Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

JS PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 4., KEDD 3 Bodrácska Pongrátz leveléről Csak címercsere lehet? A Szabadság téri szovjet em­lékmű eltávolítása nem tarto­zik a Budapesti Rendőr-főka­pitányság hatáskörébe — mondta tegnap Bodrácska Já­nos, budapesti rendőrfőkapi­tány. Mint hírül adtuk, Pong­rátz Gergely, az ’56-os Ma­gyarok Világszövetségének el­nöke levelet intézett a főkapi­tányhoz, amelyben az emlék­mű eltávolítását követeli. Hi­vatkozásának alapja az a tör­vény, amely Magyarországon tiltja a totalitárius rendszerek jelképeinek használatát. Bodrácska elmondta: a moszkvai és a budapesti ön- kormányzat már korábban megállapodott arról, hogy a Szabadság téri emlékmű — egyedül az II. világháborús szovjet emlékművek közül — a helyén marad. A főkapi­tány mindazonáltal felveszi a kapcsolatot az önkormányzat­tal és a műemlék-felügyelő­séggel az emlékmű további sorsát illetően. Bodrácska Já­nos véleménye szerint az ’56-osokat bizonyára a szov­jet címer zavarja. Ezért meg­oldást jelenthetne például, ha a felbomlott Szovjetunió szimbóluma helyett az utódál­lamok címereit helyeznék el rajta. Bodrácska hozzátette: a törvény szerint neki egyéb­ként kötelessége gondoskod­ni az emlékmű védelméről. A Magyar Út Körök összefogást sürgetnek Esélyesek a népi-nemzeti erők A nemzeti összefogás szükségességére hívja fel a figyelmet a Magyar Út Körök országos elnöksége abban a nyilatkozatban, amelyet tegnapi sajtótájékoztatóján Csurka István el­nök ismertetett. A mozgalom soraiba várja pártkötelezettségre való tekintet nélkül mind­azokat a hazafiakat, akik népi-nemzeti és ke­resztény elkötelezettségűek. A dokumentum arra is rámutat: a magyarság sorsfordító esz­tendő elé néz, s tudomásul kell vennie, hogy most hazánkat nem fogadják be a NATO-ba. De ebből az nem következik — fogalmaz a nyilatkozat —, hogy „akármilyen szovjet típu­sú, álnok, baloldali kormányzatot ránk lehet­ne erőszakolni”. A Magyar Út Körök elnöksé­ge szerint továbbra is a magyarságon múlik, hogy milyen kormányzatot teremt magának. Csurka István magyarázatul hozzáfűzte: a Magyar Út Körök mozgalom csak a tagjai által nemzetinek tartott pártok összefogására gon­dolt, azaz a felhívás a koalíciós pártoknak, vala­mint azoknak a kisebb-nagyobb pártkezdemé­nyeknek, mozgalmaknak szól, amelyek eddig is részt vettek a Magyar Út Körökben. A MÚT Körök elnöksége nagy esélyt lát a keresztény népi-nemzeti erők választási győ­zelmére. Bogdán Emil, a körök kuratóriumá­nak elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a társadalomban nagy az igény egy nem­zeti keresztény választási blokk létrehozására, de a választási törvény előírásai ezt ilyen for­mában nem teszik lehetővé. Csurka István elmondta, hogy több mint 10 ezerre teszi az aktív Magyar Út Körök moz­galmi tagjait, akik a körülbelül 300 körben dolgoznak. Természetesnek nevezte, hogy vannak átfedések a körök tagjai és a körülbe­lül 4000 MIÉP-tag között. Drágább a tej es a szesz A kereskedők drágábban kap­ják szállítójuktól a tejet, a kü­lönböző szeszes italokat és még néhány más árufajtát, így január elejétől a boltokban is emelkedik egyes termékek ára. A kenyér- és húsfélék, va­lamint a többi élelmiszer vi­szont változatlan áron kapha­tó. A Budapesti Közért Válla­latnál tegnaptól átlag 15-20 százalékkal lett magasabb a tej ára. A legkisebb mérték­ben a 2,8 százalékos zsírtartal­mú tasakos tej ára változott: li­terenként 36-ról 37 forintra. A sajtfélék ára ugyanakkor 8-10 százalékkal emelkedett. Átlag 20 százalékkal drágultak a bé­biételek és -italok, 15 száza­lékkal a szeszfajták, és drágáb­bak lettek egyes mirelitkészít­mények és édességek is. Az árak növelését a szállítók és a gyártók a költségek, illetve az adótartalom emelkedésével magyarázták. A tej- és tejter­mékek esetében a felvásárlási árak növekedése szerepelt in­dokként, a szeszféléknél pe­A társadalom magja Ifjú kereszténydemokraták a fiatalságért, a családért Az Ifjúsági Keresztényde- morkata Unió tegnap köz­zétette az ifjúságpoltitikai koncepcióját, amit az aláb­biakban ismertetünk. Alapvetés és cél A családot alapérték­nek, a társadalom magjá­nak tekintő IKU fontos­nak tartja, hogy az ifjúság- politika ezt az értékrendet közvetítse és a maga esz­közeivel támogassa a csa­ládalapítást, segítse a mű­ködő családokat, működ­jön közre a családok szét­hullásának megelőzésé­ben. Az ifjúságpolitika célja, hogy felkészítse és képessé tegye a felnőtté váló fiatalt a társadalmi szerepvállalásra. Helyzetértékelés Az ifjúság jelenlegi leg­fontosabb problémái: — a fiatalság körében tapasztalható nihilizmus, az erkölcsi értékek elutasí­tása, a hazaszeretet hiá­nya, — az első lakás meg­szerzésének kilátástalansá­ga. — a munka nélküli fia­talok növekvő száma, — korszerű ifjúsági tör­vény hiánya, — az ifjúsági érdek- képviseleti szervezetek koordinálatlansága, — hiányoznak az ifjú­ság helyzetét feltáró kuta­tások, átfogó szociológiai felmérések A megoldás javaslata 1. Az IKU azokat az in­tézményeket és civil szer­vezeteket kívánja támogat­ni — család, oktatási in­tézmények, egyházak, if­júsági szervezetek, média —, amelyek ezek közül, az önmagáért és a közös­ségért egyaránt felelőssé­get érző, feladatokat válla­ló, pozitív erkölcsi érték­rendet valló ifjúság felnö­vekedését segítik elő. 2. Az IKU külön alap létrehozását kezdeménye­zi és támogatja a kedvez­ményes bérű bérlakás­konstrukció, a „fiatalok háza” mozgalom elindítá­sát. 3. Az IKU támogatja a vállalkozói adóról szóló törvény módosítását a fia­talok könnyebb munkába állítására, továbbá állami garanciaalap létrehozását a vállalkozó fiatalok támo­gatására. 4. Az IKU támogatja, hogy a költségvetésben az ifjúságpolitikai célkitű­zések érvényesüljenek és az ifjúsági célú alapítvá­nyok között hatékony ko­ordináció történjék. 5. Elengedhetetlen az if­júsági célokra fordítandó központi alapok hatéko­nyabb, arányosabb és nyil­vános elosztása, valamint ellenőrzött felhasználása. 6. A családvédelmi köz­pontok keretén bélül épít­sék ki az ifjúsági felelő­sök hálózatát. (OS) Egyesítő gyűlésre hív a Kiegyezés Kisgazdapárt dig — kereskedőktől szárma­zó információ szerint — fő­ként a hektoliterszeszfok-adó emelkedése, illetve a forintle­értékelések okozták az áremel­kedést. A Csemege-Julius Meinlnél szintén a tej, a tejtermékek és a szeszfélék áránál volt, illet­ve várható jelntősebb válto­zás. A hálózat 60 vidéki boltjá­ban már tegnap 9-22 százalék­kal drágult a tej, attól függő­en, hogy a helyi szállítók meny­nyire emelték áraikat. A debreceni központú Kiegye­zés Független Kisgazdapárt (KFK) országos vezetősége — Cseh Sándor országos alel- nök és Szabó Sándor országos főtitkára aláírásával — tegnap felhívással fordult: „Az összes kisgazdapárt minden tagjához és minden vezetőjéhez, hogy együttes jóakarattal mentsük meg szeretett mozgalmunkat a végpusztulástól”. A Kiegyezés Független Kisgazdapárt szerint ugyanis: „a még egységes kisgazda- párt, annak 44-es képviselő- csoportja erőn felül teljesített akkor, amikor a parlamenti túlerővel szemben nem tudta ugyan eredeti céljait megvaló­sítani, de mégis arra kénysze­rítette a parlamentet, hogy legalább az egyes kárpótlási törvényt elfogadva földhöz A jelenleg elképzelhető válasz­tási eredmények alapján az MDF—SZDSZ—Fidesz— KDNP-koalíció a lehetőségek egy viszonylag reális változatá­nak tűnik. Ez az elképzelés egyáltalán nem mond ellent a Fidesz politikájának, amely sze­juttassa a kifosztott magyar családok százezreit... „A KFK szerint ez az erőfeszítés szakította két részre az FGKP-t, és ez azzal a veszély- lyel jár szerintük, hogy ha a keresztény nemzeti pártok alulmaradnak a választáso­kon, a „kolhozt sirató” ellen­zéki pártokkal szemben, ak­kor azok visszaállítják a ko­rábbi állapotokat. Ezért a KFK február végéig egy or­szágos egyesítő nagygyűlés és nagyválasztmány összehí­vását kezdeményezi, amely szerintük megteremthetné a kisgazdaegységet és „helyre­állítva a pártdemokráciát, olyan lökést adna mozgal­munknak, amely a választáso­kon képviselői helyek sokasá­gával és politikai súlyunk megsokszorozódásával fizet”. rint az SZDSZ-szel közösen li­berális dominanciájú kormány- koalíciót szeretne létrehozni úgy, hogy a náluk némileg bal­ra vagy jobbra álló pártokat is bevonják — jelentette ki tegnap Hegedűs István, a Fidesz or­szággyűlési képviselője. Egy nem kizárható koalíció Bérlakások ertekesitese Piacbarát törvénykezést! Nem támogatja a lakásbérlők vételi jogát bérleményükre a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖ- OSZ), Köllner Ferenc főtit­kár tegnap elmondta, hogy a vételi jog a piacgazdaságtól idegen, és ilyen joga eddig sem volt a lakásbérlőknek. Köllner Ferenc rámutatott: a bérlakások elidegenítése ed­dig is lényegében zökkenő- mentes volt, és az önkor­mányzatoknak a jövőben sem lesz érdekük ráfizetéses vagyont megtartaniuk. Ugyanakkor törvénnyel kény­szeríteni sem lehet őket, hogy eladják bérlakástulajdo­nukat, hiszen kiürülhet a la­kás vagyonuk, miközben az önkormányzatoknak lakásel­látási feladatuk is van. A TOOSZ ugyanakkor tá­mogatja, hogy fennmaradjon a bérlők elővásárlási joga, mert így nem lehet eladni fe­jük felől a tetőt. Más kérdés, hogy a bérlő meg tudja-e fi­zetni a tőle kért árat. A szö­vetség ugyanis nem támogat­ja, hogy törvényben maximál­ják a bérlakások eladási árát, illetve a bérlők részletfizetési jogát. Ilyen szabályozás ugyanis a magánforgalomban eladott lakások esetében sincs — mutatott rá Köllner Ferenc, aki szerint ezeknek a kérdéseknek az eldöntését is rá kell bízni az önkormányza­tokra. Arra a kérdésre, hogy a szabad ármegállapítás nem sérti-e a társadalmi igazsá­gosságot, Köllner Ferenc azt mondta: tudomásul kell ven­ni, hogy a rendszerváltásnak vannak nyertesei és veszte­sei. A TÓOSZ a Lakásbér­lők Egyesületének azzal a ja­vaslatával sem ért egyet, hogy törvényben maximál­ják a lakbéreket. Az önkor­mányzatok érdekképviselete szerint a parlament megvizs­gálhatná, hogy a jelenlegi létbizonytalanságban nem lenne-e indokolt a lakbérek emelését központilag szabá­lyozni. Egy ilyen intézkedés azonban csak akkor lenne pi­acbarát, ha az nemcsak az önkormányzatok, hanem a magánszemélyek, vállalkozá­sok által bérbe adott lakások bérét is maximálná. Erre pe­dig gyakorlatilag nem sok az esély. Operálgatók Ha egy sebészorvos el­megy egy másik sebész­orvoshoz azt kérve, hogy az operálja meg, akkor ugye mindnyájan megdöbbenve állnánk afölött, hogy az operáló sebész az operált sebész­ben véletlenül benne fe­lejtette a szikét. Az ilyen benne felejtés egyébként sem kifejezet­ten illő dolog, de egy kollégával szemben az­tán pláne nem az. Körül­belül így járt velünk az Új Magyarország című napilap is, bár sietve hozzáteszem, egyáltalán nem kértük, hogy foglal­kozzon a Pest Megyei Hírlap jövőbeni sorsá­val. Ennek ellenére meg­próbált rajtunk egy művi beavatkozást vég­rehajtani, aminek a kö­vetkezménye egy helyre- igazítás lett. A rólunk közölt hír és a helyreiga­zítás is elég bárgyúra si­keredett, ám lássuk be, ettől az újságtól nehéz lenne mást elvárni, meg­kívánni. A legotrom­bább az volt, hogy meg­jegyezte, az a személy, aki állítólag meg akarja vásárolni a Pest Megyei Hírlapot, tagja a Keresz­ténydemokrata Néppárt­nak. Ha a párt asztal vol­na, a vásárló meg csiz­ma, akkor ugye azonnal fölvetődne a kérdés, hogy kerül a csizma az asztalra. Kérdem én, va­jon mi köze X-nek, Y-nak, Z-nek vagy ép­pen az Új Magyaror­szágnak ahhoz, hogy ez a vásárló vagy az a vá­sárló mely politikai tö­mörüléshez tartozik? Avagy az Új Magyaror­szágnál netán nevével ellentétben, hűen a régi Magyarországhoz, hol­mi bélyegek osztogatá­sában remélik elérni a közönségsikert? Gondo­lom, nem állok messze az igazságtól, ennél az Új Magyarországnál ez a fajta reflex ugorhatott be (természetesen nem véletlenül), amikor ily módon tett kísérletet egyébként eléggé hiá­nyos informáltsága rneg- csiliantására. Ez, mint már annyiszor, most sem sikerült, hiszen ép­pen azért kényszerültek helyreigazítást is közzé­tenni a rólunk szóló hír közzétételét követő na­pon. A zagyvaságot ez­zel természetesen csak fokozzák, ám esetükben ez már alig-alig feltűnő. Operálgatnak. Úgy, bele a vak világba, új Magyarországba. (Vödrös) Székház és táppénz Tegnaptól új székházban fo­gadja ügyfeleit Kaposváron a Somogy Megyei Egészségbiz­tosítási Igazgatóság. Az 1992-ben megkezdett építke­zés 450 millió forintba ke­rült. A kaposváriak közül töb­ben úgy vélekedtek, hogy in­dokolatlanul sok pénzt köl­tött az igazgatóság, s emiatt nem tudják majd fizetni a já­randóságokat. Sárái Gyula igazgató ezzel kapcsolatosan kifejtette, senkinek sem kell tartania attól, hogy esetleg nem kap táppénzt vagy csalá­di pótlékot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom