Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUAR 13.. CSÜTÖRTÖK A középosztály nem olvas Gondolatok a tárnoki könyvtárban Szakadó esőben nyitottam be tegnap a tárnoki művelő­dési ház ajtaján. A könyvtá­ros az év végi kimutatás fö­lött görnyedt; kérésemre pór perc múlva sorolta is az ada­tokat... Az ötezres lélekszá­mú községben 17 ezernyi kö­tetet számlálnak; tavaly 390 diák és 522 felnőtt látogatta a könyvtárat; ami nem azo­nos a kölcsönzők számával, hiszen az iskolai és óvodás csoportok csak megnézik a könyvtárat, vagy. a nyugdíja­sok újságot olvasni jönnek el. A tizennégy évesnél fiata­labbak összesen 1125 köte­tet kölcsönöztek, az ennél idősebbek 1350-et. Az Újte­lepről főleg a gimnazisták jönnek a kötelező olvasmá­nyokért, a felnőtt többség pedig sajnos krimit, szóra­koztató olcsó irodalmat ol­vas. Klárika, Kapunics Béláné már nem teljes munka­időben végzi itt a dolgát, egy éve hogy „négyórás” lett. Ez jelez valamit, bár a forgalom jelentősen nem csökkent egy év alatt. In­kább ésszerűbben tartanak nyitva, s a kölcsönzési időt is lerövidítették. Érdekes, hogy mindaz, ami világjelen­ség, itt is visszaköszön, az ilyen kis magyar faluban. Tárnokon főleg a nyugdíja­sok és a diákok olvasnak; a munkaképes derékhadnak erre nem marad ideje. Pedig innen sokan ingáznak a fővá­rosba — a buszon és a vona­ton azonban alszanak. A kö­zéposztályból ide csak azok tévednek be, akik épp mun­kanélküli segélyen élnek. Klárika kint-ről és bem­ről beszél, az Újtelep-vSl és az őstámokiak-ról. Azzal, hogy az állomásnál kezdtek parcellázni — ami a régi te­lepüléstől messze esik — tu­lajdonképpen kettészakítot­ták a falut; ráadásul az Újte­lepre költöztették a postát, az orvosi rendelőt, a patikát, amit nagyon sérelmeznek az őstámokiak, s ami végül is azt eredményezi, hogy itt (ahol a művelődési ház is áll) elszegényedik az élet. Az új építkezőknek messzi­re van a könyvtár s az autó- buszjegy is 26 Ft-ba kerül. A tervek szerint valamikor majd összeér az új település a régivel, de hát addig... Még szerencse — mondja a halk szavú könyvtárosnő, aki kis arany keresztet visel a nyakában —, hogy Rozbo- ra Andor polgármester úr mindezt jól látja, s ellensú­lyozni próbálja, amit lehet. Ostárnoki parasztgyerek volt, együttérez a lakosok­kal. — Még szerencse, hogy tudta a falu, kit kell meg­választani — teszem én hozzá. A Tárnokhír című helyi lap is — amit ő szerkeszt — jól tükrözi a helyi életet, a gondokat, a fejlődést. A könyvtár évi 40 ezer fo­rintot kap fejlesztésre, ami a jelenlegi árak mellett bi­zony nem sok, és 11 folyói­ratot és újságot is járatnak ebből a pénzből. így is nehe­zen férnek el a kis helyiség­ben, egyre nagyobb gond a raktározás. Most, hogy a gázfűtést is bevezették, tata­rozni, festeni kell. A selejte­zést megcsinálták időben, Lenint és Sztálint már nem kell raktározni, lassan mégis bővítésre szorulnak. Lepcsényi Katalin, a mű­velődési ház igazgatója is hevesen bólogat. Ő tulajdon­képpen örül annak, hogy nem hozzá tartozik a könyv­tár, mert kicsit szégyelli is az ottani állapotokat. Ahogy bejárom a házat a nagyteremtől az intim hangu­latú klubszobáig, igazán meg­lep a rend, a tisztaság, az ott­honosság légköre. Úgy tűnik, inkább a klubéletnek van itt is létjogosultsága, és nem a nagy rendezvényeknek. Pest vonzáskörében élni ezt is je­lenti. (A Déli pályaudvar in­nét pontosan 27 km-re van.) Most ugyan meghívták a Kor­da énekes házaspárt negy­venezer forintért, de biztos, hogy nem jön be ez az összeg. Elmenőben észreveszem a riasztót. Majd százezer forin­tért szerelték be a házba, szükség volt rá, eddig ugyan­is már kétszer kirabolták. Kinn szakad az eső. Ezért sem jött ma senki könyvet kölcsönözni? (Ónody) Kmetty János: Olvasó férfi Festődinasztia Budaörsön élő három tagja, T. Czene Ágnes, T. Czene István és Mészáros Erzsébet kiállítása nyílt meg Csepelen. Az új intézmény­ben, a Csepeli Vendéglőgalé­riában — a környékbeliek Pu- soma Vendéglőnek ismerik — tavaly őszi indulása óta ez a harmadik kiállítás. A kiállítást megnyitó Tus­nádi Attila művészeti író utalt rá, hogy Csepelen léte­sült először iskolagaléria is, nem meglepő tehát, hogy ven­déglő is itt ad elsők között ki­állítóteremnek otthont. Szólt arról, hogy a Czene család tagjai, a most kiállítók elődei mindig az újrealizmus jegyé­ben alkottak. A modem, avantgárd irányzatok idején feltűnést keltettek azzal, hogy a régi németalföldi fes­tők hatására kialakult hagyo­mányt követték. Vitát váltot­tak ki műveik, voltak, akik megkérdőjelezték a csendé­let, a tájkép korunkban való létjogosultságát. Pedig a csendélet, a tájkép kiegyensúlyozott, nyugalmat, erőt sugárzó világának éppen vészterhes időkben, történel­mi viharok közepette lehet he­lye, feladata. A természet vi­lága a folytonos újrakezdés­ről, az élet legyőzhetetlensé­géről beszél. Tárgyak elrende­zése biztosít arról, hogy a bé­kés tevékenységnek mindig, minden körülmények között megvan a lehetősége is, szük­ségessége is. A három most kiállító fes­tőművész képei is ezt igazol­ják. Jól megkülönböztethető egymástól a három festői vi­lág. T. Czene Ágnes festmé­nyein vázákban virágok cso­portosulnak. Egyiken szinte érezzük a rózsafejek tömörsé­gét. Más rózsái lazák, köny- nyedek. A Nyári virágok című képen ott van, amit a ké­sei nyár nyitott. Lilák, piro­sak, sárgák. Téli fa — itt kü­lönös, kopasz facsontváz áll a hóban. Csenevész bokor, a távolban kicsi havas fenyő. Lehullott gallyak... Könyvek nyugalma T. Cze­ne István képein. Rézverete­sek ezek a könyvek, lapjaik közé selyem könyvjelző si­mul. Nyelvük francia vagy német. Égy régi levél, mely a hajtásoknál már elszakadt, ■őszibarackok hamva. Almák bőrének csillogása. Meg egy petróleumlámpa üvegéé... Egy képen festőszerszámok, kellékek — a festészet örök. Mészáros Erzsébet fő ihle- tője a táj. Fák, házak. Város. Bécs... Budai pince. Tópart, Bükki erdő, Budaörs a kő­hegyről — ezek a címei. Egy erdei út visz a bükki erdőben, rajta fények, árnyak váltakoz­nak. Kétfelől lejtő, fák sudár törzse, lombok vízszintesen tagolódó fátyola. Budaörsöt egy rózsaszínen virágzó gyü­mölcsfa mellől, szinte azon keresztül látjuk a kőhegyről. A bécsi tér esőtől csillog, a vizes járdán tükröződnek az emberek... Február 7-ig látható a kiál­lítás, a Csepeli Vendéglőgalé­riában, a Duna-parton, a Hol­landi út 141-ben. (nádudvari) A „festődinasztia'' tagjai: Mészáros Erzsébet, T. Czene Ist­ván és T. Czene Ágnes Hancsovszki János felvétele Erdélyi festőművész a Vármegye utcában Pallos Sch. Jutta: Segesvári utcarészlet (tusrajz) Pallos Sch. Jutta erdélyi szász származású festőművész mun­káiból válogattak a rendezők a ma délután 5-kor nyíló, várme­gye galériabeli kiállításra. Be­vezetőként a művészről és Az alkotások megvásárolhatók Kortárs művészek tárlata Kortárs alkotók tárlatára vár­ja az érdeklődő közönségét a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központ. Ezúttal nyolc képzőművész — C. Kis József, Czinege Zsolt, Hortobágyi József, Krieg Fe­renc, Nagy Éva, Olejnyik Ág­nes, Pável Zoltán és Tábori Béla — munkáit állítják ki az intézmény kiállítótermében. A közös tárlatot Pászti Ág­nes, a polgármesteri hivatal közművelődési irodájának ve­zetője avatja fel, január 18-án délután 4 órakor. A ki­állított művek a tárlat utolsó napján, — január 30-án — aukció keretében megvásárol­hatók. Új fózeneigazgató az operában Oberfrank Géza nyerte el a Magyar Állami Operaház fő­zeneigazgatói posztját, a fő­rendezői székbe pedig Vámos László került. Kinevezésüket Mádl Ferenc kultuszminiszter holnap a művelődési miniszté­riumban adja át. A Magyar Ál­lami Operaház főzeneigazga­tói címét utoljára Lukács Er­vin viselte, aki 1987-től 1990-ig látta el e feladatot. Ezt követően — amint azt Ütő Endre, a dalszínház igaz­gatója elmondta — a zenekar szavazata alapján nem adták ki ezt a címet. Medveczky Adám, aki eddig látta el a zé- neigazgatói feladatokat, a fő­zeneigazgatóval azonos mun­káltatói jogokat gyakorolt, csak a titulus volt más. Péceli meghívó Új fény születik címmel tart előadást Dúcz László Pécelen hol­nap este fél 7 órától a magyar koronázási és a karácsonyi szer­tartások kapcsolatáról — a művelődési ház nagytermében. 25. Magyar Filmszemle A február 4—9. között lezajló 25. Magyar Filmszemle zsűrije huszonhárom alkotás közül vá­lasztja ki a legjobb játékfilmet, rendezőt, forgatókönyvírót, operatőrt, színészt és színész­nőt. Megmérettetik 127 doku­mentumalkotás is — tájékoztat­ta tegnap az újságírókat Kézdi­Kocács Zsolt, a 25. Magyar Filmszemle igazgatója. A Tv 1 csatornája a február 9-ei záró gálaműsort élő adásban közve­títi. A díjakat színes műsor ke­retében neves művészek adják át. Az est háziasszonya Udva­ros Dorottya, rendezője Szirtes Tamás. Fogad a csepeli Vendéglőgaléria munkáiról László Gyula profesz- szor beszél. A tárlatot március 10-ig tekinthetik meg az érdek­lődők naponta 10 és 18 óra kö­zött, hétfő kivételével (Buda­pest, Vármegye u. 11.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom