Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. JANUAR 7., PENTEK Honvédelmi Közlönyt az utcáról Mise a doni hősökért Owen és Stoltenberg Budapesten Veszteségünk több mint egymilliárd dollár Január 12-én lesz 51 éve annak, hogy a 2. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban — küzdeni akarása és bátorsága ellenére — elszenvedte katasztrofális vereségét, amely a magyar családok ezreire több évtizedes szomorú gyászt hozott — közölte a HM sajtófőosztálya. A hősökre és áldozatokra — a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársak Szövetsége szervezésében szombaton délelőtt — immár negyedik alkalommal emlékeznek a budai Mátyás-templomban. A misét Tabódy István kanonok, vezérőrnagy celebrálja, az elesettek lelki üdvéért Takaró Zoltán református lelkész mond imát. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzzák a Hadtörténeti Múzeum udvarán lévő Doni Hősök emléktábláját. * A teljes nyíltság és nyitás jegyében ez évtől minden érdeklődő állampolgár hozzájuthat a Honvédelmi Közlönyhöz, a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjához, amelyet eddig csak szűk körben és szolgálati használatra terjesztettek — jelentette be tegnap Szend- rei László, a HM politikai államtitkára a Magyar Honvédség Művelődési Házában megtartott sajtótájékoztatón. Az államtitkár hangsúlyozta: az állampolgárnak joga van ismerni hadseregét, s a nyitottság segítvén Edit tegnap újra hallatta a hangját. Ez alkalommal a Legfőbb Ügyészség Markó utcai székhéza előtt rendezett tüntetést. Az előre beharangozott tiltakozáson száz, százhúsz ember jelent meg, hogy tanúja legyen, miként szedi le a keresztvizet vízkereszt napján a színésznő a Legfőbb Ügyészség néhány prominens tagjáról. Kéri Edit ezúttal Vajda Alajos, Ölti András, Györgyi Kálmán és Gergely László ügyészek ellen protestált. A macskazenével aláfestett tüntetés után az egyénileg kezdeményező Kéri Edit a következőket nyilatkozta lapunknak. — Tudomásomra jutott, hogy a sortüzek kivizsgálásával Vajda Alajost bízták meg. Azt a Vajdát, akinek nincs is jogi képesítése, csak egy rendőrnyomozói iskolát végzett Moszkvában. Egyébként ő nyomozott a guruló dollárok ügyében is. Az eredményt ismerjük! Elek a gyanúval, hogy a dollárok ügyét elsimította, a sortüzek ügyében sem lesz elmarasztalva senki! A mosonmagyaróvári és esztergomi sortüzek vizsgálatát Gergely László, győri katonai főügyészre osztották hét abban, hogy érezze, a hadsereg fenntartása nem kidobott pénz. A közlöny terjesztése még nem megoldott, de remélik, hogy az utcai újságárusoknál is hamarosan kapható lesz. Az első szám egyébként a honvédelemről szóló törvényt, az annak végrehajtását szolgáló kormányrendeletet és az alkotmány módosítását tartalmazza. A sajtótájékoztatón bemutatták a már másodízben megjelent Honvédelem ’93 című összefoglaló kiadványt is, amely teljes képet ad a Magyar Honvédségről. Szendrei László hangsúlyozta: Kelet-Európábán elsőként Magyarország jelent meg ilyen kiadvánnyal. Az újságírók megtekintették az „Operencián innen” című 12 részes tv-filmsoro- zat egyik epizódját. A film a magyar honvédelem történetét dolgozza fel, és bemutatja a Magyar Honvédség jelenét. Az alkotók: Bodnár István rendező és Molnár György forgatókönyvíró, egyben a film narrátora, elmondták: az ismeretterjesztő dokumentumfilm készítéséhez a minisztérium 4 millió forinttal járult hozzá. Miután minden eseményt „élesben” — azaz élőben — filmezhettek, a film készítése „szinte ingyen volt”. Az összesen hatórás film, amelyet szombat délutánonként a Magyar Televízió egyes csatornáján már sugároznak is, negyvennégy magyar és tizenhét külföldi helyszínen készült. ki, akinek az apja katonai ügyész volt Pécsett, a Ráko- si-időkben, nevét megtalálni a Gadó-féle koncepciós perek aktáiban is. Ölti András osztályvezető ügyész, Ölti Vilmos vérbíró fia. Az apa, akárcsak Gadó, szemrebbenés nélkül adta az ártatlan embereket a hóhér kezére. Mindmáig tisztázatlan, hány halálos ítéletet mondott ki. Ölti Andrásra jellemző, már ebben a rendszerben vette (Folytatás az /. oldalról) Jeszenszky külügyminiszter kiemelte: a két békeközvetítő jól ismeri azokat a súlyos terheket is, amelyeket a Jugoszláviával szomszédos országok viselnek a szankciók miatt. Magyarország például már több mint egymilliárd dolláros veszteséget szenvedett az embargós intézkedések következtében. Mindezek miatt kölcsönös érdek a válság mielőbbi megoldása, beleértve a kisebbségek helyzetének rendezését is. Lord Owen a regionális kapcsolatok erősítésének fontosságát hangoztatta. Véleménye szerint csak ilyen keretben rendezhető- ek a régió olyan történelmi gyökerű problémái, mint például a kisebbségek helyzete. A békeközvetítők erőfeszítései is arra irányulnak, hogy támogassák a párbeszédet Szerbia és szomszédai között. Mindazonáltal a térség egészének szempontjából a helyzet kulcsa a bosznia-herce- govinai válság rendezése. A békefenntartó missziók jövőjére vonatkozó kérdésre válaszolva Thoiyald Stoltenberg emlékeztetett arra a kezdeti ellentmondásra, hogy miközben a Biztonsági Tanács határozatai kiadták a feladatot, ezzel nem járt együtt automatikusan a szükséges források biztosítása. Példaként említette, hogy mindenki egyetmaga mellé munkatársnak Györgyi Kálmánt, aki 20 évig a jogi egyetem párttitkára volt. Az ilyen emberek nem méltók arra, hogy 1994-ben a magyar Legfőbb Ügyészség vezető tisztségviselői legyenek, általuk soha nem valósul meg az igazság- tétel Magyarországon! A félórás tüntetés során a hallgatóság nem takarékoskodott a bekiáltásokkal. (gyé) ért az úgynevezett menedékzónák felállításának gondolatával, de ehhez legalább 7500 katonára lenne szükség, miközben jelenleg csak ezer kéksisakos áll rendelkezésre. Ilyenformán továbbra fis szakadék van a politikai ambíciók és a valóság között. Amennyiben a háború folytatódik, Stoltenberg véleménye szerint egyáltalán nem lenne meglepő, ha a kéksisakosok missziójában részt vevő főbb országok — mint például Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia — kivonná kontingenseit. Annál is inkább, mivel már 70 katonájukat ölték meg. David Owen elmondta: békeközvetítő társával egyetemben intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy január 18-án Genfben — mint azt előzetesen tervezték— megállapodásra jussanak a felek. Ehhez viszont területi engedményeket kell szerezniük a horvá- toktól és a szerbektől. Jelenleg a szembenálló erők abban a hitben élnek, hogy fegyveres erővel jobb pozíciókat harcolhatnak ki. Amennyiben mégsem sikerül egyezségre jutni a rendezésről, akkor újra kell gondolni a helyzetet. Most mindenesetre azt kell tudatosítani a felekben, hogy a helyzet napról napra romlik, és a válság a régió egészére kisugárzik. Konzervatív és nemzeti (Folytatás az I. oldalról) A program készítése során figyelembe veszik az 1989-es választási programot, valamint a Nemzeti Megújhodás programját is. A választásra három változatban készül program: egy röplapon rövid, frappáns megfogalmazásban jelölik meg a legfőbb teendőket, egy füzetben valamivel részletesebben fejtik ki a célokat, és könyv formájában pedig szakmai, elméleti megalapozottságú, részletes kifejtés található az MDF 1994-es választási programjáról. A program meggyőző cáfolatát adja azoknak a kritikáknak és váciaknak, amelyeket az elmúlt esztendőkben az ellenzék hangoztatott az MDF politikájával kapcsolatban. Az előző választásokhoz képest .megváltozott a helyzet, hiszen akkor a tagadás mozgósító erőt jelentett. Most a hétköznapok politikai gyakorlatában érdekeltebb és tanultabb választópolgárok járulnak az urnákhoz, akik saját problémáikra is választ keresnek a pártok program- kínálatában. Kulin Ferenc szerint a program meg tudja győzni a választókat arról, hogy az 1990. évi fordulat kínálta esélyeket az MDF vezette koalíció a lehetséges mértékben valósította meg. Tüntetés a Markó utcában Tiltakozás ügyészek ellen Kéri Edit szervezte a tüntetést Erdó'si Ágnes felvétele Levélváltásunk az SZDSZ-szel Tisztelt Vödrös úr! 1994. január 3-án az önök hirdetési osztályától 13 héten át a szombati számban 1/4 és 1/8 oldal terjedelmű hirdetést rendeltem. Az Alap Reklámügynökségtől 1994. még aznap megérkezett a válasz, miszerint „Sajnálattal kell értesítenem, hogy a Pest Megyei Hírlap teljes mértékben elzárkózik a hirdetések megjelentetésétől. Nyilvánvaló tájékozatlanság volt az oka annak, hogy a lap főszerkesztőjének beleegyezése nélkül tárgyaltak a kampány ebben az újságban történő megjelentetéséről.” A válasz és az elzárkózás számomra teljesen érthetetlen. Ezért kérem válaszát az alábbi kérdésekre: 1. Tudomásunk szerint a lap a mai napig állami tulajdonban van. Hirdetéseket rendszeresen közöl. Állami tulajdonú lapként érthetetlen egy parlamenti párttal szembeni diszkriminációja. Bár a Magyar Nemzet mai számában „Tulajdonost vált a Pest Megyei Hírlap?” cikkben az alábbiak olvashatók: „a lap kereszténydemokrata szellemiségű lehet a jövőben, bár a KDNP a vállalkozásban sem formálisan, sem pedig pénzzel nem vesz részt, s az újságba betársuló vállalkozó sem tagja a pártnak. Mindenesetre a tulajdonost a lapnál Giczy György publicista, KDNP-s honatya fogja képviselni.” Ki a lap tulajdonosa jelenleg? Ki képviseli a tulajdonost a lapnál? 2. Mely parlamenti pártok fizetett hirdetéseit fogadják el? 3. A Szabad Demokraták Szövetsége fizetett hirdetésének megjelentetésétől milyen indokok alapján zárkóznak el? Mielőbbi szíves válaszát várva Budapest, 1994. január 6. Tisztelettel: Magyar Bálint kampányfőnök Tisztelt Magyar úr! A Pest Megyei Hírlap valóban teljes mértékben elzárkózik a hirdetések megjelentetésétől. S tesszük ezt hosz- szú távon, mert mindaddig, amíg e sorok aláírója a Pest Megyei Hírlap fó'szerkesztóje, addig ebben a lapban a Szabad Demokraták Szövetségének semmiféle hirdetése nem jelenhet meg. Elzárkózásunk érthetővé tétele a következő': a magyar közvéleményt épp abból kifolyólag, hogy a tömegkommunikációban jelentős részben ugyanazok maradtak hatalmon, akik a Kádár-rendszerben is hatalmon voltak, s akiket az újonnan alakuló pártok közül elsősorban az SZDSZ támogatott, számtalan olyan befolyás érte, amely a magyar nemzetre nézvén határozottan káros. Ezeket a károkat tovább fokozni itt a Pest Megyei Hírlapnál még akkor sem áll szándékunkban, ha azért az ön igen tisztelt pártja dollárban kívánná leróni a hirdetési díjat. Hogy a lap milyen tulajdonban van, azt megtudhatja részint az impresszumból, s ha ez nem elégíti ki, kérem forduljon a párt médiaszakértőjéhez, Haraszti Miklóshoz. Ön idézi a Magyar Nemzet csütörtöki cikkét, amely valójában abban téved, hogy azt írja, a lap kereszténydemokrata szemléletű lehet a jövőben. Ha ön, vagy pártjából bárki, figyelemmel kísérte volna a Pest Megyei Hírlapnál a szerkesztői kar tevékenységét, tudhatná, ez az újság 1992. szeptember 15-től igenis demokrata, és természetesen keresztény, amit mi nem egy esetben hangoztattunk is magunkról, például akkor, amikor egy SZDSZ-es honatya mindezért szélsőjobboldalinak minősítette lapunkat, s ezért a T. Házban kérdést intézett Antall József miniszterelnökhöz. Kérdésére megismétlem, nekünk ez ügyben teljesen mindegy, hogy ki a lap tulajdonosa, és ki képviseli a tulajdonost a lapnál. \ Hogy mely pártok fizetett hirdetéseit fogadjuk el? Kérem, tekintse át a Pest Megyei Hírlapot, és győződjön meg róla. Biztosíthatom, nem fog ilyet találni. Elképzelhető, hogy ez a későbbiekben változik, hiszen nem titkolt hitünk: a következő választásokon is a nemzeti és a keresztény gondolkodású parlamenti többség lenne a nemzet számára kívánatos. Harmadik kérdésére csak megismételhetem, amit föntebb írtam: az emberek lelkének, szellemének továbbrombolása a Pest Megyei Hírlapnál semmiféle támogatást nem élvezhet. Budapest, 1994. január 6. Tisztelettel: Vödrös Attila főszerkesztő
