Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1994. FEBRUÁR 9., SZERDA Szűkebb hazánk kincse megbecsülik a munkámat. Ez az önkormányzattól kapott támogatásban is megnyilvánul, 1992-től évi 100 ezer forinttal járulnak hozzá a templom fenntartáshoz. (Ugyanennyit kap a katolikus egyház is.) A helyi általános iskola 1992 tavaszán vette fel Széchenyi István nevét, s ezzel egyidőben megkezdődött a rekonstrukció, melynek során beépült a tetőtér, új tantermeket, labort nyitottak. A fejlesztésre szánt pénzeszközök egy jelentős hányadát az iskolára fordították, mert mint Balázs György mondja: az oktatás feltételeinek javítása kiemelt helyen szerepel az önkormányzat feladatai között. Ezért, ellenszolgáltatásként mindenekelőtt azt várjuk, hogy a tantestület hatványozott felelősségérzetet tanúsítson az alapfokú oktatás jobbítása iránt. — Ez jogos elvárás — teszi hozzá Zsin Géza, az iskola igazgatója. — De emellett a hagyományok újraélesztését is vállalni kell, s ez is a mi feladatunk. Mert van ami él, de a zöme feledésbe merült a pártállam idején. Ebben jó partner az önkormányzat. A hagyományápolást szolgálja a tervbevett faluház, mely még az idén elkészül. Ide mentjük át a község tárgyi emlékeit, amiket mi is segítünk összegyűjteni. Az egészségügyi állapotokat Szabó Mária doktornő elemzi, mindenekelőtt arról szól, hogy miért nem mentek át vállalkozási formába. — A bér és az eszközfejlesztés egyaránt kielégítő, a Jellegzetes nemedi lakohaz az oszlopos ambitussal. Sajnos egyre kevesebb van belőlük, ják őket helyi önkormányzat elsők közt léptette életbe a közalkalmazotti törvény által előírt fizetésemelést. Munkánkat korszerű eszközökkel segítik, s cserébe mi is mindent megteszünk a lakosság érdekében. * Beszélgetésünk során a köz- biztonság is szóba kerül. Az önkormányzat élt a „saját rendőr” lehetőséggel, 1991 óta van egy rendőrük, ami évi B00 ezer forintjába kerül a községnek. Az ezzel kapcsolatos lakossági vélemény megoszlik, s végsősoron a polgármester is elégedetlen. — Mi fizetjük, de nincs beleszólásunk az irányításba. Rendszeresen elviszik, átvezénylik másfelé. Nem állítom, hogy javult a köz- biztonság, amióta itt van. György Balázsnak jelenleg a vízprogram az első számú szívügye. Sajnos az ő jószándéka és a lakosság hozzáállása közel sem azonos. Igazoltnak látszik Juhász Sándor esperes mondása: a magatartási formákat a divat határozza meg. Kút van az udvaron, a folyóvíz nem felújítják, hanem lebontA szerző felvételei nem „divatcikk”. így a többség nem töri magát a bevezetésért. Nincs pénz, sokba kerül a hozzájárulás — hajtogatják a nyakasak. — Bezzeg telefonra tíz nap alatt tízmilliót fizettek be — mondja György Balázs. — Mert a telefon státuszszimbólum (is), s csak másodsorban az infrastruktúra mércéje. Mint utaltam rá, György Balázs 50 pontba gyűjtötte össze a rendszerváltozás utáni megvalósításokat. Sokat költöttek az úthálózatra, közvilágításra, temetőrendezésre, a szeméttelepre, a hősök emlékművének felújítására, az intézmények korszerűsítésére — hogy csak néhányat említsük. — Elégedett a munkájukkal, a megvalósításokkal? — kérdem a fiatal polgár- mestertől. — A testület munkájával feltétlen. A magam munkáját illetőleg egy görög bölcs mondását idézem: ember soha ne legyen elégedett önmagával, a megmérettetését bízza másokra. Ez az idő már nincs messze, majd a választásokon kiderül. Matüla Gy. Oszkár A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Alsónémediben évszázadokra tekint vissza a kopjafaállítás hagyománya, s ezt az ótemető még mindig tükrözi. Száz-százötven éves kopjafák korhadnak a megsüppedt sírokon, a legfiatalabbat — és legutolsót — 1948-ban faragták. Ekkortól kezd teret hódítani a műkő és a márvány, majd kihal egy ősi mesterség. Manapság már csak Erdélyben vannak szakavatott kopjafafaragó népművészek, akik a motívumok és színek értelmét is tudják. A némedi kopjafáknak is meg volt a maga „nyelvezete”, amit az elődök ismertek. A magasságból, díszítésből és színéből szöveg nélkül is kikövetkeztették, hogy ki nyugszik alatta. A férfinépé magasabb volt és egyszerűbb, a nőké alacsonyabb .és díszesebb. A gyerekhalottak vékonyabb és alacsonyabb kopjafát kaptak, melyek gyertyaként fehérlettek a hantokon. A házastársakét — ha már mindketten elhunytak — kék színűre festették, az erőszakos halállal elköltö- zöttét vörösre. A kopjafa mindenkinek kijárt, kivéve az öngyilkosokat. Ezeket jeltelen sírba, Némedi esetében a református és katolikus temetőt képletesen elválasztó árokba földelték el. Sajnos, ma már sok olyan síron nincs akácból faragott mementó, melynek halottja méltán kiérdemelte a kopjafát. Az idő múlásával dacoló, mintegy száz kopjafa sorsáról Egy múlt század közepén elhunyt család kopjafacsokra: férj, feleség és három kisgyerek az utolsó huszonnégy órában döntött a némedi önkormányzat. A tervek szerint átszállítják valamennyit a templomkertbe, hogy megőrizzék őket az utókornak. (gyé) egy szakszövetkezetet sikerült tető alá hozni, ez viszont nem zavarta a magán- gazdálkodást, s az emberek gyarapodását. Szarka Balázs szerint ez nemcsak a nyakasságon múlt. ni másfelé, kitanultak egy szakmát, de emellett a földdel való kontaktusuk is megmaradt. Ez utóbbi jelentősége most mutatkozik meg igazán, nincs az a kirívó differenciálódás, mint ami máshol jellemzi a régi és új gazdák eredményeit. Szarka Balázs az Országos Parasztszövetség némedi filiáléjának az elnöke. A szervezet 1993-ban 55 taggal alakult. — Sajnos, hogy csak eny- nyivel. A gazdák zöme még most sem érti meg, hogy érdekszövetségbe tömörülve többre mennénk, s a többől több jutna a községnek is Alsónémedi azon kevés települések egyike, ahol a kontinuitás a kora Árpád-kortól igazolható; neve Pest megye második legrégebbi oklevelében szerepel először Nywyg formában. Ha az oklevél dátumát tekintjük az alapítás évének, úgy Némedi 927 éves. Ekkor adományozta az Álba nembeli Péter ispán az „öt ekényi prae- dimot a hozzá tartozó szántóvetőkkel együtt” a százdi monostornak. 1268-tól a szigeti apácák is osztoznak a birtokon, majd 1398-ban, egy csere folytán a falu, valamint a hozzá tartozó földek a váci püspökség tulajdonába kerülnek. A birtokjog folyamatosan 1945-ig tartott. Az ember nem tud kibújni a bőréből, a mérnök polgár- mesterként is megmarad mérnöknek. Precíz, nem véti el a tizedesvesszőket, a község dolgaiban hozott döntésekben épp olyan körültekintő, mintha egy gépet tervezne. Ez a lényegre- törő egzaktság jellemzi György Balázst, aki a mérnöki hivatást cserélte fel a polgármesteri székkel. Negyven év után ő az első, akit nem rákényszerítettek a községre, hanem önakaratából választott e tisztségbe Alsónémedi. A 4600 lélekszámú nagyközség arról nevezetes a megye középállapotait ismerők körében, hogy kimagaslóan módos település, s itt a legalacsonyabb a munkanélküliek száma. Az ok egyértelmű: a lakosság nyolcvan százaléka intenzív szabadföldi termelő, innen jut el a legtöbb zöldségféle a főváros piacaira. Ennek ismeretében aligha lehet azon csodálkozni, hogy az elmúlt három év mérlege ötven terv megvalósítását rögzíti, s egyben tükrözi a képviselők munkáját is. A lakosság zöme generációkra visszamenőleg zöldségtermelő, s tették ezt akkor is magángazdaként, amikor máshol pofonokkal terelgették a parasztokat a tsz-be. Némediben csak A vállalkozói kedv bizonyítéka: négy új bolt egy téren — A felső pártvezetésben volt annyi józan ész, hogy nem kényszerítették ránk a kolhozt. Felmérték, hogy Némedi csak ebben a felemás formában tudja betölteni a főváros éléstára funkcióját. Ezt csupán Ihász József a járási párttitkár nem akarta tudomásul venni. Be akart hajtani bennünket is a tsz-be, aztán beletörött a bicskája, repült a posztjáról. Ennek köszönhető, hogy még azok is gazdálkodtak, akik eljártak dolgoz— véli a megye egyik legnagyobb zöldségtermelője. A némedi jóléthez a vállalkozói kedv, még pontosabban a vállalkozói kurázsi is hozzájárul. Erről Juhász Sándor református esperes, az Alsónémeti Takarék Szövetkezet elnöke tud a legtöbbet mondani. — Túlzás nélkül állítom, a mi bankunk az ország legjobbjai közé tartozik, milliárdos nagyságú a betétállomány, s így van miből hitelt folyósítani. Ettől függetlenül nagyon megnézzük, hogy kinek mire adunk kölcsönt, a tagok pénzét nem kockáztatjuk. Fedezet nélkül nincs hitel, ám az igazán vállalkozni akarókat ez sem riasztja el. Sok esetben magam is csodálom, hogy egyesek az egész életük munkáját teszik kockára egy vállalkozás érdekében. Házat, nyaralót, autót. A vállalkozások két síkon zajlanak. A mezőgazda- sági szférában főleg gépvásárlásra vesznek fel hitelt, —- másrészt népszerű a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat. Egymás után nyílnak az ABC-k, cukrászdák, éttermek, s a kézműves szakmákban is alig egy-kettő van ami hiánycikk. Juhász Sándort lelkipásztori minőségében is „megvallattam”. — Milyen a kapcsolata az önkormányzattal? — Én a múltban is igyekeztem jó kapcsolatot tartani a vezetőkkel. A hívek érdekében. Akkor is, most is naponta eljárok az iskolába hittanórát tartani. Régen megtűrték, most viszont Az első világháborús emlékművet Varga Árpád helyi kőfaragó mester újította fel, a költségekhez az önkormányzat is hozzájárult 120 ezer forinttal Alsónémedi lakosságának többsége magántermelő' • • Otven pontba szedett három év
