Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK VÉLEMÉNY Tovább terjed a Zsil-völgyi bányászsztrájk A Zsil-völgyi bányavidékhez tartozó Rovinari medence min­den bányájára átterjedt a szom­bat óra tartó sztrájk, amelyet a helyi szakszervezet azért rob­bantott ki, mert a bányatársa­ság nem tudta folyósítani a bé­reket. A cégnek százmilliárd lejjel tartoznak a villámosmű- vek, míg a bányatársaság 200 milliárd lejjel adós szállítói­nak. A sztrájkban a tegnap esti jelentések szerint már 65 ezer bányász vesz részt. A kormány tárgyalásokat javasolt a mun­káltatók és a rovinari bányász­szakszervezet képviselőinek, az utóbbiak azonban — arra hi­vatkozva, hogy eddig a kor­mány egyetlen ígéretét sem tel­jesítette — nemmel válaszol­tak. Több környező bányaköz­pontban szolidaritási sztrájko­kat helyeztek kilátásba. A sztrájk következtében a rovina­ri erőmű széntartaléka kimerült. NA TO-békepartnerség Tizenketten aláírnak Eddig tizenkét kelet-európai ország jelezte hivatalosan is, hogy alá kívánja írni a NA- TO-val való békepartnerség megteremtését célzó keret­egyezményt — közölte ä szö­vetségi ügyekről tájékoztató brüsszeli Atlantic News. Közöttük vannak a visegrá­di országcsoport államai, a balti köztársaságok, Albánia, Bulgária és Románia. A jugo­szláv utódállamok közül Szlo­vénia kérte hivatalosan is az aláírás lehetőségét, valamint Horvátország jelezte, hogy ér­dekelt a kérdésben és „gondo­san tanulmányozta” a NATO által felajánlott együttműkö­dési lehetőséget. Az Atlantic News szerint, Mate Granic horvát külügyminiszter közöl­te: országa hamarosan meg­küldi válszát Brüsszelbe, jól­lehet — tette hozzá — Zág­rábban tisztában vannak az abból következő nehézségek­kel, hogy az ország 25 száza­léka idegen katonai erők meg­szállása alatt áll. Büntetőeljárás Zsirinovszkij ellen Az „utolsó csapás” előtt Háborús uszítás miatt büntető- eljárást kezdett tegnap az orosz főügyészség Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális De­mokrata Párt vezetője ellen, aki szabadlábon védekezhet, ha azonban a vádak bizonyí­tást nyernek, a hatályos orosz törvények alapján nyolc év börtönbüntetést is kiszabhat rá a bíróság. Zsirinovszkij éles nemzet­közi visszhangot kiváltó kül­földi útjai során sértő kijelen­téseket tett több ország lakosa­ira nézve. Nemrégiben megje­lent könyve, „Az utolsó csa­pás délre” pedig azt taglalja, hogy az orosz katonáknak egészen az Indiai-óceánig kell előrenyomulniuk. A nacionalista nézeteiről is­mert politikus három éve tűnt fel az orosz politikai élet szín­padán: az 1991-es elnökvá­lasztás során — nagy megle­petést okozva — hatmillió szavazattal a harmadik he­lyen végzett. A tavaly decem­beri parlamenti választások alatt újabb sikert aratott, s az alsóháznak számító Állami Dumában pártjáé az egyik leg­nagyobb létszámú frakció. Jovanovics: az embargó a béke akadálya Teljesítették az unió feltételeit Vladiszlav Jovanovics jugo­szláv külügyminiszter sze­rint az országa elleni embar­gó fenntartása ma a béke megteremtésének legfőbb akadálya Boszniában. Érve­lése szerint a muzulmánok számítanak az embargó hatá­sára, arra, hogy a győzel­met, amelyet a harctéren nem tudtak kivívni, az em­bargó révén elérhetik, és ezért ellenzik a békemegál­lapodást. Az Adevarul tegnapi szá­mában megjelent interjú­ban, amelyet kedden befeje­ződött romániai látogatása során adott, a belgrádi dip­lomácia feje kifejtette azt az álláspontját, hogy orszá­ga már teljesítette az Euró­pai Unió által a szankciók feloldására megszabott fel­tételeket. A szankciók meg­szüntetését szerinte az ame­rikaiak a térségben érveé- nyesülő globális érdekeik miatt ellenzik, de olyan or­szágok, mint Görögország, Bulgária, Románia, sőt Ma­gyarország is, olyan jelzése­ket kezdenek adni, hogy tá­mogatnák az embargó felol­dását. Hasonlóképpen fog­lal állást Jovanovics értéke­lése szerint Oroszország, Kína, Indonézia, Brazília, Ukrajna, Beloruszia, és ha­tékonyabbá vált Itália és Spanyolország is. A nyuga­ti világ azonban még nem képes támogatni az embar­gó feloldását, mert nem szállhat szembe az iszlám országokkal, melyek „Izet­begovics arra irányuló zsa­rolását támogatják, hogy Európában egy egységes muzulmán állam jöjjön lét­Izetbegovics beismerte Alija Izetbegovics boszniai el­nök beismerte, hogy a szlové­niai Maribor repülőtéren ta­valy fegyverszállítmányt boszniai muzulmánok vásá­rolták titokban külföldön. A Tanjug jelentése szerint, a maribori Vecer című lap­nak adott nyilatkozatában a boszniai muzulmánok vezető­je kijelentette: a humanitári­us segélyként feltüntetett 120 tonnás fegyverszállítványt, amelyet a múlt év júliusábn fedeztek fel a maribori repü­lőtéren, egy harmadik ország­ban vásárolták illegálisan, a Szlovénián keresztül Boszniá­ban kívántak eljuttatni. A fegyverszállítmány értékét 14 millió dollár körülire be­csülték — írja az interjút is­mertető belgrádi hírügynök­ség. A volt követ keserű szavai Szlovákia válaszúton? Szlovákia a demokrácia és a diktatúra válaszútjához ért — írta Rudolf Chmel, a volt budapesti nagykövet, szlo­vák politológus a lengyel Gazeta Wyborcza című lap­ban megjelent elemző cikké­ben. Szlovákia talán legna­gyobb problémája, hogy ál­lamiságát még senkinek sem sikerült konkrét és ész­szerű tartalommal megtölte­nie. Bár a vezetés szüntele­nül a nemzet és az állam ügyeiről beszél, az alapprob­lémák megoldására nincs ja­vaslata. Márpedig a függet­len államiság egy szabad és demokratikus társadalom­ban nem lehet végcél, csu­pán eszköz az állampolgá­rok önmegvalósításához. re” — fejtette ki Belgrád ér­tékelését a diplomata. Jovanovics méltatta Buka­rest politikáját. Görögország­gal együtt Románia elérte, hogy a Jugoszlávia teljes el­szigetelésére irányuló ször­nyű szándék sohase válhas­son valóra, ami lehetővé tet­te, hogy más országok is füg­getlenebb nézőpontból tekint­senek az országával való kap­csolatokra — jelentette ki. Jovanovics szerint az em­bargó feloldása után számos ország törekedne a gazdasá­gi kapcsolatok felújítására. Kétoldalú gazdasági együtt­működési megállapodások előkészítése folyik Romániá­val, Ukrajnával, Indiával, Oroszországgal, Görögor­szággal, Bulgáriával és való­színűleg Magyarországgal is sor kerül erre. Chmel keserű szavakkal szólt az új államban a szlo­vákok és a magyarok között kialakult feszültségről. Mint írja, a felmérések szerint a szlovákok 67 és az ott élő magyarok 60 százalé­ka úgy véli, hogy az elmúlt év során romlott egymás­hoz való viszonyuk, s ezért minden második szlovák, a magyaroknak pedig 90 szá­zaléka a politikusokat hibáz­tatja. — Ijesztő, hogy a szlová­koknak közel 40 százaléka attól tart: az ország magya­rok lakta déli részén a konf­liktusokat erőszakkal fog­ják megoldani, 19 százalék pedig egyenesen háborús konfliktust jósol — írta Chmel. Történelmi ereklyék átadására került sor a New York-i magyar fő­konzulátuson: Teleki Pál fia és menye — Mi­kes Hanna — a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a tragi­kus sorsú kormányfő díszkardját és díszma­gyarjának ékszereit, il­letve az erdélyi Mikes- család női díszmagyar­ját. Eredménytelenül vég­ződött tegnap Borisz Jel­cin orosz elnök és Borisz Fjodorov pénzügyminisz­ter találkozója, így Fjodo­rov elutasította a felkí­nált pénzügyminiszteri tárcát. * Két év , javító-nevelő munkára” ítélték Kíná­ban a pekingi „Béke­charta” egyik aláíróját Csing Jung-mint a Jangce-parti Vuhan kö­zelében lévő „átnevelő munkatáborba” szállí­tották a hírek szerint. ^ Újra nyilvános vita fo­lyik a nagy román szak- szervezeti központok kö­zött azt követően, hogy a legnagyobb központ, a CNSLR-Fratia hétfőn és kedden több más szak- szervezettel együtt részt vett a fizetések inflációs bérkiegészítéséről folyta­tott megbeszélésen a kor­mány képviselőivel. Az ötvenes évek óta fennálló határkérdés az utóbbi időben is az orosz—kínai viszony egyik legérzékenyebb pontja — mondta And­rej Kozirev miniszter az orosz—kínai határ­városban, Blagoves- csenszkben, és Kozirev cáfolta, hogy Oroszor­szág területeket adna át Kínának. Szombaton hivatalosan megkez­dődött a Kossuth Lajos halálá­nak 100. évfordulója alkalmából Emléke előtt meghajol a nemzet tervezett emlékév. Biztos va­gyok benne, hogy sokan méltó­képpen fognak megemlékezni a haza nagy fiáról, a magyar de­mokrácia atyjáról. így tesznek majd azok a Pest megyei telepü­lések is, amelyekben a dokumen­tumok, az emléktáblák vagy a szájhagyomány szerint megfor­dult Magyarország egykori kormányzója. Feltűnő, milyen sokféleképpen jellemezték. Ő volt a leg­hívebb magyar, a szabadságharc vezéralakja, a nagy refor­mer, a forradalom vezéralakja, a magyarság szószólója, a nép bálványa, a nemzet mártírja, a turini remete. Szónoki képességei még ellenfeleit is lenyűgözték, talán ezért ne­vezték az ország legnagyobb agitátorának. Egy biztos: hosz- szú élete során mindvégig a magyarság ügyét szolgálta. Amikor 90 éves korában értesült arról, hogy megfosztották állampolgárságától, ezekkel a szavakkal fogadta a hírt: „Felemelt fővel merem mondani, hogy nem ezt érdemel­tem.” Elmondta, megfogalmazta helyettünk nemzeti érzése­inket, szavakba öntötte gondolatainkat a hazáról, de mind- között a legfelemelőbb hatást talán ez a mondata keltette: „Leborulok a nemzet nagysága előtt.” Kossuth a Borsod-Ahaúj-Zemplén megyei Monokon született, de ezer szállal kötődött Pest megyéhez. 1847. ok­tóber 17-én választották Pest megye országgyűlési követé­vé, de előtte két alkalommal is (1840-ben és 1847-ben) fel­szólalt a megyegyűlésen. 1837-es letartóztatása után csa­ládja Alsódabasra költözött. Itt halt meg édesapja, fiának a börtönből való szabadulása előtt egy évvel. A szabadságát visszanyerő Kossuthnak Alsódabas jelentette az otthont. Itt várt rá 1840-ben családja: édesanyja és húgai. Még ugyan­ebben az évben a Pécelhez tartozó Locsod-pusztán bérelt földet, 1841-ben pedig Tinnyén vásárolt egy kisebb birto­kot, ahol négy évig gazdálkodott. A hagyomány szerint Cegléden született a Kossuth-nóta első szakasza: „Kossuth Lajos azt üzente.” A város volt ugyanis az 1848-as szeptemberi toborzóút első állomása. De a településen többször is átutazott, sőt egy hétig itt is la­kott. Hívó szavára 1500 nagykőrösi polgár lett a nemzet ka­tonája. így tartja az emlékezet és az az emléktábla, amely megőrzi a történelemnek a nagykőrösiek hazafias tettét. 1867-ben Cegléd díszpolgárává választották. Tíz évvel ez­után kereste fel a turini remetét a ceglédi „százas küldött­ség”, hogy hazahívja és átadja neki a város képviselői man­dátumát. A nagykátai Keglevicfi-kastélyban 1849. április 5-én járt, hogy meglátogassa az ott berendezett tábori kórház­ban a tápióbicskei csata sebesültjeit. Ekkor két napig Szentmártonkátán szállt meg. Ezután érkezett Kókára, a Margit-hegyi kápolnához, a magyar vezérkarral. Erről a dombról figyelte — többek között Görgey Artúr társasá­ban — az Isaszeg felé vonuló csapatokat. A magyar ve­zérkar itt ivott a híres kókai korsóból, amelyet ma is be­cses emlékként őriznek. Isaszegen 1849. április 6-án szemlét tartott a honvédség táborában, és még aznap Gö­döllőre ment, ahol a Grassalkovich-kastélyban pihent meg. Szobrok, domborművek, emléktáblák őrzik többek kö­zött Dabason, Tinnyén, a megyeháza udvarán, Ceglé­den, Monoron, Kiskunlacházán, Gyomron, Gödön a leg­hívebb magyar emlékét. Az egyik róla készült nagy ala­kú festmény a megyeháza dísztermében emlékezteti a képviselőket arra, hogyan kell a hazáért cselekedni. Ő volt az, akire már akkor is méltóképpen és méltósággal emlékeztünk, amikor még nem lehetett az ország szabad­ságát, függetlenségét a magyar nép elidegeníthetetlen jo­gaként megfogalmazni. Hisszük, hogy tettei, tartása, nagysága előtt halálának 100. évfordulóján is leborul a nemzet. ■fldúv (Halász Csilla) A nagyvilág hírei

Next

/
Oldalképek
Tartalom