Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-06 / 284. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 6., HÉTFŐ Az MDF politikai tekintélye változatlan Amit vállaltunk, teljesítettük (Folytatás az 1. oldalról) Balsai István kitért szemé­lyes feladataira is. Mint em­lítette, az igazságtétel az MDF programjának egyik legmarkánsabb része. Remé­lem — mondotta a szónok —, sikerült nagyon világos dokumentumban összefog­lalnunk az ’56-os sortüzek- ben részt vevők névsorát, il­letve az akkori eseménye­ket. Előreláthatólag hétfőn — mondta a péntek esti nagygyűlésen Balsai István — a sajtó részére is be tud­juk ezeket mutatni. Az MDF előtt nem köny- nyű feladatok állnak, állapí­totta meg Kulin Ferenc, az országos választmány alel- nöke, akit — mint Vancsó István, az MDF Szentendrei Szervezetének elnöke nyil­vánosan is bejelentette — a jövő évi választásokon a vá­ros XI. választási körzeté­ben országgyűlési képvise­lőknek jelöltek. — Ha az MDF megtett útja nem is volt diadalme­net, mégis van mit felmutat­nia — folytatta gondolatme­netét Kulin Ferenc. Az MDF sikeresen átvészelte a nehézségeket, úgy hogy ha kicsit komorabban is, de ko­nokul, határozottan készül a további négy évre. Az MDF-nek változatlanul poli­tikai tekintélye van. Ezt bi­zonyítják azok a kihelyezett vezetőségi ülések, melyek az utóbbi hónapokban zajla­nak. Hogy milyen sikereket ér­tek el e vidék önkormányza­tai, megtudhattuk Turcsányi Sándor önkormányzati ta­nácsnok és Parlagi Endre bu­dakalászi alpolgármester, te­lepülési képviselő felszólalá­sából. Az igazságról, a szabadság­ról szólt Baksai Lilla reformá­tus lelkész. Most, mint lelki- pásztor, olyan pódiumról szól — mondotta —, ahon­nan eddig csak politikusok szónokoltak, és bár egy lel­kész hivatása nem elsősorban a politizálás, nem helyes tá­vol tartaniuk magunkat tőle, mert ha a politikát mi, keresz­tények, átadjuk másoknak — mondta —, akkor istentelen embereknek adjuk át. (Ijubka) A finn függetlenséget ünnepelték Szigetszentmiklóson Saját magukban bíztak (Folytatás az 1. oldalról) Pertti Torstila akkor is hangsúlyozta, hogy meny­nyire fontos egy nemzet számára az önmagába vetett hit és bizalom, valamint annak felismeré­se, hogy a saját erejéből messzire jut. A Téli há­ború idején — 1939—40-ben — Finnország egyedül harcolt, majd a II. világháború utáni években egyedül állt talpra a romokon. Külpoliti­kai okokból még a felkínált Marsall-segélyt is el­utasította, melynek révén egyébként számos nyu­gat-európai ország éledt újjá. Nagy-Britannia és a Szovjetunió kivételével Finnország az egyetlen, a második világháborúban részt vett európai or­szág, amelyet nem foglaltak el, nem szálltak meg. Egy kis nép kegyetlenül nagy áron, de győ­zött. Az ünnepségen közreműködött a Szigetszent- miklósi református kórus, Karajanniszné Villá­nyi Andrea és a budapesti Kalevala Kórus, Ge- renday Endre vezetésével. Aaro Hellaakoski: .Magány” című versét Bodor Éva és Laura Nyman adta elő. Hallhattuk a Nyolcadik zsol­tárt, majd szebbnél szebb finn és magyar népda­lokban gyönyörködhettünk. A finn—magyar baráti köröknek tizenhárom- ezer tagja van Magyarországon; ennyi nincs a vi­lágon sehol. A szigetszentmiklósi talán a legfiata­labb, de már tavaly testvérvárosuk vendégeit fo­gadhatták. a látogatást még az idén viszonozzák. December 27-én indulnak északra. A Téli háborúban négyszáz magyar önkéntes is részt vett a finnek oldalán, közülük néhányan ma is élnek. Őket látják vendégül a finn nagykö­vetségen ma délután. A baráti körök küldöttsége itt ismerkedik meg a tiszteletreméltó öregekkel. Helsinki előtt, egy szigeten emelkedik Suomen- linna — Sveaborg erődítménye, ahol 1772-ben vésték sziklába a szavakat, amelyek ma is és szá­munkra, magyarok számára is érvényesek: „Utókor vesd meg itt a lábad és ne bízz ide­gen segítségben.” V Ó. É. Szeptember 7-én Pilisszentlászlón mondták ki a megalakulást, november 29-én pedig hivatalosan is megeró'síttetett a Magyar Érdek Pártjának létezése, a hazai közélet színes palettáján. * Bemutatkozott a Magyar Érdek Pártja A haza nem csak szülőföld csak jogokat jelent, de kötele­zettségeket is — húzta alá a MEP vezetősége. A fiatalok magyarságtudatá­nak fejlesztésével kapcsolato­san elhangzott, hogy a MEP hajlandó elvi vitákat folytami az egyetemeken, főiskolákon, annál is inkább, mivel vélemé­nyük szerint nem normális álla­pot az, hogy ezekből a tanintéz­ményekből kirekesztődött a po­litika, vagy ha nem, akkor csak­is a liberális kozmopolita szelle­miség kap falaik között teret. A MÉP és ifjúsága nemzetben gondolkodik, meggyőződésük, hogy a haza nem silányulhat szülőfölddé és a magyarság nem degradálódhat csupán ál­lampolgársággá. Király B. Izabella amerikai útjának tapasztalait értékelve el­mondta, a fiatal párt elnyerte a magyar emigráció szimpátiáját, és anyagi támogatását. „Utam során csak erősödött meggyő­ződésem, hogy a magyarság, túlélőképessége mimkájában rejlik. Nem véletlen, hogy a MÉP gazdasági programjában is leszögezte, hogy hitelekből nem lehet országot építeni, csak kemény munkával. Olyan társadalmi környezetben, ahol nem információs gettóban kell élni, hanem a úszta, nyílt, egye­nes beszéd a jellemző, amire az igény kint, és idehaza Ls. ” M. J. Tegnapelőtt az abonyi művelő­dési házban, sajtótájékoztatón mutatkozott be az új politikai szervezet, ezen túlmenően pe­dig Király B. Izabella, a párt el­nöke, újságírói kérdésekre, rövi­den beszámolt közelmúltban tett amerikai útjáról is. Király B. Izabella a beveze­tőben elmondta: ünnepélyesen felavatták a párt zászlaját, ame­lyet az amerikai emigráns ma­gyaroktól kaptak ajándékba. Ki­tért továbbá arra is, hogy az ala­pító küldöttgyűlés felhatalmaz­ta a pártvezetést a Magyarsá­gért Választási Szövetség nevű szervezettel való tárgyalásokra, az együttműködés lehetőségei­ről, valamint a nemzeti pártok­kal való kapcsolat felvételére. Arra a kérdésre, hogy mely pár­tokkal hajlandó a MÉP együtt­működni, az elnök asszony ki­fejtette: csakis azokkal, ame­lyek nemzetinek vallják magu­kat. Szemléltetésként a Magyar Piacpártot, a Torgyán-féle kis­gazdapártot, a MIEP-et, a Sza­badság-, a Túrán pártokat emel­te ki. Döntést hoztak továbbá egyenruha viseléséről is. Ezzel kapcsolatosan Kórodi Sándor a párt ifjúsági tagozatának képvi­seletében elmondta, hogy az egyenruhával demonstrálni kí­vánják erejüket és azt a lehető­séget, amely szabadulást kínál a mai fiatalságnak az anarchiá­ba taszított életből. Lényeges — folytatta —, hogy a MEP fiataljai kiváljanak a tömegek­ből, ily módon a pártot lejárat­ni akaró provokációknak is út­ját állhatják. Az egyenruha for­májáról még nem döntöttek, de mindenképpen magyaros jelle­gű öltözet lesz. Az abonyi székhelyű párt­nak a fővároson kívül jelenleg 6 megyéből vannak tagjai. Vá­lasztási sikerek esetén nyitottak bármely koalícióra, de a Mun­káspárttal, az MSZP-vel, az SZDSZ-szel, Fidesszel — s ahogy az elnök asszony fogal­mazta — lassan az MDF-fel sem hajlandók együttműködni. Arra a kérdésre, hogy a MÉP milyen szellemiségűnek tartja magát. Király B. Izabella leszö­gezte, a konzervatív, a kereszté­nyi és a demokratikus értékek védelme határozza meg politi­kájukat. „A demokráciát azon­ban másként értelmezzük, mint amilyen a mai közélet. Az nem demokrácia, amely a régi nó­menklatúrát élteti, és ahol a parlamentben a nép választott képviselőjét nem engedik szó­hoz jutni. A demokrácia nem Logisztika A gödöllői székhelyű Hunga- ropharma Kft. elosztóraktárá­nak megtekintésére szervez üzemlátogatást holnapután 13 órai kezdettel a Magyar Lo­gisztikai Egyesület. Az üzem- látogatás során dr. prof. Knol Imre, az MLE elnöke, a gödöl­lői egyetem logisztikai tanszé­kének vezetője ismerteti az űj tudományág aktuális feladata­it, majd ezt követően Rakon- cza István vezérigazgató-he­lyettes tart előadást a Hungaro- pharma tevékenységéről. Megkérdeztük Miért előnyös OTP Befektetési Jegyet vásárolni? Az OTP Bank és az OTP Bróker Rt. ez év júliusában létrehozta az OTP I. Értékpapír Alapot. Az alap kezelő­je arra vállalkozik, hogy a befektetők pénzét összegyűjt­ve olyan értékpapírokat vásároljon, amelyek kis kocká­zat mellett maximális hasznot biztosítanak a befektetők számára. A befektetési jegyek december 10-éig Pest me­gye valamennyi OTP fiókjában is jegyezhetők. Feld- manné Borbás Ilonát, az OTP Pest Megyei Igazgatósá­gának főelőadóját arról kérdeztük, miért előnyös OTP befektetési jegyet vásárolni? —, lehetőség nyílik külön fogyasztási hitel felvételé­re is. További kedvez­mény, hogy a befektetési je­gyet a futamidő lejárta előtt is, vissza lehet válta­ni, hiszen a jegy bevezetés­re kerül a Budapesti Érték­tőzsdén. Ezenkívül az OTP Bank garanciát vállal arra, hogy a alap futamideje alatt — értékpapír-forgal­mazó cég közvetítésével — korlátozás nélkül, piaci áron vásárolja vissza az ér­tékjegyet. Kedvező feltétel még, hogy a Befektetési Je­gyet kárpótlási jegyért is meg lehet vásárolni, ame­lyet az OTP a mindenkori vételi árnál három százalék­kal magasabb árfolyamon vásárol meg. Sz. R. H. — Elsőként azt szeretném elmondani, hogy a befektet­ni kívánóknak nem szüksé­ges a jegy névértékének száz százalékát készpénz­ben kifizetniük —, ugyanis a befektetni szándékozók harminc, illetve ötvenszáza­lékos hitelt kaphatnak, ha legalább ötven, illetve száz­ezer forint névértékben, be­fektetési jegyeket vásárol­nak. A jegyzéskor befize­tett összeget — beleértve az esetleg igénybe vett hi­telt is — összjövedelmük harminc százalékáig adó­alapjukból levonhatják a befektetők. A hitelfelvétel esetében kezesre sincsen szükség, hiszen fedezetül maga a befektetési jegy szolgál. Az alap futamideje alatt — mely 1997-ig tart Létkérdések — Gödöllőn Ki marad középen? (Folytatás az 1. oldalról) Azt gondolom, az elkövet­kezendő fél évben is ez lesz az első kérdés és mellette fog­nak foglalkozni azzal, hogy hogyan tovább — összegezte véleményét Gémesi György. Jobbra át vagy balra át? — tette fel a kérdést a vitavezető, amelyre először Kónya Imre válaszolt. A frakcióvezető sze­rint ez a tábla semmiképpen sem jó, hiszen senki nem mondhatja meg az ország né­pének, hogy mit ne csináljon. A leglényegesebb, hogy 1994 májusában az ország népe fog­ja eldönteni, hogy merre men­jen az ország szekere. Meg­győződésem az — hangoztat­ta a frakcióvezető —, s ezt nem pártállásom mondatja ve­lem, hanem az országért ér­zett felelősségem, hogy az or­szágnak az a jó, ha nem megy se balra, se jobbra, ha tovább­ra is középen halad. Kitért arra is, hogy a térség országai több évtizedes diktatúra alatt éltek, most folyik az átalaku­lás, melynek tétje a leszaka­dás vagy a felzárkózás. Hogy mindez békésen, viszonylag kevés megrázkódtatással men­jen, az csak akkor lehetséges, ha középen haladunk. Kuncze Gábor szerint mind­két oldalon vannak veszélyek, a szélsőségek mindkét olda­lon megjelentek. 1990-hez ké­pest ez azért egy változás, hi­szen ’90-ben a szélsőjobbol­dal nem látszott ilyen élesen, a szélsőbaloldalt pedig elsö­pörte a választópolgárok aka­rata — mondta a liberális poli­tikus. Kuncze Gábor szerint a választópolgár középen áll, nem érti igazán a bal- és jobb­oldali veszélyekkel kapcsola­tos vitákat. A táblákat ő is em­lítette, hozzátéve, hogy ezek kiegészíthetek, hiszen van a kötelező haladás iránytáblája, melynek előre kell mutatnia, s van még a visszafordulni tilos és a zsákutca tábla is, ezekről is lehetne vitatkozni. A politi­kus szerint a választások igazi tétje, hogyan tudja a leendő koalíció a gazdaságot rendbe­hozni. Kónya Imre kifejtette: egy­aránt veszélyes a jobb és a bal, de esélye sokkal inkább a baloldalnak van. A kormány- párti politikus szerint ez nem­csak azért baj, mert eltérnénk a középtől, hanem az MSZP azért is veszélyes, mert a dik­tatúra után is sokan vannak po­zícióban, akik ehhez kötőd­tek. Alapvető érdek, hogy az egész társadalom előtt meg­nyíljanak a felemelkedés lehe­tőségei. Kónya Imre skizofrén pártnak nevezte a szocialistá­kat, mert egyrészt ideológiáját tekintve a munkásokat, a bér­ből és fizetésből élőket igyek­szik megnyerni, ugyanakkor személyi összefonódások mi­att a korábbi rendszerhez kötő­dik. Veszélyes a szakszerveze­tekkel való szoros kapcsolat is, hiszen összeegyeztethetet­len az érdekvédelmi és a kor­mányzati munka. Az összefo­nódás az átalakulásra és a de­mokráciára egyaránt veszé­lyes — vélte a frakcióvezető. Kuncze Gábor leszögezte, hogy MSZP-kormány nem fog alakulni, hiszen ilyen vá­lasztási eredmény még véletle­nül sem lesz lehetséges. Ma­gyarországon a hivatkozott lengyel példával szemben van egy erős liberális közép, ame­lyik valódi alternatívát képvi­sel mind az elmúlt négy, mind az elmúlt negyven évvel szem­ben. A szélsőjobboldali ve­szélyről szólva kifejtette, hogy ennek a magyar politiká­ra — akár kormánypárti, akár ellenzéki —, jelenleg nincs igazán hatása, a normális ma­gyar politikai közélet ezeket a nézeteket nem tükrözi. Kópya Imre hozzátette, hogy a szélsőjobbnak nincs különösebb súlya, jelentősége és befolyása, szervezetileg is alig megjelenő csopottocskák formájában van jelen. A szél­sőbal ugyanakkor szervezeti­leg elég markánsan megjele­nik a Munkáspártban. Kuncze Gábor szerint is létezik a szél­sőbal, a parlamenten kívül, míg a szélsőjobb kívül és be­lül egyaránt. Ő a Magyar Igaz­ság és Élet Pártját tartja szélső- jobboldalinak. Hogy miért, azt egy későbbi hallgatói kér­désre válaszolta meg, mely szerint nem tudja máshová el­helyezni a parlamenti meg­nyilvánulások és az írói mun­kásságok alapján. A nézők feltett, sokszor nem a témához kapcsolódó kérdései miatt a vita parttalan­ná vált, hol a választási kam­pány hangulata, hol az éles pengeváltások miatt a politi­kai csatazaj érződött. Közé­pen maradni — ez volt mind­két politikus mottója, ám az igazi veszélyek csak általános­ságban említődtek. Nem lesz könnyű dolga a vágószobában dolgozóknak, de az is lehet, hogy a téma felvetése volt túl­dimenzionált. (sz.á.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom