Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. JANUAR 19., SZERDA Mikor? Már harmadszor került a kezembe valamiféle újságcikk, amelyik sejteti, hogy a magyarországi választás időpontjá­nak kijelölése május 6-ára kerül. Amikor talán Torgyán képviselő' úr sejtetését írták le legelőször, nem túlzottan fi­gyeltem fel rá. Később, azt hiszem, valami „úgy hírlik”ként tűnt fel, örömöt jelentett, jó idő'lesz már, szívesen sétálnak egyet az emberek, hajó lesz a kampány, majd sokan és szí­vesen mennek. Talán egy hete, valahol újra elém kerül e dátum. Egyik hívó'mondja, hallottam... Persze, felelem... És a naptárt is megnézte? ...Nem, mondom, miért? ...Ha megnézi, láthatja, hogy péntek. ...Péntek? ...Gyorsan elő­veszem a naptáromat, biztosan tévednek. Nézem és látom, valóban. Elgondolkoztat. Vajon miért? Igen, egyszer volt szombaton, kutatok emlékeim között, tiltakoztak a szomba­tot ünneplő', hitüket őrző'zsidó polgártársak. Talán nem so­kan vannak, de rájuk is kell gondolni. De máskor — emlé­keimet kutatom — mindig vasárnap volt. A bogár a fülem­be, mit szólnak hozzá papjaim? Párral találkozva kérdem, és ha pénteken lenne a választás? Néznek rám, ne viccel­jek... Munkanap? Engedélyt kérni és elmenni? Vagy mun­ka előtt, után rohanni? Vagy munkaszünetet kérni? Olyan sokat termelünk és annyi pénzünk van külön kiadásra? ...Elcsodálkozom, milyen felelősség él bennük! Hogy kap­csolnak és szólnak a híveik gondolataihoz alkalmazkodva. Kint misézem a hívek között. Mise után többen csatla­koznak hozzám, hazakísérnek. Na mit szólnak, ha május­ban, pénteken lesz a választás? Ők is nevetnek rajtam, mi bajom van? Mondom, hogy az újságból ered e „hírem”. Nem akarják elhinni. Naptárt mutatok, megdöbbennek. Nem értik. Nem tudom pontosan, hogy mikor lesz a kihirdetése, de ideje lenne, mert e nyugtalanító feldobott hír, nem soka­kat nyugtatott meg, akikkel találkoztam. Remélem, hogy valóban csak feldobott hír. Hiszen, ha azt akarjuk, hogy majdnem mindenki elmenjen, ne kívánjunk külön áldoza­tot. Azt hiszem a következő négy év irányának meghatáro­zását nem mindegy, hogy hány ember szavazata dönti el, kérjük mindazokat, akiknek ehhez tanácsadói lehetősé­gük van, próbálják azt ajánlani, ami mindenkinek a lehe­tő legkönnyebbé teszi a választáson való részvételt, s ez a megszokott vasárnapban látszik legalkalmasabbnak. Pap­jaim jó része, híveim nem kis része, úgy tapasztaltam, nem örülne a hétköznapi, munkanapi választásnak. Bár beleszólási jogunk és lehetőségünk nincs, mégis én remé­lem, hogy nem csalódunk. Gyulay Endre szeged—Csanádi megyés püspök Gazdaságosabb, gyorsabb lesz a vasút Nyíregyháza messzebb vanj mint Hamburg? A miniszterelnök tárgyalássorozata Véleménycsere a törvénytervezetekről A MÁV-nál szeretném meg­valósítani mindazt, ami a Győr-Sopron—Ebenfurti Va­sútnál már bevált, s a céget si­keressé tette — jelentette ki tegnapi székfoglaló beszédé­ben Berényi János, az állami vasúttársaság frissen kineve­zett miniszteri biztosa, A GYSEV elnök-vezér­igazgatója az irányítási hierar­chiában saját helyét a közle­kedési tárca minisztere és Csárádi János MÁV-vezér- igazgató között jelölte meg. A stratégiai kérdésekkel to­vábbra is a MÁV Rt. igazga­tótanácsa foglalkozik Siklós Csaba korábbi miniszter ve­zetésével. „Kinevezésem ha­tározatlan időre szól, de rö­vid távon kell eredményeket produkálni, ami operatív munkát igényel. Azaz a dönté­sek, az irányítás jogát rám ru­házták, Csárádi úr pedig a végrehajtás irányításáért fe­lel. Ő jó mérnök, én közgaz­dász vagyok. Leülünk, meg­beszéljük a munkamegosz­tást kettőnk viszonylatában. Véleményem szerint szót fo­gunk érteni” — mondta Beré­nyi János. Hozzátette: az üzemvitel például olyan terü­let, amibe nem kíván bele­szólni, noha azt már feltétle­nül megvizsgálja, hogy adott esetben a MÁV miért nem tudja kielégíteni a megrende­lő fuvarigényét.' Az sem ér­dektelen, miért olyan lassú a vasúttársaság szállító tevé­kenysége: példaként említet­te a GYSEV Hamburgig két nap alatt eljutó konténeres irányjáratait, amiből három­négyet indítanak hetente Sop­ronból. „Csakhogy ott a bök­kenő, ha Nyíregyházáról hat­nyolc napig tart az áru eljutta­tása a nyugati határszélig!” Újságírói kérdésre vála­szolva a sajtótájékoztatón je­lenlévő Csárádi János eddigi törekvéseinek folyamatossá­gát hangsúlyozta. Berényi Já­nos erre megértőén reagált, ám úgy vélte: a belső döntési mechanizmuson is változtat­ni szükséges, mert tarthatat­lan, ha egy kereskedelmi igazgató hat főosztályvezető­vel kénytelen egyeztetni gyors döntést igénylő helyzet­ben. A miniszteri biztos le­szögezte: hosszabb távon a mai forgalomhoz képest túl­méretezett a társaság. A beiktatáson Schamschu- la György miniszter úgy fo­galmazott, hogy szeretné, ha a MÁV képes lenne megma­radni a legnagyobb vállalat­nak, de egyre inkább saját lá­bán állva, s nem a költségve­tésből kapott 60 milliárd fo­rintos segítség felemésztésé­vel. (tóth) Boross Péter kormányfő a par­lamenti pártok vezetőivel foly­tatott megbeszélés-sorozat kere­tében tegnap elsőként az Egye­sült Kisgazdapárt két képviselő­jét — Szabó János elnököt és Böröcz István ügyvezető alelnö- köt — fogadta. Á találkozót kö­vetően Szabó János elmondta, hogy a miniszterelnök minde­nekelőtt Bili Clinton amerikai elnökkel folytatott prágai tár­gyalásairól tájékoztatta őket. Megvitatták a törvényalkotás legfontosabb teendőit, az új párttal, illetve a koalícióval kap­csolatos kérdésekről viszont nem esett szó. A pártelnök az újságírók előtt megerősítette: ők már evidenciának tartják azt, hogy a 36-os parlamenti frakció mögött az Egyesült Kis­gazdapárt állt. — Megbeszélésünk legfon­tosabb eredményének azt tart­juk, hogy egyaránt a tisztessé­ges, kulturált, mocskolódás- mentes választási kampány mellett tettük le voksunkat. Ä miniszterelnök ígéretet tett ar­ra, hogy a maga eszközeivel Für Lajos a pártelnökségról Für Lajos, amennyiben az MDF februári országos gyűlé­sén a párt elnökévé választják, továbbra is ellátja a Honvédel­mi Minisztérium irányításából adódó kormányzati feladatát. A politikus ezt tegnap nyilatkoz­ta. Elmondta: a két funkciót — annak ellenére, hogy az új hon­védelmi törvény értelmében a miniszter a honvédség parancs­nokának szolgálati elöljárója lett — nem tartja összeegyeztet­hetetlennek. „Csupán a napokat kell majd megnyújtani, vagyis nyolc helyett tizenhat órát dol­gozni” — tette hozzá. A jogállam igazságosság és igazságtétel nélkül csupán üres fikció — hangsúlyozták azon a vitaesten, amelyet a Szárszói Baráti Kör és a Püs- ki Alapítvány a Szárszói es­ték című rendezvénysorozat keretében tartottak meg Igaz­ságtétel, jogállamiság, etika címen az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem jogi karának zsúfolásig megtelt előadóter­mében. M. Kiss Sándor történész, az ’56-os sortüzeket kivizsgá­ló tényfeltáró bizottság tagja beszédében rámutatott, a tör­ténész feladata az igazság, a tények feltárása, melyet jogi és politikai megfontolások nélkül el kell végeznie. El­mondta, hogy míg kezdetben csak tizen-egynéhány sortűz- ről tudtak, mai ismereteik sze­rint több mint hatvan sortűz dördült el 1956—57-ben az ország különböző pontjain. Ezek korántsem egymástól el­szigetelt események voltak, hanem egy központilag vezé­mindent megtesz ennek érdeké­ben — közölték az MSZP veze­tői azután, hogy hivatalában fo­gadta őket Boross Péter kor­mányfő. A másfél órás találkozón — mint Horn Gyula pártelnök és Gál Zoltán frakcióvezető az új­ságíróknak elmondta — a szo­cialisták kifejtették véleményü­ket a parlament elé kerülő tör­vényekről. Kinyilvánították, hogy támogatják a rendőrségi és a földtörvény elfogadását. A m/III-as törvény kapcsán ugyanakkor aggályuknak adtak hangot: meglátásuk szerint mér­gezni fogja a kampány légkö­rét és ellenőrizhetetlen folyama­tokat indít el, ha az Országgyű­lés a jelenlegi formájában a kampány előtt fogadja el a jog­szabályt. Boross Péter vitatko­zott álláspontjukkal, s úgy vél­te, hogy a törvény nem lesz közvetlen hatással a választási kampányra. Gál Zoltán mind­azonáltal megjegyezte: számuk­ra úgy tűnik, hogy a kormány egyes tagjai között hangsúlyel­térések vannak a III/IIl-as tör­A költségvetés hiánya a múlt esztendőben a tervezetthez és a prognózishoz képest egyaránt kisebb lett. Több előrejelzés szerint, a deficitnek el kellett volna érnie a 230-240 milliárd forintot, s a pótköltségvetés is 213,3 milliárd forintos deficitet relt erőszakszervezet tudato­san megszervezett akciói. Samu Mihály, az ELTE jogi karának tanszékvezető profesz- szora az igazságtétel jogelmé­leti kérdéseiről tartott előadásá­ban bírálta az Alkotmánybíró­ságot, amely a jogállamiság el­sődlegességére hivatkozva so­rozatosan elutasította a széle­sebb körű igazságtétel megva­lósítását. Az igazságtétel sze­rinte azért is kerülhetett a napi politikai csatározások közép­pontjába, mert az Országgyű­lés nem dolgozott ki egységes politikai koncepciót az igaz­ságtétellel kapcsolatos problé­mák megoldására. A történelmi tényfeltáró bi­zottság vezetője. Kahler Fri­gyes igazságügy-minisztériu­mi főosztályvezető a kárpótlá­si törvények és a múlt év októ­berében hatályba lépett igaz- ságtételi törvény jelentőségét emelte ki. Ez utóbbi azért is je­lentős, mondotta, mert üzene­tértékű: arra figyelmeztet ugyanis, hogy egyetlen hata­vény elfogadását és hatását ille­tően. Az MSZP vezetői a találko­zón szóba hozták a médiaügye­ket. Kifejtették, hogy a törvény megalkotása mellett a személyi konzekvenciák levonását is szükségesnek tartják, hisz a jog­szabály véleményük szerint ön­magában nem rendezi a médiá­ban uralkodó áldatlan állapoto­kat. A miniszterelnök ugyanak­kor — fűzte hozzá Gál — „ta­núskodott” véleményük halla­tán. A frakcióvezető mindezek alapján úgy látta: nem lesz vál­tozás a következő hónapokban a médiafronton. A választásokig teijedő idő­szak nyugalmának megőrzésé­ről, a kormány és az ellenzék kapcsolatáról, médiaügyeiről, a nagy végkielégítésekkel járó ve­zetői kinevezésekről is szó volt a miniszterelnök és az SZDSZ vezetőinek megbeszélésén. Pető Iván pártelnök és Kuncze Gábor frakcióvezető szerint köl­csönösen meghallgatták egy­más véleményét, az álláspontok azonban nem változtak. irányzott elő. Ezzel szemben a tényleges hiány 199,7 milliárd forint lett. Minderről Szabó Iván pénzügyminiszter tájékoz­tatta az újságírókat tegnap. A kedvezőbb helyzet a vártnál magasabb adóbevételeknek kö­szönhető. lom sem követhet el súlyos bű­nöket — büntetlenül — állam­polgáraival szemben. Az ’56-os sortüzekkel kapcsola­tos törvényről egyúttal megál­lapította: „azzal, hogy a nem­zetközi jogi gyakorlatot alkal­mazták a törvényben, először fordul elő a világban, hogy a bolsevik zászló alatt elkövetett bűnöket ugyanazzal a mércé­vel mérik, mint a náci zászló alatt elkövetett bűntetteket”. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő nagy sikert aratott beszédében kifejtette: az igaz­ságtétel azért szükséges, hogy a társadalom leszámoljon azok­kal a félelmekkel, amelyek visz- szatartják a demokratikus hata­lomban való részvételtől. — Ilyen szembenézés, a múlttal való leszámolás nélkül — tette hozzá — nem tudhatja az egy­szerű magyar állampolgár, hogy elmúlt az az idő, amikor büntetlenül lehetett sérteni, éle­tet is ki lehetett oltani, ember­séget sárba lehetett tiporni. (d. vass) Van ok félelemre Hétfői számunkban ezen a hasábon tettem említést arról, amit Kál­mán nevű barátom me­sélt. A lényege az volt, hogy ezt a Kálmánt, aki egy mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben dol­gozik, több társával együtt fölrendeite Buda­pestre, a Parlament előt­ti agrárdemonstrációra a téesz elnöke, s ezért hazafelé menet az elnök meghívta a tüntetőket egy ebédre, otthon pe­dig fejenként 600-600 fo­rintot vehettek fel. Egy kedves telefonáló — aki az eseten mélységesen fölháborodott — el­mondta: egyáltalán nem tud kételkedni a dolog­ban, hiszen neki is van­nak hasonló tapasztala­tai, azaz a leírt történet ugyancsak beleillik abba a képbe, amilyen­nek ő az Agrárszövetsé­get s a jelenlegi téesze- ket látja. Hibámul rótta föl viszont, hogy a téeszt nem neveztem meg. Eb­ben tökéletesen egyetér­tünk. Mint aztán abban is egyetértettünk: ko­rántsem érkezett el az az idő Magyarországon, hogy a demonstrációkat ily módon szervezőktől ne lehessen, ne kelljen félni. Az ilyenfajta becs­telenségekre képes értel­miségiek, akiknek egy­ben a falu és a gazdaság vezetőinek kell lenniük, és azok is, sajnos koránt­sem a rendszerváltozta­tás irányába próbálják mozdítani szőkébb kör­nyezetüket, hanem pont ellenkezőleg, régi mód­szereiknek megfelelően félelemben tartják a falu lakosságát. Erre a legjobb példa, hogy ezekből a körökből röp­pent fel annak idején az a rémhír, mely így szólt: aki kárpótlást kér, majd elveszíti a nyugdí­ját. Ne kergessünk illúzi­ót, tudnunk kell, hogy azok a téeszvezetők, akik pozícióban van­nak, többségükben ab­ban érdekeltek, hogy az ő szempontjaiknak meg­felelően maradjon moz­dulatlan a falu, a határ. Nem járok messze az igazságtól, ha kijelen­tem: Kálmán barátom, ha kiderülne róla, hogy kinek milyen titkokat árult cl, megnézhetné magát, hiszen gondos­kodna az elnök arról, hogy ne sokáig egye a „téesz kenyerét”. Csak reménykedhetünk ben­ne, hogy ezt a helyzetet faluhelyen egyre többen ismerik fel, s egyre töb­ben lesznek, akik szót is mernek emelni a Kál­mán által elmesélt aljas­ságok ellen. (Vödrös) Vitaest az igazságtételről Le kell számolni félelmeinkkel Saj tótáj ékoztató a MUK-székházban A Magyar Újságírók Közös sége szombaton tartja köz gyűlését. Ezzel kapcsolat ban holnap 12 órakor sajtótá jékoztatót tartanak budapes­ti új székházukban a XI. ke­rület, Kanizsai utca 6. szám alatt. Adóbevételi többlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom