Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-26 / 21. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1994. JANUAR 26.. SZERDA Gomba több figyelmet érdemel Kilenc kaputól napjainkig A bronzkorszak tárgyi emlékei az akkor élt emberek ügyességét bizonyítják, a lakóhely megválasztása pedig a jó megfigyelőképességüket. A régészek által feltárt bronzkori települések környéke nemcsak védett, hanem többnyire szép is volt. Ennek bizonyságát ó'rzi a Grimm mesék hangulatát idéző' Gomba — a várhegyi földsáncok —, ahoj időszámításunk előtt kétezer évvel már emberek éltek szervezett közösségben. Az írásos krónika Gombad néven említi először. Nevét minden bizonnyal a Gombai nemzetségtől kapta, akiktől hűtlenségért konfiskálta el a birtokot Zsigmond király 1408-ban. 1553-ban kilenc kapu, vagyis kilenc ház után adózik a falu a töröknek, egy év alatt 4989 akcsettet. Mohamed híveinek kiűzése után előbb a Hubay családé, majd ők zálogba adják a Fáy családnak. Az 1845-ből származó községpecséten eke, gereblye, ásó és kasza látható, mely egyértelműen utal az intenzív mezőgazdasági tevékenységre. Egyben arra is, hogy a múlt század közepén vagy már nem volt, vagy még nem honosodott meg a szőlőkultúra, jóllehet Monor és környéke erről volt híres. (Nyilván ezért hiányzik a szőlőfürt a pecsétről.) Polgármester járógipszben Ma 800 kapuja van a községnek, beleértve a felsőfarkasdi és tetepusztai portákat. A 2600 lakosból 240-en élnek a két tanyaközpontban. A lakosság 40 százaléka nincs dolgozó korban, az aktívaknak csaknem a fele Pestre jár dolgozni. Meglepően kevés a munka- nélküli, számuk 40 és 50 közt lehet. Jövedelempótlásra szorulót is mindössze 15-öt tartanak nyilván, nekik a közelmúltban járt le a munkanélküli segélyük. Az adatokat Maczó Jánosáé jegyző asszony sorolja, Kiss József polgármester ..községen kívül” van, járógipszért utazott Monorra. A sors iróniája, hogy a gázprogram utolsó akkordjaként beleesett egy gödörbe és eltört a lába. — El nem tudom képzelni, hogyan léphetett mellé, hisz az utolsó hat hónapot többnyire az árkok közt töltötte — mondja Maczóné. A balesettel kapcsolatban beszámol a féléves rohammunkáról. Júniusban volt az első' kapavágás és december 8-án már fellobbant a gázláng a községben. Közben 17 kilométer árkot ástak ki, melynek mára csak a nyomai látszanak. A hozzájárulás összegére sem lehet panasza a lakosságnak, 30 ezer forintba került a csonkig, plusz tízezer a gázóráig. Vezetékes víz 1976 óta van Gombán,- a vizet Monortól kapját. Ez a vezetékrendszer jól tükrözi a hetvenes évek beruházásainak műszaki szintjét. A csövek alig másfél évtized alatt korrodálódtak, folyamatosan cserélni kell 17 ezer folyóméter csövet még az idén. Beszélgetésünk során megragad egy mondat, amit ritkán, de annál szívesebben hall az ember. — Ragyogó képviselő-testületünk van — jelenti ki Maczóné. — Széthúzás, ármánydálkodnak, arra mi sem jobb példa: három és fél év alatt Gomba nem szorult hitelre. Pedig volt néhány komoly megvalósításuk, rendbe tették az utcák, utak egy részét és korszerűsítették az egészség- ügyi központot. — Beosztás kérdése — mondja a jegyző asszony. — Hatvanmillió forint az éves költségvetésünk, nem sok, de ki lehet belőle jönni. Sokat van távol A zömében református községben hajdan egyházi iskola működött. Az épületre igényt tart az egyházközség, de az oktatásba, irányításba nem kíván beleszólni. Talán azért, mert a falu lelkésze is tudja, amit mindenki tud. Az iskola pedagógusai egytől egyig kipróbált, nagy tapasztalatú Az első világháborús emlékmű, melyei a gombaiak elsők közt emeltek a térségben a huszas évek elején kodás nincs, mindenki magáénak tekinti a falut, s ennek a szellemében hozzák meg a döntéseiket is. Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy a testület tagjait nem fűzi anyagi érdekeltség a beruházásokhoz, vagy az intézmények üzemeltetéséhez, nem a közös tűznél sütögetik a maguk kis pecsenyéjét. És hogy jól gazAz egészségügyi központ felújítása ötmillió forintjába került az önkormányzatnak A szerző felvételei szakemberek, a testület összehangoltan dolgozik, jól irányítják a 300 tanuló munkáját. A művelődési ház működésének megítélése már nem ilyen • egységes, egyesek szerint a Monoron lakó igazgatónő sokat van távol a községtől. Ottjártamkor is zárva volt a ház, bár az is igaz, hogy hétköznap délelőtt máshol sem pezseg az élet az ilyen helyeken. — Van színjátszó csoportunk, ifjúsági és nyugdíjasklubunk, s most van felfutóban a népi tánccsoport. Ez utóbbi Erdélyi Zsolt érdeme, aki a Monori Táncegyüttes tagja. Nagy ambícióval és hozzáértéssel próbálja újraéleszteni a régi hagyományokat. Az egészségügyet egy általános orvos és egy fogász látja el. Az előbbi vállalkozásos formában működik, ami nem minden beteg tetszését váltja ki. Ez viszont nem csupán gombai jelenség, hasonló jelzést kaptunk ebben a témában és ebből a térségből. községház" A községháza egykor kúria volt, s a község szellemi központja A szociális problémákról beszélve Maczóné megjegyzi: szerinte a munkanélküliek egy részét az utazási térítés miatt engedték szélnek. Igen bölcs az az új kormányrendelet. mely a központi költségvetésből fedezi ezt a költséget. Biztos benne, hogy ez a kedvezmény a gombai munkanélküliek számát is csökkenteni fogja. Falujáró utamra Czeglédi János műszaki előadó kísér el, aki gombai születésű lévén alapos ismerője a településnek. A községházán kívül, mely maga is műemlék jellegű épület, több, száz évnél idősebb kúria van a faluban. Ezek többnyire nyaralóként szolgáltak, a Szcitovszky, Per- czel, Tahy, Patay és Fáy család építette őket a múlt század második felében. Manapság a tópart a frekventált hely, itt építenek hétvégi házakat a monoriak és pestiek. A tavat a Gomba patak táplálja vízzel, s félkörben erdő övezi a tíz hektár kiterjedésű horgászparadicsomot. Ami érthetetlen: hogy nem figyelt még fel erre a festői környezetre az idegenforgalom, s miért nem szerepel az expótervek között... Tetepuszta alkonya? A tóval ellentétes irányban aszfaltút vezet Felsőfarkasd- ra, mely a középkorban önálló településként szerepelt, sőt az sincs kizárva, hogy portái és lakosai számát tekintve Gombánál nagyobb volt. A török hódoltság feldúlta, s csak a múlt század végén épült be újra már mint Gomba külterülete. A közel száz házhoz egy-egy hatalmas kert tartozik — félhektárosak —, melyek többségének bevándorolt a gazdája. Mint megtudtam, a bevándorlókat még húsz év múlva is „gyütmentnek” tekintik, de ettől függetlenül a régi és új lakosok közt jó a kapcsolat. A Pestről kiáramlásnak van egy nagy előnye: Felsőfar- kasd megmaradt, a gyerekek számát tekintve — őket autóbusz szállítja az óvodába és iskolába. az önkormányzat költségén — nem is fog egyhamar elnéptelenedni. Nem így Tetepuszta, ahol manapság már mindössze három család él, azok is idősek. — Ez nem jelent semmit — véli kísérőm. — Manapság mind többen térnek vissza a gazdálkodáshoz, a tulajdonviszonyok változásával a föld iránti érdeklődés is változik. Amiből is az következik, hogy Tetepuszta idővel húszharminc kapuval szerepel majd a gombai nyilvántartásban, s az öregek mellé a fiatalok is kiköltöznek fészket rakni a pusztára. Ha igaz. Matula Gy. Oszkár Szukebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata A gombai refomátus templom Mária Terézia engedélyével 1778-ban épült, kivitelezője a kor és környék két jeles mestere, Jung kőműves és Hacker ácsmester volt. 1830-ban villám csapott a toronyba, 1912-ben pedig földrengés rongálta meg a templomot. A hívek — engesztelésül — újra öntették a harangot, órát rendeltek a toronyba és orgonát a karzatra. Az adakozókedv a klenódiumokra is kiterjedt, kevés az az Isten háza, ahol any- nyi és olyan értékes kehely, kancsó, tál van, mint a gombai templomban. Ezek közt elsőként az Izsák Istvánná. Tussai Eszter által adományozott és Ispánfalvy Mihály nagykőrösi ötvösmester által készített kelyhet említjük, melynek felirata őrzi a készítés idejét: Gombai Prt. Sz. Ecclesic Anno 1755. Ezüstből ötvözték, arannyal futatták. Talpa hatkaréjos, liliommal díszített, széles kupáját úgyszintén virágos indák díszítik. (Ez még a régi eklézsiától maradt meg). Időrendileg ezt követi az az ezüst kehely, mely 1795-ben került ki a pesti Pas- berger Ferenc műhelyéből. Valódi ötvös remekmű. Tagozott, köridomú talpán levélsor, szárán szalagfonatos koszorú és gyöngysoros ékítmény, díszváza idomú noduszán levélindás őv. A kupáján a vésett felirat az adományozókra utal: Ekkle- siae Helv. Confesi Gombaiensi Donat Franciscus Bay De Lvdany Et Consors Helena Fay Ao. 1795.( vagyis a Fáy család egyik leányági tagja és annak férje az adományozó). Kehely a gombai református templomból (1795) A fentieken kívül egy kehelyt, három tányért, két kancsót, egy tálat és két asztali térítőt mondhat magáénak a gombai református eklézsia, melynek mindegyike a XVIII. és a XIX. században készült. (gyé)
