Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. JANUÁR 5., SZERDA Polgármester-választás Pátyon Hét jelölt egy helyre Urnák elé járul szombaton Páty lakossága. Háromezer választásra jogosult pátyinak új polgármestert kell választania az októberben elhunyt Kuthy Ákos helyére. A jelöltséghez szükséges három százalékot heten szerezték meg. Ifjabb Ali László, Gábor Mihály, Galambos István, Gurin Ferenc, Korompai Péter, Tóth Bartos László és Varga Zoltán János versenyeznek a polgármesteri székért. — Tudja, nagyon sok ez a hét ember — mondja egy idős hölgy a buszmegállóban. — Lettek volna vagy hárman. Akkor könnyebben és hamarabb tudnánk választani. Meg hát mi, öregek, már nem is mindegyiküket ismerjük olyan jól. Hiszen vannak, akik nemrég költöztek Pátyra, és van, aki nem is helybéli. Szombaton még biztosan nem lesz meg az új polgármester — vélekedett az asszony. — Mi minden jelöltnek egyforma feltételeket biztosítottunk — mondta Zinge Miklós jegyző, akit Gurin Ferenccel, az ügyrendi bizottság elnökével együtt bízták meg a választás ideje alatt felmerülő ügyek intézésével. — A helyi kábeltelevízió képújságja minden jelölt programjait vetítette. Tehát az érdeklődők megismerkedhettek az indulók elképzeléseivel, terveivel. — A községben nem bíznak abban, hogy szombaton Pátynak már lesz polgár- mestere. Erről hogyan vélekedik? — Szerintem optimizmussal kell nézni a szombati választásokat — közölte a jegyző. — Először fontos, hogy érvényes legyen. Az eredményességet ma még nehéz megjósolni. Ha egy jelöltnek nem sikerül megszereznie az urnákhoz járulók egynegyed részének voksát, mint azt a törvény is előírja, a három legtöbb szavazatot gyűjtött személy indulhat a második fordulóban. A jelöltek programjaik szerint fő céljuknak tekintik Páty további szociális-kulturális fejlesztését, többen is folytatni szeretnék az előző polgármester kezdeményezéseit. A ma is működő testület hároméves tevékenysége során folyamatosan történik Páty közművesítése: bekötötték a telefonhálózatot, kiépítették a kábeltévét, a múlt évben megindult a gázszolgáltatás. Előkészítik a csatornahálózat megépítését is- (ljubka) A megyeháza hírei Bizottsági nem a beszámolóra Boross—Wörner- telefonbeszélgetés Boross Péter miniszterelnök tegnap telefonbeszélgetést folytatott Manfred Wörner- rel, a NATO főtitkárával, aki gratulált Boross Péternek miniszterelnökké történt kinevezéséhez. Emlékeztetett arra, hogy Antall Józseffel nagyon jó kapcsolatokat tartottak fenn. Mind Wörner, mind pedig Boross egyetértett azzal, hogy a jövőben is erre törekszenek. A NATO főtitkára személyes megbeszélésre hívta meg a magyar miniszterelnököt. A látogatás időpontját később határozzák meg. Aláírásgyűjtés Révkomáromban A szlovák rádió értesülése szerint, a szlovákiai Révkomáromban tegnap aláírás- gyűjtési akciót kezdtek Pásztor István polgármester ellen, aki csallóközi városok és falvak társulásának elnökeként, a szombatra tervezett nagygyűlés egyik fő szervezőjének számít. A Ma- tica Slovenská révkomáromi székházában, ma este népgyűlésen akarják megvitatni a város polgármestere ellen felmerülő kifogásokat. A pe- tíciós törvény értelmében, a polgármester leváltását célzó indítványhoz 4-5000 aláírásra van szükség. Pásztor István a rádió délutáni bejelentése nyomán értesült a hírről. Nem javasolják az elnöki beszámoló közgyűlés elé terjesztését a részletes melléklet hiánya miatt — döntöttek a megyei önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának tagjai, tegnapi ülésükön. Mint ismeretes, Inczédy János, a Pest megyei közgyűlés elnöke a novemberi közgyűlésen visz- szavonta a három év tevékenységét összefoglaló beszámolóját. Az új változat — amelynek elkészítését közgyűlési határozat írja elő, s melyet tegnap vitatott meg a bizottság — politikai beszámoló, amely arra tér ki, hogy az önkormányzatiság elveit mi módon tudják betartani, érvényesíteni. Inczédy János részt vett a bizottság ülésén és elmondta, az elnöki munka eredménye az, hogy működött, működik a megyei ön- kormányzat. A közgyűlés számos kérdésben hozott megfelelő döntést, s ez akkor is igaz, ha némely esetben indokolt lett volna, ha néhány hatáskörét másra ruházza át a testület. (Folytatás a 4. oldalon) A ’96-os expó modellje Funar újra provokál? „Kommunikáció egy jobb világért” a jelmondata a '96-os budapesti expónak. A 36 hektáros területet hamarosan építőbrigádok népesítik be, hogy elkészítsék a 35-45 ország nemzeti pavilonjait. Képünk a ’96-os expó modelljét mutatja be (MTI-felvétel) Az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap kolozsvári tudósítója szerint Georghe Funar, szélsőséges kolozsvári polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a január 24-én esedékes román egyesülési ünnep tiszteletére újabb „városdíszítési” intézkedést hozot: Mátyás király szobrának talapzatáról a Mathias Rex felíratott Mátéi Corvinul román nyelvű felirattal kívánja felváltani. Funar azzal indokolja döntését, hogy a jelenlegi, latin nyelvű felirat „az erdélyi magyar kommunisták és horthysták közös műve”, és sürgősen el kell tűnnie, ho|y „ne árnyékolja be az egyesülés napjának ünnepségeit”. Kolozsvárott valószínűnek tartják, hogy a város magyar lakossága ismét hevesen reagál majd az újabb provokációra. Mindannyian nyertünk! A rádióban hallottuk egy újévi köszöntőben, hogy mindannyian — Kelet és Nyugat — a hidegháború vesztesei vagyunk. Valóban így lenne? És mindannyian? De kik tartoznak bele ebbe a mindannyianba? Induljunk visszafelé! A mindannyianba természetesen csak azok tartozhatnak bele, aki résztvevői voltak ennek a küzdelemnek. A hidegháborúban — leegyszerűsítve a dolgokat — a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai álltak egymással szemben. Persze a két tábor országaiban éltek olyanok is, akik a másik félnek drukkoltak. Keleten a demokraták, nyugaton pedig a kommunisták. A hidegháború akkor kezdődött, amikor a Hit- ler-ellenes koalíció egyik fele rájött, hogy a másik fele nem is olyan, mint amilyennek — naivul, önmagukat is becsapva — gondolták. Vagyis, hogy a bolsevik Sztálin a közös harcban nem vált demokratává. A hidegháború tehát — megint csak leegyszerűsítve — a demokrácia és a kommunizmus, a szabadság és az elnyomás harca volt. Ez a harc eldőlt, a hidegháborúnak vége. Győzött a demokrácia és a szabadság. Tehát mi is győztünk, hiszen az ’56-os szabadságharcunkkal mi indítottuk el a Szovjetunió és a szocialista tábor összeomlását. Nyugaton minden világos: megszűnt a fenyegetettség. Nálunk nem ennyire áttekinthetők a dolgok. A bol- sevizmust emberek képviselték, s ezek az emberek vagy kisebbségbe szorultak, vagy átfestették magukat, vagy kiábrándultán visszahúzódtak, esetleg új (demokratikus) eszmét választottak maguknak. Gazdaságilag bonyolultabb a kép. A kommunizmus romjain itt-ott még tartják pozícióikat a bukott rendszer képviselői (nemegyszer nyugati segítséggel), de egyre erősödik a magán- tulajdonon alapuló piacgazdaság. Az örökölt csőd és adósságtömeg, s egyéb nehézségek miatt a társadalom jó részének igen nehéz a sora. De hát még a nyugati demokratikus országok is gazdasági problémákkal bajlódnak. Ebből azt a következtetést levonni, hogy mindany- nyian vesztesek vagyunk, kissé furcsa. Mindannyian nyertünk! Még a legnehezebb helyzetben lévő csoportok vagy népek is. Mert az elnyomatás jelenti az igazi ki- látástaíanságot, a szabadság pedig a jövő reménységének a záloga. S éppen Magyarországon hangzik el ez a megállapítás? Mikor Camus, a nagy francia író az ’56-os szabadságharc leverése után így írt rólunk: „A leigázott, bilincsbe vert Mdgyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon...’’Épp nálunk, mikor a budapesti tudományegyetemen a díszdoktori oklevél átvételekor Habsburg Ottó kijelentette, hogy Magyarország 1956-ban megnyerte a hidegháborút. A nehézségek ne homályosítsák el a 'látásunkat. Európa térképéről a hitleri birodalom után eltűnt a másik to- talitáriánus nagyhatalom, a Szovjetunió is. Ez pedig győzelem, a demokrácia győzelme. így hát mi sem lehetünk vesztesek! Török Bálint Készül a kormány munkaterve Gyorsít a miniszterelnök Várhatóan két héten belül elkészül a kormány féléves munkaterve. A tennivalók pontos ütemezését és a végrehajtásért felelős miniszterek megnevezését rögzítő kormányhatározatot annak a programnak az alapján dolgozzák ki, amelyre Boross Péter miniszterelnök beiktatása alkalmával már áldását adta a T. Ház. Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tegnap elmondta: a munkatervben, csakúgy mint Boross kormányfő program-expozéjában a gazdasági kérdések kerülnek előtérbe. Ez egyebek mellett magában foglalja a privatizáció egységesítését, miután az Állami Vagyonügynökség feladatainak teljesítésével fokozatosan leépül. Boross Péter — mint már az Országgyűlés előtt is kifejtette — nagy hangsúlyt helyez a kormányzati munka racionalizálására, ami azt jelenti, hogy a csúszások elkerülése érdekében feszes, gyorsított ütemű munkát vár minden tárcától. Ugyanakkor nem változik a kormányzat, a minisztériumok struktúrája. Bár a miniszterelnök néhány közvetlen munkatársát átvitte a Belügyminisztériumtól a kormányzat belső apparátusába, ezt meghaladó személyi, hatásköri változások nem lesznek -— mondta Kajdi József.
