Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUAR 9., SZERDA Falvak és mindennapok Spanyolországi turnéra készülnek A csomádiak is magukra találnak Nem könnyű megfogalmazni, hogy miért vonzza az embert egy csöndes hangulatú, tiszta, kis falu. A minap Csornádra látogattam. Tavaly viharos fa­lugyűlésen jártam itt. Akkor a főváros szemetét ide szállító Fővárosi Csatornaművek ka­pott rengeteg bírálatot. Azóta normalizálódtak a vi­szonyok. Tisztázódtak a félre­értések. Sőt, még a tájban esett sebeket is begyógyítják. Befedik a használaton kívüli gödröket ott kint, a hulladéktá­roló telepen. A 24 millió forin­tos idei költségvetés mellett meg egyenesen jól jön, hogy az idén és 1996-ban 70—70 millió forint támogatást ad Csornádnak a fővárosi cég. Cserébe a terület használatá­ért. Az idei hetvenmilliót le­het a község csatornázására fordítani. — Hogy mikor? — Hama­rosan, de előbb Csornád, Vác- rátót és Őrbottyán polgármes­tereinek kell megállapodniuk. Ugyanis közös területen, kö­zös szennyvíztisztítót akarnak építtetni, ahová a három falu csatornáit lehetne vezetni. Ezekről a felsorolt tények­ről már Orosz. Mihályné jegy­ző asszonytól értesülök, akire Gyöngyösi Pál polgármester bíz, mert hozzá ügyfelek ér­keztek. Számára pedig első a polgárok dolga. Tavaly sok mindent elhatá­roztak az alig több mint 800 lelkes kisközség képviselő testületében. Ezek után érdek­lődöm most. — Sikerült megvalósítani a terveket? . — A művelődési ház felújí­tása éppen hogy befejeződött — mondja Orosz Mihályné, aki a mondat közepén elbi­zonytalanodik. — Node, er­ről talán nem kellene írni ■— jegyzi meg tanácstalanul, mintha a hivatal dolgozói te­hetnének a véletlen fiaskóról. Az történt ugyanis — derül ki a további magyarázatból, hogy a szomszéd háznál cső­törés keletkezett, s a kiömlő víz alámosta a művelődési ház falát. A felelősséget ugyan átvállalta a Duna Men­ti Regionális Vízművek, de a helyreállítást elölről kell kez!- deni. Pedig működnének ott a szakkörök. Felléphetne már a tánccsoport, mert biztonsá­gosabbá tették a színpadot. Sikerült kettéválasztani a könyvtárat. Az iskolában a gyermekek sajátosságaihoz igazodik az átszervezett bibli­otéka. A művelődési házban kölcsönözhettek volna a fel­nőttek. Ám onnét most átme­netileg a községházára kell te­lepíteni a könyvállományt. ■ Az iskola küllemre szép. A tavalyi falugyűlésen az hang­zott el, hogy viszont kicsik a termei, nehezen férne ott el az alsó és a felső tagozat min­den osztályának növendéke. Ekkor még a szomszédos őr- bottyánba buszoztak naponta a felsősök. Ám már akkor ér­veltek a hazahozataluk mel­lett a többségben lévők. Ez a vágyuk azóta úgy teljesült, hogy a hetedikesekig bezáró­lag minden gyermek idehaza tanul. A nyolcadikosok még átjárnak, de a ballagásukkal véget ér majd ez a sajátos szomszédkapcsolat. Ezzel az­tán a társközségi múlt végleg eltűnik, jövőre a nyolcadiko­sok sem utaznak. Á nemzeti­ségi családok örömére pedig tanítják a szlovák nyelvet. Ám a tovább népesedő régi iskola helyett újat kell építeni — határoztak a képviselők. Ehhez a szándékukhoz annak ellenére is nagyon ragaszkod­nak, hogy telek és pénz még nincs a megvalósítására, de amit egy község akar, azt előbb-utóbb végre lehet hajta­ni — gondolják. Csornádon, a tagosításkor 6 ezer aranykorona értékű föl­det vittek be a termelőszövet­kezetbe. A mostani igény vi­szont 9 ezer aranykorona. Az eltérés okán érdemes elgon­dolkodni, de biztos, hogy a központilag növesztett mezei birodalmak kialakítása okoz­ta. A földek a fóti tsz. igazga­tása alá tartoznak. A szabá­lyok szerint pedig, mint tud­juk: a szövetkezeti tag, vagy aki öt évig annak dolgozója volt, lakjon bár Rákospalo­tán, vagy Mátészalkán, az ár­veréskor licitálhat Csornád határában is. A polgármester úr is úgy látja: nem jut majd elég föld a helybélieknek. A határ egy­kori tulajdonosainak. Kovács T. István Telefonközpont —■ épülőben A szépen fejlődő Verseg kisközség is rövidesen bekapcsoló­dik a távhívásba. A másfél ezer lélekszámú falu központjá­ban építik — amikor az időjárás engedi — a telefonköz­pontot. A faluház udvarának végében, ahol egykor tyúkól állt, az alközpont kap helyet és a további tervek szerint egy kisebb pavilonsorból álló szolgáltató központ is. Vimola Károly felvételei Hagyományt folytató hartyáni zenészek Emlékkép 1949-ből. A ’40-es évek második felében súlyos atro­citások érték a magyarországi svábokat. A hartyáni zenészek ezekben a viharos időkben sem tették le a hangszert, s jelentős részük van abban, hogy a sváb zene nem merült feledésbe — mint örökséget, átmentettek az utódoknak. A zenészek szerencsés embe­rek, náluk nincs holtszezon, egy jó együttesnek télen, nyá­ron van meghívása. — Ha viszont nincs, akkor is találunk elfoglaltságot — egé­szít ki Fényes-Dausc László, a hartyáni Schwäbele Jungs zene­kar szakmai és szellemi irányí­tója. Újhartyánban a lakosság zöme sváb, nagy kedvelői a ze­nének, így azután nem csoda, hogy két zenekaruk is van, me­lyek — valljuk be — örökké versengenek egymással. így volt ez már a harmincas évek­ben is, azzal a különbséggel, hogy akkor három együttes fúj­ta a réz hangszereket, s a nép­szerűségük aszerint oszlott meg, hogy ki kinek a rokona és melyik bandában ügyködik. Az öregek állítják, mindegyik zene­kar jó volt. mint ahogy manap­ság is nehéz eldönteni, vajon a Schwäbele Jungs vagy a Sváb Party jobb-e a kettő közül. A Schwäbele Jungs tíz tagja az ősszel nagy fába vágta a fej­széjét, magánkiadásban kazet­tát terveztek megjelentetni. Ezt követően hónapokig próbáltak, mert az effajta megmérettetés jóvalta igényesebb előadástech­nikát igényel, mint egy hétvégi lagzi. Á cél érdekében az egyik tag, Brabanti József átalakította a házuk alagsorát, illetve olyan akusztikai körülményeket te­remtett, mint amilyen a stúdiók­ban van. Itt próbált a zenekar hetente kétszer, majd készült egy próbafelvétel, a napokban pedig szalagra vették a kazetta végleges hanganyagát egy kecs­keméti magánstúdióban. A tíz zenedarab színvonalát két orszá­gos nevű előadóművész közre­működése emeli, Maros Éva hárfa- és Geiger György trombi­taszólója. A hartyáni sváb fiúk kazettája előreláthatóan márci­usban kerül a piacra tízezer pél­dányban. Az egyéb tervekről beszélget­ve Fényes-Dausc László el­mondta: a tavalyi bajorországi vendégszereplés sikerén felbá­torodva most Spanyolország felé „kacsintgatnak”. — Spanyol és latin-amerikai zenéből állítottunk össze egy csokrot, ezt gyakorolják a gye­rekek. Ha sikerül megszervezni az utat, úgy a nyár közepén Spa­nyolországban turnézunk. A „gyerekek” áltagéletkora 25 év, s szinte mindenben egy húron pendülnek. Imádnak mu­zsikálni, szeretik a tréfát, s alig van köztük olyan, akinek az apja vagy nagyapja ne játszott volna az egykori három zene­karban. (matula) Májusban gáz lesz Május hónapra ígérik a kivitelezők Zsámbékon a gáz ün­nepélyes lánggyújtását. A Páty felől érkező gerincvezeték­hez közeli utcákban már megkezdték a gázvezeték árkai­nak ásását. Az egész megyét képes ellátni Műanyag-új rafeldolgozó üzem Monoron Tahitótfaluban a fagyra várnak Őszi mélyszántás februárban A mezőgazdaság számára kife­jezetten káros a mostanság ta­pasztalható enyhe, tavaszias időjárás — állapította meg Han­sági Dénes a tahitótfalui Kék Duna Szövetkezet elnöke, akit a jelenlegi munkálatokról kér­deztünk. Mint mondotta, a gondok no­vemberben kezdődtek, amikor a túl korán érkezett tél, a hó és a hideg miatt nem tudták befe­jezni az őszi mélyszántást. No­vemberben egyébként még vet­ni is szoktak, de a talajmunká­kat és az alaptrágyázást minden­képpen ekkor szokás elvégezni. Jelenleg az ekkor elmaradt, il­letve félbehagyott munkálato­kat fejezik be, igazodva ahhoz, hogy az időjárás mely művelet­nek kedvez. Nagy szükség volna egy több héten át tartó fagyos idő­szakra, amely nem csupán az ökológiai rendet állítaná helyre (elpusztítaná a kártevők egy ré­szét. illetve késleltetné kifejlő­désüket), hanem — megkemé­nyítve a földet — lehetővé ten­né az ilyenkor, februárban szo­kásos munkák elvégzését. Ilyen például a fejtrágyázás, amely az őszi vetésre szórt műtrágyá­val gyakorlatilag a növények tápanyag-utánpótlását jelenti. A szövetkezet elnöke vége­zetül elmondta, hogy csak no­vemberben és decemberben hullott le az a mennyiségű csa­padék. amelynek az egész év során elosztva kellett volna je­lentkeznie, s bár a nyári időjá­rás terméskiesést okozott, a mostani pedig a munkát hátrál­tatja, meglátása szerint ország­szerte hasonló.gondokkal küsz­ködnek mindazok, akik mező- gazdasággal foglalkoznak, mégis jó termésre lehet számí­tani ez évben. Sz. L. B. Nemzeti erők szövetsége A Monor ipari körzetében lévő Qualipack Műanyagalap- anyag-gyártó és -forgalmazó Kft., az egykori MÉH Plast utódjaként 1990 óta foglalko­zik műanyag hulladékok fel­dolgozásával és értékesítésé­vel. A cég üzemvezetője Pos- gay Zoltán elmondta: céljuk a természetben nem elbomló szervetlen anyagok felhaszná­lásával a környezet, megyénk tisztaságának védelme, és a termelők, gazdálkodók kielégí­tése termékeik által. A vállalat az egykori MÉH Plast utódjaként 1990 óta fog­lalkozik kidobásra szánt mű­anyagok, fóliák begyűjtésé­vel, feldolgozásával és értéke­sítésével. Havonta 36—40 ton­na műanyag hulladék érkezik az üzembe jelentékeny mérték­ben enyhítve ezzel a megye önkormányzatainak szemétel­helyezési gondjait. A beérke­zett alapanyagból úgynevezett regranulátumot, majd ebből kész - terméket készítenek. Ezek minősége nem marad el az eredeti műanyagipari termé­kekétől, áruk viszont 30—40 százalékkal alacsonyabb. Az itt készült termékek Szentend­rétől Ceglédig a megye min­den táján megtalálhatók. A jövő héten adják át azt a 170 négyzetméteres csarno­kot, amely a már meglévő üzem szomszédságában továb­bi gépsorok beindítását teszi lehetővé. A mintegy 10 millió forintos önerős beruházás eredményeként terményes és meszeszsákok, valamint a ház­tartásban használatos kismére­tű zacskók készülnek majd. Különösen nagy érdeklődés várható a vecsési gazdák ré­széről. Posgay Zoltán végezetül sajnálattal szólt arról, hogy raj­tuk kívül csak két hasonló te­vékenységi körű cég van az or­szágban, holott mind az igé­nyek (az olcsó és jó minőségű áru iránt), mind pedig a nem túl rózsás helyzetben lévő kör­nyezetvédelem megkívánná és szükségessé tenné további cégek létrehozását, működteté­sét. (szűcs) A nemzeti összefogás megte­remtése érdekében, január kö­zepén 13 párt képviselője írta alá a Nemzetért Választási Szö­vetség alapító okiratát. A szö­vetség tagjai egységesen kíván­nak fellépni a kozmopolita, li­berális kommunista erőkkel szemben, a nemzet ügye iránt legmélyebb alázattal és szolgá­latkészséggel. A pártok önálló arculatukat és programjukat megtartva vállalják, hogy leg­kiválóbb embereiket a szövet­ség színeiben indítják a ’94 évi választásokon — olvasha­tó a nem régen közzétett felhí­vásukban. A szövetségnek tagja az Er­délyi Magyarok Pártja, az ’56-os Nemzeti Párt, a Ma­gyar Érdek Pártja, a Magyar Hazafias Világszövetség, a Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt, a Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsé­ge, a 2. Magyar Hadsereg Ve­terán Bajtársak Országos Szö­vetsége, az Elszegényedés Elle­ni Nemzeti Mozgalom, a Ke­reszténydemokrata Unió, a Kisgazdák, Kisiparosok, Kiske­reskedők, Értelmiségiek Szö­vetsége, a Magyar Szabadság- párt, a Kereszténydemokrata Roma Nemzetiségi Szervezet, valamint a Magyar Leventeszö­vetség. Jelezte továbbá csatla­kozási szándékát a Magyar Munkanélküliek Pártja és a Mindszenty Társaság, de foly­nak a tárgyalások más politi­kai és társadalmi szervezetek­kel is. A Nemzetért Választási Szö­vetség tagtoborzó, zászlóbon­tó nagygyűlését február 12-én délelőtt 11 órakor rendezi Bu­dapesten az Építők Dózsa György úti székházában. A kampányindító választási nagy­gyűlést március 5-én délelőtt 11 órakor tartják, szintén az Építők székházában. A szövet­ség ifjúsági tagozata nagygyű­lése március 15-én lesz déli 12 órakor Budapesten a Petőfi- szobomál. M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom