Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM s Ara Telemagazinnal 19,50 forint 1994. FEBRUAR 9., SZERDA Kordában tartott munkaadók Nagyobb védelem az alkalmazottnak Ez év január elsejétől lépett életbe a munkabiztonsági törvény, amely számos új elemet, szabályt tartalmaz. E változásokról kérdeztük Berta Lászlót, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelősége igazgatóját. A Göncz Árpád spanyol útja Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke február 15-e és 18-a között Spanyolországba látogat, I. János Károly spanyol király meghívására. Útjára felesége is elkíséri — közölte az elnök szóvivője. Jeszenszky aláírta Békepartnerség „Nagy örömömre szolgál, hogy mintegy Antall József, az elunyt miniszterelnök szellemi örökséget teljesítve, az általa vezetett kormány külügyminisztereként írhattam alá azt a dokumentumot, amely szerződéses kapcsolatot létesít Magyarország és az Észak-atlanti Szövetség között” — jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter, miután tegnap Brüsz- szelben aláírta a békepartnerség keretében formálisan is kétoldalú kapcsolatot létesítő egyezményt. A magyar diplomácia vezetője a szövetség központjában, a NATO-tagországok nagyköveteinek jelenlétében írta alá a dokumentumot. Ezt megelőzően Jeszenszky Géza megbeszélést folytatott a nagyköveti tanács tagjaival, illetve Sergio Silvio Balanzino ügyvezető NATO-főtitkárral. Az aláírás után a magyar külügyminiszter — Sergio Balanzino társaságában — rövid sajtótájékoztatót tartott, s ennek során úgy jellemezte a békepartnerséget, amely egyfelől erősíti Kelet- és Közép-Euró- pa stabilitását, de nem helyettesíti a teljes jogú szövetségi tagságot, csupán az elő lépés annak irányában. (Folytatás a 2. oldalon) — A munkabiztonság ügye eddig nem volt törvénnyel szabályozott, számos, különböző szintű rendelet foglalkozott e kérdéssel — emlékeztetett rá az igazgató. — Száz év óta először lépett életbe egy önálló, munkabiztonsági törvény, amely egyértelműen megfogalmazza az állam, a munkáltató és a munkavállaló ilyen jellegű feladatait. Azt azért kiemelném, hogy bár elég nagy szabadságot biztosít a törvény a munkáltatóknak, feloldást nem kaptak, a tennivalók világosak. Csupán abban dönthetnek, hogyan oldják meg a munkabiztonsággal kapcsolatos teendőiket. — Mennyiben változtak, törvény hatályba lépését követőén a munkabiztonsági szabályok? — Az egyik legfontosabb elem az, hogy tisztázza a törvény, kire is vonatkoznak az előírások: eszerint valameny- nyi munkáltatóra, aki alkalmazottakat foglalkoztat. E téren korábban mindig voltak viták, most ez is tisztázódik, minden szervezett munkavégzést érintenek az előírások. E törvényben fogalmazódik meg először az is, hogy a munkavégzés hatáskörében előforduló egyéb személyekre —- járókelőkre, vásárlókra, és így tovább — is vigyáznia kell a munkáltatónak. (Folytatás a 4. oldalon) Szakértők a mezőgazdaságról Növekedett a vetésterület Az átalakuló magyar mező- gazdaság részére elegendő és jó minőségű vetőrpag állt rendelkezésre a múlt év őszén, s hiányra idén tavasszal sem kell számítani, sőt, jelentős mennyiség külföldi értékesítésére is lehetőség nyílik. Ezt Neszmélyi Károly, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója mondta el tegnap Tatán, az intézet vezető szakembereinek négynapos évzáró-évindító tanácskozását megelőzően újságíróknak. Hozzátette: a múlt évben már megállt a gabona- növények vetésterületének a korábbi években tapasztalt csökkenése, az őszi búza vetésterülete pedig az 1992. évihez képest húsz százalékkal nőtt. A gazdaságok jó minőségű, úgynevezett fémzárolt vetőmagot juttattak a földbe, s a vetőmagnak szánt gabonafélék alig 3,6 százaléka nem felelt meg csak a szigorú követelményeknek. Az előrejelzések szerint a kukorica vetésterülete szintén emelkedik 1994-ben. A takarmánynövények növekedése pedig várhatóan az állattenyésztésre lesz kedvező hatással. A sertésállomány korábbi tízmillióról a jelenlegi hatmillióra történt csökkenése vitathatatlan, de a szakemberek sem tudták eddig eldönteni, hogy melyik állománynagyság volt kedvezőbb a termelőknek és a fogyasztóknak. Egy tény azonban biztos: a közelmúltban nem volt húshiány az országban — hangsúlyozta a főigazgató. Kitért arra is, hogy a volt Szovjetunió utódállamaival kapcsolatosan is sok mendemonda kering. A Független Államok Közössége országaiban jelenleg akkora — dollárfedezetű — kereslet van például kukorica-vetőmagból, hogy akár hazánk teljes készletét ott lehetne eladni. A közeljövő eseményei közül Neszmélyi Károly kiemelte: március 1-jén Debrecenben, március 3-án pedig Keszthelyen rendeznek szakmai napot az úgynevezett alternatív növényekről, vagyis arról, hogy mely növényekkel lehet helyettesíteni a drága, illetve kényes tavaszi kalászosokat, hüvelyeseket, szálastakarmányokat. Új mentőállomás Monoron Múlóban a járvány Tegnap ünnepélyes keretek között adták át a monori új mentőállomást. A hat kocsiállásos garázsban így minden autó tető alá került. A szolgálati helyiségeket a szomszédos rendelőintézetben alakították ki Erdó'si Ágnes felvétele Az elmúlt héten nem változott jelentősen az influenzahelyzet. A regisztrált megbetegedések száma az egy héttel korábbival szinte azonos volt: influenzára utaló tünetekkel 114 697-en fordultak orvoshoz — tájékoztatta az MTI-t Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa. Borsod-Ábaúj- Zemplén megyében betegedtek meg a legtöbben, de sok volt a beteg Hajdú-Biharban és Budapesten is. A népesség számarányához képest Somogy megye volt a legfertőzöttebb. Egy hét alatt 393-an kerültek kórházba, a fertőzés ez idő alatt tíz emberéletet követelt. Ezzel az influenzajárvány halálos áldozatainak száma 21-re emelkedett. A főorvos szerint az adatok arra utalnak, hogy jelenleg már visszahúzó- dóban van az influenzajárvány hazánkban. • • Összehasonlítás Azt mondják, a magyar társadalom egy részében valamiféle nosztalgia ébredezik a „régi jó idők” iránt. Igen, ha ébreszígetik, s a régi slágert követve, csak a szépre emlékeznek, emlékeztetnek. Pedig olyan „szépek” voltak például azok a nyolcvanas évek, hogy akkoriban ez a vicc járta: Éljen Kádár! — Abból a nyugdíjból, amiből én. Mert bizony az utolsó évtizedben jócskán nekilendült az infláció, s a munkanélküliség jelei is mutatkoztak, és nemcsak a kapun belül. 1988. január 2-án az Arhivatal vezetője még azt remélte, hogy az infláció nem haladja meg a 15 százalékot, július végén a miniszterelnök-helyettes szerint az infláció 17 százalék körül alakul az év végén, s 1989. január 10-én a napilapok 20-21 százalékos hatósági áremelésről számoltak be. Hát igen, ez is hozzátartozott azokhoz a régi szép időkhöz. Meg kell vallanom, engem nem az izgatott, hogy évről évre emelkedtek az árak. Sokkal jobban idegesített az, ahogy a nemzet értékeivel bántak. Gondoljunk csak a bős—nagymarosi vízlépcsőre, mely az egyedülálló szigetközi világ pusztulását okozza. De hogy e régi szép időkben miként herdálták el a nemzet kincseit, azt egy januári tévéadásból (Ráday Mihály műsorából) is megtudhattuk. Engem nem érintett meg sem a Kádár-korszak nosztalgiája, sem a Horthy-korszaké. De mindig tudtam, hogy a két háború közötti időszak nem volt olyan fekete, mint amilyenre a kommunista propagandisták festették: összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint a kommunista kurzus. Most — visszatérve az említett tévéadáshoz — csak egy esetre hívom fel a figyelmet. A bécsi Traut- son-palotáról van szó, mely Mária Terézia alatt a magyar testó'rség laktanyája volt. Tudjuk, e háznak óriási jelentősége volt a magyar felvilágosodás szempontjából, tehát fontos emlékhelye a magyar művelődés- történetnek. Az országcsonkítással, a menekültekkel, a példátlan inflációval küzdő' magyar állam az 1920-as évek elején mégis megtalálta a módját annak, hogy megvásárolja ezt a palotát, mely Bécs legszebb épületei közé tartozik. Itt működött aztán 1961-ig a Collegium Hungaricum. Azért csak 1961-ig, mert akkor tatarozni kellett volna, ezért inkább eladták, s vettek helyette egy kockaházat, mely a bécsi nagykövetünk véleménye szerint alkalmatlan arra, hogy a magyar kultúra és tudomány bécsi otthona legyen. Hasonlítsuk csak össze a két kort! A ’20-as évek elején Horthy Miklós volt a kormányzó, a miniszterelnök Bethlen István, a kultuszminiszter pedig Klebelsberg Kunó; 1961-ben Kádár János regnált, a miniszterelnök Münnich Ferenc volt, a művelődési miniszter pedig Benke Valéria. Az egyik garnitúra gyarapította az országot, a másik pedig szegényí- tette. „Csak”ennyi a különbség a kettő'között. Török Bálint További földalapokat keresnek Konferencia a kárpótlásról Folyamatosan 15—18 milliárd forint érékű vagyont kell a kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatként fenntartani ahhoz, hogy a papírok árfolyama a jelenlegi stabil szinten maradjon. Ezt bizonyítja az is, hogy az ÁVÜ ma már a privatizációs díjakon kívül szinte minden fizetési módnál elfogadja a kárpótlási jegyet fizetőeszközként — mondta Pongrátz Tibor, az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának elnöke a Magyar Privatizációs Társaság szervezésében rendezett kárpótlási konferencián kedden Budapesten, a Technikai Házában. Az aktuális kérdésekről szólva megemlítette: további földalapokat keresnek a kárpótoltak igényeinek kielégítésére. Eredetileg csupán 80 ezer földet igénylő kárpótolttal számoltak, de ez a szám ma már eléri a 350 ezret. Az állami gazdaságok mintegy 900 ezer hektáros földjeiből 300 ezer hektárt ajánlottak fel a kárpótlás számára, de még további 200 ezer hektárra lenne szükség. Tovább növelhető a terület kisebb erdőkkel, a honvédség tulajdonában lévő bizonyos földekből, a MÓL fúrási területeiből és 'az állami tartalékföldekből. (Folytatás a 7. oldalon)