Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-07 / 5. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. JANUAR 7., PENTEK Honvédelmi Közlönyt az utcáról Mise a doni hősökért Owen és Stoltenberg Budapesten Veszteségünk több mint egymilliárd dollár Január 12-én lesz 51 éve an­nak, hogy a 2. Magyar Had­sereg a Don-kanyarban — küzdeni akarása és bátorsá­ga ellenére — elszenvedte katasztrofális vereségét, amely a magyar családok ezreire több évtizedes szo­morú gyászt hozott — kö­zölte a HM sajtófőosztálya. A hősökre és áldozatokra — a Honvéd Hagyományőr­ző Egyesület és a Doni Baj­társak Szövetsége szervezé­sében szombaton délelőtt — immár negyedik alka­lommal emlékeznek a bu­dai Mátyás-templomban. A misét Tabódy István kano­nok, vezérőrnagy celebrál­ja, az elesettek lelki üdvéért Takaró Zoltán református lelkész mond imát. Ezt követően a résztve­vők megkoszorúzzák a Had­történeti Múzeum udvarán lévő Doni Hősök emléktáb­láját. * A teljes nyíltság és nyitás jegyében ez évtől minden érdeklődő állampolgár hoz­zájuthat a Honvédelmi Köz­lönyhöz, a Honvédelmi Mi­nisztérium hivatalos lapjá­hoz, amelyet eddig csak szűk körben és szolgálati használatra terjesztettek — jelentette be tegnap Szend- rei László, a HM politikai államtitkára a Magyar Hon­védség Művelődési Házá­ban megtartott sajtótájékoz­tatón. Az államtitkár hang­súlyozta: az állampolgár­nak joga van ismerni hadse­regét, s a nyitottság segít­vén Edit tegnap újra hallatta a hangját. Ez alkalommal a Legfőbb Ügyészség Markó utcai székhéza előtt rendezett tüntetést. Az előre beharango­zott tiltakozáson száz, száz­húsz ember jelent meg, hogy tanúja legyen, miként szedi le a keresztvizet vízkereszt napján a színésznő a Legfőbb Ügyészség néhány promi­nens tagjáról. Kéri Edit ezúttal Vajda Alajos, Ölti András, Györgyi Kálmán és Gergely László ügyészek ellen protestált. A macskazenével aláfestett tün­tetés után az egyénileg kezde­ményező Kéri Edit a követke­zőket nyilatkozta lapunknak. — Tudomásomra jutott, hogy a sortüzek kivizsgálásá­val Vajda Alajost bízták meg. Azt a Vajdát, akinek nincs is jogi képesítése, csak egy rendőrnyomozói iskolát végzett Moszkvában. Egyéb­ként ő nyomozott a guruló dollárok ügyében is. Az ered­ményt ismerjük! Elek a gya­núval, hogy a dollárok ügyét elsimította, a sortüzek ügyé­ben sem lesz elmarasztalva senki! A mosonmagyaróvári és esztergomi sortüzek vizs­gálatát Gergely László, győri katonai főügyészre osztották hét abban, hogy érezze, a hadsereg fenntartása nem kidobott pénz. A közlöny terjesztése még nem megol­dott, de remélik, hogy az ut­cai újságárusoknál is hama­rosan kapható lesz. Az első szám egyébként a honvéde­lemről szóló törvényt, az an­nak végrehajtását szolgáló kormányrendeletet és az al­kotmány módosítását tartal­mazza. A sajtótájékoztatón bemu­tatták a már másodízben megjelent Honvédelem ’93 című összefoglaló kiad­ványt is, amely teljes képet ad a Magyar Honvédségről. Szendrei László hangsú­lyozta: Kelet-Európábán el­sőként Magyarország jelent meg ilyen kiadvánnyal. Az újságírók megtekintet­ték az „Operencián innen” című 12 részes tv-filmsoro- zat egyik epizódját. A film a magyar honvédelem törté­netét dolgozza fel, és bemu­tatja a Magyar Honvédség jelenét. Az alkotók: Bodnár István rendező és Molnár György forgatókönyvíró, egyben a film narrátora, el­mondták: az ismeretterjesz­tő dokumentumfilm készíté­séhez a minisztérium 4 mil­lió forinttal járult hozzá. Miután minden eseményt „élesben” — azaz élőben — filmezhettek, a film ké­szítése „szinte ingyen volt”. Az összesen hatórás film, amelyet szombat dél­utánonként a Magyar Tele­vízió egyes csatornáján már sugároznak is, negyven­négy magyar és tizenhét külföldi helyszínen készült. ki, akinek az apja katonai ügyész volt Pécsett, a Ráko- si-időkben, nevét megtalálni a Gadó-féle koncepciós pe­rek aktáiban is. Ölti András osztályvezető ügyész, Ölti Vilmos vérbíró fia. Az apa, akárcsak Gadó, szemrebbe­nés nélkül adta az ártatlan embereket a hóhér kezére. Mindmáig tisztázatlan, hány halálos ítéletet mondott ki. Ölti Andrásra jellemző, már ebben a rendszerben vette (Folytatás az /. oldalról) Jeszenszky külügyminiszter kiemelte: a két békeközvetí­tő jól ismeri azokat a sú­lyos terheket is, amelyeket a Jugoszláviával szomszé­dos országok viselnek a szankciók miatt. Magyaror­szág például már több mint egymilliárd dolláros veszte­séget szenvedett az embar­gós intézkedések következ­tében. Mindezek miatt köl­csönös érdek a válság mi­előbbi megoldása, beleért­ve a kisebbségek helyzeté­nek rendezését is. Lord Owen a regionális kapcsolatok erősítésének fontosságát hangoztatta. Véleménye szerint csak ilyen keretben rendezhető- ek a régió olyan történelmi gyökerű problémái, mint például a kisebbségek hely­zete. A békeközvetítők erő­feszítései is arra irányul­nak, hogy támogassák a párbeszédet Szerbia és szomszédai között. Mind­azonáltal a térség egészé­nek szempontjából a hely­zet kulcsa a bosznia-herce- govinai válság rendezése. A békefenntartó misszi­ók jövőjére vonatkozó kér­désre válaszolva Thoiyald Stoltenberg emlékeztetett arra a kezdeti ellentmondás­ra, hogy miközben a Biz­tonsági Tanács határozatai kiadták a feladatot, ezzel nem járt együtt automatiku­san a szükséges források biztosítása. Példaként emlí­tette, hogy mindenki egyet­maga mellé munkatársnak Györgyi Kálmánt, aki 20 évig a jogi egyetem párttitká­ra volt. Az ilyen emberek nem méltók arra, hogy 1994-ben a magyar Legfőbb Ügyészség vezető tisztségvi­selői legyenek, általuk soha nem valósul meg az igazság- tétel Magyarországon! A félórás tüntetés során a hallgatóság nem takarékosko­dott a bekiáltásokkal. (gyé) ért az úgynevezett mene­dékzónák felállításának gondolatával, de ehhez leg­alább 7500 katonára lenne szükség, miközben jelenleg csak ezer kéksisakos áll rendelkezésre. Ilyenformán továbbra fis szakadék van a politikai ambíciók és a va­lóság között. Amennyiben a háború folytatódik, Stol­tenberg véleménye szerint egyáltalán nem lenne meg­lepő, ha a kéksisakosok missziójában részt vevő főbb országok — mint pél­dául Spanyolország, Fran­ciaország, Nagy-Britannia — kivonná kontingenseit. Annál is inkább, mivel már 70 katonájukat ölték meg. David Owen elmondta: békeközvetítő társával egyetemben intenzív diplo­máciai erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy január 18-án Genfben — mint azt előzetesen tervez­ték— megállapodásra jus­sanak a felek. Ehhez vi­szont területi engedménye­ket kell szerezniük a horvá- toktól és a szerbektől. Je­lenleg a szembenálló erők abban a hitben élnek, hogy fegyveres erővel jobb pozí­ciókat harcolhatnak ki. Amennyiben mégsem sike­rül egyezségre jutni a ren­dezésről, akkor újra kell gondolni a helyzetet. Most mindenesetre azt kell tuda­tosítani a felekben, hogy a helyzet napról napra rom­lik, és a válság a régió egé­szére kisugárzik. Konzervatív és nemzeti (Folytatás az I. oldalról) A program készítése során figye­lembe veszik az 1989-es válasz­tási programot, valamint a Nem­zeti Megújhodás programját is. A választásra három változat­ban készül program: egy röpla­pon rövid, frappáns megfogal­mazásban jelölik meg a legfőbb teendőket, egy füzetben valami­vel részletesebben fejtik ki a cé­lokat, és könyv formájában pe­dig szakmai, elméleti megalapo­zottságú, részletes kifejtés talál­ható az MDF 1994-es választási programjáról. A program meggyőző cáfola­tát adja azoknak a kritikáknak és váciaknak, amelyeket az el­múlt esztendőkben az ellenzék hangoztatott az MDF politikájá­val kapcsolatban. Az előző választásokhoz ké­pest .megváltozott a helyzet, hi­szen akkor a tagadás mozgósító erőt jelentett. Most a hétközna­pok politikai gyakorlatában érde­keltebb és tanultabb választópol­gárok járulnak az urnákhoz, akik saját problémáikra is vá­laszt keresnek a pártok program- kínálatában. Kulin Ferenc sze­rint a program meg tudja győzni a választókat arról, hogy az 1990. évi fordulat kínálta esélye­ket az MDF vezette koalíció a le­hetséges mértékben valósította meg. Tüntetés a Markó utcában Tiltakozás ügyészek ellen Kéri Edit szervezte a tüntetést Erdó'si Ágnes felvétele Levélváltásunk az SZDSZ-szel Tisztelt Vödrös úr! 1994. január 3-án az önök hirdetési osztályától 13 héten át a szombati számban 1/4 és 1/8 oldal terje­delmű hirdetést rendeltem. Az Alap Reklámügynökségtől 1994. még aznap megérkezett a válasz, miszerint „Sajnálattal kell értesítenem, hogy a Pest Megyei Hírlap teljes mértékben elzárkózik a hirdetések megjelentetésétől. Nyilvánvaló tájékozatlanság volt az oka annak, hogy a lap főszerkesztőjének beleegyezése nélkül tár­gyaltak a kampány ebben az újságban történő meg­jelentetéséről.” A válasz és az elzárkózás számomra teljesen érthe­tetlen. Ezért kérem válaszát az alábbi kérdésekre: 1. Tudomásunk szerint a lap a mai napig állami tulajdonban van. Hirdetéseket rendszeresen közöl. Állami tulajdonú lapként érthetetlen egy parlamenti párttal szembeni diszkriminációja. Bár a Magyar Nemzet mai számában „Tulajdonost vált a Pest Me­gyei Hírlap?” cikkben az alábbiak olvashatók: „a lap kereszténydemokrata szellemiségű lehet a jövő­ben, bár a KDNP a vállalkozásban sem formálisan, sem pedig pénzzel nem vesz részt, s az újságba betár­suló vállalkozó sem tagja a pártnak. Mindenesetre a tulajdonost a lapnál Giczy György publicista, KDNP-s honatya fogja képviselni.” Ki a lap tulajdonosa jelenleg? Ki képviseli a tulaj­donost a lapnál? 2. Mely parlamenti pártok fizetett hirdetéseit fo­gadják el? 3. A Szabad Demokraták Szövetsége fizetett hirde­tésének megjelentetésétől milyen indokok alapján zárkóznak el? Mielőbbi szíves válaszát várva Budapest, 1994. január 6. Tisztelettel: Magyar Bálint kampányfőnök Tisztelt Magyar úr! A Pest Megyei Hírlap valóban teljes mértékben elzár­kózik a hirdetések megjelentetésétől. S tesszük ezt hosz- szú távon, mert mindaddig, amíg e sorok aláírója a Pest Megyei Hírlap fó'szerkesztóje, addig ebben a lap­ban a Szabad Demokraták Szövetségének semmiféle hirdetése nem jelenhet meg. Elzárkózásunk érthetővé tétele a következő': a magyar közvéleményt épp abból kifolyólag, hogy a tömegkommunikációban jelentős részben ugyanazok maradtak hatalmon, akik a Ká­dár-rendszerben is hatalmon voltak, s akiket az újon­nan alakuló pártok közül elsősorban az SZDSZ támo­gatott, számtalan olyan befolyás érte, amely a magyar nemzetre nézvén határozottan káros. Ezeket a károkat tovább fokozni itt a Pest Megyei Hírlapnál még akkor sem áll szándékunkban, ha azért az ön igen tisztelt pártja dollárban kívánná leróni a hirdetési díjat. Hogy a lap milyen tulajdonban van, azt megtudhat­ja részint az impresszumból, s ha ez nem elégíti ki, ké­rem forduljon a párt médiaszakértőjéhez, Haraszti Miklóshoz. Ön idézi a Magyar Nemzet csütörtöki cik­két, amely valójában abban téved, hogy azt írja, a lap kereszténydemokrata szemléletű lehet a jövőben. Ha ön, vagy pártjából bárki, figyelemmel kísérte volna a Pest Megyei Hírlapnál a szerkesztői kar tevékenysé­gét, tudhatná, ez az újság 1992. szeptember 15-től igenis demokrata, és természetesen keresztény, amit mi nem egy esetben hangoztattunk is magunkról, pél­dául akkor, amikor egy SZDSZ-es honatya mindezért szélsőjobboldalinak minősítette lapunkat, s ezért a T. Házban kérdést intézett Antall József miniszterelnök­höz. Kérdésére megismétlem, nekünk ez ügyben telje­sen mindegy, hogy ki a lap tulajdonosa, és ki képviseli a tulajdonost a lapnál. \ Hogy mely pártok fizetett hirdetéseit fogadjuk el? Kérem, tekintse át a Pest Megyei Hírlapot, és győződ­jön meg róla. Biztosíthatom, nem fog ilyet találni. El­képzelhető, hogy ez a későbbiekben változik, hiszen nem titkolt hitünk: a következő választásokon is a nemzeti és a keresztény gondolkodású parlamenti többség lenne a nemzet számára kívánatos. Harmadik kérdésére csak megismételhetem, amit föntebb írtam: az emberek lelkének, szellemének továbbrombolása a Pest Megyei Hírlapnál semmiféle támogatást nem él­vezhet. Budapest, 1994. január 6. Tisztelettel: Vödrös Attila főszerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom