Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 8., SZOMBAT 3 Lehetetlen a koalíció az SZDSZ-szel is MDF: utódpártokkal nem Az MDF elvi álláspontja vál­tozatlan, azaz nem kíván koa­líciós kapcsolatba kerülni az MSZMP semmilyen utódpárt­jával, s a választási kampány során igyekszik mindent meg­tenni annak érdekében, hogy az MSZP ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy kormányt ala­kítson — jelentette ki Kulin Ferenc, az MDF frakcióveze­tője, alelnöke tegnap egy saj­tóbeszélgetésen. Ugyanitt je­lentette be azt is, hogy a jövő­ben — az ország, az MDF és frakciójának helyzetértékelé­se céljából — rendszeresen tartanak hasonló eszmecseré­ket. A továbbiakban Kulin azt is elmondta, hogy az MDF nem szándékozik koalícióra lépni olyan pártokkal, ame­lyek nem értenek egyet nem­zeti elkötelezettségű politiká­jával, és nem ismerik el egy konzervatív jobbközép politi­ka értékeit. Kérdésre válaszol­va a politikus határozottan rá­mutatott: elképzelhetetlennek tartja azt is, hogy az MDF ko­alícióra lépne az SZDSZ- szel, amelynek — mint Kulin fogalmazott — Kis János ha­tározta meg arculatát. Hozzá­tette: ezen túlmenően semmi­féle találgatásba nem érde­mes belemenni, mert az MDF nem gondolkodik az el­lenzéki pártokkal kötendő esetleges koalócióról az első és a második forduló választá­si eredményeinek megismeré­se előtt. Az MDF stratégiája az ellenzéki pártokkal abban foglalható össze — mondta Kulin —, hogy a koalíció le­hetőségének előkészítése nél­kül a fórum a legjobb válasz­tási pozícióba kerüljön. Tegnap a meghívottak kö­zött szerepelt Tóth Tihamér munkaügyi államtitkár, aki egy kérdésre válaszolva kije­lentette: minden olyan sze­mélyt munkanélküliként re­gisztrálnak a munkaügyi köz­pontok, akiknek megszűnt a munkaviszonya, függetlenül attól, hogy az illető részesül-e valamilyen ellátás­ban. Decemberben tovább csökkent a munkanélküliek száma: 631 800 fő volt, s ez 12,1 százalékos munkanélkü­li rátának felel meg. Bogárdi Zoltán, az MDF mezőgazdasági kérdésekben szakértő képviselője, elnöksé­gi tag a mezőgazdaság hely­zetéről tájékoztatta az újság­írókat. A médiatörvény-tervezet­tel kapcsolatos kérdésekre vá­laszolva Zsigmond Attila MDF-szóvivő, az Országgyű­lés kulturális bizottságának elnöke elmondta: a törvény szakmailag készen van, és nincs változás abban a mi­niszterelnöki ígéretben, sem, miszerint a kormány január­ban beterjeszti a parlament­nek. Kulin Ferenc a Magyar Rádiónál és a Magyar Televí­ziónál bekövetkezett, illetve tervezett változásokról nem tudott információkkal szolgál­ni, de kijelentette: a Magyar Rádióban történt változások nem közvetlen kormányzati beavatkozás eredményei. Megítélése szerint a média­ügy alakulásának egyetlen reális esélye maga a törvény, és amíg nincs előrelépés a tör­vény kérdésében, addig nincs remény az elnöki posztok be­töltésére sem. Zsigmond Atti­la szerint a rádióban bekövet­kezett személyi változások in- dítákai az alelnök és az érdek- védelmi szervezetek közötti vitában kell keresni-. Kulin Ferenc szerint elkép­zelhető, hogy a törvényterve­zet márciusban vagy április­ban eljuthat a végszavazásig, de a hatálybaléptetése átnyú­lik a választások utáni idő­szakra. Ez új politikai helyze­tet, megítélést teremthet az el­lenzék számára — tette hoz­zá Kulin Ferenc. Telefonáljon a vonatról! Nem emel tarifát a MÁV Csárádi János, a MÁV Rt. vezérigazgatója tegnap dél­előtt sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt év eredmé- nyeit-gondjait, az ez évi terveket, különös tekintettel a műszaki fejlesztésre. Végezetül a MÁV Rt.-nek az 1996-os expón való részvételéről esett szó. A tájékoztatón elhangzott, hogy a MÁV anyagi nehézsé­gei ellenére az elmúlt év mér­lege mégis pozitívnak tekint­hető. Szomorú tapasztalat azonban, hogy tovább csök­ken a személyfuvarozásból származó bevétel. Még súlyo­sabb tény, hogy az árufuvaro­zás bevétele csupán 40 száza­léka az 1989-es összegnek. Míg 1992-ben 12 milliárd fo­rint származott az árufuvaro- ■ zásból, addig a múlt évben csupán 1 milliárd forintra rú­gott ez az összeg. Szó volt to­vábbá a vasútnál dolgozók létszámának kényszerű csök­kentéséről és az ENSZ-em- bargó okozta tranzitforgalom elmaradásából származó vesz­teségekről. Idén is folytatódnak a ta­valy elkezdett fejlesztések. Mintegy 450 millió márkás hitel szolgálja a Bécs—Buda­pest közötti vonal korszerűsí­tését, az infrastruktúra fejlesz­tését. A világkiállításra a me­netidőnek 120 percen belüli­nek kell lennie. Egy másik nagy összegű hitel a már meglévő kocsi­park felújítását szolgálja, ha­zai munkahelyeket teremtve. Az InterCity vonatok majd a fővárost kötik össze a na­gyobb hazai városokkal, így Szegeddel, Debrecennel, Mis- kolccal és Péccsel. A minden igényt kielégítő kocsikban még telefonálni is lehet a Westel rádiótelefon-társaság­nak köszönhetően. Csárádi János ezt követően a vasútvonalak villamosítása terén elért eredményekről, a határállomásokon való várako­zás idejének lerövidítéséről, í pályaudvarok tisztaságának és biztonságának megőrzéséről beszélt. A tervek szerint vas­úti rendőrőrsöket hoznak lét­re, de a biztonságot szolgálja majd egy elektronikus védel­mi rendszer is. A világkiállítással kapcso­latban elhangzott, a vasút kész arra, hogy a kiállítási te­rület jobb megközelítése érde­kében vasúti megállót helyez­zen üzembe, és ezt bekapcsol­ja a főváros közlekedésébe. Várhatóan létrejön a BKV, a Volán és a MÁV közlekedési- és tarifaközössége is, amely a világkiállításra érkezők részé­re különféle bérletek, belépők és a helyi közlekedéssel kom­binált menetjegyek kibocsátá­sát teszi lehetővé. Végezetül az ez évi tarifák­kal kapcsolatban megtudtuk, hogy a MÁV nem szándéko­zik emelni a viteldíjat, sőt bizo­nyos útvonalakon árkedvezmé­nyeket ad. Sz. L. Göncz mérlegel A köztársasági elnök még nem döntötte el, hogy aláír- ja-e a választójogi tör­vényt, vagy az Alkotmány- bírósághoz fordul. Göncz Árpád ezt tegnap, a Kisebb­ségi Kerekasztal képviselő­ivel folytatott megbeszé­lést követően tudatta a saj­tó képviselőivel. Elmond­ta: a találkozó résztvevői figyelemre méltó észrevéte­leket tettek, és bizonyos ab­ban, hogy a jóindulat min­den oldalról megvan a ki­sebbségek parlamenti kép­viseletének megoldására. Az államfő megjegyezte, hogy a törvényt két nappal ezelőtt kapta kézhez, így még 13 napja van a mérle­gelésre. Madártávlatból a világkiállításra Az ELTE kémiai tanszéke épületének tetején tájékoztatta tegnap a ’96-os expó területén zajló munkálatokról a Magyarországra akkreditált nagyköveteket Barsiné Pataki Etelka expófőbiztos Konferencia az iskolások egészségéért Sürgető teendők a felnőttek előtt Megdöbbentő' adatokat hallottunk azon a tegnapi sajtótájé­koztatón, melyet az „Iskolások egészségéért” elnevezésű kétnapos konferenciáról tartottak a szervezők. Eszerint je­lenleg gyermekeink 10-15 százaléka túlsúlyos, 45-50 száza­léka mozgásszervi elváltozásban szenved, 35-40 százaléká­nak, főként a lányoknak, az izomzat fejlődése nem tart lé­pést a testmagassággal, 36 százalékuk dohányzik, 20 száza­lék körül van a mentálhigiénés problémákkal küszködök száma, s 80-90 százalékuknál legalább 5 maradó fog már véglegesen beteg. Mit tud tenni iskoláskorú gyer­mekeink egészségéért a felnőtt társadalom? Ezt a kérdést igye­keznek pedagógusok, pszicho­lógusok, orvosok, oktatási szakemberek, egészségneve­lők... körüljárni, s megvála­szolni a kétnapos konferenci­án. Ahogyan Lun Katalin or­szágos tisztifőorvos asszony mondta: a sokféle résztvevő je­lenlétében megvitatott témák egyik legfőbb pozitívuma, hogy a szakemberek, dolgozza­nak bármely területen, egysé­gesen gondolkodnak a konfe­rencia fő témájául megjelölt gyermekegészségügy kérdésé­ben, sőt készek valamennyien közösen fellépni az iskolásko­rúak érdekében. Természetesen az érintett korosztályok mainál jóval egészségesebb állapotra hozá­sa nem lehet csupán a pedagó­gusok, de ugyanúgy nem lehet egyedül a helyi családi gyer­mekorvosok feladata. Az okta­tás- és az egészségügyben dol­gozó valamennyi szakember­nek vállalnia kell feladatot an­nak érdekében — ezt fogja hangoztatni a kétnapos találko­zó végén megfogalmazásra ke­rülő állásfoglalás is —, hogy ne romoljon tovább iskolás korú gyermekeink fizikai, szel­lemi és mentálhigiénés állapo­ta, ne váljanak az alapjában véve egészséges fiatalok beteg­gé­A fenti célt szolgálja, szol­gálná egy ma még csak körvo­nalaiban létező úgynevezett egészség tantárgy. Utóbbiról a szaktárca munkatársa, Baranyi Károly elmondta, hogy a tan­tárgyi keretek között megvaló­suló egészségre nevelés nem lehet egyedüli eszköz a gyer­mekek körében ma tapasztalha­tó negatív mutatók megváltoz­tatásához. Alapvetően olyan is­meretanyagot kell átadni a gyermekeknek — szigorúan igazodva az adott korosztá­lyok értelmi szintjéhez, érdek­lődéséhez —, melyek más­más tananyagba is beépíthe­tők. Ilyenek lennének például — említette meg Aszmann An­na, az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese — a bal­esetmegelőzés és az elsősegély- nyújtás. A gyermekek egészségét kö­zelről érintő másik kérdés az iskolaorvosi hálózat helyzete. Mint a főorvos asszony el­mondta, sajnos az elmúlt két esztendőben nagymértékben te­kintélyét és szerepét vesztette ez a fontos ágazat. Mi több, két évvel ezelőtt még meg is kérdőjelezték egyesek a háló­zat létjogosultságát. Mára azonban bebizonyosodott, hogy — bár lehetetlen vala­mennyi településen főállású is­kolaorvost alkalmazni — ezek­re a szakemberekre kiemelten szüksége van a gyermekek egészségének megőrzése és je­len állapotuk javítása érdeké­ben. M. É. Nem a pénz a legfontosabb Szinte természetes, hogy olvasóink körében vissz­hangot váltott ki a Sza­bad Demokraták Szövet­ségével, pontosabban Magyar Bálint kampány­főnökkel való levélváltá­sunk. Egyetlen egy úr volt, aki bár mindenben helyesnek tartotta szer­kesztőségünk álláspont­ját, de megjegyezte, ta­lán érdemes lenne a pénzben is gondolkozni, azaz ha az SZDSZ megfi­zeti és sok pénzt kell tő­lük kérni, akkor miért ne jelenhetne meg hirde­tésük? Hozzátette még, hojgy mint mindenki, va­lószínűleg a Pest Megyei Hírlap kiadója és a Pest Megyei Hírlap munka­társai is a piacról élnek, így van, ám a magyar történelem során több­ször tapasztalhattak, nem a legfontosabb tevé­kenységek közé tartozik a piacra járás. Éppen ezért az elmúlt negyven esztendőt átéltek közül mi azokat tartjuk leg­többre, akik vállalván a nyomort, . a közéletből való kirekesztést, sem el nem hagyták Magyaror­szágot, sem be nem hó­doltak a Kádár-rendszer csábító ajánlatait _ közve­títő lakájainak. Ők vol­tak azok, akik nem ad­ták el gerincüket, eszméi­ket, szellemiségüket, ha­nem neveltetésüknek, hi­tüknek megfelelően, de szegényen éltek. Éppen ezért vetjük meg az olyan jellegű törekvése­ket, amely ek ,4» pénznek nincs szaga” ideológiá­nak az alapjain állnak, azaz olyan hirdetést is megjelentetnek (Népsza­badság), amelyet Po­zsonyból adnak föl a hősi vízlépcsővel kapcso­latban, s az minden olyan álláspontot hirdet, amely ellenkezik a ma­gyar törekvésekkel. Hangsúlyozom, a Pest Megyei Hírlapnál a pénz­szerzésnek ezt a hazaáru­ló módját megvetjük, és csak sajnálattal tudjuk szemlélni azokat a pálya­társainkat, akik pénzért nemcsak a magyar nem­zet ellenfeleivel, hanem az ördöggel is hajlandók szövetségre lépni. A ma­gunk részéről ámulattal és néha borzadozva néz­zük a televízióban is azo­kat a hirdetéseket, ame­lyekből úgy tűnik, mint­ha például mosóport, csokoládét, fogkefét és fogkrémet Magyarorszá­gon már nem is gyárta­nak. Mi arra törek­szünk, hogy helyt ad­junk a hirdetésekben is a magyar áruknak, mert hisszük, mint azt már nemegyszer megírtam e hasábon, ha magyar árut vásárolunk, azzal Magyarországon terem­tünk munkahelyeket. (Vödrös) (MTI-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom