Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-21 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. JANUAR 21., PENTEK KERES — Mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssel kívánja segíteni a- Gazdakörök Pest Megyei Szövetsége a kalászos gabona és kukorica felvásárlását, OTP-hitelkonstrukcióval 1994-ben, partnerrel való szerződésbonyolítást vállalja. * Broyler hizlalási lehetőséget biztosítunk kedvező feltételekkel. A termelő részére a neveléshez szükséges naposállatot, és ezen felül a takarmányt nyilvántartási árakon a termeltető megelőlegezi. * Szövetségünk segítséget nyújt az új erdőtulajdonosok részére termelési, talaj-előkészítési (tuskóki- szedéssel is), ültetési, ápolási, fakitermelési, feladatainak elvégzéséhez, az erdőgazdálkodáshoz szükséges valamennyi gép és anyag beszerzésénél. A részletek megbeszélése érdekében készséggel állunk rendelkezésre. * Fémzárolt vetőmagok széles választékával állunk rendelkezésre kis- és nagytermelők részére. * Selejttehenet eladni kívánó gazdákat tájékoztatjuk, hogy 75 Forint/kiló+áfa áron értékesíteni tudjuk állataikat. * Vágósertést keresünk minden mennyiségben, minőségtől és súlytól függően 91—101 forint/kiló+áfa 7-10 százalékos áron. * Mezőgazdasági gépek és eszközök kedvezményes vásárlásához felvilágosítással szolgálunk. * A földművelésügyi alapokról szóló törvény alapján igényelhető támogatásokra vonatkozó pályázatokkal kapcsolatban szívesen állunk rendelkezésre gazdatársaink részére. KÍNÁL TRAKTORVÁSÁR! A HOLZ KFT telephelyén kedvezményes áron vásárolhat MTZ 80-as, kék színű, panorámafülkés, belorusz gyártmányú traktort 499.000, - + ÁFÁS áron, valamint háromfejes ekét 35.000, - + ÁFÁS áron. Gazdakör alakult Sóskúton Ellátni a falut és piacra jutni A kertjében találtam rá a sóskúti Lizicska Jánosra. Nem találja helyét bent a lakásban, már alig várja, hogy elkezdhesse a tavaszi munkákat — mondja a felesége. Szereti a természetet, a gazdálkodást, s erre biztat mindenkit a faluban, aki most, a kárpótlás során hozzájut egy kis földhöz. Igen fontosnak tartja ezeknek az embereknek az összefogását, ezért is alakította meg néhány társával a helyi gazdakört. — Ez nem az első próbálkozásom. Egy évvel ezelőtt már kísérletet tettünk a gazdakör létrehozására, de az akkor nem sikerült, mert mindenki arra várt, hogy a másik tegyen valamit. Rájöttünk, hogy ez így nem megy. Kezünkbe vettük a dolgok intézését, a napokban kaptuk meg az iratot, amely hivatalossá teszi működésünket. Ideje, hiszen a kárpótlási földek nagy része már tulajdonban van, és a részarány- földek is hamarosan magánkézbe kerülnek. Segítségre szorulnak az új gazdák Azért is tartottuk fontosnak a gazdakör megalakítását, mert Sóskúton nincsenek hagyományai a nagy- gazdaságoknak. A most földhöz jutók éppen ezért igazán rászorulnak majd a tanácsokra, a segítségre. A visszakapott földek mérete nem alkalmas az egyéni művelésre, ezért volt feltétlen szüksége egy szervezeti formára, amely keretében támogatni lehet az új gazdákat. Tavaly lehetőség nyílt arra, hogy a Sasad Rt.-tői a földkiadóbizottság egy évre birtokába vehetett egy földterületet. Ezt megművelték. Ez alatt az idő alatt azonban igen sok nehézségbe ütköztek. Bebizonyosodott, hogy a vetőmag, a trágya beszerzése csak úgy gazdaságos, ha azt a gazdák közösen veszik meg. Persze az sem elég, ha megművelik a földet, hiszen mi lesz a terméssel és a melléktermékekkel? A faluban az állatállomány igen csekély, tehát mindezeket helyben nem tudják felhasználni. — Bebizonyosodott, hogy itt valaminek történnie kell, ha azt akarjuk, hogy nekünk abból a földből, amit most visszakaptunk, valamelyest hasznunk legyen — folytatta. — Azt tervezzük, hogy kapcsolatba lépünk a Sasad Rt.-vei és azt javasoljuk, hogy a falu részjeggyel rendelkező gazdaköri tagjai ezekért a részjegyekért erőgépeket, (a hozzá tartozó gépsorral) tudjanak szerezni. Reméljük sikerülni fog. Az előzetes tárgyalások azt mutatják, hogy ez a reményünk nem alaptalan. * Újra önellátóak szeretnének lenni Egyébként a Gazdakörök Országos Szövetségének is van gépvásárlási akciója: a vevő kaphat az ár 50 százalékára kamatmentes kölcsönt, 30 százalékára 28 százalékos kamatos kölcsönt, aminek a felét a földművelésügyi tárca átvállalja, a fennmaradó 20 százalékot kell kifizetni készpénzben. De ha a gazdakör elnyeri a pályázatot, akkor ezt az összeget elengedi a kormány. A kölcsönök visz- szafizetésére egy év a türelmi- és négy év a futamidő. Az üzemanyag-felhasználáshoz is ad a tárca segítséget. — Lehetetlennek tartom azt a helyzetet is — méltatlankodik —, hogy végül is egy mezőgazdasági jellegű faluba Nagykőrösről hozzák a tojást. Ebben az ügyben is léptünk már. Szórólapokon értesítettük a lakosságot, hogy mi beszerzünk jól tojó tyúkokat, egyben azt is vállaljuk, hogy a házaknál feleslegessé vált tojást értékesítjük itt Sóskúton, a többletnek pedig piacot szerzünk. Azt szeretnénk elérni, hogy — mint az régen is volt — a falunk önellátó lehessen, hogy az itt megtermelt termékeket a község népe fogyassza el, és ne az ország másik feléből hozzák hozzánk az árut. A megtermelt feleslegnek pedig közösen keresünk piacot. Összefogásra van szükség A környék egyébként igen jó gyümölcstermelő terület volt. A későbbiekben azonban a szőlőket kivágták és a gyümölcsfákkal sem igen foglalkoztak. Most újból el lehet majd kezdeni a velük való foglalatoskodást. A többlet eladása — a főváros közelsége miatt — igazán nem lehet gond, főleg ha ösz- szefognak. De az ezzel kapcsolatos teendőket is össze kell hangolniuk. Annak semmi értelme, hogy mindenki külön-külön vásárolja meg a facsemetéket, mert akkor ahány, annyiféle, nem egyszerre érnek, s így aztán soha nem jön össze belőlük egy teherautóra való. — Végül is a célunk az, hogy a földhöz juttatott embereket segítsük abban, hogy azt meg is tudják művelni és tisztességes haszonhoz juthassanak. A tervek szerint egybe szántjuk fel ezeket a területeket és ugyanígy közösen végezzük a vetést, és vegyszerezést is. Ezek után a kukoricát csövesen törjük le, góré- ban tároljuk, mert így a költségeket csökkenteni lehet. A gabonával azonban más a helyzet, ehhez a munkához szükséges a kombájn, de abban reménykedünk, hogy vagy be tudunk szerezni egyet, de talán még jobb lenne, ha a munkák idejére kölcsönözni tudnánk. Feltétlenül meg szeretnénk látogatni a közeljövőben néhány régebben alakult gazdakört is — mondta végezetül, hogy az ottani tapasztalatokat hasznosítani tudjuk munkánk során. Árpási Mária Aki eddig csak „lopta” a földet * Ágast tenne a Nap alá A gödi Nagy István nyugdíjas vasutas. Kocsirendező volt Újpesten. Bár beadta annak idején a földeket, de csak muszájból, aztán mégis sikerült kimaradnia a közösből. Hajlíthatatlan karakter. Egy kicsit túlságosan is, ami néha bosszantja a környezetét, mert mindig ő beszél, pedig mások is elő akarják adni a dolgaikat. Mondják is neki az újtelepi szomszédok, közbe-közbe-szólva a Nyugdíjasház kicsi termében, ahol beszélgetünk: — Eredj már ki, nézd meg közben, hogy megvannak-e még a lovaid. — Lovai is vannak? — kérdem az asztal-' szomszédját. — Vannak neki is, szántogat vele magának és másoknak — mesélik a szomszédok —, de hát annyira szereti az állatot, hogy elvállalta a másét is, gondozásra. — Tizenháromezer a nyugdíjam — folytatja, ahogy visszatér. — Nem sok. De hát magamra maradtam. Nekem elég volna. Azért mégis felszántottam magamnak ötholdat a gödi szövetkezet földjéből, mert lehet. Azt mondták, fogjak fel annyit, amennyi kell. Csak az a kutyaság benne, hogy nem az enyém. A másét javítom, mert még mindig nem tudják kiosztani, ami a kárpótlásért jár. Hajnali négykor kelek én még most is, mert szeretek dolgozni. Tíz centivel biztosan magasabb lettem volna, tán még brigádvezetőféle is, ha bemegyek annak idején a szövetkezetbe. Na de én rávágtam az asztalra, s azt mondtam: nem. Magyarázza, hogy mit, hova vet, mit termel majd tavasztól. Az bizony több már, mint öt hold föld. Csak a búza területe eléri a három holdat. Tervez még mustárt, tököt, s bízik benne, hogy nem hiába. — Hol adja el? — Lesz annak helye. Meg aztán a jószágnak is ennie kell — mondja bizakodva. — Na de ha azt mondja, a nyugdíja is elég lenne, akkor mégis miért töri magát eny- nyire? — Nézze, én úgy tanultam, hogy a hosszú élet titka a sok munka. Abba még senki sem halt bele. Én pedig hosszú életű akarok lenni. Ha az ember jókedvűen csinálja, amit szeret, nem megy tönkre. Tegnap huszonkettőt kerültem lovaimmal a szántóföldön. Ha tudnék egy olyan ágast csinálni, amivel fel lehet polcolni a Napot, hogy soha ne esteledjék, hát én bizony felpolcolnám. Sajnálkozom is, hogy ma oly sokan nem szeretik a komoly .munkát. Ebben mentünk mi tönkre. Nagy István optimizmusa mellett megfér a gondok sorolása. Drágák a vegyszerek, a gépekhez az alkatrészek. Amit meg a föld terem, azért keveset fizetnek. Ezen kellene változtatni, hogy kedve és jövője legyen a parasztnak — gondolja a java férfikoráért most kárpótló idős ember. — Tudja, eddig csak loptam én a földet. Azokat a sarkokat műveltem meg, amiket nem szántott fel a traktor. Ezektől a szövetkezeti vezetőktől lehetett lopni — mondja huncutkás mosollyal. — Mert ezek nem ismerték a földet. Térképen nézték az irodában, s csak úgy igazodtak el a táblák közt, hogy ez a G kettes, meg az F hármas. Csak mostanában kezdik már keresgélni név szerint a határdűlőket, hogy hol is van, hol is volt. Mit is emlegetünk mi, igazi parasztemberek. No, mennem kell — nyújtja kezét este fél nyolc tájban. — Le kell feküdni, mert mindjárt hajnalodik. Kovács T. István Vadkarbecslők nevjegyzeke a A kijelölt vadkárbecslő szakértők megbízatása 5 évre szól, Pest megye közigazgatási területén fejt- jyjjl hetik ki tevékenységüket, viszont munkahelyü- “ kön vadkártérítési ügyekben szakértőként nem vehetnek részt. Az alábbiakban közzétesszük a Pest megyében megbízott vadkárbecslő szakértők névjegyzékét. Mezőgazdasági szakértők: Bárány Pál, Abony, Tavasz u. 2.; Béres István, Szent- mártonkáta, Rákóczi u. 71.; Dr. Bödecs László, Szentendre, Áprily L. tér L; Bu- csai Lajos, Gödöllő, Köztársaság u. 37/A.; Csonka Tibor, Gödöllő, Szabadság u. 76; Hansági Dénes, Tahitót- falu, Kossuth u. 4L; Dr. Ka- áli Géza, Szigetszentmiklós, Erkel F. u. 29.; Kerekes István, Ocsa, Halászy Károly u. 77.; Kelemen József, Ke- repestarcsa, Eperjesi u. 3.; Kiss János, Ráckeve, Kossuth u. 33.; Misák István, Kakucs, Bem u. 14.; Molnár Zoltán, Abony, Batthyány ‘ u. 12.; Mravinác Pál, Pilisvörösvár, Kápolna u. 44/A.; Pásztor Imre, Perőcsény, Ady E. u. 21.; Pásztor Pál, Abony, Tompa M. u. 1.; Ringer András, Gödöllő, Dózsa Gy. u. 5—7.; Rozovits Ferenc, Pilisvörösvár, Fő u. 69/A.; Sülé Károly, Százhalombatta, Jedlik Á. u. 15. 1/6.; Váradi János, Újlengyel, Nyáry Pál u. 43.; Vilá- gosné Dörfler Ágota, Budapest, Csontváry u. 57.; Zen- tai Tibor, Sülysáp, Határ u. 2. Erdészeti szakértők: Csonka Tibor, Gödöllő, Szabadság u. 76.; Köveskúti György, Budapest, Garay u. 42.; Dr. Somogyvári Vilmos, Gödöllő, Honvéd u. 19. Hiányzott a műtrágya Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. cm. 244. lel.: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Lizicska János fel akarja eleveníteni a méltán híres sóskúti gyümölcstermesztést Vimola Károly felvétele A növénytermesztés tavalyi alacsony termésátlagainak kialakulásában szerepet játszott a műtrágya-felhasználás visszaesése is; a hektáronkénti hatóanyag-ellátás nern érte el a 40 kilogrammot.
