Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29 / 24. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUÁR 29.. SZOMBAT S l J Antall Péter érdi fényképkiállításáról 150 éve született Benczúr Gyula Az Almásy-expedíció nyomában ® Antall Péter fotókiállítása nyílt meg csütörtök délután Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban Almásy László nyomában a Szaharában címmel. Az ünnepélyes megnyitón megjelent R. M. Soelman Pringgodigdo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. Mielőtt a kiállítás ismertetésére sor került volna, dr. Marosi Sándor, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke Teleki Sámuel-érmet adott át dr. Balogh János professzornak, a Magyar Tudományos Akadémia Természetvédelmi Bizottsága és Zoológiái Bizottsága tagjának, akit talán legtöbben a Megsebzett bolygó című mű szerzőjeként ismerünk. Balogh professzor, az érmet átvéve, arról beszélt, hogy az alkalom, melyre ösz- szegyültünk, több nemzedéket összeköt. Méltatta azt, hogy a mostani kiállítás ösz- szekapcsolja Almásy László hajdani expedíciójának eredményeit a mával, számot ad az időközben eltelt változásokról. Dr.Szabó József docens, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem dékánhelyettese megnyitó beszéde során nagyra értékelte, hogy a kiéi„Felvételei művészi alkotások, akár a költemények...” lítás fotói különleges tájat hoztak el közénk. Olyan tájat, amely látszólag ellenséges az emberrel, az élettel szemben. A kiállítóterem egyik falán elhelyezett képek azokat az embereket mutatják be, akik a sokunk számára mostohának tűnő körülmények között is megtalálják ott életlehetőségeiket. R. M. Soelman Pringgodigdo nagykövet Antall Péter korábbi kiállításán is találkozott fotóival. Most megállapította: aki olyan magasszintű technikai tudással rendelkezik, mint ő, annak felvételei művészi alkotások, ugyanúgy akár egy vers, akár egy szimfónia. Antall Péter üzenetet is hozott számunkra, azt, hogy szerte a világon csodálatos helyek léteznek. Felhívja a mostani magyar fiatalok figyelmét: emlékezzenek elődeik kalandos vállalkozásaira. Hogy Almásy László nyomában járt, méginkább becsülen- dővé teszi munkáját. Dr. Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának ez alkalomra megjelent beszámolójában olvashatunk arról, hogy múzeumuk expedíciója — melynek Antall Péter is tagja volt — 1993 márciusában kereste fel az Almásy László által 1933-ban feltárt sivatagi tájakat. Megtalálták a Vádi Szu- rát, a „Képek völgyét”, ahol Almásy négy sziklabarlangban talált őskori sziklafestményeket. Antall Péter elsőként készített fényképfelvételeket e műalkotásokról. Elsőként mutatja be a sokáig „elveszett oázisként” emlegetett Zarzurát is, melyet Almásy László repülőgépes felderítő- útja során pillantott meg. Mindezeket természetesen láthatjuk a kiállításon. Az állatokat ábrázoló színes sziklafestmények művészi értékü- lön kívül tudományos értékkel is bírnak, azt bizonyítják: valaha élet volt, víz volt a Szahara területén az idők során változott meg az éghajlat, s ennek nyomán a táj. A nagy tájformáló erő itt régóta a szél. Fantasztikus alakzatok tűnnek fel a fotókon, melyek mind a szél munkájának eredményei, homokkőbe vésett sziklakapuk, szeszélyes sziklaformák, fehér mészkőtomyok, mészkőgombák. S az erre is megtelepedett ember, az oázisok lakói, mindazzal együtt, ami táplálójuk, segítőjük. Datolyaszüretet örökítenek meg a képek, piaci tökárust, tevéket, s talán a legmeglepőbb felvételen kék tavon úszkáló kacsák tömegét. (nádudvari) Földműves asszony Kharga-vázisban Brit kritikák ✓ Marton Éváról Február 17-éig énekli a londoni Covent Gerden-i királyi operaházban Richard Strauss Elektrájának címszerepét Marton Éva. A szerdai felújításban nyújtott alakításáról így írt tegnap a The Times kritikusa: „Marton Éva fenséges Elektrájában, amely bizonnyal a legjobb szerepe. Most kevesebb fény és árnyék, kevesebb dinamikus variáció volt, mint három évvel ezelőtt. De erélye, elkötelezettsége, eltökélt komolysága csak áhitatos csodálatot érdemel.” A The Guardian bírálója, Andrew Clements így vélekedett: „Marton Éva megrázó- an felépített, vokálisán titáni előadása ismét uralkodik a zenében és a látványban. A mostani Covent Garden-i Elektrát Solti Györgyhelyett a fiatal német karmester, Christian Thielemann vezényli, a The Daily Telegraph kritikusa szerint „hátborzongatóan izgalmasan”. Ez a kritikus, Robert Henderson az írta. hogy Marton Éva hangja talán nem a legszebb a világon, de tökéletesen azonosul a szereppel. „Fenséges, megrázó visszatérés ez számára” —■ írta a bíráló. Viseletek a század első feléből Hagyományőrzők Biatorbágyon A legritkább esetnek számít a biatorbágyi Faluház életében, amikor nem várja valamilyen kiállítás, helyi vagy vendégalkotók tárlata a látogatót az emeleti aulában. A mostani — mely január elején kezdődött és február végéig tart — Viseletek a század első'felében címen ismerteti meg a nézőt a biatorbágyi szokásokkal. Szándékosan nem írunk „fix” időpontot a megnyitóról, a kiállítás anyaga ugyanis naponta bővül. A biai és torbágyi lokálpatrióták folyamatosan A műkedvelő' színjátszók Szigligeti Ede: A falurossza című népszínmű előadása után. A felvétel a biai önkéntes tűzoltó testület ajándéka. Sváb népviselet 1932-ből jelzik, hogy újabb és újabb ereklyét találtak otthon a padláson vagy a kamra rejte- kében. S ezek a tárgyak napról napra gyarapítják a gyűjtött anyagot, nyomukban tovább tágul a több mint fél évszázaddal ezelőtti közösségi élet keresztmetszete. Korabeli fotók, jellegzetes sváb és székely népviselet bizonyítja a nemzetiségi hagyományokat. Rég elfeledett használati tárgyak, mint a lábakon álló krumplinyomó, a köcsögök, a kapcsos imakönyv, vagy a már hírből sem símért hinnaruha emlékeztetnek az egykori viseletre, foglalkozásra, életmódra. A rendezők bíznak benne, hogy február végéig még elég sok idő van ahhoz, hogy további emléktárgyak kerüljenek elő az elfeledett zugokból, s általuk tovább színesedik a nagyközség egykori arca. Tóth Sándor A magyar historizmus nagymestere ~ ‘Éníi ríwfihiiílri fci ttiM Benczúr önarcképe Benczúr Gyula születésének 150. évfordulójára emlékeztek tegnap Nógrád megyében a Magyar Nemzeti Galéria, a Jósa András Múzeum és a Nógrádi Történeti Múzeum szervezésében. Délelőtt megkoszorúzták a művész Benczúrfalván lévő sírját, majd a Magyar Nemzeti Galéria anyagából rendezett emlék- kiállítást nyitottak meg Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban. Ezt követően ugyancsak a salgótaijáni múzeumban Bellák Gábor művészettörténész tartott előadást Benczúr Gyula művészete címmel. A korábban a legnagyobbak közé tartozó festő feleségével, Boldizsár Kata Piroskával, Mikszáth Kálmánék unszolására keresett Nógrád megyében kúriát, melyet Dolány- ban (ma Benczúrfalva) talált meg. Ettől fogva töltötte ott a nyarakat, s ott is hunyt el. Sírhelyére mauzóleumot állíttatott felesége. A salgótaijáni emlékünnepséggel egyidőben a stuttgarti Magyar Kulturális Intézet is megemlékezik Bencúr születésnapjáról, egy mindeddig magán- gyűjteményben — Benczúr-Ür- mössy Gábor tulajdonában — lévő kollekció bemutatásával. Losonci Lilla 110. kiállítása Losonci Lilla festőművész kiállításának ünnepélyes megnyitására kerül sor február 1-jén, (17 órakor) a Gellért Szálló teaszalonjában. Bevezetőt dr. Feledy Balázs, az expó művészeti igazgatója mond. Közreműködik Bartók-művekkel, Hajdú Ildikó hegedűn és Déri György gordonkán. Ez a művésznő 110. egyéni tárlata. Művészeti kisfilm a Tvl-en A Zsidó Múzeum örökbecsű kincsei Mindmáig élénken foglalkoztatja a közvéleményt a Budapesti Zsidó Múzeum kifosztása. A példanélküli bűntény a jóérzésű emberek jogos felháborodását váltotta ki — függetlenül hitbéli hovatartozásuktól. Arról, hogy valójában, milyen rangos gyűjteményt fosztottak ki, fogalmat alkothatnak mindazok, akik holnap a késő esti órákban (23 órától) a televízió műsorát megtekintik. A negyven perces művészeti kisfilmben viszontláthatni mindazon műkincseket és" kegytárgyakat, amelyek után ma még kutatnak. Ilyen például az 1700-ból Pado- vából való rimonpár (a rimon a legrégebbi tóradísz), látható lesz a szédertálgyűjtemény, valamint a legváltozatosabb tóravértek, köztük a legkorábbi is, a pesti Chevra Kadisa 1754-ből számlázó tóravértje. A filmben megcsodálhatok a kézmosásra szolgáló kannák és tálak, valamennyi a magyar ötvösművészet remeke. A filmszalag megőrizte a hét-karú menórákat, valamint a Cha- nukka-ünnep becses gyertyatartóit is. A képernyőn megjelennek a zsidó hitélet szoros velejárói: az imakönyvek, ezek különösen díszes borításúak, megtekinthetők majd a míves kivitelezésű amulettek. Az ötvösművek leg- többike héber nyelvű bevéséseket, feliratokat tartalmaznak, egykori készítőjüknek, valamikori tulajdonosuknak a nevével. (bozó)
