Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-11 / 8. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUÁR II., KEDD Magyar utazók Ázsiában Sivár, kegyetlen bölcső Vámbéry Ármin dervisruhában noky Jenő, Ligeti Lajos. XanCipó és számítógép Betlehemes kiállítás Rómában Távoli tájak magyar utazói címmel hat kötetből álló sorozat megjelentetését kezdte meg a Nemzeti Tankönyvkiadó. Az első, már megvalósult kötet az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, dr. Kubas- sek János munkája, címe: Magyar utazók Ázsiában. A sorozatszerkesztő Balázs Dénes a könyv előszavában megfogalmazza, mit is jelent utazni, felfedezni a világot. Különböző korokban, különböző népeknél mi ösztönözte az embert arra, hogy elhagyva a helyet, ahová született, távoli tájakra vonuljon. Összefoglalón szól a magyarok utazási lehetőségeiről. Utal a magyar világvándorok céljaira, eredményeire. A lehetőségekre, célokra, eredményekre szélesebben a hat kötet tár majd ablakot. Emberi sorsok, útközben adódó nehézségek, szépségek, veszélyek, kalandok, az ezek során, s ezek nyomán keletkezett, a tudományt gazdagító művek ismertetését tartalmazzák a Távoli tájak magyar utazói sorozatcímet viselő könyvek. Miért, hogyan mentek a magyarok Ázsiába? Legtöbbünkben felmerül Julianus barát alakja, akiről talán valaha tudtuk, de elfelejtettük, hogy nem jutott el céljáig, nem lépett ki Európából. Most Kubassek János könyvéből — miközben erre felhívja a figyelmünket — értesülünk viszont Illés barát és Gergely barát útjáról, akik pápai küldöttekként jártak a mongol birodalomban. Érdekes, jobbára tragikus életeket ismerünk meg a török hódoltság idejéből, mikor a törökök előszeretettel vittek magukkal magyarokat birodalmuk központjába, vagy tartották ott a követségbe érkezőket. Megrendültén olvashatunk a Rudolf császár követeként Perzsiába törekvő Zalánkeményi Kakas István megpróbáltatásairól, aki megpróbáltatásai közepette sem mulasztott el feljegyzéseket, térképeket készíteni. Találkozunk Jelky András bajai szabólegénnyel, sokunk gyermekkorának Indonéziában kalandozó regényalakjával. De a legtöbb magyar miért is ment Ázsiába? Őshazát keresni. Keresték a Kaukázusban, mint Besse János, vándoroltak Dél-Ázsia sivatagaiban, mint Körösi Csorna Sándor. Reguly Antal Északra indult, ő a finnugor népek között kutatott. Elhatározottan Körösi Csorna Sándor nyomát követte Berzenczey László, s hallva róluk, a Kína egyik tartományában élő hung-maül nomád lovas néphez szeretett volna eljutni. Ujváry Károly a magyaroknak a finnugor népcsaládhoz való tartozását vallotta, de Közép-Ázsiában s a Himalájában végzett tanulmányokat. Vált magyarokból a mohamedán világ tudósa, s talán hívője, mint Vámbéry Ármin, Germanus Gyula. Lettek jó ismerői Kína sárga világának, sárga isteneinek, mint Choltus János nem riadt meg Bor- neó szigete fejvadászaitól, közöttük élt. Zoológusként járt kazah- és kirgizföldön Almásy György, geológusként a Tien- sanban Prinz Gyula. Vasutat épített Mandzsúriában Gubá- nyi Károly, hajószolgálatot szervezett a Jangcén Kom- polthy Jób. Ha Indiára vagyunk kíváncsiak, legjobb, ha Baktay Ervin könyveiben mé- lyedünk el. írtak, kutattak, gyűjtöttek. Gyakran nagyobb ismertségre, nagyobb megbecsülésre tettek szert külföldön, mint hazájukban. Hazahozott, küldött gyűjteményeik megalapozták a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum anyagát. Chol- noky Jenő hagyatéka volt első vagyona a Magyar Földrajzi Múzeumnak. Talán leghatásosabb kiállítási tárgyát, egy orángutánt, Xantus János ejtette el és preparálta. Ázsiát mi magyarok őshazánknak tekinthetjük. De az emberiség is bölcsőjének tartja. Itt jelent meg az első ember, itt volt a Paradicsom, melyből aztán — mint tudjuk — kiűzettünk. Hová? „Kopár, vörös hegytömegek, sárga medencék terültek el arra. Vörös és sárga volt minden. Semmi élet. Ez már az igazi Belső-Ázsia. Az emberiség kietlen, sivár, kegyetlen bölcsője.” — jegyezte fel Prinz Gyula. S kikecmeregve e bölcsőből hová jutottunk? Szintén magyar utazók nyomában a további köteteket olvasva ellátogathatunk a többi kontinensre is. Még egy kicsit marasztal Ázsia. Magyar expedíciók Ázsiában — e témáról írta másik könyvét a sorozatba Kubassek János. Balázs Dénes a szerzője a Magyar utazók Amerikában és a Magyar utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidéken köteteinek. Krizsán László művei: Magyar utazók Afrikában, Korai magyar utazók Európában. Nádudvari Anna Olaszországban nagy hagyománya van a betlehem-állításnak. Karácsony tájékán a templomokban szebbnél szebb maketteket lehet látni s az olaszok, családostul- gyerekestül szívesen zarándokolnak egyik templomból a másikba, hogy minél több betlehemet lássanak. Ezek ötletgazdagsága szinte kimeríthetetlen: az életnagyságú szobroktól az apró, páralakos kompozícióig, a vízcsobogástól a fényeffektusokig minden látható. A helyszín is változatos: templom előtt, az utcán, a főoltárnál, mellékoltárnál, oszlopok között egyaránt megtalálható s az olaszok nem mulasztják el, hogy a gyönyörködés mellett néhány percig térdre borulva a betlehem előtt csendben imádkozzanak. Hogy mennyire népszerű ez az állítólag Nápolyból származó hagyomány, az is bizonyítja, hogy a templomok mellett egy önálló kiállításnak is ez a témája. A Porta del Popolo városkapu melletti (amelyen keresztül Goethétől Széchenyiig, Pázmánytól Rákócziig, megany- nyi magyar és külföldi híresség érkezett északról Rómába) S. Maria del Popolo templom mögött a Sale del Bramante adott otthont a kiállításnak, melyre a világ megannyi országából érkezJászai Színház Tatabányán Új intézménynevet kell megtanulniuk a tatabányaiaknak: a komáromi megyeszékhely legrégibb kulturális intézménye, a Népház ugyanis ez évtől kezdve a nagy magyar színésznő, Jászai Mari nevét viseli. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. által épített, s 1917-ben átadott Népház 1989-ben tette hozzá a nevéhez a Játékszín kiegészítést, utalva arra, hogy ezentúl a színház és a művészetek háza lesz. A név kiválasztásában az volt a fő szempont, hogy Jászai Mari, a magyar színművészet kiemelkedő egyénisége a megye — közelebbről Ászár község — szülötte, s a magyar színházak közül még egyik sem viseli á nevét. tek művek. Ottjártamkor hosszú sorok kígyóztak a bejárat előtt, és az iskolai szünet ellenére több gyerek- csoport is bebocsátásra várt. Lehetetlen röviden összefoglalni a látottakat, a már- már túlzsúfolt kiállítás rengeteg érdekességet nyújtott. Fantázia és fantázia, anyagban és kompozícióban egyaránt. A hagyományos anyagok (fa, fém, agyag, terrakotta, papír) mellett meglepő dolgokat is látni: magokból, festett kukorica- és búzaszemekből összeállított betlehem, akváriumi halak közt lévő Szent Család, egyetlen, méteres fatörzs, melyből ki vés ve, kivájva látható az ismert jászol-jelenet. Másutt az apró agyagfiguráknak egy nyitott, nagy méretű cipó adott otthont. Mekkora ötlet a kenyér, az élet Az Arany János, valamint a József Attila Színházban tartanak premiert az 1994-es év második hetében. A Paulay Ede utcai társulat Jean Genet A balkon című tragikomédiáját tűzte műsorára. Az „Illúziók házának” főnökét — Irma asz- szonyt — Lázár Kati vendég- művész formálja meg. A „vendégeket” Rajhona Ádám, Balkay Géza, Czvetko Sándor, Haás Vander Péter, Bregyán Péter, Tarján Péter, Puskás Tivadar, Sztarenki Pál kelti életre a pénteki bemutatón. Az előadás díszleteit Menczel Róbert, a jelmezterveket Szakács Györgyi készítette. A „Szent Genet, bohóc és vértanú” — ahogyan egykoron Sartre aposztrofálilyen használata! A tárlat értékét csak növeli, hogy nagyrészt gyerekek és fiatalok a kiállítók. Négy magyar alkotás is szerepel a kiállításon, s ezek is az anyagok sokféleségét igazolják. Szörényi Katalin gyönyörű terrakotta kisplasztikája, Kamarás Gy. Katalin népművészeti ihletésű figurái mellett Bácskai Dorottya mézeskalács-domborműve, valamint Takács Ambrus Éva kukoricaháncsból készített betlehemi istállóját tekinthetik meg a látogatók. Szárnyalt az alkotók fantáziája a kompozíciókat illetően is. Külön megkapó, hogy a gyerekművészek országuk sajátosságait is érzékeltették. Egy Afrikából érkezett alkotásban a kisded néger babaként mutatkozik, míg egy osztrák műben havas hegyek és alpesi tető a betlehemi környezet. Nem felejthető néhány vitatható, de kétségkívül modem ötlet. Megannyi kacat, kólásdoboz, írógép az egyik munkában; századvégünket jól illusztrálja az az alkotás is, mely egy számítógépes billentyűzetből és egy képernyőből áll, melyen József, Mária és a kis Jézus színes alakja látható. A karácsonyi római hangulatnak méltó kiegészítője ez a tárlat, melyet évek óta megrendeznek az örök városban, s melyre a világ minden tájáról jelentkezhetnek az érdeklődők. ta az írót —- művét Acs János állította színpadra. Az Olympia című Molnár Ferenc-vígjátékot a József Attila Színház mutatja be szombaton. Az előadás szerepeiben Sztankay Istvánt, Schütz Ilát, Hegyi Barbarát, Mihályi Győzőt, Kiss Jenőt, Torday Terit és Szombathy Gyulát láthatja a közönség. Az angyalföldi előadás díszlettervezője Szlávik István. A darabot Léner Péter rendezte. A háromfelvonásos színpadi játék ősbemutatója elkészülése évében — 1928-ban — volt a Magyar Színházban. Az Olympiát játszották a Petőfi Színházban 1956-ban, majd mintegy két évtizeddel később a Madách társulatának műsorán szerepelt. Körösi Csorna Sándor síremléke Dardjeelingben Kamarás Gy. Katalin: A Szent Család Paul de Swaof terrakotta szobrai A hét színházi bemutatói