Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. JANUAR 19., SZERDA Mikor? Már harmadszor került a kezembe valamiféle újságcikk, amelyik sejteti, hogy a magyarországi választás időpontjának kijelölése május 6-ára kerül. Amikor talán Torgyán képviselő' úr sejtetését írták le legelőször, nem túlzottan figyeltem fel rá. Később, azt hiszem, valami „úgy hírlik”ként tűnt fel, örömöt jelentett, jó idő'lesz már, szívesen sétálnak egyet az emberek, hajó lesz a kampány, majd sokan és szívesen mennek. Talán egy hete, valahol újra elém kerül e dátum. Egyik hívó'mondja, hallottam... Persze, felelem... És a naptárt is megnézte? ...Nem, mondom, miért? ...Ha megnézi, láthatja, hogy péntek. ...Péntek? ...Gyorsan előveszem a naptáromat, biztosan tévednek. Nézem és látom, valóban. Elgondolkoztat. Vajon miért? Igen, egyszer volt szombaton, kutatok emlékeim között, tiltakoztak a szombatot ünneplő', hitüket őrző'zsidó polgártársak. Talán nem sokan vannak, de rájuk is kell gondolni. De máskor — emlékeimet kutatom — mindig vasárnap volt. A bogár a fülembe, mit szólnak hozzá papjaim? Párral találkozva kérdem, és ha pénteken lenne a választás? Néznek rám, ne vicceljek... Munkanap? Engedélyt kérni és elmenni? Vagy munka előtt, után rohanni? Vagy munkaszünetet kérni? Olyan sokat termelünk és annyi pénzünk van külön kiadásra? ...Elcsodálkozom, milyen felelősség él bennük! Hogy kapcsolnak és szólnak a híveik gondolataihoz alkalmazkodva. Kint misézem a hívek között. Mise után többen csatlakoznak hozzám, hazakísérnek. Na mit szólnak, ha májusban, pénteken lesz a választás? Ők is nevetnek rajtam, mi bajom van? Mondom, hogy az újságból ered e „hírem”. Nem akarják elhinni. Naptárt mutatok, megdöbbennek. Nem értik. Nem tudom pontosan, hogy mikor lesz a kihirdetése, de ideje lenne, mert e nyugtalanító feldobott hír, nem sokakat nyugtatott meg, akikkel találkoztam. Remélem, hogy valóban csak feldobott hír. Hiszen, ha azt akarjuk, hogy majdnem mindenki elmenjen, ne kívánjunk külön áldozatot. Azt hiszem a következő négy év irányának meghatározását nem mindegy, hogy hány ember szavazata dönti el, kérjük mindazokat, akiknek ehhez tanácsadói lehetőségük van, próbálják azt ajánlani, ami mindenkinek a lehető legkönnyebbé teszi a választáson való részvételt, s ez a megszokott vasárnapban látszik legalkalmasabbnak. Papjaim jó része, híveim nem kis része, úgy tapasztaltam, nem örülne a hétköznapi, munkanapi választásnak. Bár beleszólási jogunk és lehetőségünk nincs, mégis én remélem, hogy nem csalódunk. Gyulay Endre szeged—Csanádi megyés püspök Gazdaságosabb, gyorsabb lesz a vasút Nyíregyháza messzebb vanj mint Hamburg? A miniszterelnök tárgyalássorozata Véleménycsere a törvénytervezetekről A MÁV-nál szeretném megvalósítani mindazt, ami a Győr-Sopron—Ebenfurti Vasútnál már bevált, s a céget sikeressé tette — jelentette ki tegnapi székfoglaló beszédében Berényi János, az állami vasúttársaság frissen kinevezett miniszteri biztosa, A GYSEV elnök-vezérigazgatója az irányítási hierarchiában saját helyét a közlekedési tárca minisztere és Csárádi János MÁV-vezér- igazgató között jelölte meg. A stratégiai kérdésekkel továbbra is a MÁV Rt. igazgatótanácsa foglalkozik Siklós Csaba korábbi miniszter vezetésével. „Kinevezésem határozatlan időre szól, de rövid távon kell eredményeket produkálni, ami operatív munkát igényel. Azaz a döntések, az irányítás jogát rám ruházták, Csárádi úr pedig a végrehajtás irányításáért felel. Ő jó mérnök, én közgazdász vagyok. Leülünk, megbeszéljük a munkamegosztást kettőnk viszonylatában. Véleményem szerint szót fogunk érteni” — mondta Berényi János. Hozzátette: az üzemvitel például olyan terület, amibe nem kíván beleszólni, noha azt már feltétlenül megvizsgálja, hogy adott esetben a MÁV miért nem tudja kielégíteni a megrendelő fuvarigényét.' Az sem érdektelen, miért olyan lassú a vasúttársaság szállító tevékenysége: példaként említette a GYSEV Hamburgig két nap alatt eljutó konténeres irányjáratait, amiből háromnégyet indítanak hetente Sopronból. „Csakhogy ott a bökkenő, ha Nyíregyházáról hatnyolc napig tart az áru eljuttatása a nyugati határszélig!” Újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón jelenlévő Csárádi János eddigi törekvéseinek folyamatosságát hangsúlyozta. Berényi János erre megértőén reagált, ám úgy vélte: a belső döntési mechanizmuson is változtatni szükséges, mert tarthatatlan, ha egy kereskedelmi igazgató hat főosztályvezetővel kénytelen egyeztetni gyors döntést igénylő helyzetben. A miniszteri biztos leszögezte: hosszabb távon a mai forgalomhoz képest túlméretezett a társaság. A beiktatáson Schamschu- la György miniszter úgy fogalmazott, hogy szeretné, ha a MÁV képes lenne megmaradni a legnagyobb vállalatnak, de egyre inkább saját lábán állva, s nem a költségvetésből kapott 60 milliárd forintos segítség felemésztésével. (tóth) Boross Péter kormányfő a parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszélés-sorozat keretében tegnap elsőként az Egyesült Kisgazdapárt két képviselőjét — Szabó János elnököt és Böröcz István ügyvezető alelnö- köt — fogadta. Á találkozót követően Szabó János elmondta, hogy a miniszterelnök mindenekelőtt Bili Clinton amerikai elnökkel folytatott prágai tárgyalásairól tájékoztatta őket. Megvitatták a törvényalkotás legfontosabb teendőit, az új párttal, illetve a koalícióval kapcsolatos kérdésekről viszont nem esett szó. A pártelnök az újságírók előtt megerősítette: ők már evidenciának tartják azt, hogy a 36-os parlamenti frakció mögött az Egyesült Kisgazdapárt állt. — Megbeszélésünk legfontosabb eredményének azt tartjuk, hogy egyaránt a tisztességes, kulturált, mocskolódás- mentes választási kampány mellett tettük le voksunkat. Ä miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a maga eszközeivel Für Lajos a pártelnökségról Für Lajos, amennyiben az MDF februári országos gyűlésén a párt elnökévé választják, továbbra is ellátja a Honvédelmi Minisztérium irányításából adódó kormányzati feladatát. A politikus ezt tegnap nyilatkozta. Elmondta: a két funkciót — annak ellenére, hogy az új honvédelmi törvény értelmében a miniszter a honvédség parancsnokának szolgálati elöljárója lett — nem tartja összeegyeztethetetlennek. „Csupán a napokat kell majd megnyújtani, vagyis nyolc helyett tizenhat órát dolgozni” — tette hozzá. A jogállam igazságosság és igazságtétel nélkül csupán üres fikció — hangsúlyozták azon a vitaesten, amelyet a Szárszói Baráti Kör és a Püs- ki Alapítvány a Szárszói esték című rendezvénysorozat keretében tartottak meg Igazságtétel, jogállamiság, etika címen az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának zsúfolásig megtelt előadótermében. M. Kiss Sándor történész, az ’56-os sortüzeket kivizsgáló tényfeltáró bizottság tagja beszédében rámutatott, a történész feladata az igazság, a tények feltárása, melyet jogi és politikai megfontolások nélkül el kell végeznie. Elmondta, hogy míg kezdetben csak tizen-egynéhány sortűz- ről tudtak, mai ismereteik szerint több mint hatvan sortűz dördült el 1956—57-ben az ország különböző pontjain. Ezek korántsem egymástól elszigetelt események voltak, hanem egy központilag vezémindent megtesz ennek érdekében — közölték az MSZP vezetői azután, hogy hivatalában fogadta őket Boross Péter kormányfő. A másfél órás találkozón — mint Horn Gyula pártelnök és Gál Zoltán frakcióvezető az újságíróknak elmondta — a szocialisták kifejtették véleményüket a parlament elé kerülő törvényekről. Kinyilvánították, hogy támogatják a rendőrségi és a földtörvény elfogadását. A m/III-as törvény kapcsán ugyanakkor aggályuknak adtak hangot: meglátásuk szerint mérgezni fogja a kampány légkörét és ellenőrizhetetlen folyamatokat indít el, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában a kampány előtt fogadja el a jogszabályt. Boross Péter vitatkozott álláspontjukkal, s úgy vélte, hogy a törvény nem lesz közvetlen hatással a választási kampányra. Gál Zoltán mindazonáltal megjegyezte: számukra úgy tűnik, hogy a kormány egyes tagjai között hangsúlyeltérések vannak a III/IIl-as törA költségvetés hiánya a múlt esztendőben a tervezetthez és a prognózishoz képest egyaránt kisebb lett. Több előrejelzés szerint, a deficitnek el kellett volna érnie a 230-240 milliárd forintot, s a pótköltségvetés is 213,3 milliárd forintos deficitet relt erőszakszervezet tudatosan megszervezett akciói. Samu Mihály, az ELTE jogi karának tanszékvezető profesz- szora az igazságtétel jogelméleti kérdéseiről tartott előadásában bírálta az Alkotmánybíróságot, amely a jogállamiság elsődlegességére hivatkozva sorozatosan elutasította a szélesebb körű igazságtétel megvalósítását. Az igazságtétel szerinte azért is kerülhetett a napi politikai csatározások középpontjába, mert az Országgyűlés nem dolgozott ki egységes politikai koncepciót az igazságtétellel kapcsolatos problémák megoldására. A történelmi tényfeltáró bizottság vezetője. Kahler Frigyes igazságügy-minisztériumi főosztályvezető a kárpótlási törvények és a múlt év októberében hatályba lépett igaz- ságtételi törvény jelentőségét emelte ki. Ez utóbbi azért is jelentős, mondotta, mert üzenetértékű: arra figyelmeztet ugyanis, hogy egyetlen hatavény elfogadását és hatását illetően. Az MSZP vezetői a találkozón szóba hozták a médiaügyeket. Kifejtették, hogy a törvény megalkotása mellett a személyi konzekvenciák levonását is szükségesnek tartják, hisz a jogszabály véleményük szerint önmagában nem rendezi a médiában uralkodó áldatlan állapotokat. A miniszterelnök ugyanakkor — fűzte hozzá Gál — „tanúskodott” véleményük hallatán. A frakcióvezető mindezek alapján úgy látta: nem lesz változás a következő hónapokban a médiafronton. A választásokig teijedő időszak nyugalmának megőrzéséről, a kormány és az ellenzék kapcsolatáról, médiaügyeiről, a nagy végkielégítésekkel járó vezetői kinevezésekről is szó volt a miniszterelnök és az SZDSZ vezetőinek megbeszélésén. Pető Iván pártelnök és Kuncze Gábor frakcióvezető szerint kölcsönösen meghallgatták egymás véleményét, az álláspontok azonban nem változtak. irányzott elő. Ezzel szemben a tényleges hiány 199,7 milliárd forint lett. Minderről Szabó Iván pénzügyminiszter tájékoztatta az újságírókat tegnap. A kedvezőbb helyzet a vártnál magasabb adóbevételeknek köszönhető. lom sem követhet el súlyos bűnöket — büntetlenül — állampolgáraival szemben. Az ’56-os sortüzekkel kapcsolatos törvényről egyúttal megállapította: „azzal, hogy a nemzetközi jogi gyakorlatot alkalmazták a törvényben, először fordul elő a világban, hogy a bolsevik zászló alatt elkövetett bűnöket ugyanazzal a mércével mérik, mint a náci zászló alatt elkövetett bűntetteket”. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő nagy sikert aratott beszédében kifejtette: az igazságtétel azért szükséges, hogy a társadalom leszámoljon azokkal a félelmekkel, amelyek visz- szatartják a demokratikus hatalomban való részvételtől. — Ilyen szembenézés, a múlttal való leszámolás nélkül — tette hozzá — nem tudhatja az egyszerű magyar állampolgár, hogy elmúlt az az idő, amikor büntetlenül lehetett sérteni, életet is ki lehetett oltani, emberséget sárba lehetett tiporni. (d. vass) Van ok félelemre Hétfői számunkban ezen a hasábon tettem említést arról, amit Kálmán nevű barátom mesélt. A lényege az volt, hogy ezt a Kálmánt, aki egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozik, több társával együtt fölrendeite Budapestre, a Parlament előtti agrárdemonstrációra a téesz elnöke, s ezért hazafelé menet az elnök meghívta a tüntetőket egy ebédre, otthon pedig fejenként 600-600 forintot vehettek fel. Egy kedves telefonáló — aki az eseten mélységesen fölháborodott — elmondta: egyáltalán nem tud kételkedni a dologban, hiszen neki is vannak hasonló tapasztalatai, azaz a leírt történet ugyancsak beleillik abba a képbe, amilyennek ő az Agrárszövetséget s a jelenlegi téesze- ket látja. Hibámul rótta föl viszont, hogy a téeszt nem neveztem meg. Ebben tökéletesen egyetértünk. Mint aztán abban is egyetértettünk: korántsem érkezett el az az idő Magyarországon, hogy a demonstrációkat ily módon szervezőktől ne lehessen, ne kelljen félni. Az ilyenfajta becstelenségekre képes értelmiségiek, akiknek egyben a falu és a gazdaság vezetőinek kell lenniük, és azok is, sajnos korántsem a rendszerváltoztatás irányába próbálják mozdítani szőkébb környezetüket, hanem pont ellenkezőleg, régi módszereiknek megfelelően félelemben tartják a falu lakosságát. Erre a legjobb példa, hogy ezekből a körökből röppent fel annak idején az a rémhír, mely így szólt: aki kárpótlást kér, majd elveszíti a nyugdíját. Ne kergessünk illúziót, tudnunk kell, hogy azok a téeszvezetők, akik pozícióban vannak, többségükben abban érdekeltek, hogy az ő szempontjaiknak megfelelően maradjon mozdulatlan a falu, a határ. Nem járok messze az igazságtól, ha kijelentem: Kálmán barátom, ha kiderülne róla, hogy kinek milyen titkokat árult cl, megnézhetné magát, hiszen gondoskodna az elnök arról, hogy ne sokáig egye a „téesz kenyerét”. Csak reménykedhetünk benne, hogy ezt a helyzetet faluhelyen egyre többen ismerik fel, s egyre többen lesznek, akik szót is mernek emelni a Kálmán által elmesélt aljasságok ellen. (Vödrös) Vitaest az igazságtételről Le kell számolni félelmeinkkel Saj tótáj ékoztató a MUK-székházban A Magyar Újságírók Közös sége szombaton tartja köz gyűlését. Ezzel kapcsolat ban holnap 12 órakor sajtótá jékoztatót tartanak budapesti új székházukban a XI. kerület, Kanizsai utca 6. szám alatt. Adóbevételi többlet
