Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

á PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 3., HÉTFŐ 5 kezdjük az esztendőt Pusztazámoron, a Kakuk étteremben míg a vedégsereg mulatott, a tulajdonos, Agyagos András és felesége szorgalmasan dolgozott Ráckevén sajnos az új év első napján is akadt dolguk a rendőröknek. Sok hétvégi házat feltörtek. Szűcs Dániel zászlós és Kiss Miklós főtörzsőrmester a Tókert környékén por- tyáztak, ahol jelenlétük visszatartotta a hívatlan látogatókat Csendes szilveszterük volt a törökbálinti hivatásos tűzoltóknak, noha huszonnégy telepü­lés tartozik hozzájuk. Szélley Zoltán zászlós és Nádas János főtörzsőrmester rádión fogad­ta a híreket Hancsovszki János felvételei Elmaradtak a karácsonyfatüzek Nem tudom, minek köszön­hető — talán a sok figyel­meztető szónak, vagy mert most komolyan vettük ígé­reteinket, fogadkozásain­kat —, de az új esztendőre virradóra nem gyulladt fel megyénkben egy kará­csonyfa sem, nem okozott balesetet a petárda és itta­san sem követett el senki bűncselekményt. — Egy balesetről érkezett hozzánk jelzés, de az annál szomo­rúbb — mondta a rendőr­ség ügyeletese. — Egy mentőautó gázolt halálra — ismeretlen okok miatt — Cegléd külterületén egy gyalogost. Az biztos, hogy a gépkocsivezető nem volt ittas. Hogy az elhunyt az volt-e, majd a boncolás de­ríti ki. Amint azt a mentőszolgá­lat ügyeletese elmondta: a legtöbb hívást lázas bete­gektől kapták. Zömük felső­légúti, hurutos betegségek­kel bajlódott. Az, hogy ez influenza, vagy más, a bak­tériumtenyésztés során de­rül ki. Olyan beteg is akadt — nem is kevés —, aki már négy-öt napja hőemelkedés­sel, lázzal küszködött abban reménykedve, hogy hamaro­san elmúlik a baja. De mi­vel látták, hogy erre nincs sok reményük, az ügyelet­hez fordultak. (á. m.) Nagykátán és környékén Éberek a polgárőrök, csökkent a bűnözés Csaknem húsz százalékkal csökkent tavaly a bűncselek­mények száma a Nagykátai Rendőrkapitányság illetékes­ségi területén — jelentette ki Dobozi József alezredes, a kapitányság vezetője a vá­ros polgárőreinek minap le­zajlott közgyűlésén. A kapitány megállapítot­ta: ebben az eredményben a rendőrség hatékonyabb mun­kája mellett komoly szerepe van a települések polgárőrsé­geinek. Az önkéntes civil egyesületek olyan feladato­kat vállalnak, amelyekhez a rendőrség önmagában kevés lenne, legalábbis a megol­dást nehezítené a segítség hi­ánya. A polgárőrségek ugyanis figyelőszolgálatot látnak el, s CB-rádión le­adott jelzéseik nyomán a rendőrség rendszeresen le tudja fülelni — már akció közben — a bűncselekmé­nyek tetteseit. Nagy segítség az is, hogy a polgárőrök a helyszíni szemlék, házkutatá­sok során hatósági tanúként is részt vehetnek. Ez azért fontos, mert az éjszakai órák­ban bizony nehéz hivatalos személyt találni a tanúsko­dásra. A vállalkozókból, hely­ben és bejáró dolgozókból összeverbuválódott egyesüle­tek működésének költségeit Nagykátán és a többi község­ben is a helyi önkormányzat állja, de gyakran a tehető­sebb kft.-k is áldoznak erre a célra. Érdekük ez, hiszen így nagyobb biztonságban tudhatják telephelyüket, rak­táraikat. A télre egyébként jellem­ző, hogy a faluközpontokból a hétvégi házak övezetébe kerül ki a bűnözés, ezért több helyen, mint például Tóalmáson és Tápiószent- mártonban a hobbikert-tulaj- donosok is aktivizálták ma­gukat, s védőegyesületbe tö­mörülve folyamatosan szem­mel tartják a víkendtelkeket. A nagykátai polgárőrségnek is köszönhető, hogy nyuga­lom honol a városszéli hétvé­gi házak környékén. A nagykátai polgárőrök közgyűlésükön eredményes­nek értékelték idei tevékeny­ségüket. A több mint félszáz fős tagság ismét Bajáik Jó­zsefet választotta meg elnö­kének, aki eddig is irányítot­ta az egyesület munkáját. (tóth) Tüntetés lesz a megyeházán Vácduka befogadná a gyerekeket (Folytatás az 1. oldalról) Gyaraki F. Frigyes hozzátet­te: — Sajnos, a november 29-ei testületi ülésünkön, amelyen ott volt Erdélyi László megyei főjegyző és Faragó László, a megyei szociális és jóléti bizottság elnöke, nem sikerült az ál­láspontunkat elfogadtatni, pedig a képviselők kemé­nyen érveltek. — Miért nem akarják önök ezt a neveló'otthont? — Az emberek attól tarta­nak — válaszolta az alpol­gármester —, hogy a gyere­kek viselkedése sok zavart okoz majd a községben. A megyei terv ellentmond a készülő szociális törvény­nek is, mely szerint nem cél­szerű ilyan nagy létszámú otthonok létrehozása. Más­részt, mivel az ország nem­csak ásványkincsekben, ha­nem látványkincsekben is szegény, ennek a Duna-par- ti épületcsoportnak gazdasá­gosabb volna a hasznosítása kulturális-idegenforgalmi cé­lokra. Mi ezt szeretnénk még azáltal is, hogy segí­tünk az otthonoknak helyet keresni. Vácduka befogadná a gyerekeket. Tésán is van egy, erre a célra alkalmas kastély. K. T. I. * Erdélyi László, Pest megye főjegyzője a készülő de­monstrációval kapcsolatban az MTI-nek elmondta: véle­ménye szerint indokolatlan a nagymarosiak tiltakozása. A témát tárgyaló ülésre szándékaik szerint meghív­ják Nagymaros vezetőit, s várják a javaslatokat az eset­leges más hasznosítási meg­oldások felvetésére. A Váci Reménység Egyesület tervei A győztes a Nemzeti dalt szavalja március 15-én « Századunk húszas, harmincas éveiben az ország > más településéhez hasonlóan Vácott is egyesületek \ sora alakult, bármely társadalmi réteg, vallási-egy­házi közösség tagja megtalálhatta az igényeinek, ér­deklődési körének megfelelő csoportosulást. Közülük ma már csupán a Vanyek Béla kanonok alapította, 1949-ben be­tiltott és 1989-ben új életre keltett Váci Reménység Egyesü­let létezik. Eredményeikről, terveikről Lehőcz János titkár­ral beszélgettünk. — Mi történt az ujjaalapi- tás óta? — Első lépésként szpon­zoraink segítségével megte­remtettük az anyagi alapo­kat, berendeztük 1949-ben államosított s újjáalakulá­sunk után nem sokkal visz- szakapott székházunkat. Ma már van cserkészcsapatunk, atlétikai, labdarúgó-, műked­velő-, gombfoci-, íjász-, te­nisz-, modellező-szakosztá­lyunk. A Samsung SC-től át­vettük az NB Il-es csapatot kiállító asztalitenisz szak­osztályt, befogadtuk a műve­lődési ház természetjáró kö­rét, balettcsoportot szervez­tünk, erobiktanfolyamot in­dítottunk, s ma már egyesü­letünk égisze alá tartozik a Hortus Musicus kamarakó­rus is. — A régi Reménységben nagyon gazdag klubélet volt. Elmondható a mairól is? — A legfőbb feltétel, a lel­kesedés, úgy érzem megvan. A klubélet lelki alapja ná­lunk a vallás. — Hány tagot számlál a VRE? — Pontos számot nem tu­dok mondani, de úgy nyolc­százötven és kilencszáztíz közötti a létszámunk. Lehet, hogy jövőre kicsit keveseb­ben leszünk, úgy tűnik ugyanis, hogy egy-két hobbi­szakosztályunkat a jövőben nem tudjuk fenntartani. — Milyen az egyesület anyagi háttere? — Bár az önkormányzat­tól folyamatos támogatást kapunk, s időről időre pályá­zat útján is sikerül pénzhez jutnunk, nem mondható, hogy teljesen biztos. A mos­taninál több szponzorra len­ne szükség, de sajnos nem könnyű manapság ilyet talál­ni. — Mit terveznek az idén? — Szeretnénk felújítani nemrégiben visszakapott sportpályánk futósávjának salakozását, s megkezdeni a székház renoválását. Január­ban s februárban ifjúsági szavalóversenyt rendezünk. Az első három helyezettje között előreláthatólag tizen­ötezer forintot fogunk szét­osztani, a győztes abban a megtiszteltetésben részesül, hogy március 15-én ő sza­valhatja el a Nemzeti dalt a városi ünnepségen. Az is biztos, hogy a mi székhá­zunk ad otthont az Old Boys Sportolók Klubja ösz- szejöveteleinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom