló eredményeivel. Tavaly és idén a felnőtt Euró- pa-bajnokságon pontszerző, 6. helyen végzett, a junior világbajnokságon egy év alatt a 7. helyről a dobogó második fokáig lépett előre. A januári, koppenhágai EB-n mutatott teljesítménye alapján joggal remélik tőle, hogy Lillehammerben bekerüljön az első tíz közé. — Mennyivel más érzés esélyesként utazni egy olimpiára, nem zavarja a felelősség?, — Nem zavar, sőt örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy tőlem várják a legtöbbet — mondta Krisztina. — Szeretem a tétet, a felelősséget, illetve pontosabb, ha azt mondom, hogy nem foglalkozom a külső körülményekkel. — Valóban függetleníteni tudja magát attól is, hogy milyen világsztárok társaságában kell jégre lépnie? Czakó Krisztina a magyar csapat hivatalos szponzorának „reklámembereként” — Mondom, engem egyáltalán nem foglalkoztat, hogy kik az ellenfelek, én' csak arra figyelek, hogy jól fussak. Éppen ezért nem „ájultam” el attól, hogy például Katarina Witt is ott volt az EB-n. — Változott-e valamit az EB-n látott kűr? — Egy idényen belül nem szokás változtatni, hacsak nem indokolja azt valami. Maradt a programom összetétele, amelynek fő erőssége továbbra is a négyféle triplaugrás, azon belül is a kűr elején a tripla ugráskombináció, a toe loop-toe loop, amelyet csak a francia Európa- bajnoknő, Surya Bonaly tud rajtam kívül. — Végül egy személyes jellegű kérdés: mindenki csak „Bözsi”-ként emlegeti, honnan a becenév? — Állítólag, amikor csecsemő voltam, anyu rám nézett és megállapította: olyan „bözsis” ez a gyerek. S ha már a családnál tartunk, örülök, hogy az olimpiára — mint ahogyan az EB-re is — edzőként apu, koreográfusként anyu is elkísérhet. A magyar sport eddig valamennyi téli olimpián képviseltette magát, összesen 142 (109 férfi és 33 női) versenyzővel. A magyar himnusz még egyetlen alkalommal sem hangzott fel, de két ezüst- és négy bronzérem jelezte a jelenlétet az ötkarikás játékokon. A magyar érmesek és pontszerzők: 1932, Lake Placid: Rotter Emília, Szollás László (páros műkorcsolyázás) 3. helyezés; Orgonista Olga, Szalay Sándor (páros műkorcsolyázás) 4. 1936, Garmisch-Partenkirchen: Rotter Emília, Szollás László 3.; Szekrényessy Piroska, Szekrényessy Attila (páros műkorcsolyázás) 4. 1948, St. Moritz: Kékessy Andrea, Király Ede (páros műkorcsolyázás) 2.; Pajor Kornél (gyorskorcsolyázás, 10 000 m) 4; Király Ede (műkorcsolyázás) 5. 1952, Oslo: Nagy Mariann, Nagy László (páros műkorcsolyázás) 3. 1956, Cortina d’Ampezzo: Nagy Mariann, Nagy László 3. 1968, Grenoble: Almássy Zsuzsa (műkorcsolyázás) 6. 1972, Szapporo: Almássy Zsuzsa 5. 1976, Innsbruck: Regőczy Krisztina, Sallai András (jégtánc) 5. 1980, Lake Piacid: Regőczy Krisztina, Sallai András 2. A legutóbbi három olimpián, Szarajevóban, Calgary- ban és Albertville-ben az Engi Klára, Tóth Attila jégtán- cospár érte el a legjobb eredményt 16.-, 7. és újból 7. helyezéssel. Pályázat az uszoda üzemeltetésére Ráckeve: „fűtésváltás”, gyógyvíz Ráckevén több mint tíz éve készült el az a fedett uszoda, amely a hosszú évek során sok örömet szerzett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli települések lakosainak is. A gyönyörű, parkosított területen elhelyezkedő létesítmény azonban jelen pillanatban nem üzemel, hiszen mint kiderült, olyan magasak az üzemeltetési költségek, hogy ez idáig senki nem tudta vállalni az ezzel kapcsolatos kiadásokat. — Sajnos a ráckevei uszoda tervezésénél az olajfűtéssel kalkuláltak elsősorban, s így is készült el a beruházás — mondta Kulcsár István, Ráckeve polgár- mestere. — Természetesen akkoriban még jóval alacsonyabb árakkal számoltak, ám azóta olyannyira megdrágult ez a fajta fűtés, hogy az önkormányzat ezt már nem tudja vállalni. Ezért döntöttünk úgy, hogy pályázatot írunk ki az üzemeltetésre. Többen is jelentkeztek az uszoda hasznosítására, s megvizsgálva a pályázatokat, a képviselő-testület végül is azt a határozatot hozta, miszerint az LBZ Betéti Társaság ajánlatát fogadja el. A fedett uszodában egy 25x15 méteres medence árválkodik, hiszen a bérlő a szerződés szerint csak az ősztől tudja biztosítani a téli sportolási lehetőségeket. Ez nem is csoda, hiszen ők úgy vállalták az üzemeltetést, hogy teljesen új fűtési rendszert terveztetnek, s valósítanak meg. Annak idején még a Pest Megyei Víz és Csatornázási Vállalat kezelte a létesítményt, emellett jelentős állami támogatást kapott a fenntartási költségekhez. Miután feloszlott a PVCSV, „került vissza” az ön- kormányzathoz az uszoda. Ám közben a támogatás is megszűnt, s ez, valamint a fentebb említett költségek miatt döntöttek úgy, hogy vállalkozás formájában folytassák a működtetést. Az LBZ Betéti Társaság a fedett rész mellett még két nagyobb medencével „gazdálkodhat” majd, ahol elsősorban a reumával bajlódók találhatnak megoldást betegségükre, miután ezt a részt gyógyvízzel töltik fel. Ezenkívül a gyermekek részére is külön medence szolgál. A polgármester elmondta, úgy gondolják, hogy jó kezekbe kerül majd az uszoda, hiszen a bt. részéről Lukács László személye csak garancia lehet, hiszen „vizes” berkekben az úszó- és uszodamester nagy népszerűségnek örvend. A társaság egyébként tízéves szerződést kötött az önkormányzattal, s talán ez is biztosíték lehet arra nézve, hogy a tervekből hosszú távra valóság lesz. A mostani felújítási munkálatok mellett pedig már megkezdődött az egyéb szervezés is. Jelenleg a helyi és a környékbeli oktatási intézményekkel veszik fel a kapcsolatot, bár attól valószínűleg nem kell majd tartaniuk, hogy nem lesz érdeklődés a megnyitás napján... (oláh) Május 25-én újra Challenge Day Nagykörös kontra Sandringham Szabadszájú Terminátor A legutóbbi, alhcrtville-i téli ötkarikás játékok háromszoros sífutó győztesét, a norvég Vegard Ul- vangot nagy megtiszteltetés érte: a lillehammeri havas-jeges seregszemle szombati megnyitóján ő mondhatja az olimpiai eskü szövegéL Ezzel egy ütt a Terminá- tor becenévre hallgató sportoló egyik nyilatkozatában keményen bírálta Juan Antonio Samaran- chot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első emberét — Rossznak tartom, hogy ő az elnök, ebből a sportnak nincs semmi haszna — jelentette ki Ul- vang, aki hazájában az egyik legnépszerűbb versenyző, majd így folytatta: — A NOB-ot nyitottabb, demokratikusabb szervezetté kellene tenni. Nem szerencsés, hogy a vezetők maguk választják meg utódjaikat. A sportolók több beleszólási jogot érdemelnének. A Norvég Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei a nyilatkozat kapcsán nem ítélték el Ulvan- got, arra hivatkoztak: egy szabad országban mindenkinek meglehet a saját véleménye, s ezt bármikor nyilvánosságra is hozhatja. Sokaknak ismerős, sőt a lehető legtermészetesebb módon, mindennap használt szóösszetétel az angol kifejezés: Challenge Day. Magyarra fordítani talán már nem is érdemes, hiszen *az úgynevezett kihívás napját immár negyedszer rendezik meg hazánkban. A soron következő települések közötti, minimum 15 perces fejenkénti testmozgást igénylő nagy verseny május 25-én lesz, amikor éjféltől este 9 óráig zajlanak majd a béneve- zett falvakban, városokban a játékos és véresen komoly sport- programok, s gyűjtik a szervezők „megszállottan” a részvételt igazoló rózsaszín emblémás kis lapocskákat. Hogy aztán a késő éjjelbe nyúló helyi karneválok alatt-közben — a részvételi lapokat számláló központ összesítése alapján — az is kiderüljön, a település lélekszámú alapján kialakított kategóriákban ki örülhet a győzelemnek, s ki „csak” annak, hogy egy napot egészsége védelmének szentelt. A hazai települések közötti versengés mellett hagyományos Az I/A osztályú sakkcsapatbajnokság 7. fordulójában bombameglepetés a Gödöllő veresége és a Göd nagyarányú győzelme. Eredmények: Gödöllő—Dunaharaszti II. 4,5:5,5, Fót II.—Ráckeve 5,5:4,5, Dunakeszi—Nagyká- ta 7,5:2,5, Gyömrő—Érd a nemzetközi verseny is, amelyben a világ két távoli pontján elterülő. közel azonos lélekszámú városok vívnak egymással „távversenyt". Idén ebbe a nemzetközi vetélkedőbe nevezett be a Challenge Day-megméretésben mindig élen járó Nagykőrös, amely a jóformán teljesen ismeretlen ausztrál Sandringham városát kapta ellenfélül. Budapestnek egyébként Hongkong, Nyíregyházának a szlovákiai Nagyszombat, Ercsinek pedig a japán Kisuke-Town lesz a riválisa. Ami pedig a hazai kategóriánkénti nagy megmozdulást illeti, a szervezők (az Országos Test- nevelési és Sporthivatal, valamint a Magyar Szabadidősport Szövetség) váiják a települések jelentkezését, hogy még a tavalyi abszolút csúcsot is megdönt- sék. amikor a Kanadából indult, azóta világméretűvé vált rendezvényben a részvételi arányt tekintve Magyarország rekord- eredményt ért el: 488 település összesen 1,5 millió lakosa mozdult meg a kihívás napján. 4,5:5,5, Tököl—Aszód 5:5, Göd—Vác 7:3. Állás a 7. forduló után: 1. Gödöllő 47, 2. Fót B. 43, 3. Dunakeszi 41, 4. Vác 37,5, 5. Dunaharaszti 35,5, 6. Aszód 34,5, 7. Tököl 33,5, 8. Göd 33,5, 9. Ráckeve és Érd 30,5-30,5, 11. Gyömiő 28, 12. Nagykáta 25,5. (N. A. A Gödöllő első veresége 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az AVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7-től. ÁLLAMI VAOmtmÖlíSÉO 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00
