Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-18 / 14. szám

J PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 18., KEDD 3 Surján László előadása A Uj adórendszer kell Bevált az önkormányzati törvény Bővítendő a megyék jogköre A KDNP büszke lehet arra, hogy az elmúlt időszakban ré­szese volt a kormánykoalíció­nak — jelentette ki Surján László, a kereszténydemokra­ták elnöke a párt budapesti székházában tegnap este tar­tott előadásában. A keresz­ténydemokrata politikus úgy vélte, hogy a kormány eddigi tevékenysége során jelentős eredményeket ért el. Ezek so­rában említette a stabilitást, a tetemes valutatartalék felhal­mozását, valamint azt, hogy — mint rámutatott — sike­rült megteremteni a gazdasá­gi felemelkedés lehetőségét. Hangsúlyozta azt az állás­pontját, miszerint a költségve­tési kiadások érdemben nem csökkenthetők anélkül, hogy azt a humán szféra vagy a gazdaság és az ország műkö­dőképessége meg ne sínyle- né. Jelezte egyúttal, hogy megítélése szerint a bevételi oldalon sem lehet jelentős Kiemelkedő volt a tárca tör­ténetében az 1993-as eszten­dő — állapította meg Schamschula György közle­kedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter azon a teg­nap tartott sajtótájékozta­tón, amelyen a szakterüle­tek vezető munkatársaival együtt a tavalyi munkát érté­kelték, s vázolták az idei fel­adatokat. A miniszter kiemelte, hogy sikerült kialakítani a többszereplős hírközlési piac működésének feltétele­it, miután a tárca széles körű szakmai és érdekvédel­mi egyeztetés után a parla­ment elé terjesztette a postá­ról, a távközlésről, továbbá a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényeket és kidol­gozta a kormány távközlés- és műsorszórás politikáját. Az elmúlt év júlisában ha­tályba lépett új törvények alapján elkészült az a rende­letcsomag, amely garantálja az ország hírközlő hálózatá­nak egységességét, megálla­pítja a szolgáltatók közötti együttműködés szabályait, és biztosítja a fogyasztók védelmét. Megalkották a távközlési szolgáltások kon­cessziós pályázatának szabá­A Magyar Újságírók Közös­sége január 22-én, szomba­ton délelőtt tartja közgyűlé­sét Budapesten. Színhely a Magyar Honvédség Művelő­dési Házának színházterme (XIV. kér., Stefánia út 34.). A MŰK elnöksége felhív­ja a MUK-tagok figyelmét, hogy a meghívót minden új­többletet tervezni, hiszen mint rámutatott, Magyaror­szágon már így is egyfajta túl- adóztatási állapot van. Éppen ezért a gazdasági felemelke­dés szempontjából különösen lényegesnek tartotta a külső működő tőke bevonását. Mint mondotta, anélkül Ma­gyarország a gazdasági össze­omlás szélére kerül, és akkor szinte mindegy, hogy ki van kormányon. A kereszténydemokraták gazdasági koncepcióját rész­letezve Surján László leszö­gezte: mindenképpen gazda­ságpolitikai irányváltásra van szükség, mégpedig az adó- csökkentés, az exporttámoga­tás és a tőkebevonás jegyé­ben. A kereszténydemokra­ták elnöke fontosnak tartotta az adórendszer teljes átdolgo­zását, mégpedig oly módon, hogy az nagyobb és széle­sebb társadalmi közmegegye­zésen alapuljon. lyait és kidolgozták a nem­zeti frekvenciaelosztási táb­lázatot. Normatív alapokra helyezték, ezáltal láthatóvá tették a hírközlési hatóság működését. Schamschula György a Matáv privatizációját nagy sikernek minősítette: veze­tőjének leváltásával kapcso­latban egy újságírói kérdés­re válaszolva elmondta, hogy a tárcától hivatalosan nem kértek semmiféle javas­latot. Ezen túlmenően az ügyben nem a menedzser- szerződések megkötése a valódi probléma, sokkal in­kább egy olyan pénzügyi manőver, ami a kormány megkerülésével történt. A tárca tulajdonosi fel­adatköréből adódóan 1994-ben megkezdődik az autóbuszállomány és a vas- útikocsi-park rekonstrukció­ja, folytatódik az országos közút- és vasúthálózat fej­lesztése, a Ferihegyi repülő­tér korszerűsítése, országos személyhívó rendszer kiépí­tése, javítják a postai szol­gáltatásokat és nagyobb te­ret kap a lakókörnyezet vé­delmét szolgáló szenayvíz­csatornázás. (tóth) ságíró számára kipostázták. Többen jelezték, hogy a meg­hívót nem kapták meg. Ez csak a Posta hibájából történ­hetett meg. A hiányzó meghí­vó a helyszínen fél 10-kor át­vehető! Minden tagját szeretettel várja a Magyar Újságírók Kö­zössége. Alapjában véve bevált a tele­pülési önkormányzatokra épü­lő, négy évvel ezelőtt szinte a semmiből létrehozott önkor­mányzati törvény. A tapaszta­latok birtokában szükségesnek vélt módosítások műhelymun­kálatai már javában zajlanak a belügyi tárcánál, hogy az új parlamenti ciklusra előkészít­sék a változtatásokat — nyilat­kozta Kónya Imre belügymi­niszter. Bővítésre szorul példá­ul a megyék jogköre, csakúgy, mint a köztársasági megbízot­tak hatásköre is. A módosítás során kiemelt figyelmet kell fordítani annak a látszólagos ellentmondásnak a feloldásá­ra, amely szerint az önkor­mányzatok demokratizmusá­nak biztosítása mellett növelni kell a közigazgatás hatékony­ságát is. Kónya Imre szerint a közr tisztviselői és a közalkalmazot­ti törvény megalkotásával — az önkormányzati törvényhez hasonlóan — nagy veszélyt vállalt magára a parlament, mi­vel olyan jogokat előlegezett meg, amelyek feltételei (példá­ul a közalkalmazottak bére) csak nagyon nehezen tartha­Alkotmánybíróság Alkotmányellenes a törvényi rendelkezés, amely szerint az ügyész nem fordulhat jogor­voslatért a bírósághoz, ha munkaviszonyát felmondás­sal, vagy elbocsátással szünte­tik meg, mondta ki tegnap aláírt határozatában az Alkot­mánybíróság. Páncélajtó Tegnap nyílt meg a Bank- tech ’94 kiállítás a Buda­pest Sportcsarnokban. Az ötödik alkalommal megren­dezett bemutatón a látoga­tók a bankszolgáltatások­ból és bank-biztonságtechni- kából kapnak ízelítőt. Ké­pünkön a svájci Bauer cég biztonságtechnikai ajtaja a kiállításon (MTI-felvétel) tók be. A miniszter e parla­menti szakaszban egyébként már nem számít e két törvény jelentősebb változására, mivel több olyan törvény tervezete is elkészült (például a rendőr­ségi, a katasztrófavédelmi), amelyeket még ebben a ciklus­ban kellene megalkotni. Egy szakszervezeti vezető kijelentésére reagálva, mely szerint a kormány bérkérdés­ben szándékosan össze akatja ugrasztani egymással a köz- tisztviselőket és a közalkal­mazottakat, Kónya Imre úgy vélte, mindez nem több, mint tetszetős feltételezés. Az két­ségtelen, hogy a köztisztvise­lők nincsenek túlfizetve, s ezért a miniszter mindent el­követ azért, hogy javítson bé­rezésükön. A korábbi rend­szer időszakához képest azon­ban óriási eredménynek tart­ja, hogy a személyi szimpátia helyett ma már világos, bár sokak által merevnek mon­dott korlátok szabják meg a köztisztviselők bérét. Nemrég a választásokat érintő ellentmondásos hely­zet jött létre azáltal, hogy a köztársasági megbízotti hiva­Joó Rudolfot, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárát nevezte ki Für Lajos honvédelmi miniszter annak a bizottságnak az élé­re, amelynek feladata — a kormányhatározatnak megfe­lelően —- a Honvédelmi Mi­nisztérium és a Magyar Hon­(Folytatás az L oldalról) A továbbiakban szót ejtettünk a tavaszi választások időpontjá­ról, ami a köztársasági elnök úr döntési körébe tartozik, vala­mint a koalíciós együttműkö­désről a választásokig kiterjedő időszakban. A miniszterelnök részletesen tájékoztatott a Clintonnal folyta­tott megbeszéléseiről és a viseg­rádi országok vezetőivel való találkozásról. Ezeknek a legfon­tosabb elemei már a sajtóból is­mertek — fejezte be nyilatkoza­tát Suiján László. Boross Péter miniszterelnök, az MDF alelnöke majdnem két­órás megbeszélést folytatott Le- zsák Sándorral, az MDF ügyve­zető elnökével, valamint Kulin Ferenccel, az MDF frakcióve­zetőjével is. Lezsák Sándor a tárgyalás után a sajtó képviselőinek el­mondta: Boross Péter a múlt heti prágai csúcstalálkozó érté­kei közül kiemelte azt az ősszel az Amerikai Egyesült Államok­ban, Washingtonban tartandó kelet-európai gazdasági konfe­renciát, amelyről őt Bili Clin­ton amerikai elnök tájékoztatta Prágában. Mint Lezsák Sándor fogalmazott: a őszre hazánknak olyan gazdasági kondícióban kell lennie, hogy ennek a konfe­taloktól a főjegyzők, jegyzők hatáskörébe került a választá­si munkacsoportok vezetése. A belügyminiszter szerint mindez nem zavaija majd a választások lebonyolítását. Ettől függetlenül nem szeren­csés, hogy a hivatali, szakér­tői háttérrel rendelkező köz- társasági megbízottól a jegy­zőkhöz került a feladat, akik­nek az önkormányzati testü­lettől teljesen függetlenül kell ellátniuk ezt a speciális teendőt. Kónya Imre ezzel ösz- szefüggésben rámutatott: a végrehajtási rendeletekkel úgy kell majd szabályozni ezt a kérdést, hogy elkerüljék a valódi ellentmondást. En­nek során tekintettel kell len­ni arra is, hogy a köztársasá­gi megbízotti hivatalok szá­mára nagyon nehéz irányítási lehetőség nélkül felelősséget vállalni. A köztársasági meg­bízotti hivatalok munkatársai­nak esetleges „kikölcsönzé­se” ugyanis a főjegyzők irá­nyítása alá később nem kí­vánt politikai támadásokra is lehetőséget teremtene. A ki­alakult helyzetre jogi megol­dást keres a belügyminiszter. védség Parancsnokságának szervezeti összevonása. A testület március 1-jétől kezdi meg az átszervezést. Várhatóan létrejön egy köz­igazgatási-kormányzati appa­rátus és egy katonai vezetési szervezet. Mindkettő élén ál­lamtitkár áll majd. renciának valódi hozadéka le­gyen. Az ügyvezető elnök be­számolója szerint a miniszterel­nökkel azokról a törvényekről tárgyaltak, amelyeket a kor­mány mindenképpen szeretne a parlamentnek benyújtani. Ilye­nek a földtörvény, a szövetkeze­ti törvény, a Btk. gazdasági feje­zete, valamint az export-import- bank kérdései. Ezek a doku­mentumok a gazdaság mozgósí­tását célozzák, de — mint Le­zsák fogalmazott — vannak olyan törvények, amelyek a bel­politikai nyugalmat szolgálják. Ilyenek a médiatörvény és — mint mondta — minden bizony­nyal a III/III-as törvény. Le­zsák Sándor a miniszterelnök­kel folytatott tárgyalásról beszá­molva elmondta: Boross Péter hangsúlyozta Prágában, hogy mennyire veszélyes helyzetbe sodorhatják Kelet-Európát és Magyarország gazdaságát a Ju­goszlávia elleni embargók. Eb­ben bizonyos enyhítés várható — tette hozzá — akár az emlí­tett konferencián Washington­ban, akár már ennek az előké­szítése során. Ma a miniszterelnök a ter­vek szerint az Egyesült Kisgaz­dapárt, az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz vezető politikusait fo­gadja. Pöszék és pimaszok Szemtelenebb hangvételű üzenetet táti még nem kaptam annál, mint ame­lyet most bizonyos Far- kasházy Tivadar nevű úr küldött szerkesztőségünk­be. Nem átall bennünket kollégának szólítani, hol­ott ezzel a személlyel ha­zugságai miatt semmine­mű kollegialitást a Pest Megyei Hírlap szerkesztő^ sége nem vállal. Nos, ne­vezett űr a Magyar Rá­dióból való kitiltását bol­sevista múltja lelepleződé­seként említi. Azaz, a Rá­diókabaré szűrét onnan kitették. Elhatározták, hogy márciusban és ápri­lisban bejárják az orszá­got, minden megyében rendeznek egy kabarét, és azokat az illető' megye területén működő összes kábeltévének és rádiónak átengedik. Arról nem szól a fáma, hogy mennyi­ért, ám biztos vagyok benne, hogy egy lyukas garast sem kérnek érte, hiszen ahonnan Farkas- házy úrékat fizetik, ott te­lik arra is, hogy megfi­nanszírozzák azt a külön­ben gusztustalanságot, amelyet ők kabarénak szoktak emlegetni. Erre lesz pénz, hiszen ezekben a körökben nem -létezik fontosabb annál, mint hogy lejárassák azt, ami nemzeti, azt, ami keresz­tény, azt, amit ők a de­mokratikus választások után nem tudtak megka­parintani, ám korábban az övéké volt, mert Aczél György elvtárs annak ide­jén ezt mint privilégiu­mot nekik adta. Nos, a díszes társaság az egyko­ri úttörővasúton tartja megyei akcióikkal kap­csolatos sajtótájékoztató­ját. S milyen aljas, az út- törővasutat cserkészvas- útként emlegeti, aminek csak üzenet- és jelzésérté­ke van. Cserkészvasút ugyanis nem létezik, az új neve egyszerűen gyer­mekvasút, azaz semmifé­le „kisajátítás” a szabad­ság-hegyi síneken nem történt. Szeretném megje­gyezni, hogy Parkasházy Tivadar rádióból való ki­űzetése nem csak lelké­nek sötétsége miatt öröm számomra, hanem azért is, mert egyszer és min­denkorra kikérem ma­gamnak. hogy raccsolós, pösze, nyátadzók uralják a Magyar Rádiót A Ma­gyar Rádiótól, ha kaba­rét közvetít, ugyanúgy tiszta beszédet követelek, mint akkor, ha irodal­mat A kettő ugyanis — de erről mit sem tud Far- kasházv úr — olyan szo­rosan összetartozik, mint ahogyan a Farkasházy- féle Rádiókabaré kötődik a szennyhez, a piszokhoz, a bűzhöz, azaz ahhoz a korszakhoz, amely ezen a téren az előbb említett Aczél György nevéhez kö­tődött (Vödrös) KHVM-tervek Megifjul az autóbuszpark Szombaton MÚK-közgyűlés Honvédelmi átszervezés Boross Péter tárgyalássorozata Kétszer két óra a koalíciós partnerekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom