Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-18 / 14. szám

xxxvni. évfolyam, 14. szám Ára: 13,50 fl grillt ¥ \ 1994. JANUAR 18., KEDD---------------------------------------------------------------------------------------­------------^ Nagykőrösön csökken a munkanélküliség (írásunk a 7. oldalon) Csépi Lajos az ÁV Rt.-nél Baross Péter miniszterelnök ja­nuár 16-ai hatállyal felmentet­te Szekeres Szabolcsot, az Álla­mi Vagyonkezelő Részvénytár­saság (ÁV Rt.) elnök-vezér­igazgatóját igazgatósági tagsá­ga és elnöki funkciója alól. Szabó Tamás, a privatizációért felelős miniszter még az el­múlt év decemberében tett ja­vaslatot az ÁV Rt. elnöki és ve­zérigazgatói funkcióinak szét­választására, a vezetés további erősítésére. Szabó Tamás ja­vaslatára Boross Péter minisz­terelnök érdemei elismerése mellett más fontos beosztásba való kinevezése miatt felmen­tette Csépi Lajost az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) ügyvezető igazgatói tiszte alól, és kinevezte az ÁV Rt. igazga­tóságának tagjává. Szabó Ta­más javaslatot tett a miniszter- elnöknek arra, hogy7 Hatvani Szabó Jánost, az ÁVÜ eddigi ellenőrzési igazgatóját bízza meg az ÁVÜ ügyvezető igaz­gatói feladatainak ellátásával. Pongrácz Tibor, az ÁVÜ igazgatótanácsának elnöke kö­zölte: a privatizációt végző szervezetek jövőjéről még fo­lyik a gondolkodás, így szóba jöhet a két szervezet összevo­nása is. Az ÁV Rt. igazgatósága tegnapi ülésén arról döntött, hogy Csépi Lajos tölti be a vezérigazgatói posztot négy éven át. Ritkított HÉV-járatok? — Budapest nem vett részt Zöld út a falugazdáknak Bár a fővárosi önkormány­zat képviselői nem vettek részt a tegnapi, Ráckevén megtartott megbeszélésen, a térség polgármesterei hosz- szas vita után mégis megálla­podtak abban: folytatják a megkezdett tárgyalásokat a HÉV járatainak támogatásá­val kapcsolatban, viszont a BKV-tól olyan részletes ki­mutatást kémek, ami egyér­telművé teszi, hogy szüksé­ges a települések anyagi hoz­zájárulása. A tanácskozáson részt vettek a szentendrei és a gödöllői térség képviselői is, mivel egységes álláspon­tot szeretnének kialakítani a támogatás kérdésében. A rác­kevei találkozón szó esett még a Csepel-szigeti Önkor­mányzatok Szövetsége fel­adatairól, s az agrárkormány­zat által tervezett falugaz­dász-hálózat kiépítéséről. Miként arról korábban már hírt adtunk, a fővárosi önkormányzat megkereste a HÉV-vonalak mentén lévő önkormányzatokat azzal, hogy a Budapesti Közlekedé­si Vállalat gazdasági gondjai miatt támogatást kéijenek a jártok működtetéséhez. Ha nem sikerülne megállapodni­uk. úgy kénytelenek lenné­nek ritkítani azokat. Nem ke­vés pénzről van szó — mint­egy 400 millió forintos támo­gatást várnak — ezért is hú­zódnak el a tárgyalások. A tegnapi lett volna az első egyeztető megbeszélés, eb­ben a korábbi, tököli találko­zón állapodtak meg az érin­tettek. Székely Gábor főpol­gármester-helyettes viszont ennek ellenére holnapra hív­ta egybe az ülést. A tegnapi tanácskozás részvevői — Du- naharaszti, Makád, Szigetha­lom, Szigetcsép, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Sziget- szentmiklós. Szigetújfalu, Tö­köl, Taksony, és a vendéglá­tó Ráckeve — polgármeste­rei úgy döntöttek, mégis cél­szerű eleget tenni a meghí­vásnak, ezzel is bizonyítani kívánják tárgyalási készségü­ket. (Folytatás a 4. oldalon) Kétszer két óra a koalíciós partnerekkel Boross Péter miniszterelnök tegnap délután hivatalában fogadta Surján Lászlót, a Ke­reszténydemokrata Néppárt elnökét és Gáspár Miklóst, a párt parlamenti frakciójának helyettes vezetőjét, és ezzel megkezdődött a miniszterel­nök tárgyalássorozata a par­lamentben képviselettel ren­delkező pártok és frakciók vezetőivel. Lapunknak Sur­ján László elmondta, hogy a csaknem kétórás megbeszé­lésen áttekintették a törvény- alkotás soron következő leg­fontosabb elemeit. Egyetértünk abban — mondta a miniszter —, hogy az'országnak méc^atörvény- re van szüksége, már a vá­lasztások érdekében is hasz­nos lenne, ha sikerülne meg­alkotni. Szükségesnek tart­juk a gazdasági törvényhozá­si folyamat folytatását és szó esett a népjóléti tárca ál­tal képviselt, már benyújtott törvényekről és azok fontos­ságáról. Ez volt a megbe­szélt témák egyik nagy cso­portja. (Folytatás a 3. oldalon) Vegyes járőrök Kéri kíséri Petőt Bodrácska János vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitá­nya (képünkön tájékoztatóját tartja) és Kelemen István ve­zérőrnagy (mellette balra), a Honvédség budapesti helyőr­ségének parancsnoka tegnap megállapodást írt alá Gödön, amely szerint a jövőben az önálló katonai, illetve rendőrjá­rőrökön kívül vegyes összetételűek is adnak majd szolgála­tot Budapesten. (Tudósításunk a 4. oldalon) Vimola Károly felvétele Kéri Editet ugyanabban a vá­lasztási körzetben indítja a Magyar Piacpárt országgyű­lési képviselő-jelöltként, ahol az SZDSZ Pető' Ivánt — hangzott el tegnap a kép­viselői irodaházban tartott sajtótájékoztatón. Kéri Edit közölte: a Pető családról a rendelkezésre álló dokumen­tumokat valamilyen formá­ban nyilvánosságra fogja hozni a választási kampány során. A sajtótájékoztatón téma­ként szerepelt a párt által „Soros-Soros ügynek” tartott TV3 privatizációjának kérdé­se is. Vizsgálódásaik szerint a TV3-at — a fővárosi önkor­mányzat televízióját — elég­telen tőkével azért hozták lét­re, hogy azután külföldi kéz­be adják, azaz átjátsszék So­ros Györgynek. Ezért önálló képviselői indítványt nyújta­nak be, amely azt mondja ki, hogy a közszolgálati médiu­moknak állami monopólium­nak kell maradniuk. Nagymaros javaslata A Népjóléti Minisztériumba indult ma reggel hat pontból álló emlékeztetővel Nagyma­ros két alpolgármestere, Gyá­rak/ F. Frigyes és Zoltai Mi­hály. A Bagdy Gábor, helyettes­államtitkár által kezdeménye­zett beszélgetésben részt vesz­nek a szobi nevelőotthon át­helyezésével foglalkozó szak­értők. így a nagymarosiakkal tart Kardos Ferenc, klinikai, gyermekpszichológia-intézeti igazgató és Herzog Mária, az Országos Ifjúsági Központ igazgatója, a gyermek- és if­júság-módszertani osztály ve­zetője. (Folytatás a 4. oldalon) Tavaszra várva Bár itt-ott újra fehérbe öltözött a határ, de immár kifelé haladunk a télből, titokban a tavaszra készülődünk. Hi­telesen bizonyította ezt a káposztáskertekre nyíló abla­komból a minap elém tárult kép: határszemlét tartott az egyik gazda és a felesége. Kiballagtak a dülóuton a falu széléig, megnézni, kinek a földjén milyen állapotban vár­ja a magvakat a talaj, amely magába szívta az elmúlt hó­napok bőséges csapadékát. A hóvirágok a védettebb kertekben már kibújtak a földből. S ahogy ezek a növénykék mutatkoznak, úgy je­lentkeznek a képviselőjelöltek is, napról napra egyre töb­ben. Régiek és újak, győztesek és vesztesek készülnek bi­zalmunk megszerzésére, szavazatunk elnyerésére. A sorsuk függ tőlünk, választóktól. Ha döntöttünk, ak­kor a miénk a győztestől. Addig, amíg újra választunk. Négy esztendő' alatt tapasztalhattuk, hogy a szabad­ság küzdelmesebb létforma, mint az, amelyben mások döntöttek helyettünk. De hol van már az a bizonyos tava­lyi hó! Amikor — példának okáért — 1985-ben az egyik választókerületben tartott jelötó'gyűlésen nyíltan a kö­zönség tudtára adták az elnökségi asztalról, hogy ha nem Julikát jelölik, akkor csak Mancikát, vagy Marikát javasolja a szocialista demokráciában éló' nép, férfit ne, mert ennek a tíz falunak — az „arányok”miatt — asz- szonyt kell küldenie az Országházba. Kettős jelölés ide) kettős jelölés oda, így is történt! A közakarat ma a legszigorúbb kritikus. A többség döntését, annak esetleges rossz következménye sem kér­dőjelezheti meg. Ezért sem kényelmes állapot a képvise­lőnek a demokrácia szabadsága. Mondhatni, számára ez az elv azt jelenti, hogy szabadon veszthet, 40 helyett 4 év alatt kihullhat a rostán. Ha nem teljesíti ígéreteit, ha erkölcsileg megbukik. De akkor sem lehet biztos a siker­ben, ha mindent megtesz, amit megtehet. Csak a hóvi­rághagymának érkezik el a kikelet minden alkalommal újra és újra. Azt mondják, s nyilván nem minden alap nélkül, hogy azok a kormányok, amelyek működése alatt a mun­kanélküliség megnövekszik, s infláció támad, általában távozni kényszerülnek. Mérlegeli-e majd a közakarat, hogy a munkanélküliség — melynek jelentős hányada korábban láthatalan, gyárkapun belüli volt — és az inf­láció sem minden alap nélküli, hanem egy politikai és gazdasági (világ)rendszer csődjének a következménye? Balázs Gusztáv Mikor jön Csernomirgyin? Szerkesztőségünk folytatja A nemzeti médiáért Tavaly december 7-én a ma­gyar szellemi élet ötven jeles képviselője Szervátiusz Tibor kezdeményezésére felemelte szavát a médiaügyben. Han­got adtak óhajuknak, hogy a média körül keltett hisztéria helyett jobb lenne a hiteles és sokoldalú tájékoztatás, a rádió és a televízió nemzeti jellegé­nek megteremtése kérdéseire keresni a választ. Felhívásuk­hoz eddig több mint nyolcezer ember csatlakozott. Az alá­írók névsorát korábban a Pesti Hírlap adta közre. Mától ezt a feladatot a Pest Megyei Hír­lap vállalja fel, ezért kérjük azokat az olvasóinkat, akik csatlakozni kívánnak, hogy le­vélben, vagy személyesen, le­hetőleg foglalkozásuk és cí­mük megjelölésével fordulja­nak szerkesztőségünkhöz (1446 Budapest Pf. 311, illet­ve 1085 Budapest VIII. kerü­let, Somogyi Béla u. 6.). (Folytatás a 9. oldalon) Diplomáciai csatornákon je­lenleg is folyamatban van Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő budapesti látoga­tásának előkészítése, de egye­lőre nem jelölték ki az idő­pontját. A közelgő látogatás­ról Boross Péter miniszterel­nök vasárnap beszélt a televí­zióban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom