Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK . 7 Motorolajcsere a patakparton Szemétlerakónak használják az erdőt Fegyvertelen Nimródok Az erdészek a fakitermelésen, az erdőfelújításon és a vadászaton kívül környezetvédelmi fel­adatokat is ellátnak Erdó'si Ágnes felvételei toztak a kirándulási szokások az utolsó felmérés óta. — A Buda vidéki erdőben a volt pártállami vadászterület körbe van-e még kerítve? — Nem bontottuk le a kerí­tést, de megnyitottuk a látoga­tók előtt a területet. Igyek­szünk ott is új turistautakat, ki­rándulóhelyeket kialakítani, próbáljuk ezt a részt felzárkóz­tatni. A kerítésre azért van még mindig szükség, mert ha szabadon engednénk a vadat, nagy kárt okozna a mezőgazda- sági kultúrákban. Az erdő vé­delmében az e területen találha­tó gímszarvas, vaddisznó, dám­szarvas, őz és muflon egy ré­szét ki kell lőni. Magyarorszá­gon nincs medve, farkas, nincs önszabályozás, ezért mestersé­ges beavatkozásra van szük­ség. Az a célunk, hogy akkora vadállomány legyen, amely az erdő részeként megtalálja mindazokat az élőhelyi körül­ményeket, amelyek szüksége­sek a számára, de nem okoz olyan vadkárt — rágás, tapo­sás, túrás —, amely az erdő számára már elviselhetetlen. — Ezen a hatalmas erdőte­rületen kik vadászhatnak? — Az erdőgazdaság gyako­rolja a vadászati jogot. A terü­let kisebb részét vadásztársasá­goknak bérbe adjuk, többi ré­szén mi folytatunk vadgazdál­kodást. Az erdészek a vad te­nyésztésével, takarmányozásá­val, gondozásával is foglalkoz­nak. Az etetést és az ezzel kap­csolatos kiadásokat a külföldi­ek bérvadásztatásából befolyt jövedelemből finanszírozzuk. — Tudomásom szerint szá­mos vállalkozásban részt vesz­nek. Mi készteti önöket erre? — Annak ellenére, hogy a fakitermelés és a vadászat is nyereséges, a hagyományos er­dőgazdálkodás és erdőfelújítás magas költségei miatt évente 60 millió forint veszteséget je­lent. Emellett a környezet- és a természetvédelmi feladatokat is el kell látnunk. Ezeket a pén­zeket kénytelenek vagyunk máshonnan kigazdálkodni. Mi állítjuk elő például a magyaror­szági koporsók egyharmadát, a gázművek megbízásából pedig tisztítjuk a területet a gázveze­tékek fölött. Bármilyen fakiter­melési munkát elvállalunk, er­dei bútorokat, padokat, játéko­kat készítünk, parkosítást, gye­pesítést, növényápolást, terep- rendezést végzünk. Halász Csilla A természetfotós számára nélkülözhetetlen a célnak legjobban megfelelő, a különleges igé­nyeket is kiszolgáló fotófelszerelése. Megany- nyi kezdővel előfordult már, hogy viszonylag közel lévő madarat, apróvadat — teleobjektív hiányában — alapoptikával fotózott le. A ke­resőben ugyan jól látta a „tárgyat”, de az elő­hívás után csak egy apró pont jelentkezett a negatívon, amit a legerősebb részletnagyítás­sal sem lehetett élvezhetővé varázsolni. Ez csak egyetlen példa. Általánosságban el­mondható, hogy az érdeklődési körünknek megfelelően válogassuk össze felszerelésün­ket. Aki a tájfelvételeket kedveli, legjobban teszi, ha nagyfilmes, különféle színszűrőkkel ellátott masinát vásárol. A félénk, nehezen megközelíthető apróvadak kedvelőinek -— mint már említettük — nélkülözhetetlen a leg­alább 2-300 mm-es gyújtótávolságú teleobjek­tív. Aki a különleges hatásokat kedveli, cso­magoljon a készenléti táskába nagy látószögű objektívet is. Amennyiben rovar- vagy virág­fotózás a specialitásunk, a témát néhány centi­méterre kell megközelíteni ez az optikára sze­Pihenő lepke — néhány centiméter távol­ságból Az erdő nem csupán fagyár vagy vadászati lehetőséget biz­tosító térség, hanem környezetvédelmi szolgáltató bázis, amelynek feladata a levegőtisztítás, a talajvédelem és a ki­ránduló emberek felfrissítése. Mivel romlanak a környeze­ti feltételek, szennyezett a levegő és idegesebbek az embe­rek, egyre nagyobb szükség van az erdőre. így vélekedik Dobó István, a Pilisi Parkerdő Rt. vezérigazgatója. A volt állami vállalat — amelyhez 67 ezer hektár terület tartozik — januártól részvénytársaságként működik. Dobó István­nal arról beszélgettünk, jelent-e ez valamilyen változást a gazdaság tevékenységében. Apró énekesmadarainkat még erős teleob- jektívvel is legalább 3-4 méterre megköze­lítve érdemes fotózni relt közgyűrűvel vagy előtétlencsével lehetsé­ges. ‘ Ne vágjunk neki tehát az útnak a manapság oly divatos, minden reklámnyomtatványban fellelhető miniatűr, rögzített objektives, auto­mata, úgynevezett „mindentudó” fényképező­géppel. Ezek legfeljebb a szobában, családi felvételek készítésére alkalmasak. Számunkra legcélszerűbb, ha cserélhető objektives, rövid zársebességgel (1/1000 mp) is ellátott, igénye­inknek megfelelően variálható gépet vásáro­lunk. A megfelelő technika természetesen nem minden, csupán lehetőség. Mit sem ér, ha hoz­zá nem értő ember áll mögötte. Ne vegye el kedvünket, ha az első sorozatok gyengécské­re sikerülnek. Sok-sok gyakorlásra, a szakiro­dalom tanijimányozására és megfelelő kitar­tásra van szükség ahhoz, hogy „kapitális” fel­vételeket készíthessünk. Kép és szöveg: Tóth Sándor — Eddig a hagyományos erdő- gazdálkodáson — a fakiterme­lésen, az erdőfelújításon, a va­dászaton — kívül természetvé­delmi, környezetvédelmi felada­tokat is ellátott a gazdaság. Az átalakulás után jut-e elég pénz ezekre a nagyon fontos terüle­tekre? — Ugyanaz a feladatunk, mint eddig volt, de egyre keve­sebb pénzünk van, így egy idő után nem lesz kifogástalan mi­nőségű a munka a természetvé­delem területén. Ha az erdő ál­lapota romlik, a környezet pusztul, éppen a kívánt célt nem tudjuk elérni, azt, hogy a kiránduló felüdüljön. Ennek pe­dig nem szabad bekövetkez­nie. mert milliószám érkeznek az emberek az erdőbe, hogy ki­kapcsolódjanak. — A környezet lepusztulásá­hoz. gondolom, az is hozzájá­rul, hogy az emberek nem vi­gyáznak eléggé az erdőre. — Szomorú, de igaz: az em­beri civilizáció minden megunt és fölöslegesnek ítélt tárgya megtalálható az erdőben. Főleg a lakott területhez, városokhoz közeli részeken rendkívül sú­lyos a helyzet. Sokan szemétle­rakónak használják az erdőt, a kocsi csomagtartójában vagy te­herautóval hordják ki a szeme­tet. Évente több mint 20 millió forintot költünk csupán a hulla­dék eltakarítására. Sokan itt ha­jítják el az autóalkatrészeket, vagy motorolajcserét végeznek az erdei patak partján. Az erdő belsejébe csak gyalog lehet be­menni, mégis sokan behajtanak gépkocsival. Emellett lopják az emberek a fát, és nagyon nehéz elcsípni a tolvajokat, hiszen 600-800 hektár területnek van egy kerületvezető erdésze. — Mit tesznek az erdők vé­delméért, a természet megóvá­sáért és a kirándulókért? — Gondoskodunk róla, hogy legyen megfelelő mennyi­ségű hulladékgyűjtő; ezeket mi magunk gyártjuk és helyezzük ki. Kialakítjuk a turistautakat, kiépítjük és karbantartjuk a pi­henőhelyeket, tisztítjuk a forrá­sokat. Sajnos immár harmadik éve nem tudunk annyi pénzt költeni jelzésekre, mint ameny- nyit kellene. Ezért igénybe vesz- szük azoknak a természetba­rát-szervezeteknek a segítsé­gét, amelyek társadalmi mun­kában, közösségi Összefogás­Dobó István: Romlanak a környezeti feltételek, szennye­zett a levegő, ezért egyre na­gyobb szükség van az erdőre ban bizonyos feladatokat ma­gukra vállalnak. Ezek az egye­sületek, szövetségek hosszú évek óta dolgoznak a területün­kön. Természetbarát-sátortábo­rokat szerveznek, mi biztosít­juk számukra a helyet, ők pe­dig megtisztítanak egy bizo­nyos területet a szeméttől, elta­karítják a száraz ágakat az utak­ról. — Jelenleg melyek a legked­veltebb kirándulóhelyek a Pili­si Parkerdő területén? — A budai erdőket nagyon sokan látogatják, de ez jellem­ző a visegrádira is, a történelmi múlt meghatározó szerepe mi­att. Budakeszi és Telki környé­kén is sok a kiránduló, emellett nagyon kedvelt még Gödöllő térsége. Ebben az évben szeret­nénk megismételni a kiránduló­forgalom számlálását, és azt is vizsgálni fogjuk, hogyan vál­Pest megyei feltalálók Vérvétel zárt rendszerben Jókedélyű, energikus ember Fölföldy István budaörsi felta­láló, olyan, aki tudja, hogy mit akar, és azt — ha buktatók­kal is —, de keresztülviszi. —- Egy egyszer használatos zárt rendszerű vérvételi szi­vattyút fejlesztettem ki — kezdi a beszélgetést — és sza­badalmaztattam, valamint vé­dettem le Magyarországon. Ez egy olyan eszköz, ami azt teszi lehetővé, hogy a vérvé­telkor ne fertőződjön meg — AIDS-szel, fertőző májgyulla­dással és így tovább — se a vizsgálandó beteg, se a vért levevő nővér. Az előnye még ennek az eszköznek, hogy meggyorsítja a laboratóriumi vizsgálat menetét, ugyanis mi már a reagens anyagot is belehelyezzük a tartályba a gyártás során. Ez csak össze kell rázni, és már kezdődhet is a vizsgálat. Jelen pillanat­ban hasonló termékeket kül­földről — Németország, Amerika, Olaszország — vá­sárolnak, annak azonban az ára több mint a duplája az ál­talam kifejlesztettének. E termékemmel a tavalyi genfi nemzetközi találmányi kiállításon megosztott bronz­érmet sikerült nyernem, az 1992-es Invencio-kiállításon pedig a Népjóléti Minisztéri­um különdíjában részesültem. A fejlesztést 5 évvel ez­előtt kezdtem meg. Elkészítet­tem a fröccsöntő szerszámo­kat is. Számomra ez nem oko­zott gondot, hiszen hosszú évek óta ebben a szakmában dolgozom, van is egy fröccs­öntő műhelyem. Mostanára értem el oda, hogy a szer­számsor teljesen elkészült. Tavaly augusztusban meg­kaptam a forgalomba hozata­li engedélyt az ORKI-tól, ami szerint a terméket a kór­házak és rendelőintézetek megvásárolhatják. A sorozat- gyártáshoz azonban egy na­gyobb műhelyt kell építe­nem. Már tavaly hozzá szeret­tem volna fogni az építkezés­hez, már csak azért is, hogy meggyorsítsam a folyamatot, de nem volt elegendő pén­zem, s hitelt sem sikerült sze­reznem erre a célra. Olvastam a lapukban, hogy társaimnak milyen hosz- szú időt kellett várniuk a sza­badalmaztatásra. Az én ese­temben is hasonló a helyzet, de kértem az ideiglenes sza- badalmaztatási oltalmat — er­ről a lehetőségről talán sokan nem tudnak —, ami ugyan­úgy védi a terméket (vagy ta­lán még jobban, mert nem je­lentetik meg közlönyökben, s így előttem senki sem gyárt­hatja), mint a végleges, amit még én sem kaptam meg. Legfeljebb a gyártási folya­mat megszervezésével járok előbb, mint a többi feltaláló. Egyébként már régebben is szabadalmaztattam néhány terméket. Ilyen a twist-tányér (szobai futótányér), amelyre rá lehet állni, miközben az eszköz felülete maszírozza a talpat, síeléshez hasonló moz­gást végezhetnek vele. Ezt gyártjuk és áruljuk is. Kifej­lesztettünk továbbá egy fo­gascsaládot, amelyet le lehet engedni, öt inget ráakasztani, s csak egy helyet foglal a szekrényben. A legfontosabb találmá­nyomnak azonban az egyszer használatos zárt rendszerű vérvételi eszközt tartom, ez lesz ezután — talán két hó­nap múlva megkezdhetjük a sorozatgyártást — a műhely fő profilja. Árpási Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom