Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-08 / 286. szám
is PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 8., SZERDA 3 Kedvezmény az árusoknak Döntés a Nagyvásárcsarnokról A Nagyvásárcsarnok korábbi, 173 bérlője közül — hosszas egyeztetés után — 153 kereskedő kedvezményes feltételekkel térhet vissza a várhatóan jövő év novemberében kaput nyitó, felújított csarnokba. E bérlők a 100 ezer forint/négyzetméteres kezdő piaci licitárnál jóval kedvezőbben, 60 ezer forint/négyzetméteres egyszeri helyhasználati díj megfizetése után költözhetnek vissza a több mint 4 milliárd forintos költségekkel megújuló műemléképületbe — hangzott el a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi bizottságának tegnapi sajtótájékoztatóján. Király László, a bizottság MDF-es elnöke elmondta: a jogi szempontokat háttérbe szorítva — elsődlegesen politikai megfontolások alapján — a testület többségi szavazással arról is döntött, hogy 1995 első felében egyaránt 1500 forint/négyzetméteres havi bérleti díjat fizetnek majd a régi árusok és a piaci úton kiválasztott új bérlők. Ezt követően pedig a piaci viszonyoknak megfelelően alakítják majd a bérleti díjakat. Vargha Márton SZDSZ-es képviselő szerint a városnak kötelessége, hogy korábbi ígéretének megfelelően kedvezményeket nyújtson azoknak az árusoknak, akik vállalták, hogy a jelenlegi mostoha körülmények között is árusítanak a Közraktár utcai ideiglenes piacon. Nőtt a hallgatottság Petőfi, a család rádiója A Petőfi rádió hallgatósága a Gallup Intézet felmérése szerint július óta jelentősen növekedett, ezt a hallgatói levelek és telefonok is alátámasztják — mondta Dénes Gábor, a Petőfi rádió adófőszerkesztője tegnapi sajtótájékoztatóján. A főszerkesztő azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi rádiózás beindulása új helyzetet teremtett. A Petőfi adónak, véleménye szerint, ki kell lépnie a közszolgálatiság gőgjéből és a család rádiójaként — „éteri családtagként” — a műsorok segítségével kell kezet nyújtania a hallgatóknak. A harc a rádiózásban a hallgatottságért folyik: a visszajelzések azt igazolják, hogy a gyerekektől kezdve az idősekig mindenki meg is találja az érdeklődési körének megfelelő műsorokat. Dénes Gábor a gondokról szólva elmondta, hogy középhullámon az ország bizonyos területein — elsősorban a határok mentén — még mindig nem fogható a Petőfi műsora, ám januártól a fejlesztések eredményeként már az ország 80 százalékán hallhatók lesznek a műsorok. A Petőfi rádió főszerkesztői — Radnóti László, Molnár Éva, Fehérvári Győző' és Novotny Zoltán főszerkesztő-helyettes — az új műsorokról számoltak be. Lesz kabaré, szándékuk szerint a Kabarécsütörtöknél is népszerűbb; sok játék; szolgáltatás minden korosztálynak; sorozat az olimpia szellemiségéről. Ismét folytatódik az Édes anyanyelvűnk, és lesz fóruma a magyar könnyűzenének is. Dénes Gábor a távlati tervekkel kapcsolatban megemlítette: próbálkozniok kell a műholdas adások bevezetésével is, hogy a határainkon túlra is eljussanak a Petőfi rádió műsorai. Segít az ír technológia Gímszarvasfarmok létesülnek A gímszarvasok tenyésztésére, Somogyi-Galtee Szarvasfarm kft. néven, ír érdekeltségű vállakózás alakult, amelynek vezetői tegnap Kaposváron sajtótájékoztatót tartottak. Bejelentették, hogy mintafarmot alakítottak ki Rinyaszentki- rályon, ahol a Somogyi Erdő- gazdaságtól bérelt 100 hektáros területen mintegy 200 gímszarvast tartanak. A kft. egyik alapítója, az ír Galtee Deer Care Szarvastenyésztési Rendszer által kidolgozott technológia fel- használásával szeretnék elterjeszteni hazánkban is a szarvastartást, elsősorban a kisgazdaságokra alapozva. A kft. 18 millió forint alaptőkével alakult meg. Ebből vásárolták meg a törzsállományt, amelyet bővíteni szeretnének. Később az állatokat kihelyeznék vállalkozókhoz is, akik megkapják a tartáshoz szükséges technológiát. A vállalkozás indításához mintegy 3—6 millió forintra lesz szükségük a szarvastenyésztés iránt érdeklődőknek. Egy szarvasfarm jövedelmezőségét hozzávetőleg 50 állat teremti meg, tartásukhoz legalább 10 hektár földre van szükség. Az állatok elhelyezése, a gépek beszerzése, az egészségügyi gondozás ugyancsak jelentős összeget igényel. Cserébe biztos felvásárlói és szaktanácsadói hátteret nyújt az ír alapító cég által kidolgozott tenyésztési rendszer, amelynek már több mint száz tagja van, s amely több mint 20 ezer gímszarvas tenyésztését és kereskedelmét irányítja. A magyar gímszarvas kimagasló agancstermelő képességével, kiváló növekedési esélyével keresett tenyészalap- anyag az egész világon, s a szarvashús is jó áron értékesíthető — állították a Szarvasfarm hazai alapítói. A Mavad és a Somogyi Erdőgazdaság vezetői szerint ezt az adottságot a jelenleginél jobban is ki lehet használni a szarvasfarmok segítségével. Erre a célra a gazdaságosan nem üzemeltető állattartó telepeket hasznosíthatják. Parlamenti napló Szavazás a honvédelemről Az Országgyűlés tegnapi ülésén nagy többséggel elfogadta az árak megállapításáról szóló jogszabály módosítását. Ennek értelmében a vízközművekből szolgáltatott ivóvíz, valamint a szennyvízelvezetés díját — a regionális vízművek kivételével — az önkormányzatok határozzák meg a jövőben. A regionális vízművek szolgáltatásának díját a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg. Amint azt a mindössze egy szavazást igénylő határozathozatal előtt Schamschula György' közlekedési miniszter elmondta: a módosítást az tette szükségessé, hogy a törvény szerint a regionális ellátást biztosítók kivételével a vízközművek önkormányzati tulajdonba kerülnek. így az ármegállapításnak is az önkormányzatokhoz kell tartozniuk. A miniszter külön kiemelte, hogy az ármegállapítás joga fokozatosan megy át az önkormányzatok hatáskörébe ott, ahol még nem jutottak hozzá a közművek tulajdonjogához. Az Országgyűlés kedden délután nagy többséggel elfogadta a honvédelmi törvényhez kapcsolódóan beteijesztett alkotmánymódosítást. Ennek értelmében az ország légterének szándékos megsértése, váratlan légitámadás vagy külső fegyveres csoportok betörése esetén a kormány szükségállapot kihirdetése nélkül is felhatalmazást kap az azonnali intézkedésre. Az alkotmánymódosítás másik pontja módosítja a határőrség eddigi státusát. így a határőrség a jövőben — az európai államok berendezkedésének és gyakorlatának megfelelően — rendészeti feladatokat végző fegyveres szervezet, jogállása és feladatköre a rendőrségéhez hasonló. Emelkednek a nyugdíjak Jövőre előreláthatólag kétszer emelkednek a nyugdíjak: januárban 4, márciusban pedig 10 százalékkal — tájékoztatta Surján László népjóléti miniszter a Nyugdíjasok Országos kamarája delegációját. A tárca további nyugdíj- emeléseket is szorgalmaz, ezek azonban a bérkiáramlásoktól függnek. Hozzátette: elkerülhetetlen a gyógyszerárak emelése, a növekedés azonban csak 30 százalék körüli. A gyógyszerek áfa-kulcsa ugyanakkor 1994-ben is 0 százalékos marad, és a köz- gyógyellátási igazolvány továbbra is biztosítja a leginkább rászorulók gyógyszerellátását. * Alkotmányellenes a társadalombiztosításról szóló törvénynek az a paragrafusa, amely az ősrégi nyugdíj alapjául a minimális bért veszi figyelembe. Az Alkotmánybíróság a bekezdést 1993. március elsejére visszamenő hatállyal megsemmisítette. A módosított paragrafus szerint az igénylőnek a meghatározott időszak alatt összesen legalább 900 napra van keresete, a havi átlagkeresetet tényleges keresetei alapján keli kiszámítani. Rendőrségi törvény Sikertelen hétpárti egyeztetés Nem volt eredményes a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos pártközi egyeztetés újabb fordulója. A keddi megbeszélésen a hét parlamenti párt és a függetlenek képviselője a már megvitatott pontokat részleteiben elemezte. Józsa Fábián belügyi államtitkár az eszmecseréről beszámolva elmondta: nagyon kemény, helyenként személyeskedéstől sem mentes vita jellemezte a fordulót. Az államtitkár véleménye szerint az ellenzék olyan követelésekkel lépett fel, „mintha nem készülnének kormányzati szerepre”. Az ellenzéki pártok ugyanis igen széles körű ellenőrzési joggal ruháznák fel a parlamentet. Nem történt előrelépés az országos rendőrfőkapitány kinevezése ügyében: az SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy az ORFK vezetőjét a köztársasági elnök nevezze ki. Ezt az álláspontot az MSZP is támogatja, a kormány viszont nem akar engedni abból, hogy a rendőrség első számú vezetőjét a miniszterelnök nevezze ki. Mindazonáltal Józsa Fábián reménykedik abban, hogy végül sikerül konszenzusra jutni, s így februárban megszülethet a rendőrségi törvény. Amennyiben ez nem történne meg, úgy valószínűleg ebben a ciklusban már nem lesz lehetőség a jogszabály elfogadására — mondta az államtitkár. Wekler Ferenc, az SZDSZ képviselője elmondta: az ellenzék nem pillanatnyi politikai érdekei alapján alakítja ki álláspontját. Olyan törvényt szeretne, amely hosszú távon hatékony szervezetté tenné a rendőrséget. Wekler emlékeztetett arra, hogy a törvény csak hat hónappal annak elfogadása után lép életbe, így lehetőségeivel mindenképpen a következő kormány fog élni. Az ellenzék fő célkitűzése — mondta Wekler —, hogy a rendőrség ne legyen túlpolitizált. Élénken érdeklődik az izraeli tőke Megduplázódhat a turistaforgalom (Folytatás az L oldalról) Az izraeli miniszter érdeklődést mutatott a hazánkban zajló privatizációban való részvétel lehetőségei iránt, s felmerült az 1996-ban megrendezésre kerülő expón való részvétel kérdése is. Latorcai János megemlítette, hogy a jelenleg Magyarországon működő körülbelül negyven izraeli magyar vegyes vállalat számának megduplázására is lehetőség van, hiszen az izraeli miniszter szerint, legalább harminc izraeli vállalat érdeklődik a magyarországi befektetési lehetőségek iránt. Űzi Baram turisztikai miniszterrel folytatott tárgyalásairól szólva Latorcai János kijelentette, hogy a jelenlegi turistaforgalmat akár meg is lehetne duplázni. Ehhez mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a turistaforgalom több mint 90 százalékát lebonyolító légiközlekedés teltételeit javítsuk. A vízumkényszer eltörlése is — amelyről még az idén dönt az izraeli parlament — az idegenforgalom növelésének elősegítését szolgálja. További tárgyalásairól, melyeket az izraeli gazdasági élet vezető személyiségeivel folytatott. a miniszter elmondta, hogy a nagy tapasztalatokkal rendelkező izraeli hadiipar is számos együttműködési lehetőséget kí- náí a hadieszközök békés célokra való felhasználásában, például az orvostechnológia területén. A Magyarországon befektetni kívánók részéről érdeklődés mutatkozott egy áruházlánc kialakítására, valamint egy vízi úton megközelíthető szálloda felépítésére. A miniszter járt — az elsősorban energetikai kutatásokkal foglalkozó — Weizman Intézetben, ahol izraeli részről sem zárkóztak el a közös kutatásokban való részvételtől, illetve ennek finanszírozására, egy pénzügyi alap létrehozásától. Konkrétan üzletről is beszámolt az ipari miniszter: az izraeli vasúthálózat korszerűsítése kapcsán, a Ganz-Hunslet jelenleg is tárgyal egy húszmillió dollár értékű vasúti járműszállításról. (szedlacsek) Fölháborodni könnyebb Kedves olvasóink, bizonyára örömmel értesültek arról, hogy a Pest Megyei Hírlapot némely reggelen szemlézi a Rádió. Természetesen ez nem mindenki számára öröm, s ezzel így van az Esti Hírlap főszerkesztő; je, Franka Tibor is. Ő így ír nyilatkozatában: „Meglepetéssel és felháborodással vettük tudomásul (mármint az Esti Hírlapnál), hogy a Kossuth rádió döntése szerint ezentúl a kilenc országos napilap közül mindössze ötből hajlandó szemlézni a Reggeli meg a Délutáni krónika. Kimaradt tehát az Esti Hírlap, a Mai Nap, a Népszava és a Kurír. Ugyanakkor szerepel olyan megyei lap, amely egyáltalán nem nevezhető országos napilapnak.” Nos, ez az utóbbi a Pest Megyei Hírlap. Igazán nem vitatom az Esti Hírlap érdemeit, valóban gyönyörű pucér nőkkel szokott megjelenni, aminek szemlézése nyilvánvalóan speciális módot igényelne, olyat, amilyet a rádió képtelen produkálni. Más említésre méltó az Esti Hírlapban ritkán szokott napvilágra kerülni. Ezzel szemben a Pest Megyei Hírlap, bármennyire meglepő és felháborító ez Franka Tibor számára, olyan gondolatokat szokott közölni, amelyek Benedek István, Sándor András, Török Bálint, Jeleníts István, Szokolay Sándor, Fekete Gyula, Fábián Gyula, Futó Dezső írásaiban jelennek meg. Hogy ők pillanatnyilag megyei lapban kényszerülnek gondolataikat közzétenni, az annak is köszönhető, hogy a Franka által hiányolt lapok főszerkesztői székében azok terpeszkednek, akik sokkal könnyebben lepődnek meg, illetve háborodnak föl, mint amilyen gyorsan gondolkozni kezdenek. Véleményem szerint semmi meglepő nincs abban, hogy a Pest Megyei Hírlapot szemlézi a rádió, hiszen ma már (vagy még) egyetlen olyan lapról van szó, amely nem ilyen és amolyan, hanem egyértelműen nemzeti és keresztény szellemiségű, azaz legalábbis publicisztikai írásait tekintve rég túlnőtte a megyehatárokat. Az Esti Hírlap mint alfélé bulvárlap, persze más feladatoknak kell hogy megfeleljen. Tán ha azoknak megfelelne, akkor nem kerülte volna el az új lapszemlét kidolgozók figyelmét, ám azzal ami színtelen, szagtalan és átlátszó, azzal nehéz lehet mit kezdeni. (Vödrös)
