Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 22.. SZOMBAT 3 MDF-sajtóbeszélgetés Jóhiszemubb a kritika Kormányprogram a választásokig Gyorsítanák a törvényalkotást Az MDF egészségügyi programjának 60 százaléka megvalósult, és így sok tekintetben visszafordíthatatlan helyzet alakult ki — jelentette ki Kis Gyula, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, az MDF-frak- ció elnökségének tagja tegnap Kulin Ferenc frakcióvezető szokásos hetenkénti sajtóbeszélgetésén. A megvalósult programok során a tb-önkor- mányzatok megalakulását, az új egészségfinanszírozási rendszert és a háziorvosi szolgálat létrehozását említette. A feladatokról szólva azt hangsúlyozta: eldöntendő, a vállalkozói orvoslás működési költségeinek tb-finanszírozása során miként kell érvényesíteni az amortizációs és a beruházási költségeket. Mint mondta: az MDF nyitott a különböző javaslatokra, kész annak megvitatására, hogy ezek az összegek az árban, valamilyen alapban vagy más módon realizálódjanak. A következő három hónapban az Országgyűlés előtt álló feladatokról Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke, az MDF-frak- ció elnökségének tagja elmondta: már csak a sürgősséggel beterjesztett törvénytervezeteknek van esélyük arra, hogy a ciklus végéig napirendre kerüljenek. Az új médiatörvény-tervezettel kapcsolatban Zsigmond Attila frakciószóvivő, a kulturális bizottság elnöke kifejtette: az MDF a kinevezési törvényen nem kíván változtatni. Ennek oka, hogy megítélése szerint a rádió és a televízió elnökét nem lehet olyán szinten kinevezni, mint a köztársasági elnököt. Kulin Ferenc ehhez hozzátette: eddig még csak a helyi frekvenciák elosztása kezdődött meg, tehát még mindig megvannak a médiabéke esélyei. A nagy dolgok ugyanis — mondta — még nem dőltek el. A frakcióvezető, aki egyben az MDF egyik alelnöke, példátlannak nevezte pártja népszerűségének az utóbbi másfél hónapban tapasztalható növekedését. Mint hangsúlyozta, a párt- és a frakcióelnökség vidéki találkozóin a kritikus hangok visszaszorulása tapasztalható, s a megfogalmazott kritika is a korábbiakhoz képest sokkal jóhisze- műbb. Salamon László ehhez hozzátette: erősödik a bizalom az MDF iránt, a közvélemény ma sokkal érthetőbbnek értékeli a politikáját. Egy kérdésre válaszolva Kulin Ferenc rámutatott: nem zárult le a vita arról, hogy társelnökök álljanak-e az MDF élén. Ez a budapesti választmányi tagok egy részének javaslata volt. A frakcióvezető szerint továbbra is megmaradt az a kettősség, amely An- tall'József miniszterelnök pártelnöksége idején jellemezte a pártvezetést, tehát, hogy ügyvezető elnök, illetve testület végzi a mindennapos munkát. (Folytatás az 1. oldalról) — A kabinet 6 törvény- módosítást és 25 új törvény- javaslatot terjeszt az Ország- gyűlés elé — közölte az államtitkár. Ezeket azonban egyelőre nem kívánta felsorolni. Jelenleg ugyanis mintegy 30 kormányelőterjesztés fekszik a képviselők asztalán, a most benyújtandók- kal tehát körülbelül hatvan javaslat vár döntésre. Ezzel egyértelműen teljesíthetetlen feladat elé van állítva a törvényhozás. A kormány ezért február 3-i ülésén rangsorolja az előterjesztéseket, dönt arról, melyek elfogadását tartja igen fontosnak, majd ilyen értelemben tesz javaslatot az Országgyűlésnek a tárgyalásra. Kajdi József mindehhez hozzáfűzte, hogy a munkatervben szereplő törvények az elfogadott kormányprogram hangsúlyait követik, tehát főként gazdasági jellegűek. A terv ugyanakkor olyan törvényjavaslatokat is előirányoz, amelyek szóba kerültek a kormányfőnek a pártvezetőkkel folytatott megbeszélésein. — A kormány megbízatáMagyar—horvát kereskedelem Egy hónapon belül megkezdődhetnek a magyar—horvát szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások. Erről Kádár Béla külgazdasági miniszter és Nadan Vidosevics horvát gazdasági miniszter állapodott meg tegnap a Barcson lezajlott találkozóján. Mindkét fél kedvezőnek értékelte, hogy a kétoldalú külkereskedelmi forgalom Horvátország önállósodását követően növekedésnek indult. Kádár Béla a tárgyalás során megerősítette: a magyar vállalatok és vállalkozók továbbra is érdekeltek abban, hogy részt vegyenek a horvátországi újjáépítési munkákban. Érdekünk fűződik továbbá a rijekai kikötő infrastruktúrájának fejlesztéséhez, valamint az Adria-kő- olajvezeték működéséhez. Kádár Béla reményét fejezte ki, hogy az 1996-os expón jelen lesz a szomszédos Hor- vát Köztársaság. Javasolta: ne csak kiállítóként vegyenek részt, hanem mérlegeljék azt is. hogy az expo előkészítésében miként vállalhatnának szerepet. sának utolsó pillanatáig teljes gőzzel kíván dolgozni, erre teljes jogi és politikai felhatalmazása van — szögezte le Kajdi József. Hozzáfűzte, hogy a jelenlegi parlament megbízatása május másodikéig, a kormányé pedig az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Mindezt azért tartotta fontosnak hangsúlyozni, mert — mint mondta — jogi és politikai szempontokból esetenként megkérdőjelezik a kormány kompetenciáját, jóllehet Bo- ross Péter személyét és a kormányprogramot decemberben megszavazta a törvényhozás. Újságírói kérdések nyomán az államtitkár elmondta, hogy a kormánynak különböző elképzelései vannak arról, miként lehetne felgyorsítani a törvényalkotó munkát. Vélhetően jobban ki lehetne használni a kivételes és sürgős eljárások adta lehetőségeket, s célszerű lenne talán egy napra sűríteni a parlamenti határozathozatalokat. Az is elképzelhető, hogy javaslatokat tesznek a házbizottságnak: háromnaTízszázalékos, januárig visz- szamenőleges hatályú nyugdíjemelést szorgalmaz márciusra a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közgyűlése. A testület döntése alapján — amennyiben azt a parlament is jóváhagyja — minden, 1994. január 1-je előtt megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, özvegyi és szülői nyugdíjat, baleseti járadékot és árvaellátást ilyen mértékben kell emelni. Alapját a februári nyugdíj összege adja meg. A testület által egyhangúlag jóváhagyott nyugdíjemelési változat szerint az emelés egyhavi legkisebb összege 680 forint; felső határa nem haladhatja meg a 3000 forintot. Az 1994-ben megállapított , illetve megállapítandó nyugdíjak minimumösszege 7480 forintra emelkedik. Az emelési javaslat 2 millió 670 ezer nyugdíjast érint, megvalósításához 36,8 milliárd forint szükséges. Mivel ez az összeg lényegében kimeríti az ez évi nyugdíjemepos plenáris ülést is iktasson be munkájába az Országgyűlés. — Külkapcsolatainkat érintően két fontos döntést hozott a kormány — jelentette be Juhász Judit szóvivő. Felhatalmazta egyfelől a külügyminisztert, hogy aláírja a NATO-Békepartnerség keretdokumentumait. A 16 NA- TO-tagállam január 10-én elfogadott felhívása lehetővé teszi, hogy a Magyar Honvédség bekapcsolódjon a békefenntartással kapcsolatos NATO-tevékenységbe, képviselőket küldjön az északatlanti szövetség európai főparancsnokságára és a NA- TO-központba. Veszélyhelyzet esetén politikai síkon lehetőség nyílik konzultációra. — A békepartnerség út a NATO-tagság felé, az abban való részvételünk megfelelően szolgálja az ország biztonsági érdekeit — hangsúlyozta a szóvivő. A kabinet tájékozódott a hazánk európai integrációjával kapcsolatos feladatokról is, tekintettel arra, hogy február elsejével hatályba lép az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodásunk. lési forrásokat, a második, őszi emelés mértéke meglehetősen szűkre szabott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy — mint arra a közgyűlést követő sajtótájékoztatón Nagy Sándor elnök rámutatott — a nyugdíjasok az idén ne kapnák meg a törvényben előírt nyugdíjemelést. Az ez évi márciusi nyugdíjemeléssel összefüggésben a közgyűlés javaslatot tesz az Országgyűlésnek a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítására. Ezzel ugyanis lehetővé válna, hogy a nyugdíj- emelés mértékét a jövőben az előző év nettó átlagkereset emelkedéséhez igazítsák, és így a jövőben kiküszöbölhetővé váljék a nehezen értelmezhető „áthúzódó hatás”. Mindezek után pedig elég lenne, ha a kormány — a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben — rendeletben határoznák meg az emelések mértékét, illetve végrehajtásuk szabályait. Köd a pad körül Nagy érdeklődéssel hallgattam a Kinn, pádon című tévéműsorban tegnap reggel Szentágothai János professzor urat A professzor úr az antiszemitizmusról beszélt, és aki a csütörtök esti ávó- sokról szóló filmet látta, az rögtön arra gondolt, hogy íme, a tévés időzítés csodája!... Nos, a professzor úr egy pályatárs- nőnkről tett említést, aki a vele készített interjúnak mintha ezt a szalagcímet adta volna: Nem kell minden horogkeresz- tet észrevenni. Ám, mint most a televízióból kiderült, a professzor úr ezt mégsem így mondta, hanem valahogy teljesen másképp, de az újságban mégiscsak ez jelent meg. A Szentágothai úrral beszélgető riporternek eszébe sem jutott megkérdezni, hogy vajon mire gondol a profesz- szor úr, vajon az a kitűnő újságírónő miért tévedhetett ekkorát? Megkérdezhette volna: vajon úgy érzi-e Szentágothai úr, hogy a jeles újságíró asszony tudatos manipulációt folytatott-e akkor, amikor a jeles tudós és nem utolsósoron MDF- es honatya mondandóját megváltoztatta? Aztán ugyanebben a műsorban egy különös pártot is bemutattak, amely eléggé el nem ítélhető módon vall olyan nézeteket, amely nézeteket a legnagyobb jóindulattal sem lehet akár nemzetinek, akár korszerűnek nevezni. De kérdem én, vajon az újságírónő félretájékoztatása és eme eléggé el nem ítélhető párt tevékenysége között lehet-e valamiféle kapcsolatot keresni és találni? Véleményem szerint igenis lehet! Egy olyan társadalomban, amelyben hazug televíziós tudósításokat lehet bemutatni, s eme hazugsággal egy egész nemzetet egy világ előtt lejáratni, ott szinte természetes, hogy az ilyenfajta szélsőséges és ocsmány megnyilatkozásokat a másik, hozzájuk képest kétségkívül elenyésző oldalról is szélsőséges és ocsmány megnyilatkozások követik. Nagyon szívesen hallgattam volna erről a kitűnő tudóst és megfontolt politikust, ha a riporter ennek megfelelően, kellő körültekintéssel, _ okosan kérdezte volna. Ám a riporter — ez esetben Havas Henrik — is érdekelt valamiben. Erős a gyanúm, hogy abban: legyen akkora zavar és köd Magyarországon, hogy eléggé el nem ítélhető tevékenységét csak kevesen vegyék észre. (Vödrös) Pestisjárványra emlékeztek Szörnyű pestisjárvány tizedelte meg Hatvan lakóit a XVII. század első felében, amely 1739. január 20-án, Szent Sebestyén napján ért véget. Erről tartottak megemlékezést a belvárosi katolikus templomban. A Keszthelyi Ferenc püspök által celebrált szentmise előtt Pálos Frigyes prépost köszöntötte a megjelenteket. Az istentisztelet után a jelenlévők a templom melletti Szent Sebestyén-szobornál imádkoztak az elhunytak lelki üdvéért (MTl-felvétel) Kétmilliárd dollár lakossági devizaszámlán Jobban fizet, mint a forintbetét Az elmúlt évben 52 milliárd forinttal emelkedett a lakossági devizaszámlák értéke, amely 1993 végén 204 milliárd forintot, azaz 2 milliárd dollárt tett ki. A Magyar Nemzeti Banknál tegnap elmondták, hogy decemberben a növekedés majdnem 4 milliárd forint volt. A lakossági devizamegtakarítások több mint felét az OTP-nél őrzik, az IBUSZ Banknál lévő állomány meghaladja a 20 milliárd, míg négy kereskedelmi banknál a devizaállomány meghaladja a 10 milliárd forint értéket. A lakossági devizamegtakarítások mintegy felét német márkában, közel 20 százalékát dollárban, 14 százalékát pedig schil- lingben vezetik. Az elmúlt évi, összességében mintegy 15 százalékos forintleértékelés, valamint átlagosan 5 százalékos kamattal számolva, tavaly — forintban — mintegy 20 százalékos nettó hozamot lehetett elérni, szemben a forintban őrzött betétekkel, amelyek nettó kamata csak 15 százalék körüli volt 1993-ban. Parlamenti jóváhagyás kell Nyugdíjemelési javaslat i
