Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

­MEGYEI HÍRLÁP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Ára 13,50 forint 1994. JANUAR 29., SZOMBAT Kulin Ferenc helyzetértékelése Kulin Ferenc szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy egy, a Munkáspárt az MSZP és a szakszervezetek által összefo­gott masszív tömörülés van ki­alakulóban, a másik oldalon pedig nemzeti, konzervatív, keresztény csoportosulás áll fel, az MDF-fel a centrum­ban. A legnagyobb kormány­párt frakcióvezetője erről teg­nap egy sajtóbeszélgetésen fejtette ki álláspontját, hozzá­téve, hogy örül a polarizáló­dásnak, mert a majdani partne­rek kiválasztása láthatóvá te­szi a választók előtt, hogy me­lyik párt milyen oldalon jele­nik majd meg a választáso­kon. A liberálisok szerepét fir­tató kérdésre Kulin úgy fogal­mazott: a baloldali maghoz próbálnak majd meg héjat al­kotni, s ez várhatóan elsősor­ban a Fidesznek jelent dilem­mát. A szélsőséges erőknek semmiféle esélyt nem jósol az MDF, Kulin Ferenc sze­mély szerint elképzelhetetlen­nek tartja, hogy bármiféle — különösen szélsőjobboldali — csoportosulással egyezked­ni kellene a következő kor­mány létrehozásakor. SZDSZ­küldöttgyűlés Tegnap megkezdődött az SZDSZ háromnapos, prog­ramalkotó küldöttgyűlése a Budapest Kongresszusi Köz­pontban, amelynek levezető elnöke Fodor Gábor. A ta­nácskozást Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke nyi­totta meg. A mintegy nyolc­száz küldött és a nagyterem falát díszítő „Szívvel, ésszel, tisztességgel” jelmondat előtt Kuncze Gábor, a párt minisz­terelnök-jelöltje vázolta az SZDSZ programját. A megyeházán tüntettek a nagymarosiak Mindkét fél megoldást keres Nagymarosiak tiltakoztak tegnap a megyeházán a községükben épített lakótelep tervbe vett nevelőotthoni hasznosítása ellen Erdősi Ágnes felvétele Olyan megoldást kell találni, amely megnyugtató mó­don rendezi a szobi, a vácdukai és pomázi intézeti gyer­mekek elhelyezését. Ez a lényege annak a határozat­nak, amelyet tegnap fogadott el Pest Megye Közgyűlése a nagymarosiak demonstrációja után. A testület felkér­te Inczédy János elnököt, hogy a bizottságok, a hivatal és a szakértők részvételével minél több alternatívát dol­gozzon ki február végéig a gyermekek elhelyezéséről a nagymarosi önkormányzat és a többi érintett település véleményét figyelembe véve. Még a több mint háromórás vita kezdetén javasolta a népjó­léti bizottság elnöke, hogy ve­gyék le a napirendről ennek az ügynek a tárgyalását, mivel je­lenleg folyamatban vannak olyan megbeszélések, amelyek módosíthatják a korábbi elkép­zeléseket. Bár a teremben több nagymarosi polgár tartózko­dott, a képviselők úgy határoz­tak, nem kívánják tovább foly­tatni a vitát. Ezek után azt is megszavazták, hogy a nagyma­rosiak képviselői ne kapjanak szót a megyegyűlésen, ezzel megakadályozták, hogy a legin­kább érintettek is elmondják ál­láspontjukat. Szünet után azonban fel­állt Zoltai Mihály, Nagyma­ros alpolgármestere és el­mondta: szeretne szót kapni, hogy a képviselők megismer­hessék a helybeli lakosság vé­leményét. Ezek után a köz­gyűlés megváltoztatta koráb­bi döntését és a Nagymaros­sal kapcsolatos vita folytatá­sa mellett foglalt állást. Bányai Judit alelnök el­mondta: bár a készenléti lakó­telep tulajdonosa a megyei önkormányzat, annak a meg­oldásnak az elfogadása, ame­lyik nem felel meg a nagyma­rosiaknak, bűn a település el­len, bűn a gyermekek ellen. Ezután Gyaraki F. Frigyes, Nagymaros alpolgármestere kapott szót. Nehezményezte, hogy úgy született döntés a lakótelep megyei tulajdonba kerüléséről, hogy a települést senki nem kérdezte meg. El­mondta, az Inczédy Jánosnak átadott petíciót 1650 ember írta alá a 3000 szavazásra jo­gosultból. Hozzátette: Nagy­marost a vízerőművel kapcso­latos beruházás megkezdése óta mindent beleszámítva több mint egymilliárd forint kár érte, ezért tartotta volna jogosnak a falu, ha a kártala­nítás fejében megkapják az ingatlanokat. Zoltai Mihály hozzátette, jó lenne, ha a helyi és megyei önkormányzat partnerként és nem ellenségként viselkedne. (Folytatás a 4. oldalon) Szép vagy... A magyar kultúra napja alkalmából rendezett hangver­seny szünetében a televízió egy rövid beszélgetést közvetí­tett Fodor András költővel. Bartók Concertójának meg­hallgatására készültünk, ezért hozta szóba angol barátjá­nak, Colin Masonnak a sírkövét. Az angol zenetudós 1945 után Bartók-rajongóként került Magyarországra, s itt jó barátságba a költővel. De nemcsak a költővel, ha­nem az országgal is. Egy zenei tanulmánya ajánlásában nyugtázza, hogy Fodor András nélkül „sokkal felületeseb­ben” ismerte volna meg Magyarországot. Mason időköz­ben meghalt. Sírkövére a Concerto néhány taktusát véset- te. Annak a népszerű dallamnak a kottajegyeit, melynek szövege így hangzik: „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyar- ország...” Érdekes, eddig soha nem gondolkoztam el azon, hogy miért ezt a dalt komponálta bele Bartók ebbe a zenemű­be? Nyilván azért, mert az volt a véleménye, hogy Magyar- ország szép, sőt gyönyörű. De beleszőtte a Concertóba Sosztakovics VII. szimfóniájának a német nácikat idéző taktusait is. A zenemű a muzsikus önkéntes amerikai szá­műzetésében, 1943-ban készült, amikor várható volt Ma­gyarország német megszállása, s akkor mutatták be, 1944. december 1-jén, amikor a hitleri megszállás bekö­vetkeztével hazánk földjét vér és szenny borította el. Erre utalnak a Sosztakovics-motívumok. Vajon miért tartotta szükségesnek e mellett a „Szép vagy, gyönyörű vagy...” dallamát is beleszőni művébe? És miért vésette sírkövére a kényes ízlésű angol zenetudós éppen ezt a néhány tak­tust a Concertóból? Mason azokban az években élt — ösztöndíjasként — Magyarországon, amikor már félreérthetetlen jelei voltak az ország bolsevizálásának. Jól tudott magyarul, tehát mindent megértett. Azt is, hogy egy kórházi látogatás so­rán miért kellett úgy bemutatni mint az „angol vöröske­reszt” kiküldöttjét. Masonnak jó hallása volt. A minden­napok hangzavarában is meghallotta a szovjet bakancsok zaját, a tankok hernyótalpának távoli csörömpölését. Min­dent tudott. Mégis: számára szép, sőt gyönyörű volt a mi kis — akkor éppen szovjetmegszállta — hazánk. S ezt még halála után is a világ tudomására akarta adni. S Bartók? Aki a hitleri őrület elleni tiltakozásul emig­rált Amerikába? A náci Németország politikai és katonai jelenlétét közjátéknak tekintette, ami érintetlenül hagyta hazaszeretetét. A Concertóval Bartók hitelesítette azt a tényt, hogy a borzalmak csak a náci megszállás után következtek, s a nagy muzsikus zenei felmentését megerősítette a Hitler-el- lenes koalíció egyik tagállamának zenetudósa, Mason. Jó, hogy ezt megértettem a magyar kultúra napján, a magyarországi holocaustra emlékező év hajnalán. Török Bálint Újabb menet HÉV-ügyben Százmilliók hiányoznak Emelkednek a battai távhődíjak Átmeneti szálláshelyek Legutóbbi testületi ülésükön a százhalombattai honatyák a távhődíjak 13-15 százalékos emeléséről döntöttek. Hasonló javaslatot terjesztettek elő a víz- és csatornadíjak esetében is, de ennek megtárgyalását elnapolták. Az az^ elképzelés ugyanis, hogy a város rövidesen kiválik a közös Érd és Tér­sége Víziközmű Kft-ből, abban a reményben, hogy önálló­an olcsóbban tudják működtetni a víz- és csatornahálózatot Újabb egyeztető tárgyalás lesz február 1-jén a HÉV já­ratainak támogatásával kapcsolatban. Mivel a Budapes­ti Közlekedési Vállalat veszteséges, a főpolgármesteri hi­vatal azzal kereste meg a HÉV-vonalak menti települé­seket, járuljanak hozzá a költségekhez. A keddi tanács­kozásra valmennyi érintett település polgármesterét meghívták a fővárosba. Levették a napirendről a vá­rosi beruházások irányításá­ra vonatkozó határozati ja­vaslatot, mert nem látták elég megalapozottnak, ke­vésnek tartoták az informá­ciót. A képviselők elfogad­ták azt a tervet, hogy a Száz­halombatta—Tököl között közlekedő komp üzemelteté­sére új pályázatot írjanak ki, meghatározták azt is, hogy azt milyen módon kell közzétenni. Jóváhagyták a képviselők azt a tervet is, hogy az ön- kormányzat ingatlanokat vá­sároljon a halmok környé­kén, amely régészeti és ter­mészetvédelmi szempont­ból is védett. Ezen a helyen kívánják majd létrehozni az Expo ’96 idejére a régészeti parkot. Eldőlt az is, hogy a városban a közeljövőben ti­zenhat átmeneti szálláshe­lyet létesítenek azok számá­ra, akiknek kényszerűség­ből (nem tudja fizetni a lak­bért, vagy a közüzemi díja­kat) el kell hagyniuk a laká­sukat. Az önkormányzat ugyanis már képtelen magá­ra vállalni — az adósságok megnövekedése miatt — ezeket a terheket. A lakáso­kat — amelyeket két ütem­ben adnak majd át — most alakítják, újítják fel. Á. M. MÚK-iskola Lakiteleken Harminchat hallgató részvételé­vel tegnap megkezdődtek a fog­lalkozások a Magyar Újságírók Közössége által szervezett új­ságíró-iskolán. A júniusig tartó, hétvégenként bentlakásos kur­zusnak a Lakiteleki Népfőisko­la adott helyet, az oktatási felté­teleket is biztosítva. A hallga­tók az oklevelet adó képzés vé­gén nemcsak a tandíjat kapják vissza, hanem az újságíró-isko­lát indító MÚK-tól pályára kerü­lésükhöz is segítséget kapnak. A tanulást már pénteken megkezdő első évfolyamos hallgatókat ma délután ünne­pélyes megnyitón köszönti Le- zsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány igazgatója és Kosa Csaba, a MŰK országos elnöke. Eddig két megbeszélés tör­tént — Tökölön és Rácke­vén, az utóbbira a főváros­ból nem jöttek el — amiből az derült ki, hogy a települé­sek nem zárkóznak el a to­vábbi tárgyalásoktól, de a tá­mogatásra kért összeg túl nagynak tűnik. A hírek szerint a ráckevei vonal esetében 400 millió forintról lenne szó, ami a te­lepülések lakóinak számará­nya szerint oszlana meg, egyes esetben 90 millió fo­rintot, másikban 15 milliót fizethetnének az önkor­mányzatok. Nem valószínű, hogy az újabb fordulón sike­rül a feleknek megegyezni­ük, bár ez a kérdés nyitott, minden előfordulhat. Egy bizonyos, sokakat érint az, milyen döntés szü­letik az ügyben. Ugyanis, ha nem sikerül megállapod­niuk a támogatással kapcso­latban az önkormányzatok­nak válaszként ritkítani akarják majd a HÉV jára­tait. (szí)

Next

/
Oldalképek
Tartalom