Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-03 / 282. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 7993. DECEMBER 3., PÉNTEK 13 Egy felszólalás ellen Roszík Gábor országgyűlési képvise- JfT 16 a néhány héttel ezelőtti parlamenti felszólalásában Harmati Béla püspök és a már megszűnt Egyházügyi Hivatal állítólagos hajdani jó kapcsolatát taglalja, Frenkl Róbert- nek, a felekezet országos elnökének pedig szemére veti egy korábbi szexkiadványban való élénk közreműködését. Később a Pesti Hírlap érdeklődésére cáfolta a lelkész, hogy ő Harmati Béláról azt mondta, ügynök. Ő csak arra mutatott rá — így a lelkész-képviselő —, hogy Miklós Imre, a hajdani AEH egykori államtitkára írásban azzal az indokkal támogatta Harmati Béla püspökké választását, hogy külföldi tevékenysége alatt eredményes tevékenységet fejtett ki a szocialista rendszer külpolitikájának megismertetésére. Elismerte Roszík Gábor, hogy hozzátette a Parlamentben: Erre mondta valaki, hogy ezt nemes egyszerűséggel úgy hívják: ügynök. Roszík Gábor megállapításaival nem értek egyet. Azt ugyanis minden országgyűlési képviselőnek tudnia kell, hogy nálunk az elmúlt évtizedek valamennyi egyházának püspökei csak úgy nyerhették el a tisztségüket, ha az Elnöki Tanács ehhez előzetes hozzájárulását adta. Frenkl Róbert felügyelőről közhírré tett vádakra viszont nem tudok fölmentést írni. Sőt, ha valaki hallotta az ő „evangélikus egyház feladatáról" szóló 70 perces előadását ebben az évben, amelyben „magyar”, a „haza- szeretet”, „hazafiság” egyszer nem fordultak 'elő, az aligha nevezi őt igazi magyar hazafinak. Harmati Béla korábban éveken át Genfben a Lutheránus Világszövetség vezető munkatársaként arra is fölhasználta nemzetközi kapcsolatait, hogy például Erdélybe értékes ajándékcsomagokat küldetett rendszeresen mindazoknak, akiknek nyomora és lakcíme a tudomására jutott — felekezeti különbségre való tekintet nélkül. Idehaza pedig 1989 tavaszán tömeges megrendelésével lehetővé tette olyan hazafias hangvételű könyv megjelenését, majd ajándékként . Erdélybe juttatását, amelyhez a többi egyházfelekezet egyetlen fillérrel se járult hozzá. E könyvről az előzményeket mit sem sejtő Tőkés László felsőfokú elismeréssel szólt. Adám Sándor Budapest Hagyományőrzői Taksonyban Kétnapos hagyományőrző ünnepség volt november 27-én és 28-án Taksony vezér fejedelem napja alkalmából a nevét viselő községben. Az I. világháborús emlékműnél kegyeleti emlékkoszorút helyeztek el: Nyeste István, Taksony polgármestere, vitéz Hajdú Lajos alezredes. Kárául Horváth fia János György az Aranykop- jások képviseletében és Ek- rem Kemál György politikai szóvivő az ’56-os Szövetség képviseletében. A hősök emlékművénél beszédet mondott: Hajdú Lajos alezredes és Kárául Horváth fia János György Aranykopjás fővezér. Taksony Vezér Fejedelem Emlékmű-szobornál a szervezetek képviselői és Taksony polgármestere helyezte el a koszorút. Beszédet mondott az Aranykopjá- sok fővezére. Mindkét helyen díszőrséget álltak a megjelent hagyományőrzők, és zászlókkal tisztelegtek az ősök és a hősök emlékének. Az emlékünnepen megjelent hagyományőrzők és az Aranykopjások képviseletében: Horváth János Budapest Számvetés © Közeledik az év vége, ilyenkor nemcsak a családok, a közösségek, a pártok vezetői, hanem a gondolkodó, értelmes emberek is visszagondolnak az elmúlt hónapokra, hetekre. Visszagondolok 1993-ra, a mi kis hazánkra, amely ebben a forrongó, lázadozó Közép-Európában minden ellentmondás mellett is békés sziget. Megkezdődött az advent, a várakozás Jézus születésére, a karácsonyra. A szeretet, a megbocsátás, a csendes alázat nevében engedjék meg nekem a kedves olvasók, hogy elgondolkoztassak néhány embert, akik vezető tisztséget töltenek be országunk életében, vajon ők tiszta lelkiismerettel em- lékeznek-e kijelentéseikre, tetteikre? Miniszterelnökünk betegsége miatt sokan aggódunk és imádkozunk a gyógyulásáért. A munkások, parasztok, az értelmiség nagy része tiszteli a bölcsességét, a nyugalmát, az akaraterejét, ahogyan óriási energiával, egészségével nem törődve próbálja kivezetni hazánkat a. csődtömegből. Megszólalt vasárnap valaki, és megkérdezte: Mennyibe került nekünk Antall József kölni gyógykezelése? Én viszont azt kérdezem: Mennyibe került 40 év alatt egy megszálló hadsereg eltartása? Az AVH, a politikai rendőrség, a besúgó ügynökök, a munkásőrség, az MSZMP apparátusának külföldi utazgatásai, a féktelen mulatozásai, a vadászvacsorái? Ugye, ezt már ne emlegessük? A köztársasági elnök úrtól kezdve, felelős politikusok nem éppen hízelgő kijelentései külföldön antiszemitizmusról, médiumok kisajátításáról, az egyházak uralmi törekvéséről — ez nem fontos! Hogy az emberek többsége nem ezt tapasztalja, ki kérdezi meg? Mocskoljuk a saját hazánkat, hiszen „bűnös” nemzet vagyunk, nem szenvedtünk még eleget! Végül rátérek Kárteszi Ferenc ceglédi alpolgármester megjelent írására. Abban a kivált csoportban értelmiségiek, parasztemberek vannak, köztük én is. Örülök, hogy elősegítettük a „megtisztulást”! Nem érezzük magunkat piszkosnak. A magam részéről tisztán nézek minden ember szemébe! Nagyapa, édesapa már a 30-as években is tagjai voltak a Kisgazda- pártnak, én 1945 óta. A sógorom 8 és fél évet töltött ártatlanul börtönben. Apósom a recski haláltáborban, édesapám a szolnoki börtönben „élvezte” a Rákosi-rendszer áldásait, a férjem rokkantszékben élt, semmilyen va- gyonom nincsen. Még nem is árvereztem, kisnyugdíjas vagyok. Döntse el a jövő és az a sok ember, hogy milyen kisgazdák vagyunk! Vajon ki vezet félre és kit? Mindenki lelkiismerete szerint nézzen vissza az elmúlt évre, tegye a kezét a szívére: vajon nem tett-e olyan kijelentést, vagy cselekedetet, amelyre igazán nem illik a legszebb két szó: becsület és szeretet! Kárteszi Istvánná Cegléd HISTÓRIA Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdacímtára 1897-ből (III.) A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igásszekér Szarvasmarha Ló Sertés Juh A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igásszekér Szarvasmarha Ló Sertés Juh Szentlőrinckáta Haraszti Brünauer Dávid örökösei 645 21 12 141 5 — — Földváry Mómé 492 — — .--4 — — F ogler Gyula, Szentlőrinckáta Földváry Mómé 255 3 — 8 4 — — község 182 4 3 33 2 9 7 Laczháza Szentmártonkáta Ifj, Bak András 137 — — — — — — Battha Zsófia 110 1 2 2 — 4 — Laczházai ev. ref. egyház 108 — — — — — — Beck Bertalan, Borzsik Ágnes 104 5 4 16 2 2 — Nyúlás István, Szőke Béla 162 2 2 16 3 14 36 Desseöffy Béla 1358 18 13 79 25 264 ' --I fj. Pap János és neje, laczházi Desseöffy Emil 1275 18 17 29 19 12 — közbirtokos., ref. egyh. 161 6 4 14 2 9 — Desseöffy Géza 1205 26 12 135 22 209 — Szánthó Pál 136 3 1 3 3 5 — Katona Gyula, Feltér örökösei 1920 50 29 267 11 123 1151 Majosháza Szigethy Ábor, Kovássy Piroth Pál 135 5 2 4 2 3 — Ferencné örökösei stb. 305 22 9 74 9 12---M akád Sződi Mór, Kenessey Miklósné 417 22 9 74 7 — 12 Cs. és kir. családi uradalom 1323 — — — — — — Tápióbicske Pereg Bitskey Benő 136 3 3 16 2 8 — Gubovics András 209 2 4 29 5 6 200 Bitskey Kálmán örökösei 1202 21 11 79 12 29 — * Gubovics Károly és József 128 3 4 15 8 5 200 Deutsch Kálmán, Bitskey Hajós János 1016 20 18 189 12 157 — Sándomé, Ilona, Jolán stb. 496 4 3 28 2 — — Hajós József dr. 1883 46 28 142 68 121 1111 Teschler Emil 136 4 3 14 2 — — Kóczán Miklós 695 14 12 104 9 68 — Özv. Steiner Ignácné, Ihász Szikora József 104 3 3 11 5 7 — Istvánná stb.. 516 8 9 61 7 — 2 Tengery Imre, Kalapács József 245 6 6 27 7 10 — Pottyondy Béla 175 7 3 12 6 1 — Ráczkeve Spitzer Fülöp, Filiusz Aurél, Cs. és kir. családi uradalom 1024 — — * --6 — — B itskey András 196 10 3 32 5 — — Soroksár Steiner Adolfné 338 10 4 24 4 — — Auspitz Mór 543 —--- . — — — — S teiner Alajos, Szőllősy Jenő 111 14 5 46 4 — — Beer Vilmos lovag. Dinnyéi Szilágyi József 219 4 4 25 3 6 — Zsigmond, Soroksár közs. 995 14 19 68 38 22 — Szirmay Ottóné grófné 1456 31 13 120 13 17 — (Folytatjuk Tápiószecső Eckstein Dávid, Tápiószecső község Eckstein Zsigmond Schossberger Zsigmond báró T ápiószentmárton Blaskovich Ernő Kubinyi Lajos Magyary Kossá Sámuel Szentkirályi Kálmán Világhy Gyula, gróf Károlyi József-féle hitbizomány Tóalmás Bíró Zsigmond Kosuth László Rónay Szilveszter Gábor báró Wahrmann Renée Pesti alsó járás Aporka Ifj. Kégl István Kégl Sándor Özv. Végh Györgyné Tompa Károly Vörös Bálint 119 105 4097 6872 553 547 665 7050 229 184 1582 670 211 - 407 605 181 173 3 4 85 164 18 13 24 76 10 11 27 23 8 16 13 6 5 2 10 3 14 41 294 89 10 14 10 61 4 3 16 13 5 9 16 4 4 765 60 61 59 753 22 16 180 225 27 55 131 12 13 2 3 6 51 5 10 27 135 9 5 25 4 12 15 7 5 8 184 '2250 1150 4678 19 — 62 — 90 — 2514 402 818 10 102 15 7 — 10 — 3 — Kezességvállalás Ali bégért A török hódoltság alatt a megszálló szultáni hadak tisztjei a legkülönfélébb terhekkel sanyargatták a településeket. 1586-ban magyar csapatok rajtaütéssel bevették a dunántúli Koppány várát és fogságba vetették AU béget. Ernő főherceg magas fizetség, vagyis váltságdíj ellenében engedte csak el. A főherceg azonban ragaszkodott ahhoz, hogy' kezesek szavatolják a bég tartozásának kifizetését A ravasz török erre több város bíróját utasította, köztük volt Ráckeve, Vác, Cegléd és Nagykőrös bírája is. A kényszerű megállapodás szerint, amennyiben Ali bég nem fizeti ki időben tartozását, a városok tartoznak fizetni helyette. Házukon, marhájukon, pénzükön, bármin behajtható lett a követelés: „nekik semmi oltalmuk ne legyen, mindaddig, míg Ali basa sarca teljességgel ki nem telik. ”A bonyodalom később kezdődött. A török természetesen nem fizette ki a váltságdíjat a dunántúli hadaknak, ezért Pálffy Miklós, a komáromi főkapitány megküldte a városoknak Ernő főherceg parancsát: „Kik Koppányi bégért kezesük, mindenütt valahol vagy marhájokat vagy ő magukat találják, megtartóztassák.”A bajba jutott bírák felkeresték Alit, de ő kibújt a fizetés alól. A török kincstartó vállalta végük hogy segít rajtuk — a gazdag ajándékok megtették hatásukat —, megígérte, hogy közbenjár érdekükben. Pogány György
