Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

PEST MEGYEI HIRIAP TERMESZETBARAT 1994. JANUAR 6., CSÜTÖRTÖK Börzsönyi centenárium II. A gőz vasúttól a felújításig Múltidéző Czipszer János INNEN­Szuperszonikus repülő” Több ezer kilométeres se­bességgel repülő szuper­szonikus repülőgépet szán­dékoznak építeni a japán vállalatok öt-tíz éven be­lül. A hang sebességénél kétszer-háromszor gyor­sabb, 250-300 utast szállí­tó gépekkel néhány óra alatt meg lehetne tenni a Tokió és New York közöt­ti utat, ráadásul úgy, hogy a gépeknek nem is kellene az úton üzemanyagért le- szállniok. / Úszó szemklinika A gibraltári sziklák árnyé­kában horgonyzó orosz hajó elegáns éttermével, bárjával, pazar előcsarno­kával első látásra luxus- óceánjárónak tűnik. Az úszó klinikán a lé­zersebészetben járatos orosz szemorvosok a szür­kehályogtól kezdve a zöld­hályogig, mindenféle szembetegséggel megküz- denek. Naponta mintegy 40 embert műtenek a világhí­rű moszkvai Szemsebésze­ti Kutatóintézet által kifej­lesztett módszerek felhasz­nálásával. Gyógymód az AIDS ellen A szerzett immunhiányos betegség, az AIDS gyógyí­tásának egyik fontos kísér­letsorozatáról számolt be egy amerikai tudóscsoport. A most kipróbált gyógy­mód abban különbözik az eddigiektől, hogy nem a vírust próbálják elpusztíta­ni, hanem a rendellenes alfa interferont, amely nem teljesíti „vírusölő fel­adatát” és ezáltal nagy sze­repet játszik a betegség ki- fejlődésésben. A kísérletet négy sú­lyos állapotban lévő AIDS-betegen végezték el. A terápiát követően két betegnél lényegesen ala­csonyabb volt a plazma ví­rustartalma, a másik kettő­nél pedig jelentősen csök­kent a HIV-vírust aktiváló anyag. Géntérkép Francia tudósoknak sike­rült előállítani az ember öröklött tulajdonságainak szinte teljes térképét. A „géntérkép" a DNS-lánc már ismert részleteinek ösz- szeállításával született és segítségével az öröklött betegségek információját hordozó szegmensek tíz­szer gyorsabban megtalál­hatók, mint térkép nélkül. Az új géntérkép segítsé­gével könnyebben lokali­zálhatok az öröklött beteg­ségekhez vezető génmeg- hibásodások.-ONNAN A Királyréti Erdei Vasútnál a gőzüzem megszűntével, 1962-től új fejezet kezdő­dött a vaspálya történeté­ben. Igaz, a Triglav gőzmoz­dony még a vasútnál ma­radt, egyes különmenetek al­kalmával szolgálatot teljesít Királyréten. A négy, C 50-es motormozdony mellé, 1966-ig tíz személykocsit gyártottak a Dunakeszi Jár­műjavítóban, ezek a vonal jellegzetes járműtípusaiként szerepeltek. Az üzemeltető, az Ipoly-vidéki Erdő és Fa- feldolgozó Gazdaság 1970-ben kapta meg a Ki­rályréti Állami Erdei Vas­útat. 1968-ban megkérdőjelez­ték a börzsönyi kisvasút lét- jogosultságát. 1975 őszén út- törővasúttá alakították át. Ennek során a zöld és zöld­fehér kocsipark piros-fehér lett. Az 1976 nyarán megin­dított Börzsönyi Úttörővas- úton több állomás új nevet kapott, így például a Króni­kás (Hártókút), avagy a Kincskereső (Paphegy) és a Tábortűz (Királyrét-alsó)..- A kisvautat még az „úttörősí- tés” sem mentette meg az 1978-as hirtelen jött hóolva­Tudósok világszerte kutatják annak az okát, hogy miért él­nek a nők tovább a férfiak­nál. A nyugati ipari országok­ban a nők átlagos életkora hat-hét évvel hosszabb a férfi­akénál. A különbség Finnor­szágban . 8,3, Izraelben 3,3 év, a többi országban e két szám között változik az élet­korkülönbség. A férfiaknál a betegségek nagyobb szerepet játszanak. A halálozási arány a legfonto­sabb betegségek okán a férfi­aknál nagyobb, különösen szívrohamok és rák esetében. A kromoszómák programozá­Japán szakemberek egy cso­portja olyan robotot hozott létre, amelynek lába csaknem teljesen hű mása az emberi lábnak, mind felépítésében, mind mozgásában. A robot képes szabályozni izomere­jét, és ennek köszönhetően még kerékpározni is megtaní­tották, igaz, csak szobakerék­páron. Ám erre eddig egyet­len robot sem volt képes. Azt ma még nem tudják pontosan, hogy hogyan műkö­dik az emberi láb, a járás di­namikája még megoldatlan probléma, ennek a fizikája nem ismert. Olyan robotot, ami járni tud, és nem esik el, egyelőre nem lehet csinálni. Több helyen folytatnak azon­ban kísérletet arra, hogy mes­terséges izmot egy robotba beépítsenek. Kanadai egyete­dástól, a tavaszi esőzés okoz­ta károsodástól, melynek so­rán a pályatest több helyütt is megsüllyedt és veszélyes­sé vált, ezért a kisvasút for­galmát megszüntették — le­állították. Amikor, a teljes rekonst­rukciót elhatározták, a terve­zés során évi egymillió utas és húszezer tonna áru (fa) szállításával számoltak az előzetes felmérések alapján. Az 1979—1980-as eszten­dőkben felszedték a régi vá­gányokat, az alépítményt is felújították. Új helyre került a királyréti végállomás, míg a Paphegyen új állomás és motorszín létesült, Kismaro­son pedig új épületet emel­tek. A Morgó-patakot szabá­lyozták, öt hídját újjáépítet­sa is szerepet játszik. Mind­azok az egészségi problé­mák, amelyek például egy hi­bás X kromoszómára vezethe­tők vissza, az asszonyoknál kiegyenlítődik második X kromoszómájuk révén. A fér­fiaknak csak egy kromoszó­májuk van a nemet meghatá­rozó Y kromoszóma mellett. Amerikai orvosok, mint William Hozzard és Dedorah Applebaum-Bowden, az észak-karolinai egyetem kuta­tói azt állapították meg. hogy kasztrált férfiak épp olyan hosszú ideig élnek, mint a nők. Ebből arra következtet­meken mérnökök, matemati­kusok és biológusok foglal­koznak ezekkel a problémák­kal. Maga a mesterséges izom egy fémszál, egy ötvö­zet, amelynek az a különle­ges tulajdonsága van, hogy hőre összehúzódik. Elernyed- ni azonban csak nagyon las­san tud, tehát a visszaállítás még megoldatlan. Egy lehetséges megoldási mód az, hogy egy másik mes­terséges izommal kihúzzák az összehúzott izmot. Ez elég­gé természetellenesnek tűnik mindenki számára, de jobb módszert egyelőre nem tud­nak alkalmazni. A japán eredményeknél azonban sokkal látványo­sabb eredményt ígérnek a ka­nadai kutatások, egy olyan robotot, ami át tud ugorni ték, a többit is megerősítet­ték. A Cegléd—Hantháza vonalon felszedett síneket a Börzsönyben hasznosítot­ták. A járműparkja a felszá­molt bodrogközi és meg­szüntetett debreceni kisvas­úiról került át a királyréti szolgálatra. 1981 júniusától öt, Mk 48-as sorozatú dízelhidrauli­kus mozdony vontatja az ösz- szesen tizenkét, négytenge­lyes személykocsit a tizen­két kilométeres, kanyargós vaspályán. Jól ismert azon­ban az IEFAG gondja a kis­vasút üzemeltetését illetően. Ehhez járul még a turistafor­galom jelentős visszaesése is. így aztán nem tudni, mi lesz a kisvasút további sorsa. (bozó) tek, hogy a férfi hormonok a „rossz” koleszterin képződé­sét segítik elő, míg a női hor­monok a ,jó” koleszterin mennyiségét növelik a szerve­zetben. Vannak kutatók, akik az életformában keresik az okot. A férfiak — hangoztatják — többet esznek és isznak, mint a nők, ritkábban mennek or­voshoz és többet dohányoz­nak. Emellett a férfiak szeret­nek erejükkel dicsekedni, és ez nemcsak fáradságot és erőlködést vesz igénybe, ha­nem megrövidíti az élettarta­mot is. egy kerítést, az előrejelzés szerint tíz év múlva. Kétség­telen előnye a japán robot­nak, hogy már most megmu­tatható, s így jobban felkelti az érdeklődést, de egy ilyen bicikliző robotnak a dinami­kája sokkal egyszerűbb, ké­szítésekor igazából sok ne­hézséget meg tudnak kerül­ni. Például egyik nehéz kér­dés a járásnál az aktivitás problémája, azaz hogyan tud a környezet egyenetlenségé­re reagálni járás közben. Te­hát meg kell érteni magának az emberi járásnak a dinami­káját, ez a kutatások egyik legfontosabb tárgya. Meg kell oldani a mesterséges izomösszehúzódásnak a kér­dését: tehát hogyan húzódik össze, milyen ütemben, mi­lyen erőket tud kifejteni. Harminc éve távozott az élők sorából Czipszer János, a ma­gyar matematika egyik rendkí­vüli képességű alakja. Budapesten született 1930. november 16-án. Szüleit ko­rán elveszítette, így rokonok­nál nevelkedett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1953-ban szerzett alkalmazott matematikusi oklevelet. Ettől kezdve a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Matematikai Kutatóintézetében dolgozott 1963. június 15-ig, haláláig. Jóformán minden témához, amellyel kapcsolatba került, volt érdemleges hozzátenniva- lója. így életművét felölelő rö­vid publikáció-listájának csak­nem minden tagja a matemati­kának más-más fejezetébe il­lik: valós függvénytan, funkci- onál-analízis, parciális diffe­renciál-egyenletek, approxi­mációelmélet, topológia, izo- perimetrikus egyenlőtlenség, gráfelmélet. Kutatótársuknak és társszerzőjüknek tekintet­Japánban megtették az első lépéseket a kihalóban lévő ál­latfajok megmentésére, arra, hogy gének elraktározásával idővel reprodukáljanak egyes állatokat úgy, ahogyan a dino­szauruszokkal történt az ős­lénypark című sikerfilmben. A japán tudósok nem szíve­sen barátkoznak meg a gon­dolattal, hogy végleg búcsút mondjanak a japán búbos ré­cének, ennek a kihalóban lévő állatfajnak, és ezért a biotechnológiát vetik be az ál­latfaj megmentése érdekében. Jelenleg mindössze két bú­bos réce él a szigetországban, utódaik azonban nincsenek, így ha e fogságban élő álla­ték őt olyan kiválóságok, mint Erdős Pál, Rényi Alfréd vagy Túrán Pál. Lektori tevékenysége igen lelkiismeretes volt. Tökélete­sen bele tudott illeszkedni a szerző gondolatvilágába, s az eredményeket pontosította, a bizonyításokat egyszerűsítet­te, olykor lényegesen tovább­fejlesztett egy-egy elméletet. Ő volt az egyik lektora a „Fondaments de la topologie générale” című monográfiá­nak is. Lektori véleményéhez a kisebb-nagyobb javításokon túl több száz oldalnyi kiegé­szítést fűzött, amelyben újabb problémákat vetett fel, ezeket részben meg is oldotta, s ezál­tal a könyvben kifejtett elmé­letet újabb megvilágításba he­lyezte. Eredményeinek egyetlen hi­vatalos elismerése a Bolyai Já­nos Matematikai Társulattól 1959-ben elnyert Grünwald Géza Emlékdíj volt. tok elpusztulnak, kihal a ja­pán búbos réce faj. Korábban azt tervezték, hogy az állato­kat kitömve megőrzik az utó­kornak, újabban azonban már a faj feltámasztásának tervét fontolgatják. A japán környe­zetvédelmi ügynökség tanul­mányi csoportot állított föl, a japán vadvédelmi kutatóköz­pont szakemberei pedig kidol­gozták a vízimadárfaj meg­mentésének tervét. Amint meghal az egyik búbos réce, rögtön 800 féle szövetmintát raktároznak el mélyhűtött fo­lyékony nitrogénben, abban a reményben, hogy idővel e szövetek felhasználásával az Íbisz faj „újraéleszthető” lesz. Fejtörő Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes vála­szok a következők: 1. A csalán nem csíp, hanem szúr. A csalánlevek és -szárak felső védőrétegéből apró szőrszálak nyúl­nak ki, amelyek felső vége elkovásodott és a legki­sebb érintésre letörik. A szálak csőszerúek, a hegyük letörésekor a csövön keresztül hangyasav jut a szúrt sebbe. A hangyasavat régen a hangyákból állították elő, innen az elnevezés. 2. A Himalája délkeleti lejtőin. 3. Feltehetően Mezopotámiából hozták az időszá­mításunk előtt másfél évezreddel. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Irányi (iábor Pécel, Sulyok Gyuláné Pilisborosjenő, Galy- lyas Ildikó Vác. A jövő heti játékunk kérdései: 1. Mi a cserszömörce? 2. Erős napsütésben vagy árnyékban zöldebbek-e a levelek? 3. Hány napig nyílnak az orchideafélék virágai? A helyes megfejtéseket beküldők között három há­romszázforintos váráslási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A bo­rítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Me­gyei Hírlap szerkesztősége, Budapest. Pf. 311. Irányí- tószám: 1446. Más a programozás Miért élnek tovább a nők? Kerékpározó robotok Mesterséges izom (p) Biotechnológia a fajok kihalása ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom