Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JANUAR 12.. SZERDA II. János Pál pápa levele Üzenet a püspököknek II. János Pál pápa hétfőn — az olasz sajtó által egyöntetűen példa nélkülinek nevezett — hosszú levélben fordult az olasz püspökökhöz és üzenetében a katolikus politikai erő szükségességére figyelmeztetett, a kereszténydemokraták és az ország egységének megőrzésére szólított fel. A pápa levele ugyanis alig néhány nappal azelőtt született meg, hogy sorsdöntő, újjászervező kongresszust tart a tekintélyét és politikai súlyát veszített kereszténydemokrata párt, hogy rendezze sorait a várhatólag még ezen a héten kiírásra kerülő új általános választások előtt. A több mint négy évtizede hatalmon lévő párt már új nevet választott (ezentúl Néppárt elnevezés alatt szerepel), de az új főtitkár által meghirdetett mérsékelt centrista program vitája annyira mégosztotta a vezetőséget, hogy az esetleges pártszakadást már sokan kész tényként kezelik. Emellett ezen a héten várható, hogy Oscar Luigi Scalfaro államfő feloszlatja a törvényhozást és kihirdeti az előrehozott választások várva várt időpontját — azaz hivatalosan is bejelenti az első köztársaság megszűntét. Levélben a pápa arra emlékeztetett: a II. világháború végétől napjainkig a katolikus erő — a többi demokratikus erővel együtt — múlhatatlan érdemeket szerzett a szabadság és a demokrácia megvédésében, abban, hogy Olaszország a világ hét legfejlettebb ipari államának elit klubjába került. II. János Pál szerint téves az az értékelés, amely szerint az új politikai szakaszban már nincs szükség „a keresztény ihletésű erőre”. Ellenkezőleg, a keresztények feladata az, hogy egységesek maradjanak és a keresztesháború hevülete nélkül nyitottak legyenek „a nemzet minden egészséges erejével való őszinte együttműködésre”. II. János Pál fellépése nem előzmények nélküli. Karácsonyi üzenetében — az előre elkészített szövegtől eltérve — már síkra szállt az egységes Olaszország megőrzésének szükségessége mellett. Nem sokkal később a Vatikán hivatalos lapja, a L’Osservatore Romano vitte tovább nagy figyelmet keltő kommentárjában a pápai gondolatot, kiegészítve azzal, hogy az olaszok új közös otthonának megteremtéséből a katolikusokat nem lehet kizárni. Vita az ukrán fegyverekről Nem sikerült eddig végleges formába önteni az ukrán atomfegyverek leszerelésére vonatkozó egyezményt, amelyet a péntekre kitűzött moszkvai orosz—amerikai— ukrán hármas csúcstalálkozó során terveznek aláírni. Ez derült ki Jurij Szergejevnek, az ukrán külügyminisztérium szóvivőjének tegnapi sajtóértekezletén. Szergejev szerint több kérdésben, így a Kievnek nyújtandó biztonsági garanciák kérdésében is folyik még az egyeztetés. Ha a még vitás kérdéseket péntekig nem tudják megoldani, a moszkvai találkozó csupán tanácskozó jelleget ölthet — vélekedett a szóvivő. Szergejev arról is beszámolt, hogy Bili Clinton amerikai elnök szerdai kievi villám- látogatásán az ukrán fél a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozására és gazdasági jellegük erősítésére helyezi a hangsúlyt. Rákosi János, tizennegyedik kerületi budapesti lakos levelét hordozom magammal napok óta. Mit válaszoljak a nyugdíjas tanárnak, aki bizalommal és kéréssel fordult hozzám, remélvén, hogy segítségemmel világgá kiálthatja azt, amit némán, magába zártan körbe- vitt már a fél földtekén? Életét kényszerek igazgatták, sorsát a közép-európai, vagy ahogy az utóbbi fél évszázadban átváltozott: a közép-kelet-euró- pai história írta. A Holnap városából Dél-Amerikáig futott, hajózott, mint írja: „koldus, csavargó, világ vándora” lett belőle. Szüleit 1974-ben Nagyváradon megölték a Ceausescu-féle hatóságok, „bírósági eljárás nélkül”. Őt magát kitették tanári állásából, feldúlták házasságát, gyermekeit elvették tőle. A nyolcvanas esztendőkben sikerült átjutnia Magyarországra: „itt is ütöttek-vertek, a szocialista internacionalizmus jegyében”. 1986-ban disz- szidált Nyugatra, valahogy elvergődött Venezueláig. 1990-ben, amikor Iliescu hazahívta a politikai menekülteket, visszament Romániába. Nagyváradon a román nyelvű Gazeta de Vest cikksorozatban mutatta be üldöztetését és megpróbáltatásait — Iliescu elnök személyesen tiltotta meg az írások közlését. A nyomaték kedvéért hamarosan a bátor hangú, a román—magyar együttélés kérdéseit tisztázni igyekvő szerkesztőséget is feloszlatta. Rákosi János másodszor is Magyarországra jött, immár Clinton es Wörner a brüsszeli csúcstalálkozóról Történelmi fordulópont Mind Bili Clinton amerikai elnök, mind pedig Manfred Wörner NATO-főtitkár „történelmi fordulópontként” értékelte a kedden véget ért csúcstalálkozót, amely — Wörner szavai szerint — a megfelelő sínekre helyezve vezetheti át a szövetséget a 21. századba. A csúcs után tartott sajtóértekezleten mindkét politikus elsőként emelte ki a békepartnerség meghirdetését. Mint Clinton fogalmazott: nagy örömmel tölti el, hogy a kezdeményezést valamennyi tagállam támogatta, és különösen örül annak, hogy a keleteurópai partnerek részéről is láthatóan pozitív fogadtatásra talál a felhívás. Hangsúlyozta, hogy a partnerség elvezet majd a NATO kiszélesítéséhez, hozzásegítve ahhoz, hogy az új biztonsági rendszer „ne Európa megosztottságán, hanem az integráció nyújtotta előnyökön alapuljon”. Az amerikai elnök egyúttal „drámai előrelépésnek” minősítette a szövetség szerkezeti reformjáról — mindenekelőtt a többnemzetiségű, egyesített fegyvernemi alakulatok felállításáról — hozott döntést is. Ez lehetővé teszi majd, hogy NATO-eszközök és -források igénybevételével hajtsanak végre az eddigi hagyományoktól eltérő missziókat, megfelelve a hidegháború korszakát felváltó időszak kihívásaira — tette hozzá. Az elnök és a szövetség főtitkára a boszniai helyzet kapcsán egyaránt hangsúlyozottan szólt a tagországok azon eltökéltségéről, hogy Boszniában szükség esetén légicsapást mérjenek részint a „védett körzeteket” szorongató erőkre, részint az ENSZ-egy- ségek védelmében. Clinton ez alkalommal is megerősítette azt az amerikai álláspontot, hogy ideje túllépni a fenyegetések korszakán, és egyértelművé kell tenni, hogy a szövetség valóban kész a kilátásba helyezett akciók végrehajtására. „Ami minket illet, világosan értésre adtam, hogy a magunk részéről mi készek vagyunk tettekkel követni szavainkat” — szögezte le az amerikai elnök. Jelcin együttműködést szeretne Megalakult az új parlament Oroszország népe a társadalmi béke erősítését célzó lépéseket vár a parlamenttől — jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök az új, kétkamarás törvényhozás felsőházának tegnapi alakuló ülésén. Az alsóház, a Duma külön ülésezett. A Duma előtt mondott beszédében Viktor Csemomirgyin kormányfő tolmácsolta az elnök üdvözletét, és beszédében hangsúlyozta: a kormány tartózkodni fog a jövőben a sokkot kiváltó döntésektől és átgondoltabb politikát ígért. Az orosz sajtó házának konferenciaterméből sebtében kialakított felsőházi ülésteremben elhangzott félórás beszédében Jelcin rámutatott: az elnök mellett a parlament is felelősséget visel az új alkotmányban foglaltak megvalósításáért. Leszögezte, hogy maga is szigorúan betartja és betartatja a decemberben elfogadott új alaptörvényt. Az elnök hangsúlyozta, hogy a törvényhozásban látja az orosz államiság egyik fő stabilizáló tényezőjét. —A vitás politikai kérdéseket jogi úton lehet és kell megoldani — szögezte le. Noha a parlament különböző pártokból áll, van lehetőség a konstruktív együttműködésre. Ennek alapját a gazdasági reformok irányvonalának megőrzése jelenti — hangsúlyozta az elnök. Külpolitikai kérdések kapcsán Jelcin leszögezte, hogy Moszkva a nemzetközi normák szerint jár el, s nem fogadja el a kirekesztést. Hangsúlyozta, hogy nem alkalmazhatnak kettős mércét a külföldi országok Oroszországgal szemben. A FAK-kal kapcsolatban külön kiemelte, hogy annak tagjai felismerték: egyedül nem boldogulnak. Az orosz elnök leszögezte, hogy Oroszországnak elhivatottsága, hogy az első legyen az egyenlők között. Viktor Csemomirgyin kormányfő a volt KGST-palotá- ban mondott beszédet a Duma alakuló ülésén. Először az elnök üzenetét olvasta fel, majd beszédében a múlt tanulságainak levonására szólította fel a képviselőket. Rámutatott: le kell mondani a gyors reformokról, amelyek hatásos, de korántsem hatékony eredményekre vezetnek. A választások eredménye kapcsán Csemomirgyin úgy vélekedett, hogy jórészt elfogyott a társadalom türelme. Vlagyimir Zsirinovszkij választási ígéreteire utalva leszögezte: a populizmus nem vezet sikerre, csak elhúzza a reformok megvalósítását. A nagyvilág hírei * A bukaresti katonai bíróság hétfó'n teljesítette az 1989 decemberi ese- ménykkel kapcsolatban elítélt Tudor Postelnicu, volt belügyminiszter kérelmét, hogy egészségi állapotára való tekintettel engedélyezzék szabadon bocsátását. Az engedély a börtönbüntetés hat hónapos megszakítását teszi lehetővé orvosi kezelés céljából. Izrael és a PFSZ megegyezett az autonómiával felruházandó körzetek külső határainak ellenőrzéséről és a jerikói körzet kiterjedéséről. Ez a két kérdés volt a felek közötti alku eddig ismert legkényesebb problémája. Fokozódik a harci tevékenység Angolában a kormányerők és az UNI- TA lázadói között. Ugyanakkor a zimbabwei fővárosban folyó béketárgyalásokon nem tapasztalható lényegi előrelépés. * Butrosz Gáli ENSZ-fő- titkár hétfőn — jobb meggyőződése ellenére — a világszervezet Szomáliái katonai szerepének drasztikus korlátozását, a kéksisakosok számának 16 ezer főre való csökkentését javasolta a Biztonsági Tanácsnak, mivel számos állam bejelentette csapatainak kivonását, a távozó kéksisakosok újakkal való felváltására pedig nincs kilátás. ¥ Tegnap reggel újabb robbanás volt egy észak-írországi brit laktanyában, ahol rendőrőrs is működik. Két katona súlyosan megsebesült. VÉLEMÉNY Közép-európai rapszódia nyugdíjasként. Papirost tett maga elé, s az asztal fölé hajolt. Dokumentumregényével, élete történetével hónapok, évek óta kiadóknál házal. „Könyvem címe: Kisfiam, apádat ne felejtsd el! Nyugdíjamból sehogy sem tudom megjelentetni, a könyvkiadók meg nem állnak szóba velem... A regényemet véremmel, idegeimmel és keserves könnyeimmel írtam meg, bocsánat a nagy szavakért... Az elmúlt korszakról, a szerelemről, a családépítésről és a gyermeknevelésről szól. Nagy szenvedésekről, átélésekről, tragédiákról...” Segítenem kellene Rákosi Jánoson, a Partium — oda sorolta az e századi történelem, tehát mondhatom így is: Erdély — földönfutóján. Közép-Európa, vagy ahogy megtanították velünk, Közép-Kelet-Európa hajótöröttjén. Segítenem kellene, ha tudnék. De nem ismerek ma kiadót Magyarországon, amely az ő dokumentumregényének kiadására vállalkozna. Ma a kiadók többsége a ráfizetés, a csőd réme elől menekül, fuldokolva próbál partot érni, ahol megvethetné a lábát. A múlt három-négy esztendőben kellett volna, lehetett volna megmenteni, okos gazdálkodással megerősíteni nagy múltú, nagy nevű kiadókat — senkinek szívügye nem volt ez a feladat. Másfelől, gomba módra elszaporodtak a különféle könyvkiadók, sajnos igen gyakran bolondgomba módra. Horror, szex, bűnügy, ez hozza a pénzt. Talán még a szakácskönyv. A horoszkópos könyv. Nem tudom hát sehová beajánlani Rákosi János emlékírását. Nemhogy kiadásra nem tudom ajánlani, még elolvasásra sem. Nem olvasnak mostanság a kiadókban ilyen világgá futá- sos, űzetéses, keserű írásokat, nem kellenek az ilyen magyar sorsok az újságokban, a rádióban sem. „Hagyjuk a múltat, ne nézzünk vissza örökké!” Ugyanezt hajtogatták negyven-negyvenöt esztendőn át is, amikor az ezeréves magyar históriát, a tíz évszázados hányattatást, szenvedést, árvaságot kellett elfeledni. Aki nem akarta feledni, lett múltban bóklászó, nacionalista, haladásellenes. Aki ma a Trianonnal és a Párizzsal az utódállamokba kényszerített magyarság hét évtizedes vesszőfutásáról szól, könnyen megkapja ugyanezeket a jelzőket. Mint szégyenbélyegeket. Halogatom a levélírást; a fenti sorokat küldjem válaszként Rákosi Jánosnak? írjam azt, hogy szenvedését záija magába, bocsásson meg élete tönkretevőinek, gyermekei elrablóinak, felejtsen, felejtsen, felejtsen? Nyitott sebbel járnak emberek, ezrek, tízezrek Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken: a Kárpát-medencében, s ha hozzánk fordulnak, nem tudunk válaszolni. Csak a fejünket hajthatjuk le, tehetetlenül, szégyenkezve. (Kosa Csaba)
