Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUAR 25.. KEDD Segítenek a falugazdászok A megyeháza hírei Nem a (Folytatás az I. oldalról) A mezőgazdaság jelenlegi, nehéz helyzetét azonban csak az elmúlt évtizedek örökségével együtt lehet ér­tékelni — vélte a hivatalve­zető. Csupán a szövetkezeti vagyonra 8 milliárd forint jelzáloghitel volt bejegyez­ve az átalakulás előtt, s a szövetkezetek nagy része gadaságilag kritikus helyzet­ben volt. Az az óriási válto­zás, amit az ágazatban vég­re kellett hajtani, természe­tesen a termelésre is vissza­hatott. Ma viszont már minden lehetőség megvan a föllen­dülésre. Az aszálykár miatt elmaradt haszon felét a kor­mány megtérítette, a közvet­len termelési és a különféle fejlesztési támogatások pe­dig lehetőséget adnak arra, hogy továbblépjünk. Bár törvényileg esélyegyenlő­ség van, a nagyüzemek a meglévő termelési háttér és a szakembergárda miatt előnyben vannak a megfele­lő ismeretekkel nem rendel­kező kistermelőköz képest. Egyebek között ezért is szükség van a falugazdász­hálózat és a szaktanácsadói hálózat kiépítésre. Ezzel együtt — mondta Tu- nyogi András — az emberek nagy része ma már ném azon gondolkodik, hogy tud se­gélyhez jutni, hanem azon, hogyan tud fejlődni, tovább­lépni. A mezőgazdaságnak önállóan godnolkodó embe­rekre van szüksége, akik pél­dát tudnak mutatni. Bár — tette hozzá — a negyven év alatt beidegződött gondolko­dáson nagyon nehéz változtat­ni. A hivatalvezető végezetül elmondta: nem ért egyet azok­kal az átpolitizált vélemények­kel, amelyek szerint nincs re­mény az agrártermelés növeke­désre. Kétségtelen, hogy nem könnyű jelenleg a mezőgazda­ság helyzete, de ha a meglévő feltételekkel élni tudnak az emberek, kínálati piac és ver­senyhelyzet alakul ki. Halász Csilla Szelíden emelkedik a Velencei-tó fölé, an­nak északi oldalán a Velencei-hegység, amelyről áttételesen minden általános isko­lás tanul. Közelebbről Pákozdra és Sukoró- ra, a két kedves községre gondolok; nevük hallatán mindjárt beugrik az 1848/49-es szabadságharc, az ott megvívott nagy csa­ta. Kivételes helyszínek, senki nem vitathat­ja­Mostanában más erőpróbák kerültek az érdeklődés középpontjába — szerencsére. Az írott sajtóra gondolok többek között, s e területen is pozitív példaként említhetem a rendkívül hangulatos, belső' völgyében az Isztriai-félszigetet idéző' települést, Suko- rót, amelynek lakóira különösen jellemző' a szülőföldhöz való ragaszkodás. Egy ízben beszélgettem például a helyi újságkihordó­val, aki magától értetődőnek tartotta, hogy dombra le és fel, de mindig gyalog hordja ki az ottani napilapot, a Fejér megyei Hírla­pot. Kérdésemre kapásból válaszolt és el­mondta: Sukorónak 685 állandó lakosa van, s ő bizony kevesli a 98 előfizetést! Még több kellene, elvégre ez az ő újságjuk, s csak azután jöhetnek az országos lapok — mondta. Ezt az egészséges öntudatot, a szőkébb tájegységhez való ragaszkodást mindig is irigyeltem, mert szőkébb hazánkban jár­tamban ezzel bizony csak elvétve találkoz­tam. Nem kis szorongással érdeklődtem hát két, egymástól alapvetően különböző Pest megyei településen: vajon mi hogyan állunk ezen a téren? Nos, az adatokat meg­ismerve lehangolódtam. Már azért sem tu­dok lelkesedni, hogy a 27 ezer lakosú Nagy­kőrösön 741-re esett vissza az előfizetők száma, ám amit a hat és fél ezres nagykö­zség, Tököl egyébként igazán kedves postás­kisasszonya közölt, az egyenesen megdöb­bentett. Tökölön ugyanis — írd és mondd! — mindössze hatvanhárman járatják a Pest Megyei Hírlapot. Tizenötször keveseb­ben, mint Sukorón az övékét. Jocha Károly műveseállomásra A biztonságos műkö- dés messzemenően iS ,'AlJp biztosított ebben az esztendőben a me­gyei intézmények és a hivatal számára — nyilatkozta la­punknak Szegedi Pál tanács­nok tegnap a megyeházán, a gazdasági bizottság ülésének szünetében. A bizottság tegnap kialakította végleges álláspontját az 1994-es költségvetéssel kapcso­latban, amelyet pénteken fog tárgyalni a megyei közgyűlés. Szegedi Pál úgy vélte, a költ­ségvetés jelenlegi formájában megfelel az önkormányzat gaz­dasági koncepciójának, amely szerint az intézmények bizton­ságos működését kell a legfon­tosabb szempontnak tekinteni. Ehhez azonban hozzátartozik a takarékos gazdálkodás, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzet­ben ez csak így érhető el. A bi­zottság a hivatal által elkészí­tett költségvetési tételeket e szempontok szerint módosítot­ta. Nem támogatta azokat az igényként felmerült kiadási té­teleket, amelyek a költségvetés­ben nem szerepelnek. A világ- kiállítási tanács által kért 20 millió forintról is csupán akkor lehet tárgyalni a képviselők ál­láspontja szerint, ha a tanács el­készíti saját gazdálkodási terve­zetét, s benne megjelöli a bevé­teleket is. Nem tekintette a bi­zottság a megye feladatának a környezetvédelmi, városrende­zési elképzelések finanszírozá­sát, és megyei műveseállomás létesítésére kért pénz elkülöní­tését sem támogatja, amíg nem készülnek el a tervek. A bizott­ság ugyanakkor úgy ítélte meg, bruttó 10 ezer forint ruha­pénzt kell kapniuk az intézmé­nyek és a hivatal dolgozóinak. Szegedi Pál úgy vélte, nin­csenek olyan tételek, amelyek­ről észérvekkel tovább lehetne tárgyalni. Reményét fejezte ki, hogy a közgyűlés pénteken el­fogadja a költségvetést, hiszen mint mondta, minden további vita felesleges feszültségeket szülne. H. Cs. A megye közlekedési tapasztalatai Több ellenőrzés, kevesebb halálos baleset (Folytatás az I. oldalról) Az időszaki vizsgálaton ezek 10 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. Környezet­védelmi vizsgálattal 161 he­lyet bíztak meg Pest megyé­ben. A 223 ezer darabos jár­műállományból 200 ezret vit­tel el átnézésre: a különbözet azok számát jelzi, akik fittyet hánytak a jogszabályoknak. A tízszázalékos különbözet egyébként fele az országos­nak, azaz — talán ez is ki­mondható — mintha fegyel­mezettebbek lennének a me­gye gépjárművezetői a nagy átlagnál. Hozzájárul persze ehhez az is, hogy a felügyelet munkatársai a rendőrökkel együtt 1993 májusától foko­zottan ellenőriznek az uta­kon.,Ezek során az elmúlt év­ben 39 ezer járművet néztek meg, Közel félezernél nem volt környezetvédelmi igazo­lólap, 1300 nem felelt meg a mérések alapján s műszaki ki­fogások merültek fel mintegy három és fél ezer jármű el­len. Ilyen esetekben a ható­ság él szankcionálási jogaival. Lényegesen, 15—20 száza­lékkal csökkent a megyében a gépjárművezetői vizsgákon jogosítványt szerzettek szá­ma. A korábbinál többen kénytelenek viszont pótvizs- gázni: ez egyértelműen a ta­valy év elejétől bevezetett új képzési rendszer következmé­nye. Az előírások a képző­szervek irányába is szigorod­tak: nem véletlen, hogy 124-ről 64-re csökkent le a számuk. A szakemberek sze­rint ez javította a színvonalat, miközben a képzési kapacitás nem szenved csorbát. Re- vuczky Gyula hozzátette: mindez érződik a forgalom­ban, hisz tavaly — minden egyéb látszat ellenére — 20 százalékkal csökkent a halá­los balesetek száma országo­san, közöttük Pest megyében is.A felügyelet az utánképzés révén ugyancsak hozzájárult ehhez: tavaly 1830 fő jelent­kezett náluk. Ez 40 százalék­kal haladja meg az előző évit, többségükben alkohol miatt maradtak jogosítvány nélkül. Hét kategóriában bo­nyolított utánképzésük na­gyon alapos tudást ad. Tavaly februárban lépett életbe az a jogszabály, amely a felügyeletet feljogosítja a külföldről behozott járművek vizsgálatára. Az elmúlt esz­tendőben 5500-at hoztak be Pest megyeiek, ebből több mint 200-at csak alkatrész­ként lehetett beengedni. A megye több mint 800 ta­xisának fele kapta meg eddig a személyfuvarozáshoz szük­séges végleges engedélyt. A többi egyelőre az ideiglenest használja, noha azok decem­ber 31-ig szóltak, ám az adó­hatóság türelmi időt hirdetett meg a taxaméterek miatt. Más kérdés, hogy időközben az a határidő is lejárt... A megyei felügyelet igaz­gatója szerint ebben az évben várhatóan a belföldi árufuva­rozás feltételeinek szigorítása lesz napirenden. (tóth) Megkérdeztük Sztrájkolnak-e a mozgáskorlátozottak? A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szö­vetsége által hét végén tartott rendkívüli ülésen a szer­vezet vezetői megállapodtak abban, hogy amennyiben nem vezet eredményre a kormány és a köztük folyó tár­gyalássorozat, azaz előbbi nem módosítja az érintettek érdekében folyósított összegek mértékét, utóbbi aláírás- gyűjtési akciót szervez, melynek kimenetelétől teszi füg­gővé egy esetleges tüntetés megszervezését is. Mit szól ehhez szűkebb hazánk szakmai szervezetének vezetése? — ezt kérdeztük Kósik Lajostól, a Mozgáskorlátozot­tak Pest megyei Egyesületének elnökhelyettesétől. — Részben jogosak azok a panaszok, melyek arra ösztönözték a budapesti egyesület vezetőit, hogy alá­írásgyűjtési akciót kezdemé­nyezzenek, illetve annak ki­menetelétől függően akár az utcára is kivonuljanak. Ugyanakor ez az az utóbbi tiltakozási forma, melyet még ha a kiváltó okban egyet is értek a szervezők­kel — minden tekintetben elvetek. Részemről bízom abban, hogy a népjóléti tár­ca által felkínált újabb tár­gyalássorozat számunkra, mozgáskorlátozottak számá­ra kedvező változtatásokat hoz a leginkább érdeklődés­re számot tartó kérdések­ben a közlekedési támogatá­sok ügyében. A fő problé­mát e téren, nem is annyira a minisztérium által szorgal­mazott rendelet módosításá­ban, vagy pontosabban szól­va, a korábbi lehetőségek némi szigorításában látom. Valóban egyetértünk azzal, hogy mind országosan, mind pedig a megyénkben is számtalan településen nyomon követhetők az olyan visszaélések, melyek­nek a következménye az lett, hogy 1993-ban a tárca az említett támogatásokra szánt pénz többszörösét volt kénytelen kifizetni. A baj az, hogy mind a mai napig nincs egy olyan egzakt, orvosilag pontosan körülírt, s részletezett lista arról, kit számít mozgáskor­látozottnak. így fordul­hatott) elő, hogy egyes tele­püléseken idős korúak szo­ciális támogatásként is igénybe vehették a nekünk járó közlekedési juttatáso­kat. Megjegyzem ez a kor­osztály, ahol nehezen húzha­tó meg a mozgássérültsé- get, illetve a mozgásában korlátozottságot egymástól elválasztó határvonal. Felté­telezem, hogy éppen ez a bi­zonytalanság késztette az önkormányzatokat is arra, hogy egyes társadalmi réte­gek esetében széles körben javasolják a kedvezményre való jogosultság kérését. Pe­dig az említett támogatás el­sősorban nekünk jár: azok­nak a sorstársaimnak, akik egészségi állapotuk ellené­re dolgozni, tanulni járnak, illetve családot nevelnek. Bizonyítatlanul is állítom, ha e szempontok alapján osztanák el a közlekedési juttatást az érintettek kö­zött, nemhogy kevés lenne a tárca pénze, de ugyanerre a célra akár több is jutna a valóban rászorulóknak. M. É. Halló 04, halló 05, halló 07! Vezetéket szakított a fa Rendkívül jeges, csúszós volt tegnap reggel Csornád és Őr- bottyán között a 2103-as szá­mú út. Emiatt egymás után há­rom gépkocsi megcsúszott, il­letve felborult. Ezeknél a bal­eseteknél szerencsére senki sem sérült meg csak a kocsik törtek össze, de a rendőrség ér­tesítette a KPM közúti igazga­tóságát, hogy küldjék azonnal a sószóró gépjárművet. Ez meg is történt, ám mire a helyszínre érkeztek, 8 óra 30 perckor már a negyedik baleset is bekövet­kezett. Egy kis furgon megcsú­szott és az árokba borult. A gépkocsivezető sértetlen ma­radt, de három utasa súlyosan megsérült. * Visegrádon, a lovarda épülete előtt kidőlt és az úttestre zu­hant egy 30-40m átmérőjű fa, amely átszakította a villanyve­zetéket. Azonnal értesítették a tűzoltókat, akik motoros fűrész­szel felvágták a fát, s így eltá­volították a közlekedési aka­dályt a 11-es főútról. Ezt köve­tően az elektromos szakembe­rek helyreállították a vezetéket. Isaszegen eddig ismeretlen ok miatt kigyulladt egy nyolcszor öt méteres asztalos műhely. Gö­döllőről és Budapestről is riasz­tottak két tűzoltóegységet, de ez utóbbiakra nem is volt szük­ség, mert a helybeliek azonnal elkezdték az oltást, és így gyor­san sikerült megfékezni a lán­gokat. * Túráról azzal riasztották a tűz­oltókat, hogy ég egy lakóház, de a bejentés vaklármának bizo­nyult. * A Váci Rendőrkapitányság nyomoz ismeretlen tettes után, aki 1994. január 1-je és 10-e között ismeretlen módszerrel bejutott U.-né F. Julianna Vác belterületén lévő lakásába, és onnan valutát, valamint arany­ékszereket lopott, 470 ezer fo­rint értékben. Kérik mindazo­kat, akik az üggyel kapcsolat­ban felvilágosítással tudnak szolgálni; jelentsék a (27)-314-022-es telefonszá­mon, illetve személyesen a Váci Rendőrkapitányságon. Pelsőczi Dezső alsónémedi gazda családjával szedi az ősszel prizmába rakott kelkáposztát Hancsovszki János felvétele Sukoró példája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom