Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUÁR II., KEDD Magyar utazók Ázsiában Sivár, kegyetlen bölcső Vámbéry Ármin dervisruhában noky Jenő, Ligeti Lajos. Xan­Cipó és számítógép Betlehemes kiállítás Rómában Távoli tájak magyar utazói címmel hat kötetből álló soro­zat megjelentetését kezdte meg a Nemzeti Tankönyvki­adó. Az első, már megvalósult kötet az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, dr. Kubas- sek János munkája, címe: Ma­gyar utazók Ázsiában. A soro­zatszerkesztő Balázs Dénes a könyv előszavában megfogal­mazza, mit is jelent utazni, fel­fedezni a világot. Különböző korokban, különböző népeknél mi ösztönözte az embert arra, hogy elhagyva a helyet, ahová született, távoli tájakra vonul­jon. Összefoglalón szól a ma­gyarok utazási lehetőségeiről. Utal a magyar világvándorok céljaira, eredményeire. A lehetőségekre, célokra, eredményekre szélesebben a hat kötet tár majd ablakot. Em­beri sorsok, útközben adódó nehézségek, szépségek, veszé­lyek, kalandok, az ezek során, s ezek nyomán keletkezett, a tudományt gazdagító művek is­mertetését tartalmazzák a Tá­voli tájak magyar utazói soro­zatcímet viselő könyvek. Miért, hogyan mentek a ma­gyarok Ázsiába? Legtöbbünk­ben felmerül Julianus barát alakja, akiről talán valaha tud­tuk, de elfelejtettük, hogy nem jutott el céljáig, nem lépett ki Európából. Most Kubassek Já­nos könyvéből — miközben erre felhívja a figyelmünket — értesülünk viszont Illés ba­rát és Gergely barát útjáról, akik pápai küldöttekként jár­tak a mongol birodalomban. Érdekes, jobbára tragikus élete­ket ismerünk meg a török hó­doltság idejéből, mikor a törö­kök előszeretettel vittek ma­gukkal magyarokat birodal­muk központjába, vagy tartot­ták ott a követségbe érkezőket. Megrendültén olvashatunk a Rudolf császár követeként Per­zsiába törekvő Zalánkeményi Kakas István megpróbáltatásai­ról, aki megpróbáltatásai köze­pette sem mulasztott el feljegy­zéseket, térképeket készíteni. Találkozunk Jelky András ba­jai szabólegénnyel, sokunk gyermekkorának Indonéziá­ban kalandozó regényalakjával. De a legtöbb magyar miért is ment Ázsiába? Őshazát ke­resni. Keresték a Kaukázus­ban, mint Besse János, vándo­roltak Dél-Ázsia sivatagaiban, mint Körösi Csorna Sándor. Reguly Antal Északra indult, ő a finnugor népek között kuta­tott. Elhatározottan Körösi Csorna Sándor nyomát követte Berzenczey László, s hallva ró­luk, a Kína egyik tartományá­ban élő hung-maül nomád lo­vas néphez szeretett volna el­jutni. Ujváry Károly a magya­roknak a finnugor népcsalád­hoz való tartozását vallotta, de Közép-Ázsiában s a Himalájá­ban végzett tanulmányokat. Vált magyarokból a moha­medán világ tudósa, s talán hí­vője, mint Vámbéry Ármin, Germanus Gyula. Lettek jó is­merői Kína sárga világának, sárga isteneinek, mint Chol­tus János nem riadt meg Bor- neó szigete fejvadászaitól, kö­zöttük élt. Zoológusként járt kazah- és kirgizföldön Almásy György, geológusként a Tien- sanban Prinz Gyula. Vasutat épített Mandzsúriában Gubá- nyi Károly, hajószolgálatot szervezett a Jangcén Kom- polthy Jób. Ha Indiára va­gyunk kíváncsiak, legjobb, ha Baktay Ervin könyveiben mé- lyedünk el. írtak, kutattak, gyűjtöttek. Gyakran nagyobb ismertségre, nagyobb megbecsülésre tettek szert külföldön, mint hazájuk­ban. Hazahozott, küldött gyűj­teményeik megalapozták a Ma­gyar Nemzeti Múzeum, a Nép­rajzi Múzeum anyagát. Chol- noky Jenő hagyatéka volt első vagyona a Magyar Földrajzi Múzeumnak. Talán leghatáso­sabb kiállítási tárgyát, egy orángutánt, Xantus János ejtet­te el és preparálta. Ázsiát mi magyarok ősha­zánknak tekinthetjük. De az emberiség is bölcsőjének tart­ja. Itt jelent meg az első em­ber, itt volt a Paradicsom, melyből aztán — mint tudjuk — kiűzettünk. Hová? „Ko­pár, vörös hegytömegek, sár­ga medencék terültek el arra. Vörös és sárga volt minden. Semmi élet. Ez már az igazi Belső-Ázsia. Az emberiség kietlen, sivár, kegyetlen böl­csője.” — jegyezte fel Prinz Gyula. S kikecmeregve e böl­csőből hová jutottunk? Szin­tén magyar utazók nyomában a további köteteket olvasva ellátogathatunk a többi konti­nensre is. Még egy kicsit ma­rasztal Ázsia. Magyar expedí­ciók Ázsiában — e témáról írta másik könyvét a sorozat­ba Kubassek János. Balázs Dénes a szerzője a Magyar utazók Amerikában és a Ma­gyar utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidéken köteteinek. Krizsán László művei: Magyar utazók Afri­kában, Korai magyar utazók Európában. Nádudvari Anna Olaszországban nagy hagyo­mánya van a betlehem-állí­tásnak. Karácsony tájékán a templomokban szebbnél szebb maketteket lehet látni s az olaszok, családostul- gyerekestül szívesen zarán­dokolnak egyik templomból a másikba, hogy minél több betlehemet lássanak. Ezek ötletgazdagsága szinte kime­ríthetetlen: az életnagyságú szobroktól az apró, párala­kos kompozícióig, a vízcso­bogástól a fényeffektusokig minden látható. A helyszín is változatos: templom előtt, az utcán, a főoltárnál, mellékoltárnál, oszlopok kö­zött egyaránt megtalálható s az olaszok nem mulasztják el, hogy a gyönyörködés mellett néhány percig térdre borulva a betlehem előtt csendben imádkozzanak. Hogy mennyire népszerű ez az állítólag Nápolyból származó hagyomány, az is bizonyítja, hogy a templo­mok mellett egy önálló kiál­lításnak is ez a témája. A Porta del Popolo városkapu melletti (amelyen keresztül Goethétől Széchenyiig, Páz­mánytól Rákócziig, megany- nyi magyar és külföldi híres­ség érkezett északról Rómá­ba) S. Maria del Popolo templom mögött a Sale del Bramante adott otthont a ki­állításnak, melyre a világ megannyi országából érkez­Jászai Színház Tatabányán Új intézménynevet kell megta­nulniuk a tatabányaiaknak: a komáromi megyeszékhely leg­régibb kulturális intézménye, a Népház ugyanis ez évtől kezdve a nagy magyar színész­nő, Jászai Mari nevét viseli. A Magyar Általános Kőszén­bánya Rt. által épített, s 1917-ben átadott Népház 1989-ben tette hozzá a nevé­hez a Játékszín kiegészítést, utalva arra, hogy ezentúl a színház és a művészetek háza lesz. A név kiválasztásában az volt a fő szempont, hogy Já­szai Mari, a magyar színművé­szet kiemelkedő egyénisége a megye — közelebbről Ászár község — szülötte, s a ma­gyar színházak közül még egyik sem viseli á nevét. tek művek. Ottjártamkor hosszú sorok kígyóztak a bejárat előtt, és az iskolai szünet ellenére több gyerek- csoport is bebocsátásra várt. Lehetetlen röviden össze­foglalni a látottakat, a már- már túlzsúfolt kiállítás ren­geteg érdekességet nyújtott. Fantázia és fantázia, anyag­ban és kompozícióban egy­aránt. A hagyományos anya­gok (fa, fém, agyag, terra­kotta, papír) mellett megle­pő dolgokat is látni: magok­ból, festett kukorica- és bú­zaszemekből összeállított betlehem, akváriumi halak közt lévő Szent Család, egyetlen, méteres fatörzs, melyből ki vés ve, kivájva látható az ismert jászol-jele­net. Másutt az apró agyagfigu­ráknak egy nyitott, nagy mé­retű cipó adott otthont. Mek­kora ötlet a kenyér, az élet Az Arany János, valamint a József Attila Színházban tar­tanak premiert az 1994-es év második hetében. A Paulay Ede utcai társu­lat Jean Genet A balkon című tragikomédiáját tűzte műsorára. Az „Illúziók házá­nak” főnökét — Irma asz- szonyt — Lázár Kati vendég- művész formálja meg. A „vendégeket” Rajhona Ádám, Balkay Géza, Czvetko Sándor, Haás Vander Péter, Bregyán Péter, Tarján Péter, Puskás Tivadar, Sztarenki Pál kelti életre a pénteki be­mutatón. Az előadás díszlete­it Menczel Róbert, a jelmez­terveket Szakács Györgyi ké­szítette. A „Szent Genet, bo­hóc és vértanú” — ahogyan egykoron Sartre aposztrofál­ilyen használata! A tárlat ér­tékét csak növeli, hogy nagyrészt gyerekek és fiata­lok a kiállítók. Négy magyar alkotás is szerepel a kiállításon, s ezek is az anyagok sokféleségét igazolják. Szörényi Katalin gyönyörű terrakotta kisplasz­tikája, Kamarás Gy. Katalin népművészeti ihletésű figu­rái mellett Bácskai Dorottya mézeskalács-domborműve, valamint Takács Ambrus Éva kukoricaháncsból készí­tett betlehemi istállóját te­kinthetik meg a látogatók. Szárnyalt az alkotók fantá­ziája a kompozíciókat illető­en is. Külön megkapó, hogy a gyerekművészek országuk sajátosságait is érzékeltet­ték. Egy Afrikából érkezett alkotásban a kisded néger babaként mutatkozik, míg egy osztrák műben havas he­gyek és alpesi tető a betlehe­mi környezet. Nem felejthe­tő néhány vitatható, de két­ségkívül modem ötlet. Meg­annyi kacat, kólásdoboz, író­gép az egyik munkában; szá­zadvégünket jól illusztrálja az az alkotás is, mely egy számítógépes billentyűzet­ből és egy képernyőből áll, melyen József, Mária és a kis Jézus színes alakja látha­tó. A karácsonyi római han­gulatnak méltó kiegészítője ez a tárlat, melyet évek óta megrendeznek az örök vá­rosban, s melyre a világ min­den tájáról jelentkezhetnek az érdeklődők. ta az írót —- művét Acs János állította színpadra. Az Olympia című Molnár Ferenc-vígjátékot a József Attila Színház mutatja be szombaton. Az előadás szere­peiben Sztankay Istvánt, Schütz Ilát, Hegyi Barbarát, Mihályi Győzőt, Kiss Jenőt, Torday Terit és Szombathy Gyulát láthatja a közönség. Az angyalföldi előadás dísz­lettervezője Szlávik István. A darabot Léner Péter rendez­te. A háromfelvonásos színpa­di játék ősbemutatója elkészü­lése évében — 1928-ban — volt a Magyar Színházban. Az Olympiát játszották a Pe­tőfi Színházban 1956-ban, majd mintegy két évtizeddel később a Madách társulatá­nak műsorán szerepelt. Körösi Csorna Sándor síremléke Dardjeelingben Kamarás Gy. Katalin: A Szent Család Paul de Swaof terrakotta szobrai A hét színházi bemutatói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom