Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JANUÁR 8., SZOMBAT 5 Megkérdeztük Jól döntött-e a közgyűlés? A nagymarosi készenléti lakótelep vagyoni átvételé­ről döntött tegnap Pest Megye Önkormányzatának közgyűlése. Az ülésen ott volt Bogárdi Zoltán, a te­rület országgyűlési képviselője is, akitói azt kérdez­tük, hogy mi a véleménye a határozatról. Nem terheli a várost Zöld jelzés az Agri-Expónak A közalkalmazottak bérkérdése Mennyi pénz lesz a borítékban? Munkatársainktól A közalkalmazotti törvény, amely 1992. július 1-jén lépett életbe, 1994. január 1-jétől kötelezően előírja a közalkal­mazottak végzettségének és szolgálati besorolásának meg­felelő minimálbér megadását. Hogyan hajtják végre a tör­vényt? Ennek jártunk utána három településen és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. — Nem akarok kívülről beleszólni a megye mun­kájába, nem minősítem a döntést, de annak mecha­nizmusa szerintem nem volt jó. Nem tetszett, hogy kettéválasztották a vagyonátruházás és va­gyonhasznosítás kérdé­sét. Jó néven vettem vol­na, ha a közgyűlés egy­szerre tárgyalja a kettőt, mert akkor a kételkedők meggyőződhettek volna az átvétel megyei elő­nyeiről vagy hátrányai­ról. Meg kellett volna tárgyalni, hogy a lazaré- nusoknak visszaadott ob­jektumok mennyit érnek — erre egyébként nem tudott választ adni a me­gyei vezetés —, értük cserébe milyen objek­tum szerezhető, s azok milyen működés mellett, milyen beruházást igé­nyelnek. Nagy kérdés, hogy milyen költséggel (Folytatás az 1. oldalról) Az előzmények: Ahogy ar­ról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, a képviselő-testü­let december 23-i ülésén — egyhangúlag — elfogadta az általa életre hívott fegyelmi bizottság jelentését, amely az Állami Számvevőszék 1993. évi törvényességi vizsgálatán alapult. A testület Kocsis Mi­hály polgármestert a válasz­tott tisztségével összefüggő, az önkormányzati törvényből és az egész hatályos jogszabá­lyokból eredő kötelezettségé­nek vétkes megszegése miatt fegyelmi büntetésben részesí­tette. Elrendelte személyi alapbérének csökkentését. Ál­lásából a fegyelmi eljárás be­fejezéséig azonnali hatállyal felfüggesztették. A testület a polgármesterrel szemben bi­zalmát véglegesen megvonta. Mindemellett a fegyelmi bi­zottság olyan dokumentumok­hoz jutott, amiből arra követ­keztettek, hogy a polgármes­ter bűncselekményt követett el. Az adatokat s a feljelen­tést a napokban eljuttatták a Pest Megyei Ügyészséghez. A testület úgy ítélte meg, hogy Kovács János jegyző is vétke­sen megszegte kötelezettsé­gét — hiszen a jegyző a törvé­nyesség felügyelője a hivata­lokban —, így őt is fegyelmi büntetésben részesítették. Már volt fegyelmije Ennyi a történtek összegzése. Ide tartozik az is, hogy Fehér Antal polgármester-helyettes látja el most a szükséges teen­dőket, munkáját két ügyveze­tő, Földváry Zsuzsanna és lehet alkalmassá tenni a készenléti lakótelepet gyerekek fogadására, ho­gyan lehet iskoláztatni őket, mekkora költség­gel bővíthető az iskola. Miután ezt megtárgyalta a testület, azután kellett volna belemenni a va­gyonátruházásba. Nem értem, miért kellett sür­gősséggél ezt a kérdést napirendre felvenni. A következő ülésen — az előbb említett kérdések tisztázása után — a mű­ködtetéssel együtt kellett volna az ügyben dönte­ni. így viszont marad a bizonytalanság Szobon, Vácdukán, Pomázon és Nagymaroson is. Termé­szetesen remélem, hogy tárgyalások útján sikerül minden érintettre nézve kedvező határozatot hoz­ni, s a lakótelepet értéké­nek megfelelően kihasz­nálni. (tóth) Limbek Tamás képviselő segí­ti. A teljes képhez sorolható az — s ezt a testület súlyosbí­tó körülményként vette figye­lembe —, hogy a polgármes­ter ellen 1991-ben már volt egy fegyelmi vizsgálat, amit még a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának el­lenőrzési osztálya kezdemé­nyezett. Az akkor feltárt sza­bálytalanságok szinte meg­egyeznek — illetve nagyon hasonlítanak — a jelenlegiek­re: a beruházások, a felújítá­sok általában költségvetési szerződés nélkül folytak, me­netük szinte áttekinthetetlen volt. Hiányoztak dokumentu­mok, megoldatlan volt a tár­sadalmi tulajdon védelme. Tény az is, hogy az azóta el­telt időszakban újabb gondok jélentkeztek. Skultéty Sán­dor, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye köztár­sasági megbízottja többször tett észrevételt törvénysértő határozatok meghozatala mi­att. A település tavaly két nagy beruházást is vállalt, párhuza­mosan folytak a gáz- és csa­tornahálózat kialakításának munkálatai. Mindez 500 mil­lió forintos kiadást jelentett — amihez a község állami tá­mogatást is kapott — és azt a követelményt, hogy ugyan­csak takarékoskodni kellett az önkormányzatnak más terüle­teken. Ám a szabálytalansá­gok nem csökkentek. A képvi­selők, mivel nem kaptak tájé­koztatást a polgármestertől, nyolcán az elmúlt év tavaszán feljelentést tettek az Állami Számvevőszéknél. Az ÁSZ (Folytatás az 1. oldalról) Az egyetemen kívül a társa­ság tagja a Bábolna Rt., az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank, valamint az olasz Fiat Engineering Befek­tetési Társaság. Az utóbbi, szándéknyilatkozata szerint, kész arra, hogy a beruházás 3,5 milliárd forintos költségé­nek nagyobb hányadát'fedez­ze. Az elképzelések szerint az összesen 220 hektárnyi terü­letet elfoglaló kiállítás 1996-ra készül el, s a buda­pesti expóval egy időben nyí­lik meg. Elsőként a 72. Or­szágos Kiállítás és Vásár ren­dezvénynek ad majd helyet, majd egy, a vidéki Magyaror­szág 1100 éves fejlődését át­fogó bemutatót is rendeznek. A kiállítás épületeit Mako- vecz Imre tervezte és a gödöl­lői városi önkormányzat en­nek alapján a részletes rende­zési tervet is elfogadta. A je­lenlegi tervek szerint — jó­részt olasz tőkével — márci­usban indul a beruházás, el­sőként a kiállítási terület inf­rastruktúráját építik ki. Az olasz befektetőtársaság azon­ban eltérő tervekkel állt elő. Elképzelése szerint nem csu­pán mezőgazdasági, hanem általános kiállítási és kereske­másfél évre visszamenően vizsgálta át az önkormányzat gazdálkodását. Jelentésükben megfogalmazták, hogy a pol­gármester és a jegyző milyen szabálytalanságokat követett el, egyben javasolták, hogy in­dítsanak ellenük fegyelmi vizsgálatot. A polgármester — a törvények előírása sze­rint — észrevételezhette a je­lentést, amit megtett ugyan, de az ÁSZ ebből mindössze egyet fogadott el, fenntartva korábbi álláspontját. Bújtatott hitelek Teltek a hónapok, s a jelentés­ről szinte semmit nem tudtak a képviselők. Addig, amíg Földváry Zsuzsanna, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnö­ke kézhez nem kapta az Álla­mi Számvevőszék vizsgálati anyagát. A múlt év novembe­ri testületi ülésen ismertette azt a képviselőkkel. Akkor döntöttek a fegyelmi bizott­ság létrehozásáról, amelynek vizsgálati eredményei, határo­zatai már ismertek. A polgármester és a jegy­ző ellen felmerült ügyek, sza­bálytalanságok: megszegték a versenytárgyalássai kapcsola­tos jogszabályokat; a tisztvi­selők, a polgármester nem a testület szándéka szerint haj­totta végre a testületi határo­zatokat; folyamatosan meg­szegte a polgármester a szer­vezeti működési szabályzatot; az éves mérleg nem^a valós adatokat tartalmazta, megsér­tették a pénzügyi fegyelmet; Kocsis Mihály gyakran hatás­köröket vont el az illetékes szervektől. delmi központot célszerű itt létrehozni. Ezért hamarosan összeül a kiállítást előkészítő bizottság, hogy megvitassa: melyik megoldás mellett vok­soljon. * Az Agri-Expó helyszínéül ki­választott terület a 30-as szá­mú főút mellett található. Megközelítési lehetősége igen jó, a főútról közvetle­nül, az M3-as autópálya fe­lől egy tervezett elkerülőút- ról biztosítható. Tömegközle­kedési szempontból a gödöl­lői HÉV vonala kapcsolja a fővároshoz egy új megálló lé­tesítésével. Az elkerülőút megépítése a városnak is ko­moly érdeke, hiszen lényege­sen csökkenti a már jelenleg is túlterhelt Dózsa György út városközponton keresztül ve­zető átmenő forgalmát, mely az Agri-Expo megépítésekor — tetézve a Grassalkovich- kastélyhoz irányuló turista- forgalommal — az elkerülő­út nélkül elviselhetetlen álla­potot okozna Gödöllő belvá­rosában. A részletes rendezé­si tervben vázolt megoldás révén az Agri-Expo a város ivóvízellátását csúcsidőben sem fogja befolyásolni. Tovább színesíti a képet az, hogy a testület engedélye nélkül írt alá a polgármester olyan vállalkozói szerződése­ket, amelyek az eredeti költ­ségvetést jócskán meghalad­ják. Ez az összeg megközelíti a kétszázmillió forintot, nagy­jából ennyi egyébként a tele­pülés évi költségvetési kere­te. Természetesen a polgár- mesteri hivatal pénzügyi cso­portvezetője ellen is fegyel­mi eljárás indult, állásából őt is felfüggesztették. Bizonyítható az is, hogy bújtatott hitelfelvétel történt a testület megkerülésével. Igaz, a polgármester néhány bizonyító erejű iratot — bár a testület már írásban is fel­szólította erre — nem adott még át. Ügyészi vizsgálat A fegyelmi bizottság elnök­nője és Limbek Tamás képvi­selő, mint elmondták, keserű­en vették tudomásul a feltárt tényeket. Az ügy végére az ügyészségi vizsgálat döntése, avagy a bírósági ítélet tesz majd pontot. Az is igaz, hogy e szabálytalanságok hatása jócskán áthúzódik a követke­ző választási ciklus idejére is. A közügyek intézése termé­szetesen nem állhat meg, a testületnek most mindezen is­meretek birtokában kell ösz- szeállítania az idei költségve­tést, biztosítva az intézmé­nyek működését, a beruházá­sok finanszírozását. Nem lesz könnyű. Sok kérdésre csak a jövő hozza meg a vá­laszt. J. Szabó Irén — A közalkalmazotti állo­mányban lévő dolgozóinkra, te­hát mintegy négyszázötven em­berre vonatkozik az előírt bér­táblázatra való átállás — mond­ta Tóth György alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság gazdasági hivatalának vezetője. A költségek felméré­sén most dolgozunk, és a januá­ri bérek kifizetése már eszerint történik. Hangsúlyozom azon­ban, hogy ez nem mindenkinél jelent majd változást. A tör­vény alapilletményt állapít meg, amit különböző szorzók­kal megemelnek. Ez függ a is­kolai végzettségtől, a beosztás­tól és a közalkalmazotti szolgá­latban eltöltött időtől is. * — Időben megkapta min­denki a törvény által előírt átso­rolását — tudtuk meg Brust Károlynétól, Szigetújfalu jegy­zőjétől. — Az, hogy miből tud­juk fedezni a béremelések ránk eső részét, a január 27-ei önkor­mányzati testületi ülésen dől majd el, amikor a költségvetési tervezet megvitatása is napi­rendre kerül. Az átsorolások­hoz kapunk ugyan állami támo­gatást, azonban az intézmé­nyek fenntartása is gondokat okoz, mert igen magasak a költségek. Eddig is szinte vala­mennyi pályázaton részt vet­tünk, amivel pénzhez juthat­tunk, hogy az iskoláknak bizto­sítani tudjuk a szakmai munka színvonalának megőrzéséhez, javításához az eszközöket, fel­tételeket. Elképzelhető, hogy a bérren­dezés fedezéséhez hitelt kell felvennünk, de vannak olyan hírek, melyek szerint ehhez némi segítséget kapunk a pénz­ügyi kormányzattól. * Marcell Mihály, a kerepestar- csai Flór Ferenc Kórház igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy éppen a napokban készítették el azt a feljegyzésüket, mely a társadalombiztosítás részére jel­zi, mennyi pénzre van szüksé­ge az intézménynek. Éves szin­ten 52 millió forint többletkifi­zetést igényel a kórház a dolgo­zóknak az 1994-től esedékes bérkiegészítéséhez. Mikor tudják az első emelt összeget fizetni? — kérdeztük az igazgatóhelyettest, aki egye­lőre csak annyi biztatót tudott mondani, hogy reméli: a febru­ár elején esedékes bérfizetéssel együtt megkapják a dolgozók az 1994. január hónapra eső besorolás szerinti új bérössze­get. Az igazgatóhelyettes úr azonban egyelőre nem tudja, hogy ezt az idei első kifizetést követi-e hasonló az év többi hónapjában. Feltételezi, hogy a társadalombiztosítás most az egyszer még megelőlegezi ezt a kifizetést, de hogy mi lesz ké­sőbb...? Azt még ma nem tud­ja megmondani. A lehetőségeket számba véve a kórház igazgatóhelyette­se elmondta, hogy a megyére mint tulajdonosra egyáltalán nem számítanak. Azzal is tisz­tában vannak, hogy a tb-nek is kevés a pénze. Az egyetlen biz­tos forrásnak azt az állami vál­lalást tartja, amely az említett plusz összeg felére szól. Ugyanez vonatkozik a vezetői pótlékok, illetve az egészségre ártalmas munkakörök miatt ki­fizetendő pótlékokra is: ezek esetében is csak a besorolás szerinti minimálbér kifizetésé­re nyílik lehetőség, melyhez — egyelőre — csak az állam által beígért fél összegű támo­gatás az egyetlen konkrét ígé­ret. * — Valószínű, hogy a közal­kalmazottak béremelését hitel- felvételből tudjuk csak fedezni — tájékoztatott László József Majosháza polgármestere. — Az állami támogatás önmagá­ban nem elegendő, a fenntartás­ra kapott összegek esetében sem. A kötelező besorolások megtörténtek, remélem, sike­rül valamilyan megoldást talál­nunk kifizetésükre. így fejlesz­tésekről nemigen lehet szó a közeljövőben. A törvény által előírtak betartása ugyanis — a bérrendezés és a fenntartási költségek együttesen — nagy összegeket igényelnek. A fű­tés, a világítás akkor is annyi­ba kerül, ha tíz, és akkor is, ha harminc gyermek jár egy-egy osztályba. A finanszírozás pe­dig — a fenntartás esetében — függ a gyermeklétszámtól. Mindenesetre bizakodó va­gyok, valahogy csak ki tudjuk gazdálkodni a szükséges össze­geket. * — Sóskút a szerencsésebb települések közé tartozik ebből a szempontból — mondta Ka­lauz Erzsébet, az önkormány­zat közgazdasági irodavezető­je. A községünkben lévő isko­la, óvoda, idősek napközi ott­hona, valamint az egészségház és az orvosi rendelő 50 dolgo­zója számára sikerül a község önkormányzatának költségveté­séből kigazdálkodni az idei 3,1 millió forint bértöbbletet, anél­kül, hogy hitelt kelljen felven­nünk. így mindegyikük elérhe­ti (a többség meg is haladja) a törvény által előírt — besoro­lás szerinti — minimálbért. Sóskút költségvetésében 72 százaléknyi az állami támoga­tás. Az állami költségvetés en­nek az összegnek arányában té­ríti majd meg a község ezzel kapcsolatos kiadásainak 50 szá­zalékát. A kiskunlacházai fegyelmi háttere Szabálytalanságok, pénzügyi kuszaságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom