Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK . 7 Motorolajcsere a patakparton Szemétlerakónak használják az erdőt Fegyvertelen Nimródok Az erdészek a fakitermelésen, az erdőfelújításon és a vadászaton kívül környezetvédelmi feladatokat is ellátnak Erdó'si Ágnes felvételei toztak a kirándulási szokások az utolsó felmérés óta. — A Buda vidéki erdőben a volt pártállami vadászterület körbe van-e még kerítve? — Nem bontottuk le a kerítést, de megnyitottuk a látogatók előtt a területet. Igyekszünk ott is új turistautakat, kirándulóhelyeket kialakítani, próbáljuk ezt a részt felzárkóztatni. A kerítésre azért van még mindig szükség, mert ha szabadon engednénk a vadat, nagy kárt okozna a mezőgazda- sági kultúrákban. Az erdő védelmében az e területen található gímszarvas, vaddisznó, dámszarvas, őz és muflon egy részét ki kell lőni. Magyarországon nincs medve, farkas, nincs önszabályozás, ezért mesterséges beavatkozásra van szükség. Az a célunk, hogy akkora vadállomány legyen, amely az erdő részeként megtalálja mindazokat az élőhelyi körülményeket, amelyek szükségesek a számára, de nem okoz olyan vadkárt — rágás, taposás, túrás —, amely az erdő számára már elviselhetetlen. — Ezen a hatalmas erdőterületen kik vadászhatnak? — Az erdőgazdaság gyakorolja a vadászati jogot. A terület kisebb részét vadásztársaságoknak bérbe adjuk, többi részén mi folytatunk vadgazdálkodást. Az erdészek a vad tenyésztésével, takarmányozásával, gondozásával is foglalkoznak. Az etetést és az ezzel kapcsolatos kiadásokat a külföldiek bérvadásztatásából befolyt jövedelemből finanszírozzuk. — Tudomásom szerint számos vállalkozásban részt vesznek. Mi készteti önöket erre? — Annak ellenére, hogy a fakitermelés és a vadászat is nyereséges, a hagyományos erdőgazdálkodás és erdőfelújítás magas költségei miatt évente 60 millió forint veszteséget jelent. Emellett a környezet- és a természetvédelmi feladatokat is el kell látnunk. Ezeket a pénzeket kénytelenek vagyunk máshonnan kigazdálkodni. Mi állítjuk elő például a magyarországi koporsók egyharmadát, a gázművek megbízásából pedig tisztítjuk a területet a gázvezetékek fölött. Bármilyen fakitermelési munkát elvállalunk, erdei bútorokat, padokat, játékokat készítünk, parkosítást, gyepesítést, növényápolást, terep- rendezést végzünk. Halász Csilla A természetfotós számára nélkülözhetetlen a célnak legjobban megfelelő, a különleges igényeket is kiszolgáló fotófelszerelése. Megany- nyi kezdővel előfordult már, hogy viszonylag közel lévő madarat, apróvadat — teleobjektív hiányában — alapoptikával fotózott le. A keresőben ugyan jól látta a „tárgyat”, de az előhívás után csak egy apró pont jelentkezett a negatívon, amit a legerősebb részletnagyítással sem lehetett élvezhetővé varázsolni. Ez csak egyetlen példa. Általánosságban elmondható, hogy az érdeklődési körünknek megfelelően válogassuk össze felszerelésünket. Aki a tájfelvételeket kedveli, legjobban teszi, ha nagyfilmes, különféle színszűrőkkel ellátott masinát vásárol. A félénk, nehezen megközelíthető apróvadak kedvelőinek -— mint már említettük — nélkülözhetetlen a legalább 2-300 mm-es gyújtótávolságú teleobjektív. Aki a különleges hatásokat kedveli, csomagoljon a készenléti táskába nagy látószögű objektívet is. Amennyiben rovar- vagy virágfotózás a specialitásunk, a témát néhány centiméterre kell megközelíteni ez az optikára szePihenő lepke — néhány centiméter távolságból Az erdő nem csupán fagyár vagy vadászati lehetőséget biztosító térség, hanem környezetvédelmi szolgáltató bázis, amelynek feladata a levegőtisztítás, a talajvédelem és a kiránduló emberek felfrissítése. Mivel romlanak a környezeti feltételek, szennyezett a levegő és idegesebbek az emberek, egyre nagyobb szükség van az erdőre. így vélekedik Dobó István, a Pilisi Parkerdő Rt. vezérigazgatója. A volt állami vállalat — amelyhez 67 ezer hektár terület tartozik — januártól részvénytársaságként működik. Dobó Istvánnal arról beszélgettünk, jelent-e ez valamilyen változást a gazdaság tevékenységében. Apró énekesmadarainkat még erős teleob- jektívvel is legalább 3-4 méterre megközelítve érdemes fotózni relt közgyűrűvel vagy előtétlencsével lehetséges. ‘ Ne vágjunk neki tehát az útnak a manapság oly divatos, minden reklámnyomtatványban fellelhető miniatűr, rögzített objektives, automata, úgynevezett „mindentudó” fényképezőgéppel. Ezek legfeljebb a szobában, családi felvételek készítésére alkalmasak. Számunkra legcélszerűbb, ha cserélhető objektives, rövid zársebességgel (1/1000 mp) is ellátott, igényeinknek megfelelően variálható gépet vásárolunk. A megfelelő technika természetesen nem minden, csupán lehetőség. Mit sem ér, ha hozzá nem értő ember áll mögötte. Ne vegye el kedvünket, ha az első sorozatok gyengécskére sikerülnek. Sok-sok gyakorlásra, a szakirodalom tanijimányozására és megfelelő kitartásra van szükség ahhoz, hogy „kapitális” felvételeket készíthessünk. Kép és szöveg: Tóth Sándor — Eddig a hagyományos erdő- gazdálkodáson — a fakitermelésen, az erdőfelújításon, a vadászaton — kívül természetvédelmi, környezetvédelmi feladatokat is ellátott a gazdaság. Az átalakulás után jut-e elég pénz ezekre a nagyon fontos területekre? — Ugyanaz a feladatunk, mint eddig volt, de egyre kevesebb pénzünk van, így egy idő után nem lesz kifogástalan minőségű a munka a természetvédelem területén. Ha az erdő állapota romlik, a környezet pusztul, éppen a kívánt célt nem tudjuk elérni, azt, hogy a kiránduló felüdüljön. Ennek pedig nem szabad bekövetkeznie. mert milliószám érkeznek az emberek az erdőbe, hogy kikapcsolódjanak. — A környezet lepusztulásához. gondolom, az is hozzájárul, hogy az emberek nem vigyáznak eléggé az erdőre. — Szomorú, de igaz: az emberi civilizáció minden megunt és fölöslegesnek ítélt tárgya megtalálható az erdőben. Főleg a lakott területhez, városokhoz közeli részeken rendkívül súlyos a helyzet. Sokan szemétlerakónak használják az erdőt, a kocsi csomagtartójában vagy teherautóval hordják ki a szemetet. Évente több mint 20 millió forintot költünk csupán a hulladék eltakarítására. Sokan itt hajítják el az autóalkatrészeket, vagy motorolajcserét végeznek az erdei patak partján. Az erdő belsejébe csak gyalog lehet bemenni, mégis sokan behajtanak gépkocsival. Emellett lopják az emberek a fát, és nagyon nehéz elcsípni a tolvajokat, hiszen 600-800 hektár területnek van egy kerületvezető erdésze. — Mit tesznek az erdők védelméért, a természet megóvásáért és a kirándulókért? — Gondoskodunk róla, hogy legyen megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtő; ezeket mi magunk gyártjuk és helyezzük ki. Kialakítjuk a turistautakat, kiépítjük és karbantartjuk a pihenőhelyeket, tisztítjuk a forrásokat. Sajnos immár harmadik éve nem tudunk annyi pénzt költeni jelzésekre, mint ameny- nyit kellene. Ezért igénybe vesz- szük azoknak a természetbarát-szervezeteknek a segítségét, amelyek társadalmi munkában, közösségi ÖsszefogásDobó István: Romlanak a környezeti feltételek, szennyezett a levegő, ezért egyre nagyobb szükség van az erdőre ban bizonyos feladatokat magukra vállalnak. Ezek az egyesületek, szövetségek hosszú évek óta dolgoznak a területünkön. Természetbarát-sátortáborokat szerveznek, mi biztosítjuk számukra a helyet, ők pedig megtisztítanak egy bizonyos területet a szeméttől, eltakarítják a száraz ágakat az utakról. — Jelenleg melyek a legkedveltebb kirándulóhelyek a Pilisi Parkerdő területén? — A budai erdőket nagyon sokan látogatják, de ez jellemző a visegrádira is, a történelmi múlt meghatározó szerepe miatt. Budakeszi és Telki környékén is sok a kiránduló, emellett nagyon kedvelt még Gödöllő térsége. Ebben az évben szeretnénk megismételni a kirándulóforgalom számlálását, és azt is vizsgálni fogjuk, hogyan válPest megyei feltalálók Vérvétel zárt rendszerben Jókedélyű, energikus ember Fölföldy István budaörsi feltaláló, olyan, aki tudja, hogy mit akar, és azt — ha buktatókkal is —, de keresztülviszi. —- Egy egyszer használatos zárt rendszerű vérvételi szivattyút fejlesztettem ki — kezdi a beszélgetést — és szabadalmaztattam, valamint védettem le Magyarországon. Ez egy olyan eszköz, ami azt teszi lehetővé, hogy a vérvételkor ne fertőződjön meg — AIDS-szel, fertőző májgyulladással és így tovább — se a vizsgálandó beteg, se a vért levevő nővér. Az előnye még ennek az eszköznek, hogy meggyorsítja a laboratóriumi vizsgálat menetét, ugyanis mi már a reagens anyagot is belehelyezzük a tartályba a gyártás során. Ez csak össze kell rázni, és már kezdődhet is a vizsgálat. Jelen pillanatban hasonló termékeket külföldről — Németország, Amerika, Olaszország — vásárolnak, annak azonban az ára több mint a duplája az általam kifejlesztettének. E termékemmel a tavalyi genfi nemzetközi találmányi kiállításon megosztott bronzérmet sikerült nyernem, az 1992-es Invencio-kiállításon pedig a Népjóléti Minisztérium különdíjában részesültem. A fejlesztést 5 évvel ezelőtt kezdtem meg. Elkészítettem a fröccsöntő szerszámokat is. Számomra ez nem okozott gondot, hiszen hosszú évek óta ebben a szakmában dolgozom, van is egy fröccsöntő műhelyem. Mostanára értem el oda, hogy a szerszámsor teljesen elkészült. Tavaly augusztusban megkaptam a forgalomba hozatali engedélyt az ORKI-tól, ami szerint a terméket a kórházak és rendelőintézetek megvásárolhatják. A sorozat- gyártáshoz azonban egy nagyobb műhelyt kell építenem. Már tavaly hozzá szerettem volna fogni az építkezéshez, már csak azért is, hogy meggyorsítsam a folyamatot, de nem volt elegendő pénzem, s hitelt sem sikerült szereznem erre a célra. Olvastam a lapukban, hogy társaimnak milyen hosz- szú időt kellett várniuk a szabadalmaztatásra. Az én esetemben is hasonló a helyzet, de kértem az ideiglenes sza- badalmaztatási oltalmat — erről a lehetőségről talán sokan nem tudnak —, ami ugyanúgy védi a terméket (vagy talán még jobban, mert nem jelentetik meg közlönyökben, s így előttem senki sem gyárthatja), mint a végleges, amit még én sem kaptam meg. Legfeljebb a gyártási folyamat megszervezésével járok előbb, mint a többi feltaláló. Egyébként már régebben is szabadalmaztattam néhány terméket. Ilyen a twist-tányér (szobai futótányér), amelyre rá lehet állni, miközben az eszköz felülete maszírozza a talpat, síeléshez hasonló mozgást végezhetnek vele. Ezt gyártjuk és áruljuk is. Kifejlesztettünk továbbá egy fogascsaládot, amelyet le lehet engedni, öt inget ráakasztani, s csak egy helyet foglal a szekrényben. A legfontosabb találmányomnak azonban az egyszer használatos zárt rendszerű vérvételi eszközt tartom, ez lesz ezután — talán két hónap múlva megkezdhetjük a sorozatgyártást — a műhely fő profilja. Árpási Mária
