Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-21 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JANUAR 21., PENTEK Boszniában folytatódik a vérontás / Újabb kudarc Genfben, a háború végére várni kell A reménytelenség és a pesz- szimizmus jegyében kezdődtek meg Genfben az idei első Bosznia-tárgyalá- sok, s a várakozásnak megfelelően kudarccal végződtek. A két éve tartó háború befejezésére tehát még várni kell. Mint ismeretes, korábban a szerbek vonakodtak aláírni az átfogó béketervet, most a muzulmánok teszik ugyanezt: Alija Izetbe- govics az utóbbi hónapokban katonailag egyre erősebbé vált, hiszen jelentős mennyiségű és jó minőségű haditechnika birtokába jutott, s folyamatosan gyarapodik nehézfegyverzete is. A genfi találkozóra ezen túlmenően már az iszlám országok hathatós támogatásával a zsebében érkezett meg. A bosnyákok egyértelműen arra a lapra játszanak, hogy a továbbra is érvényben levő gazdasági embargó a szerbeket további engedményekre készteti. Nem véletlenül jegyezte meg Radovan Kara- dzsics, a boszniai szerbek vezére, amennyiben a nemzetközi közöség megszüntetné a Jugoszlávia elleni szankciókat, a muzulmánok azonnal aláírnák a békeszerződést. Az embargó feloldására azonban pillanatnyilag kevés a remény, a bosnyákoknak így egyre növekszik az étvágya, s a Bosznia-Hercegovina területének megígért 33,3 százalékán túlmenően most még bizonyos „erőszakkal elfoglalt” területeket is visz- szakövetelnek, amire a boszniai szerbek egyszerűen felrúgták a meglevő megállapodást. Milosevics szerb elnök újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Boszniában a szerb az erősebb fél, de nem akarnak tovább háborúzni, s így nem valószínű a harci cselekmény újbóli fellángolása. Nos, a muzulmánok minden fronton ismét támadásba lendültek, s egyértelműen fegyverrel akarják visszaszerezni azt, amit elveszítettek. Az újabb genfi fordulót mégsem minősíthetjük teljes kudarcnak. Jugoszlávia és Horvátország képviselői ugyanis közös nyilatkozatot írtak alá a kétoldalú kapcsolatok fokozatos normalizálásáról, a szerb— horvát-viszony pedig alapvetően meghatározó tényező a balkáni térségre vonatkozóan. A deklaráció értelmében Belgrádban és Zágrábban kormányképviseletek nyílnak, s ha a két ország hivatalosan még nem is ismeri el egymást, ezt mindenképpen a diplomáciai kapcsolatok rendezésére utaló komoly törekvésként könyvelhetjük el. Boszniában tehát a háború tovább tart. Genfben pedig február tizedékén a tárgyalások folytatódnak. Sinkovits Péter Újvidék A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordult; Vadász úr, a szakszervezet funkcionáriusa január 6-án a reggeli tévéműsor kínpadján szerepelt — botrány kavarodik egy olyan ügyben, amelyet ismét a hozzá nem értés, a félremagyarázás, a tények semmibevétele, a jogi dilettantizmus kavarhat csak botránnyá. A Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen és az egykori MSZMP Politikai Főiskoláján szerzett úgynevezett diplomákról van szó. Egy 1993. december 31-i kormányrendelet szerint ugyanis ezeket az okleveleket a közalkalmazottak esetében nem lehet a fizetési kategóriák megállapítása során magasabb besorolás alapjának tekinteni. Ám ennek az ügynek vannak előzményei. A Magyar Demokrata Fórum szakértői kollégiumai 1991. július 30-án bocsátottak ki nyilatkozatot arról, hogy jogsértő az említett oktatási intézményben megszerzett oklevél felsőfokú végzettségként történő értékelése. A nyilatkozat annak idején azért született meg, hogy felhívja a figyelmet arra: az oktatásban dolgozók esetében a politikai okleveleket egyszerűen anakronizmus iskolai végzettségként figyelembe venni, hiszen csupán egy hazug ideológia tanítására jogosítanak, amely a tantervekben már nem szerepel. A jogi helyzet azonban már 1991-ben is az volt, hogy az említett oklevelek nem minősülnek felsőfokú iskolai végzettségnek. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen és az MSZMP Politikai Főiskoláján szerzett oklevelek felsőfokú végzettségként történő elismeréséről Magyarországon törvény soha nem rendelkezett. Az 1985. évi I. törvény — régi oktatási törvény — megszabta a felsőfokú Kétpárti koalíció felé az egységpárttal Funarék bársonyszékbe ülnek? Tájékozott romániai politikai körök véleménye szerint a jövő hét elején sor kerülhet a Román Nemzeti Egységpárt bevonására a kormányzásba. A Gheorghe Funar vezette politikai alakulat, amelyet éppen elnökének szélsőséges akciói alapján ítélnek meg világszerte, hónapok óta tárgyal erről a Szocialista Demokrácia Romániai Pártjával, ajnely Iliescu elnök támogatására jött létre és a képviselők 34 százalékával viszonylagos többséget élvez a parlamentben. Az SZDRP eddig az RNEP, a Nagy Románia Párt, a Szocialista Munkáspárt és az Agrárpárt segítségével tett szert 53 százalékra. E szélsőséges erők közül az RNEP támogaNem Owenre Az Európa Parlament tegnap határozatot fogadott el a boszniai válság kapcsán, és ebben a honatyák egyebek között szorgalmazzák Lord David Owen közvetítői mandátumának visszavonását. Az Európai Unió közvetlenül választott képviselő-testü- lete a strasbourgi plenáris ülésén elfogadott dokumentumban elégedetlenségét fejezte ki a délszláv válság és különösen a boszniai helyzet nem kellően hatékony kezelése miatt. Az eurohonatyák szerint a válság mielőbbi rendezése érdekében új stratégia megfogalmazására van szükség, amely alapján új mandátummal ellátva új közvetítő kiküldése látszik célszerűnek. tása fejében miniszteri tárcákat köveit, s mivel az ellenzéki Demokrata Párt és Demokratikus Konvenció ajánlatát a közös kormányzásra nem tartja elfogadhatónak, a kormánypárt számára nem marad más hátra, mint az RNEP bevonása a kabinetbe. Funar már több ízben jósolta, hogy napokon belül sor kerül erre a változtatásra — legutóbbi, szerdai bejelentését azonban, miszerint az átalakítás a jövő hétre valószínű, az MTI tudósítójának tájékozott kormánypárti forrásból is megerősítették. A Szocialista Demokrácia Romániai Pártja az RNEP bevonását a kormányba olyan programdokumentum elfogadásától teszi Több, tegnap megjelent szlovákiai lap bírálóan kommentálja Göncz Árpád lépését, aki aláírásával szentesítette a magyar parlament által elfogadott választójogi törvényt. A szlovák vélemények azt kifogásolják, hogy a törvény nem biztosít alanyi jogot a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletéhez. A Práca „Osztrák—magyar kiegyezés” című jegyzete felveti: „vajon nem emlékeztet-e valamire, hogy a környező országok közül eddig egyedül Ausztriában, ezek után pedig Magyarországon is végérvényesen” olyan helyzet alakult ki, hogy a kisebbségek nem bírfüggővé, amely megőrzi a kormány eddigi céljait, s „szalonképessé” tenné, reményei szerint, Funar funkcióját. Az RNEP elnöke közölte, hogy pártja öt tárcát kapna. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a kétpárti koalícióban is Nicolae Vacaroiu maradna a miniszterelnök. Paradox módon az SZDRP-nek ugyanakkor, amikor szilárdabb támogatást biztosít magának az RNEP- vel létrehozandó kormánykoalícióval, parlamenti bázisa éppen most szűkülhet, ugyanis rendkívüli mértékben kiéleződött a hatalom konfliktusa a parlamenti többséghez tartozó (többséget éppen biztosító) Nagy Románia Párttal. nak saját parlamenti képviselettel. A lap szerint Magyar- ország eddig példásnak minősített nemzetiségi törvénye csupán „papírfecnivé vált”. Göncz Árpád lépéséről több lap a szlovákiai magyar politikai erők vezetőit is megkérdezte. Duray Miklós a Prácában kijelentette, hogy a Liberális Intemacionálé tagjának számító Együttélés elnökeként és „személyesen is szégyenli” a magyar parlamenti liberális erőnek ezt „a magyar liberalizmus hagyományainak ellentmondó cselekedetét”. Duray szerint ez a határon túli magyarok jogait sértő reakciókat fog kiváltani. A nagyvilág hírei * Bombázták Kabulban tegnap a Rabbani afgán államfőhöz hű erők, az elnökkel szembenálló Hekmat- jar kormányfő és Dosztum tábornok csapatainak állásait. * Az izraeli kormányfő szerint azért nem haladnak az autonómia végrehajtásáról folytatott tárgyalások, mert a PFSZ vezetője már most az állami szuverenitás jelképeihez ragaszkodik. * Gyújtóbombás merényletsorozat volt Eszak-lror- szágban tegnap hajnalban. Az IRA az ottani mércével enyhének ítélt akcióval erejét és fegyelmét akarja fitogtatni, hogy nyomást gyakoroljon a brit kormányra, de ne váltson ki nagy megtorlást. * Érkezésének időpontja egyelőre függőben van, de bizonyos, hogy Andrej Kozirev orosz külügyminiszter még e hónap folyamán Kínába látogat. Csi- en Csi-csen kínai külügyminiszter pedig hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Bili Clinton elnöki tevé- kenyésgét az amerikaiak 60 százaléka értékeli megfelelőnek, a NBC News és a Wall Street Journal közös felmérése szerint. ^ Bírálják Václav Klaus, cseh kormányfőt hazai és külföldi közgazdászok, mert nemrég azt mondta, hogy túl sok külföldi tőke áramlik országába. Duray Miklós szégyenli VÉLEMÉNY Vadász úrnak kell a tud. szoc. végzettség tanúsításához szükséges követelményeket. Ezeknek a két említett intézmény vizsgarendje és tanrendje soha nem tett eleget. Az MLEE és a Politikai Főiskola oklevelének felsőfokú végzettségként történő elismeréséről kormányrendeletek rendelkeztek, utoljára a 10/1979. (III. 3.) MT számú rendelet. A külön rendelkezésre éppen azért volt szükség, mert a két pártintézményben nem állami vizsgáztató bizottság előtt kellett a záróvizsgát letenni, illetve a vizsgakötelezettség is kevesebb volt, mint az állami felsőoktatási intézményekben (nem kellett például a tanulmányi kötelezettség teljesítését abszolutóriumnak elismerni, illetve az MLEE-n és annak szakosító tanfolyamán nem volt szükség szakdolgozat elkészítésére és megvédésére.) Az 1985-ös oktatási törvény hatálybalépését követően — feltehetően az állami képzéssel szembeni lényegesen alacsonyabb színvonalat is felmérve — a kormány újabb rendeletet alkotott. Az 58/1987. (XI. 15.) MT számú rendelet 12. §-ának (1) bekezdése a felsőfokú végzettségként történő elismerésről rendelkező 1979-es kormányrendelet teljes egészében hatályon kívül helyezte. Következésképpen 1987. november 15. óta az MLEE-n és a Politikai Főiskolán szerzett oklevelek nem minősülnek felsőfokú végzettségnek. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénynek a korábbi oklevelek elismerésére, illetve érvényességére vonatkozó rendelkezései csak az új törvény hatálybalépése előtt és a régi oktatási törvény szerint elismert oklevelekre vonatkoznak, és nem eredményezik egy hat évig el nem ismert végzettség újbóli elismerését, annak diplomakénti minősítését. Azt is mondhatnánk a szakszervezeti funkcionáriusnak — aki törvényességre és jogra hivatkozik -—, hogy aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. A jogi okfejtés helyett azonban, amely egyértelműen dokumentálja, hogy e végzettségeket nem lehet felsőfokú végzettségként elismerni, érveljünk gyakorlati szempontok alapján. Nyilván léteznek olyan munkakörök, ahol a történelmi materializmusban, a dialektikus materializmusban. a tudományos szocializmusban, a marxista politikai gazdaságtanban való jártasság múlhatatlanul szükséges. Ha ezekben a munkakörökben a munkáltató a vitatott okleveleket felsőfokú végzettségként ismeri el, ám tegye. Megteheti ezt ilyen munkakörök esetében a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is. Saját hivatali apparátusában! Feltehetőleg vannak ilyen munkakörök a Thürmer vezette munkáspártban is. Am a közszolgálat területén ma ilyen munkakörök nincsenek. A korábbi közigazgatásban 1987. óta nem ismerték el ezeknek az iskoláknak az okleveleit felsőfokú végzettségként. Nem véletlen, hogy éppen az említett 1987. évi rendelet alapján a központi közigazgatásban csak ilyen oklevél birtokában dolgozókat szakmai alapvizsga letételére kötelezték. Mert 1987-ben az akkori pártállami kormány már túljutott azon a ponton, ahová a szakszervezeti funkcionárius még el sem érkezett. Közismert, hogy a közalkalmazottak munkabérének fedezete erősen korlátozott. Ha tehát a KKDSZ — és Vadász úr — a pártiskolások bére érdekében szót emel, azt a szakképzettek terhére teszi. Ez lenne a szakszervezeti érdekvédelem? s
