Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-27 / 22. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK VÉLEMÉNY Tovább terjed a Zsil-völgyi bányászsztrájk A Zsil-völgyi bányavidékhez tartozó Rovinari medence minden bányájára átterjedt a szombat óra tartó sztrájk, amelyet a helyi szakszervezet azért robbantott ki, mert a bányatársaság nem tudta folyósítani a béreket. A cégnek százmilliárd lejjel tartoznak a villámosmű- vek, míg a bányatársaság 200 milliárd lejjel adós szállítóinak. A sztrájkban a tegnap esti jelentések szerint már 65 ezer bányász vesz részt. A kormány tárgyalásokat javasolt a munkáltatók és a rovinari bányászszakszervezet képviselőinek, az utóbbiak azonban — arra hivatkozva, hogy eddig a kormány egyetlen ígéretét sem teljesítette — nemmel válaszoltak. Több környező bányaközpontban szolidaritási sztrájkokat helyeztek kilátásba. A sztrájk következtében a rovinari erőmű széntartaléka kimerült. NA TO-békepartnerség Tizenketten aláírnak Eddig tizenkét kelet-európai ország jelezte hivatalosan is, hogy alá kívánja írni a NA- TO-val való békepartnerség megteremtését célzó keretegyezményt — közölte ä szövetségi ügyekről tájékoztató brüsszeli Atlantic News. Közöttük vannak a visegrádi országcsoport államai, a balti köztársaságok, Albánia, Bulgária és Románia. A jugoszláv utódállamok közül Szlovénia kérte hivatalosan is az aláírás lehetőségét, valamint Horvátország jelezte, hogy érdekelt a kérdésben és „gondosan tanulmányozta” a NATO által felajánlott együttműködési lehetőséget. Az Atlantic News szerint, Mate Granic horvát külügyminiszter közölte: országa hamarosan megküldi válszát Brüsszelbe, jóllehet — tette hozzá — Zágrábban tisztában vannak az abból következő nehézségekkel, hogy az ország 25 százaléka idegen katonai erők megszállása alatt áll. Büntetőeljárás Zsirinovszkij ellen Az „utolsó csapás” előtt Háborús uszítás miatt büntető- eljárást kezdett tegnap az orosz főügyészség Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt vezetője ellen, aki szabadlábon védekezhet, ha azonban a vádak bizonyítást nyernek, a hatályos orosz törvények alapján nyolc év börtönbüntetést is kiszabhat rá a bíróság. Zsirinovszkij éles nemzetközi visszhangot kiváltó külföldi útjai során sértő kijelentéseket tett több ország lakosaira nézve. Nemrégiben megjelent könyve, „Az utolsó csapás délre” pedig azt taglalja, hogy az orosz katonáknak egészen az Indiai-óceánig kell előrenyomulniuk. A nacionalista nézeteiről ismert politikus három éve tűnt fel az orosz politikai élet színpadán: az 1991-es elnökválasztás során — nagy meglepetést okozva — hatmillió szavazattal a harmadik helyen végzett. A tavaly decemberi parlamenti választások alatt újabb sikert aratott, s az alsóháznak számító Állami Dumában pártjáé az egyik legnagyobb létszámú frakció. Jovanovics: az embargó a béke akadálya Teljesítették az unió feltételeit Vladiszlav Jovanovics jugoszláv külügyminiszter szerint az országa elleni embargó fenntartása ma a béke megteremtésének legfőbb akadálya Boszniában. Érvelése szerint a muzulmánok számítanak az embargó hatására, arra, hogy a győzelmet, amelyet a harctéren nem tudtak kivívni, az embargó révén elérhetik, és ezért ellenzik a békemegállapodást. Az Adevarul tegnapi számában megjelent interjúban, amelyet kedden befejeződött romániai látogatása során adott, a belgrádi diplomácia feje kifejtette azt az álláspontját, hogy országa már teljesítette az Európai Unió által a szankciók feloldására megszabott feltételeket. A szankciók megszüntetését szerinte az amerikaiak a térségben érveé- nyesülő globális érdekeik miatt ellenzik, de olyan országok, mint Görögország, Bulgária, Románia, sőt Magyarország is, olyan jelzéseket kezdenek adni, hogy támogatnák az embargó feloldását. Hasonlóképpen foglal állást Jovanovics értékelése szerint Oroszország, Kína, Indonézia, Brazília, Ukrajna, Beloruszia, és hatékonyabbá vált Itália és Spanyolország is. A nyugati világ azonban még nem képes támogatni az embargó feloldását, mert nem szállhat szembe az iszlám országokkal, melyek „Izetbegovics arra irányuló zsarolását támogatják, hogy Európában egy egységes muzulmán állam jöjjön létIzetbegovics beismerte Alija Izetbegovics boszniai elnök beismerte, hogy a szlovéniai Maribor repülőtéren tavaly fegyverszállítmányt boszniai muzulmánok vásárolták titokban külföldön. A Tanjug jelentése szerint, a maribori Vecer című lapnak adott nyilatkozatában a boszniai muzulmánok vezetője kijelentette: a humanitárius segélyként feltüntetett 120 tonnás fegyverszállítványt, amelyet a múlt év júliusábn fedeztek fel a maribori repülőtéren, egy harmadik országban vásárolták illegálisan, a Szlovénián keresztül Boszniában kívántak eljuttatni. A fegyverszállítmány értékét 14 millió dollár körülire becsülték — írja az interjút ismertető belgrádi hírügynökség. A volt követ keserű szavai Szlovákia válaszúton? Szlovákia a demokrácia és a diktatúra válaszútjához ért — írta Rudolf Chmel, a volt budapesti nagykövet, szlovák politológus a lengyel Gazeta Wyborcza című lapban megjelent elemző cikkében. Szlovákia talán legnagyobb problémája, hogy államiságát még senkinek sem sikerült konkrét és észszerű tartalommal megtöltenie. Bár a vezetés szüntelenül a nemzet és az állam ügyeiről beszél, az alapproblémák megoldására nincs javaslata. Márpedig a független államiság egy szabad és demokratikus társadalomban nem lehet végcél, csupán eszköz az állampolgárok önmegvalósításához. re” — fejtette ki Belgrád értékelését a diplomata. Jovanovics méltatta Bukarest politikáját. Görögországgal együtt Románia elérte, hogy a Jugoszlávia teljes elszigetelésére irányuló szörnyű szándék sohase válhasson valóra, ami lehetővé tette, hogy más országok is függetlenebb nézőpontból tekintsenek az országával való kapcsolatokra — jelentette ki. Jovanovics szerint az embargó feloldása után számos ország törekedne a gazdasági kapcsolatok felújítására. Kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodások előkészítése folyik Romániával, Ukrajnával, Indiával, Oroszországgal, Görögországgal, Bulgáriával és valószínűleg Magyarországgal is sor kerül erre. Chmel keserű szavakkal szólt az új államban a szlovákok és a magyarok között kialakult feszültségről. Mint írja, a felmérések szerint a szlovákok 67 és az ott élő magyarok 60 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt év során romlott egymáshoz való viszonyuk, s ezért minden második szlovák, a magyaroknak pedig 90 százaléka a politikusokat hibáztatja. — Ijesztő, hogy a szlovákoknak közel 40 százaléka attól tart: az ország magyarok lakta déli részén a konfliktusokat erőszakkal fogják megoldani, 19 százalék pedig egyenesen háborús konfliktust jósol — írta Chmel. Történelmi ereklyék átadására került sor a New York-i magyar főkonzulátuson: Teleki Pál fia és menye — Mikes Hanna — a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a tragikus sorsú kormányfő díszkardját és díszmagyarjának ékszereit, illetve az erdélyi Mikes- család női díszmagyarját. Eredménytelenül végződött tegnap Borisz Jelcin orosz elnök és Borisz Fjodorov pénzügyminiszter találkozója, így Fjodorov elutasította a felkínált pénzügyminiszteri tárcát. * Két év , javító-nevelő munkára” ítélték Kínában a pekingi „Békecharta” egyik aláíróját Csing Jung-mint a Jangce-parti Vuhan közelében lévő „átnevelő munkatáborba” szállították a hírek szerint. ^ Újra nyilvános vita folyik a nagy román szak- szervezeti központok között azt követően, hogy a legnagyobb központ, a CNSLR-Fratia hétfőn és kedden több más szak- szervezettel együtt részt vett a fizetések inflációs bérkiegészítéséről folytatott megbeszélésen a kormány képviselőivel. Az ötvenes évek óta fennálló határkérdés az utóbbi időben is az orosz—kínai viszony egyik legérzékenyebb pontja — mondta Andrej Kozirev miniszter az orosz—kínai határvárosban, Blagoves- csenszkben, és Kozirev cáfolta, hogy Oroszország területeket adna át Kínának. Szombaton hivatalosan megkezdődött a Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából Emléke előtt meghajol a nemzet tervezett emlékév. Biztos vagyok benne, hogy sokan méltóképpen fognak megemlékezni a haza nagy fiáról, a magyar demokrácia atyjáról. így tesznek majd azok a Pest megyei települések is, amelyekben a dokumentumok, az emléktáblák vagy a szájhagyomány szerint megfordult Magyarország egykori kormányzója. Feltűnő, milyen sokféleképpen jellemezték. Ő volt a leghívebb magyar, a szabadságharc vezéralakja, a nagy reformer, a forradalom vezéralakja, a magyarság szószólója, a nép bálványa, a nemzet mártírja, a turini remete. Szónoki képességei még ellenfeleit is lenyűgözték, talán ezért nevezték az ország legnagyobb agitátorának. Egy biztos: hosz- szú élete során mindvégig a magyarság ügyét szolgálta. Amikor 90 éves korában értesült arról, hogy megfosztották állampolgárságától, ezekkel a szavakkal fogadta a hírt: „Felemelt fővel merem mondani, hogy nem ezt érdemeltem.” Elmondta, megfogalmazta helyettünk nemzeti érzéseinket, szavakba öntötte gondolatainkat a hazáról, de mind- között a legfelemelőbb hatást talán ez a mondata keltette: „Leborulok a nemzet nagysága előtt.” Kossuth a Borsod-Ahaúj-Zemplén megyei Monokon született, de ezer szállal kötődött Pest megyéhez. 1847. október 17-én választották Pest megye országgyűlési követévé, de előtte két alkalommal is (1840-ben és 1847-ben) felszólalt a megyegyűlésen. 1837-es letartóztatása után családja Alsódabasra költözött. Itt halt meg édesapja, fiának a börtönből való szabadulása előtt egy évvel. A szabadságát visszanyerő Kossuthnak Alsódabas jelentette az otthont. Itt várt rá 1840-ben családja: édesanyja és húgai. Még ugyanebben az évben a Pécelhez tartozó Locsod-pusztán bérelt földet, 1841-ben pedig Tinnyén vásárolt egy kisebb birtokot, ahol négy évig gazdálkodott. A hagyomány szerint Cegléden született a Kossuth-nóta első szakasza: „Kossuth Lajos azt üzente.” A város volt ugyanis az 1848-as szeptemberi toborzóút első állomása. De a településen többször is átutazott, sőt egy hétig itt is lakott. Hívó szavára 1500 nagykőrösi polgár lett a nemzet katonája. így tartja az emlékezet és az az emléktábla, amely megőrzi a történelemnek a nagykőrösiek hazafias tettét. 1867-ben Cegléd díszpolgárává választották. Tíz évvel ezután kereste fel a turini remetét a ceglédi „százas küldöttség”, hogy hazahívja és átadja neki a város képviselői mandátumát. A nagykátai Keglevicfi-kastélyban 1849. április 5-én járt, hogy meglátogassa az ott berendezett tábori kórházban a tápióbicskei csata sebesültjeit. Ekkor két napig Szentmártonkátán szállt meg. Ezután érkezett Kókára, a Margit-hegyi kápolnához, a magyar vezérkarral. Erről a dombról figyelte — többek között Görgey Artúr társasában — az Isaszeg felé vonuló csapatokat. A magyar vezérkar itt ivott a híres kókai korsóból, amelyet ma is becses emlékként őriznek. Isaszegen 1849. április 6-án szemlét tartott a honvédség táborában, és még aznap Gödöllőre ment, ahol a Grassalkovich-kastélyban pihent meg. Szobrok, domborművek, emléktáblák őrzik többek között Dabason, Tinnyén, a megyeháza udvarán, Cegléden, Monoron, Kiskunlacházán, Gyomron, Gödön a leghívebb magyar emlékét. Az egyik róla készült nagy alakú festmény a megyeháza dísztermében emlékezteti a képviselőket arra, hogyan kell a hazáért cselekedni. Ő volt az, akire már akkor is méltóképpen és méltósággal emlékeztünk, amikor még nem lehetett az ország szabadságát, függetlenségét a magyar nép elidegeníthetetlen jogaként megfogalmazni. Hisszük, hogy tettei, tartása, nagysága előtt halálának 100. évfordulóján is leborul a nemzet. ■fldúv (Halász Csilla) A nagyvilág hírei
