Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JANUÁR 31., HÉTFŐ Holnaptól hatályos a rendelet Az utcai árusítás alkonya Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter a lapunknak nemrégiben adott interjújában külön kitért az utcai árusítás régóta vajúdó kérdésére. Elmondta, hogy az üzletek működéséről szóló rendeletet február 1-jei hatállyal lépteti életbe. Eszerint egyebek között az utcán csak üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat. Kivétel néhány olyan sajátos árucikk, mint például a hírlap, a léggömb, a pattogatott kukorica. Lapunk munkatársai megkérdezték megyénk néhány nagyobb településének vezetőit: okoz-e problémát náluk az utcai árusítás? Eltűntek a bódék O Banai Benő, a ceglédi polgármesteri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási osztályának vezetője kérdésünkre elmondta, az önkormányzat már az elmúlt esztendő elejétől törekedett arra, hogy megszűnjék az utcai árusítás a település közterületein. Időnként — a ceglédi ősz rendezvénysorozat vagy a karácsonyi vásár napjaiban — feloldják a rendeletet. Voltaképpen tavaly fokozatosan eltűntek a régi alumíniumbódék. A belváros arculatához illő — azonos külcsínre tervezett — pavilonok elhelyezésére viszont engedélyt adtak. Ezek a létesítmények tizenkét vagy huszonnégy négyzetméteresek. Többnyire könyvet, újságot vagy zöldséget és gyümölcsöt árusítanak bennük. Egyébként a KGST-piac környéke sem kivétel. Csak a kerítésen belül kínálhatják a kereskedők a portékájukat, kint az utcán, közterületen nem. Csak a piacon — Nálunk sem jelene, sem jövője nincs az utcai árusításnak — mondotta Lutten- berger Gusztáv dunaharasz- ti polgármester. A rendszer- váltást követően sok üzlet nyílt községünkben, amelyekben szinte minden szükséges dolog beszerezhető. Emellett nemrégiben alakítottuk ki az űj piacot — nem kevés költséggel —, ami igen népszerű. A környező falvakból is sokan felkeresik, különösen szombatonként. Ott szinte minden kapható, a zöldségféleségektől kezdve, a ruhákig, műszaki cikkekig és így tovább. Sőt, még könyveket is kínálnak. Az árusoknak természetesen engedélyük van. Allatvásáro- kat is tartanak, ezeket a hatósági állatorvosok ellenőrzik. A lakosság kedveli a piacot, általában olcsóbbak az árak. Bár ez sem igaz minden esetben, van, hogy boltokban kedvezőbb áron lehet egykét terméket megvásárolni. A bírságolás nem megoldás — Nagyon fontosnak tartom, hogy mielőbb törvény szabályozza az utcai árusítást, véleményem szerint ugyanis csak pontos előírások alapján lehet érvényt szerezni az önkormányzat közterület-foglalási rendeletének — adott hangot véleményének Érd polgármestere, Harmat Béla. Érden a közterületi árusítás mederbe terelésének megvan a felvétele: nálunk található a megye egyik legnagyobb piaca. Itt rengeteg hely van, aki csak kéri, kaphat belőle. Sajnos sokan vannak, akik fontolóra sem veszik ezt a lehetőséget. Ezen persze nem Tűrt állapot Nagykátán nem jár különösebb változással az ipari miniszter február elsején életbe lépő, utcai kereskedelmet tiltó rendelete — vélekedtek kérdésünkre a polgármesteri hivatal illetékesei. A kisvárosban ugyanis gyakorlatilag nincs tilalom alá eső közterületi árusítás. Ami kialakult — például a három legnagyobb élelmiszer áruház előtt rendszerint „valódi” őstermelők, legtöbbször idősebb nénikék kínálgatják a kiskertben megtermett zöldséget és gyümölcsöt —, az kijelölt helyen történik, s az űj rendelet szerint is az engedélyezett kivételek közé tartozik. A holnaptól érvényes jogszabályok ugyan nem érintik a piacokat és vásárokat, ennek ellenére Nagykátán a piac okoz legtöbb és gyakran visszatérő fejtörést. Ennek oka pedig az, hogy a csütörtöki — sőt a szombati — heti piacok idején egyre többször kicsinek bizonyul a piactér. Az ok: nem csökken a KGST-üzletelők száma, miközben a környék településeiről szaporodnak a kistermelők és vállalkozók. Az utóbbiak jó néhányszor panaszkodtak már az önkormányzatnál, mondván, hogy a végén még éppen ők szorulnak ki a helyükről. A téli időszakban ez a vita elcsitult, ám tavasz közeledtével bizonyára ki fog újulni. Bernhardt István közterület-felügyelő — képviselőtestületi tag — érdeklődésünkre elmondta, hogy a jelenlegi 110 piacbérlővel szemben a palántások megjelenésével legalább félezer árus kér majd helyet a kőasztalok mellett, s rajtuk kívül jönnek a „KGST-s” kereskedők. Ők zömében nem rendelkeznek vállalkozói engedéllyel: a tűrt állapot ugyanaz, mint az ország más piacain. A kialakult helyzetre való tekintettel a piacot kezelő városgazdálkodási szervezet január elsejétől kitiltotta a hasznos területről az áruszállító járműveket, azaz télen reggel hattól nyolcig, nyáron reggel öttől hét óráig lehet kirakodni, s azután ki kell állni a parkolóba. Az intézkedéssel egyelőre tágasabb lett a belső tér, bemehet a mentő, tűzoltókocsi, jobban figyelhetnek a piacfelügyelők és rendőrök. Hogy mi lesz majd márciusban, áprilisban? Jön megint a vita, esetenként veszekedés. Az önkormányzat saját hatáskörben nem vállalja a hálátlan feladatot, az olcsó termékeket kínáló KGST-pia- cosok kitelepítését, a mostani miniszteri rendelet pedig egyelőre szintén nem ment bele a rendteremtés sziszifuszi munkájába. kapcsolatosak. Elsősorban büfések, zöldségesek kérnek 1-2 hónapos időszakra engedélyt, a néhány könyvárust kivéve gyakorlatilag nincs más, aki az esztendő egészére igényelné. Az elmúlt évek során olyan kérelem sem futott be, amelynek teljesítését megtagadta volna a hatóság. A közterület-felügyelők tapasztalata szerint az árusok tevékenységük során tiszteletben tartják a közrendet, a szabályokat, elvétve fordul elő, hogy valakit figyelmeztetniük kell. Utoljára két évvel ezelőtt indítottak eljárást az egyik büfés ellen engedély nélküli szeszesital-árusítás miatt. Azóta hasonló mértékű szabály- sértés nem fordult elő. Rendezett a helyzet Háromféle díjszabás — Azt hiszem, a köz- ) területeken való áru- \ sítás elsősorban a fővárosban okoz gondokat, vidéken nem — nyilatkozta Úri József szigetszent- miklósi polgármester. Nálunk e téren rendezett a helyzet, a piacon, vagy mellette vannak az alkalmi árusok, akik zöldféléket, virágokat és más egyebet kínálnak a lakóknak. A majdan életbe lépő törvény kulcskérdése véleményem szerint az lesz — bár, hozzáteszem, nem mélyedtem el ebben a témában —, hogy a tilalom mennyiben vonatkozik a piaci árusokra. Mert ott már kialakult egy gyakorlat, és nem biztos, hogy annak örülne a lakosság, ha megszűnne az olcsó vásárlási lehetőség e helyeken. Nagykőrös önkor- \ mányzata az utcai I árusítások engedé- lyezhetősége szempontjából 3 körzetre osztotta fel a települést. Ez a besorolás értelemszerűen 3 díjszabási kategóriát is jelent. A legkisebb a földutak mentén engedélyezett árusítás tarifája, ennél többet fizet aki a városból kiágazó valamely műút mellé települ, s legtöbbet az, aki a belterületen vesz igénybe árusításra közterületet. Az utóbbi körzet esetén különös figyelemmel bírálja el a kérelmeket a helyi hatóság, a központba ugyanis kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet engedélyeznek, amely csekély mértékben sem rontja a városképet, az alföldi településre jellemző sajátos hangulatot. Bielik Józsefnétől és Kecskeméti Imrétől a polgármesteri hivatal témánkban illetékes főelőadóitól hallottuk, hogy a nagy városokkal ellentétben, talán az utcai árusítás intézménye az, amely a legkevesebb gondot, problémát jelenti a körösi hivatal számára. Az évente jelentkező 230-250 közterület-foglalási ügy között mindössze 10-20 adódik, amelyek az utcai árusítással Lejárt az idejük — Mivel a boltok, \ áh (' piacok ma már jó- szer‘vel minden v'ä"'^ igényt ki tudnak elégíteni, lejárt az utcai árusok ideje — vélte Harmati Ferenc váci alpolgármester. Ezzel a véleménnyel persze lehet vitatkozni, mondván, hogy náluk olcsón lehet vásárolni, de az már tagadhatatlan, hogy az általuk kínált árucikkek igen jelentős része bóvli. Idejük véleményem szerint emiatt járt le. Vácott egyébként az elmúlt egy-két évben jelentősen csökkent a közterületfoglalási ügyek száma, utcai árusok majdnem kizárólag a nagyobb ünnepek előtti egykét hétben láthatók az utcákon, tereken. Az utcai árusítás törvényi szabályozását jómagam azért tartom fontosnak, mert azontúl, hogy az utcai árusok jó része nem adózik, nem fizet a közterület-foglalásért, egyikük-másikuk még a gyalogosforgalmat is zavarja tevékenységével. Összeállításunkat készítette: Fehér Ferenc, J. Szabó Irén, Miklay Jenő, Ribáry Zoltán, Tóth Ferenc lehet mit csodálkozni, kényelmesebb, olcsóbb a lakóhely közelében lévő közvagy zöldterületen a gyalogos- vagy akár az autóforgalmat is zavarva kereskedni. Problémát jelent, hogy az utcai árusok egyik kedvelt helye, a buszpályaudvar nem önkormányzati tulajdon. Sok gondot okoz az is, hogy azontúl, hogy nem lát tőlük pénzt a városkassza, az utcai árusok jelentős része nem törődik a környezet tisztaságával. Végezetül fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a megoldást nem a bírságolásban, hanem a piacon való árusítás lehetőségének népszerűsítésében látom. Az efféle jeleneteknek Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter rendelettel vet véget. Utcán ezentúl csak üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat — néhány sajátos árucikk kivételével Erdősi Ágnes felvétele