Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-10 / 7. szám
Doni évforduló A második világháború doni hőseire és elesettjeire emlékezett szombaton a „doni áttörés” 51. évfordulója alkalmából a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársak Szövetsége. Az ünnepség ünnepi szentmisével kezdődött, majd koszorúzással folytatódott a Magyar 2. Királyi Honvédhadsereg emléktáblájánál. A Budavári Mátyás templomban Tabódy István kanonok,. vezérőrnagy celebrált misét, az elesettek lelki üdvéért pedig Takaró Zoltán református lelkész mondott imát. A Hadtörténeti Múzeum udvarán elhelyezett emléktáblánál Kéri Kálmán vezérezredes mondott köszöntő szavakat, majd pedig Boross Péter miniszterelnök tolmácsolta a kormány főhajtását a fegyverrel kezükben kitartók, a harcmezőn és a fogolytáborban elpusztultak, az 1945 után meghurcoltak emléke előtt. A történelem úgy hozta, hogy ma már ismét megnyilvánulhat a tisztelet a doni honvédek bátor vállalkozása előtt. Ez a főhajtás — mondta emlékező beszédében a miniszterelnök — figyelmezteti a jelent, hogy amikor a haza szólít, a kötelességet teljesíteni kell. Az emlékező szavak után a miniszterelnök Für Lajos honvédelmi miniszterrel és Mádl Ferenc közoktatási miniszterrel koszorút helyezett el a kormány nevében az emléktáblánál. Emlékmű a diósdi áldozatoknak Boldogok a békességszerzők Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök az avatáson Településünk életében igen fontos esemény a mai. amikor tisztelettel emlékezünk azon polgártársainkra, akik áldozatul estek egy esztelen háborúnak — mondta Hermann Ferenc, Di- ósd község polgármestere szombaton, a település második világháborús áldozatai emlékművének felavatásakor. Az ünnepi eseményen jelen volt Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök, Kovács László országgyűlési képviselő és Eőry Emil szobrászművész, az emlékmű alkotója is. Hermann Ferenc ünnepi beszédében elmondta: az emlékműavatás aktualitását az adja, hogy 1945. január 8-án, tehát pontosan negyvenkilenc évvel korábban hurcoltak el a családi tűzhely mellől igen sok helyi lakost, akik közül csak nagyon kevesen térhettek haza. (Folytatás a 4. oldalon) * Uj polgármester Pátyon Gazdakörök küldöttgyűlése Kialakult a magángazdaság Pátyon a Rákóczi úti iskolában egymás kezébe adták a kilincset a szavazásra érkezők (Tudósításunk a 4. oldalon) Erdősi Ágnes felvétele Kárpótolják az olvasókat Egyéves előfizetést nyerhetnek lapunkra annak az 55 Pest megyei településnek a lakói, ahová a lapterjesztés hibájából január 3-án és 4-én nem jutottak el árus példányaink. írásunk az 5. oldalon olvasható. A föld tavalyi megszerzése után 1994 a tulajdon működtetésének éve lesz, s ebben meghatározó szerepet játszanak a rendszerváltáskor alakult új érdekképviseleti szervek — hangsúlyozta Szabó János földművelésügyi miniszter szombaton Szolnokon, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének küldöttgyűlésén. A miniszter arról is beszélt, hogy a leendő földtörvény hosszú időre kijelölheti az agrárszféra jövőbeni fejlődésének útját, és a szövetkezeti törvény módosításának elfogadása várhatóan megszünteti a szövetkezetek körüli bizonytalanságokat. A földművelésügyi tárca vezetőjének felszólalása előtt a rendezvény nyitányaként Kozma Huba, a szövetség országos elnöke értékelte az elmúlt két év munkáját. (Folytatás a 6. oldalon) Spectrum-FTC: két nagy skalp Jogosan zengett a hajrá Fradi három napon át a Vasas Fáy utcai sportcsarnokában, ahol a Spectrum-Ferencváros rendezésében az Avanti Kupáért versenget a meghívott négy, nemzetközi mércével is kiváló női kézilabdacsapat. A népligeti zöld-fehérek ugyanis előbb kivételes küzdőképességük felvonultatásával öt góllal (21-16) legyőzték a 15szörös bajnok Vasas-Drehert (ezzel a hazai bajnok és kupagyőztes számára kiírt Szuper Kupát is elvitték), majd a világ legjobb klubcsapatának tartott Hypo-Niederösterreich sem állhatott meg előttük (25-18). így a KEK-ben érdekelt zöld-fehérek két, nagy skalpot szerezve, biztosan nyerték meg a rangos tornát. (Tudósítás a 15. oldalon.) Az igazi hatalom A személyi jövedelemadózás rendjében bekövetkezett változások nyomán a munkavállalók milliói több pénzt visznek haza február elején, amikor is kézhez kapják első' havi munkabérüket. Ezt Karácsony Imréné pénzügyi szakértó'tól hallhattuk azon az összejövetelen, amelyre Kulin Ferenc, az MDF képviselőcsoportjának vezetője hívta meg a sajtó munkatársait. Arról van szó, hogy a nettó jövedelmek hat százalékkal növekednek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok, akiknek körülbelül harmincezer forint a fizetésük, ezúttal ezerötszáz-ezernyolcszáz forinttal többet találnak a borítékban. A kedvező' változás közvetlenül négy és fél millió aktív adózót érint. A sokat szidott költségvetés tehát tízmilliárdokról mondott le, hogy valamivel több jusson az adózó, polgárnak, és ez kétségkívül jó hír. Mint ahogy jó hír az is, hogy a munkanélküliség növekedésének üteme az elmúlt év második felében lelassult, só't napjainkra a munkanélküliek száma valamelyest csökkent. Bár az efféle hírek ritkán kerülnek a napi sajtó címoldalaira, mi mégsem restelljük ezeket vezető' helyen is felemlegetni, még ha emiatt a kormánypártiság vádját vonjuk is a fejünkre. Már-már természetesnek, magától értetődőnek tűnik, hogy egyes országos lapok ilyenkor is lehangoló szenszációkkal lepik meg olvasóikat. Hétvégi számaik első' oldalán kétszáz milliárdos deficitről, drágább útlevélről, az Állami Vagyonügynökséghez befutó feljelentésekről számoltak be. A Vasárnapi Hírek fejléce alatt pedig ez virított: Asztalunkra tették a szegénységet. A hazai sajtó zöme tehát nem változik. A jó hírekkel juszt se vidítja fel az embereket, még akkor sem, ha ez a kormányzat a feje tetejére áll. Ennek a kormánynak ugyanis szerintük olyan népszerűtlennek kell maradnia, amilyennek ók akarják. Hiába no, a sajtó az igazi hatalom. Bánó Attila Nagygyűlés Réxkomáromban Összefogott a magyarság Szombaton este három fontos dokumentum egyhangú elfogadásával, rendbontás nélkül ért véget a révkomáromi nagygyűlés. A magyarok alkotmányos jogállásáról szóló állásfoglalás megállapítja, hogy a szlovákiai magyarság az eddigi jogkorlátozások, a háború utáni üldöztetés, a totalitárius rendszer alatti elnyomás, és minden eddigi beolvasztási igyekezet ellenére is megtartotta azt a képességét, hogy újra kifejezze politikai alanyiságát, s ott, ahol ezer éve őshonosként él, újra megszervezze társadalmát. „Ebből fakadóan a szlovákiai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát, eltökélten küzd a mindenkit megillető egyéni jogokon túlmenő közösségi jogaiért, és közösségi státusának alkotmányos rögzítéséért” — áll a szombaton elfogadott állásfoglalásban, mely leszögezi, hogy „a szlovákiai magyar nemzeti közösségnek alapvető joga a politikai és kulturális önmeghatározás, valamint az állam keretei közötti önrendelkezés”. A nagygyűlés résztvevői nélkülözhetetlennek ítélik meg a szlovákiai magyarok anyanyelv-használathoz való jogát, azt, hogy mindenütt — ahol a lélekszámúk a lakosság tíz százalékát meghaladja — a közéletben, a hivatali érintkezésben, a feliratok kétnyelvűségében használhassák az anyanyelvűket. Ott, ahol statisztikai többséget képviselnek, a magyar nyelv a szlovák nyelvvel együtt hivatalos nyelv legyen. Az állásfoglalás aláírói kérik, hogy a Szlovák Köztársaság úja alá és ratifikálja az Európa Tanács Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartáját. Kéri, hogy a magyar nemzetiségű emberek a statisztikai arányoknak megfelelően kapjanak képviseletet Szlovákia közintézmnyeiben és ugyanezen elvek szerint részesüljön a kisebbség az állami és ön- kormányzati költségvetésből. A nagygyűlés résztvevői kimondták, hogy a polgári jogegyenlőség elvét követve a szlovák nemzette egyenrangú közösségként kívánják építeni a Szlovák Köztársaságot és politikai alanyiságukat a demokratikus választások útján létrehozott saját képviseleti testületéi révén, a magyar koalíció képviselői által megfogalmazott alkotmánytör- vény-tervezet szeint kívánja kifejezni. (Folytatás a 2. oldalon.)
