Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUAR II., KEDD Körkérdés az új honvédelmi törvényről Előléptetésre váró hivatásosok (Folytatás a 1. oldalról) Az viszont igen, hogy a felsőfokú iskolát végzett és tartalékos tiszti képzésre vál­lalkozó sorkötelesek szolgá­lati ideje is módosul, mégpe­dig tizenkettőről kilenc hó­napra. E kilenc hónapból hár­mat katonai főiskolán, hatot pedig kijelölt alakulatoknál töltenek a tisztjelöltek. Szin­tén fontos, katonai főiskolá­kat érintő változás az is, hogy a honvédelmibe is be­épített felsőoktatási törvény együtt kezeli azokat a „civil” felsőoktatási intézményekkel. Márk József alezredes, a váci Esze Tamás Laktanya parancsnoka: — Mivel az új honvédel­mi törvény alapján lehet majd tisztázni a hivatásos ka­tonák jogállását, nagy öröm­mel vettem tudomásul, hogy a honatyák jószerivel egyön­tetű igennel szavazták meg elfogadását. A törvény sorállományra vonatkozó rendelkezései kö­zül kiemelten jelentősnek tar­tom a fegyver nélküli szolgá­latot teljesítők katonaidejé­nek 15-ről 12, a polgári szol­gálatot kérők katonaidejének pedig 22-ről 18 hónapra tör­ténő csökkentését, valamint azt a kitételt, mely szerint a nehéz anyagi körülmények között élő családot otthon ha­gyó bevonulok családtámoga­tási gondjait az államnak kell enyhítenie a katonaide­jük alatt. (Pontosabban azon belül természetesen csak ad­dig, amíg a rászorultság té­nye igazolható). A hivatásos állomány vo­natkozásában jelentős válto­zás, hogy az előléptetések vá­rakozási ideje minden rendfo­kozatnál csökken egy évvel. (A századosból őrnaggyá való előléptetés esetében pél­dául 6 helyett 5 évet kell vár­ni a magasabb rendfokozat elérésére.) E módosítás alap­ján nálunk már meg is kezdő­dött az érintett tisztek, tiszthe­lyettesek előléptetésének elő­készítése. Szintén fontosnak értékelem a törvénynek azon cikkelyét, mely szerint hiva­tásos katona nem lehet tagja egyetlen politikai pártnak sem. Jómagam a törvényelő­készítés során tartott egyezte­tő megbeszélések alkalmával is hangsúlyoztam, hogy szük­ség van e téren korlátozásra, úgy gondolom ugyanis, hogy a politikai életben való aktív részvétel óhatatlanul elhomá­lyosítaná a hivatásos katonák legfőbb feladatát, a haza vé­delmének biztosítását, a so­rállomány magas színvonalú felkészítését. Ennek elsődle­gessége megkérdőjelezhetet­len. Végezetül még annyit; az alakulatunknál folyó kiképzé­si munka menete — lévén, hogy híradó laktanya a mi­énk — nem változik az új honvédelmi törvény alapján, továbbra is ugyanazt a felké­szítési programot kell végre­hajtanunk, mint korábban. Bobori Károly alezredes, a 3. katonai kerületi parancs­nokság sajtófelelőse: — Nagy várakozás előzte meg a törvény megszületését. Hi­A Pest Megyei Hírlap levedlése Lapkálvária A Pest Megyei Hírlap fehér hollónak számít a megyei napilapok sorában: egyrészről, mert egyetlen lap, me­lyet csak most privatizáltak, s az egyetlen abban a te­kintetben is, hogy példányszáma a korábbi közel 100 ezerhez képest mára alig haladja meg a 10 ezret. Megkérdeztük Mekkora kárt okozott a decemberi csapadék erdeinkben? A múlt év novemberében és decemberében nagy meny- nyiségű eső és nedves, vizes hó formájában érkezett a csapadék, amely tetemes károkat okozott a fenyvesek­ben. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatójától, Dobó István erdőmérnöktől kérdeztük, mekkora kárt okozott a csapadék? — Az úgynevezett hótö­rés azért sújtotta a fenyvese­ket, mivel a lombhullató fák ágai nem képeztek ele­gendően nagy felületet arra, hogy a hó ráfagy és az így keletkezett nagy súly alatt ágak, sok esetben egész fák törjenek ketté. — válaszol­ta. A károkról pontos adato­kat még nem tudok monda­ni, mivel felmérésük folya­matban van. Annyi azonban bizonyos, hogy jelentékeny károkra elsősorban az össze­függő nagy területen elhe­lyezkedő fenyvesekben ke­letkezett, így Pilisvörösvár térségében, a csíki hegyek­ben, a budai hegyekben, va­lamint a gödöllői térségben szórványosan. Ahol na­gyobb egybefüggő területek szenvedtek kárt, ott újraer­dősítésre kerül sor. A jövő­ben arra törekszünk, meg­előzvén az ilyen jellegű ká­rokat, hogy a lombhullató és fenyőfák vegyesen legye­nek jelen a térségben. így ökológiai (környezeti) tűrő­képességük nagyobb. (A sa­vasesővel, a viharral, az em­beri károkozással, az erózió­val szemben is.) Mivel a parkerdőgazdaság nagy ré­sze környezetvédelmi terü­let (a főváros tüdeje) az el­sődleges szempont a faállo­mány épségben tartása, s a vegyes ültetésből származó nehézség a fakitermelés te­rén csupán másodlagos szempont. Sz. L. Falugyűlés döntött Kákán Szabadidőközpontot építenek Kókán hónapokig tartó vita végére került pont az el­múlt hétvégén. A szombati falugyűlés több száz fős résztvevője azt javasolta a helyi képviselő-testületnek, hogy ebben az évben építsék fel a várva várt tornacsar­nokot és új művelődési házat a könyvtárral. A képvise­lők a gyűlést követő nyilvános ülésen név szerinti sza­vazással döntöttek, s jóváhagyták a beruházás indítá­sát. A Pest Megyei Hírlap kál­váriája 1991 nyarán kezdő­dött, amikor a korábbi fő- szerkesztő, Bárd András — a Hírlapkiadónak vele szemben tanúsított bizal­matlansága miatt — az MSZP-hez szegődött sajtó­főnöknek. A helyére lépő Tallós Emil — korábban az MDF jogi bizottságában ténykedett — nem kívánta sem a lapstruktúrát megvál­toztatni, sem új csapatot nem hozott magával. Tény­kedése azonban váratlanul, egy év leforgása alatt véget ért: minden komolyabb in­dok nélkül felmentették, s helyére az Új Magyaror­szág korábbi főszerkesztő- helyettesét, Vödrös Attilát nevezték ki. Az új főszerkesztő, aki elkötelezett csurkista híré­ben állt már korábbi munka­helyén is, a Hírlapkiadó ve­zetőjének akaratával szem­ben tömegesen hozott ma­gával új munkatársakat, megszüntette a helyi mutá­ciókat, s az ott dolgozó munkatársak jelentős részét elbocsátották. Ennek indo­kaként a lap átalakítása, szí­nesebbé, eladhatóbbá tétele szerepelt a felmondó leve­lekben. Az azóta híressé vált Vöd­rös Brigád ténykedése nem csupán a korábbi újságírók tömeges elbocsátásában volt tetten érhető. A mutáci­ók megszüntetése — amely elsőrenden vonzóvá tette a lapot a megye városaiban — a példányszám egyre drasztikusabb csökkenését vonta maga után. Ehhez azonban még szükség volt a megye dolgaiban járatlan és egyre nyilvánvalóbban pár­tos és jobbra húzó új újság­írókra is. Az Új Magyaror­szen a rendszerváltozás után az egész hadsereg — a hiva­tásos és a sorállomány — várta, hogy új alapokra, sza­bályozókra építve tudja meg­oldani a következő időszak feladatait. Most a több mint száz oldalnyi anyag elmé­lyült tanulmányozása folyik és helyes értelmezése. Arra szeretnénk ráirányíta­ni a figyelmet, hogy ez a tör­vény össznemzeti ügyről szól. Nem a hadsereg alap­dolgait rendezi el, hanem az egész társadalomét. Hadd idézzem az első fejezet máso­dik paragrafusát: „A fegyve­res erők békében és háború­ban egyaránt folyamatos pol­gári irányítás alatt állnak.” Törvényszintre emelkedett a polgári kontroll. Nagyon jó­nak találjuk azt is, hogy a rendelet foglalkozik más — honvédelembe bevonható — erőkkel is: a határőrséggel, a rendvédelmi szervekkel, to­vábbá a védelmi bizottságok­kal, amelyek a megyékben jönnek majd létre. — Az a véleményünk — folytatja az alezredes —, hogy alaposabban megfogal­mazódtak azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a társadalom' elvár a különbö­ző szervektől, szervezetek­től, illetve az állampolgárok­tól. Nálunk sajnos gond az, hogy sok katonánk psziché­sen és fizikálisán nem felel meg a szolgálati elvárások­nak. Tehát mi azt reméljük, hogy a későbbiekben az isko­lákban előtérbe kerül a hon­védelmi oktatás, a fizikai és a pszichikai felkészítés na­gyobb hansúlyt kap. Ezzel tu­szághoz struktúrában igen hasonló Pest Megyei Hírlap­ban egyre inkább jobb- és szélsőjobb dominanciájú írá­sok láttak napvilágot. Az el­lenzéki pártokkal kapcsola­tos híranyagok szinte soha, viszont ellenséges publikáci­ók heti rendszerességgel je­lentek meg. Bár e téren az elmúlt időszakban mintha változás állott volna be: egy­re gyakrabban kap helyet el­lenzékkel kapcsolatos MTI- hír — igaz, csak a lap utol­só oldalán, apró betűkkel. A változás mögött talán a Hírlapkiadó bejelentett pri­vatizációja állhatott. Mint december utolsó napjaiban kiderült, a privatizáció elér­te a Pest Megyei Hírlapot is, s az információk szerint egy KDNP-hez közel álló vállalkozó vásárolta meg versenytárgyalás nélkül a la­pot. Hogy a mai PMH veze­tését hogyan fogja érinteni a váltás)?), arról lapunk ha­sábjain beszámolunk.-ó -a (Válaszunk a 3. oldalon.) lajdonképpen, amíg regurá- lis — sorozott — hadsereg lesz, addig garantált a fiatal­emberek kiképzése is. Ör­vendetes, hogy a törvény sza­bályozza: a hadseregben nem folyhat pártok politikai tevékenysége. Ez persze, nem korlátozza azt, hogy mindenkinek állampolgári joga, milyen szervezetekkel rokonszenvezik. Azt szeret­ném hogy a hivatásos és a sorállomány ne legyen célja a politikai csatározásoknak. Az üres katonai objektu­mok őrzése, fenntartása, mű­ködtetése komoly teher szá­munkra. Nem pontosan ért­jük, mi az ésszerű abban pél­dául, hogy Debrecenből kell Mezőtúron vagy Ceglédről Jászberényben vigyázni egy- egy elnéptelenedett lakta­nyát. Biztos van e mögött megfontolás. Mi úgy érez­zük a 3. kerületi parancsnok­ságnál, hogy ezek felesleges kiadások. Szeretnénk, ha a gazdaságosságban, hatékony­ságban is lenne előrelépés. — Talán még egy fontos dolgot említenék — mondta befejezésül Bobori Károly. — A tisztek várják a leendő szolgálati vagy tiszti tör­vényt, amelyből ki-ki felmér­heti, hogy milyen pálya előtt áll. Hiszen napjainkban egy fiatal hadnagy, az aki ideke­rül, nem tudja mit várhat, mi­féle beosztásig juthat el, ha jól dolgozik, továbbtanul és sorolhatnám. Reméljük, hogy ez a törvénytervezet is hamarosan a parlament elé kerül. (Fehér Ferenc és Ribáry Zol­tán összeállítása) Bulvárlapok alkonya? Kellemetlen meglepetéssel köszöntött az új év azokra a nagykőrösiekre, akik a délutá­ni napilapokat olvassák. Ked­venc sajtótermékeikhez ugyanis újabban csak másnap jutnak hozzá. A helyi postahivatalban Németh Dezsőné hírlapárus megbízottól érdeklődtünk a késés okairól. Elmondta, hogy a Budapestről érkező la­pok most már nem közvetle­nül jutnak el Nagykőrösre, hanem előbb a ceglédi elosz­tóhelyre. A reggeli lapok, így a Pest Megyei Hírlap eseté­ben ez a változás nem jelent semmilyen hátrányt, a délutá­ni bulvárlapok fogadása azon­ban jelenleg nincs megoldva Kőrösön. Az előfizetői példányszá­mot nem befolyásolja az új rend, mondta, hiszen azok ez­előtt is csak másnap jutottak el a megrendelőkhöz. Mostan­tól a standokon is késnek a la­pok. Hétköznapokon össze­sen úgy 200 délutáni lapot kap Kőrös, melyek zöme másnap is elkel. Reményei szerint ez az állapot csak át­meneti és a ceglédi elosztó, valamint a helyi postahivatal megtalálja a megoldást an­nak megszüntetésére. M. J. Az esemény előzménye, hogy a képviselő-testület már korábban letette vok- sát a helyi viszonylatban nagyléptékűnek számító új létesítmény megépítése mellett. Az általános iskolá­ban ugyanis csak egy kis tornaszobában tudják meg­tartani a testnevelés órákat. Nincs mód jelenleg az isko­lán kívüli testmozgásra, ki­zárólag a jó idő beálltával. A felnőttek körében ugyan­csak nagy az igény a moz­gásra, elsősorban a falusi sportkör tagjai szorgalmaz­ták az építkezést. A műve­lődési ház viszont olyan ál­lapotban van, hogy szakem­berek szerint nem érdemes felújítani, másrészt a koráb­ban kigondolt tervnek meg­felelően a számításba vett telken a tornacsarnok mel­lett elfér az új művelődési ház is. S hogy egy blokk­ban legyen a leendő szaba­didős centrum, a könyvtá­rat ugyancsak ehhez kap­csolódóan kívánják elhe­lyezni egy épületszámy- ban. Mindehhez természe­tes módon hozzájött a tanu­szoda ötlete... A várható költségek lát­tán azonban sokan aggodal­maskodtak, s az először mu­tatkozó közmegegyezés az ügyben megingott. Az el­lenzők úgy vélték: a gran­diózus terv meghaladja a falu erejét, az önkormány­zat adósságba keveredik, s a választások utáni képvise­lő-testület a hitelek visszafi­zetésének kényszerpályájá­ra kerül. Ezzel szemben az­zal érveltek, hogy építse­nek inkább utakat, járdákat s egyéb, a hétköznapok éle­tét javító közműveket. Ä falugyűlésen a több­ség a tornacsarnok, művelő­dési ház és könyvtár meg­építése mellé állt. A tanu­szoda egyelőre elmarad. Ki­vitelező ügyében a képvise­lők ezen a héten csütörtök esti ülésükön döntenek. A pályázatok nyilvános fel­bontása december elején már megtörtént: ezúttal az állva maradt ajánlatok kö­zül választják ki a legked­vezőbbet Kókán. A nyertes előtt nem kis feladat áll: a megrendelő szorosra szab­ta a határidőt, azaz idén au­gusztus végére már el kell készülnie Kóka legna­gyobb építményének, hogy szeptemberben benne tor­názhassanak a kókai nebu­lók és felnőttek. (tóth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom