Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-06 / 284. szám

megyeiHIRLÁP XXXVII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. DECEMBER 6., HÉTFŐ MDF-évforduló Szentendrén Ünnepi nagygyűlésen emlé­kezett meg alakulásának ötö­dik évfordulójáról péntek este a Szentendrei MDF- szervezet. A bensőséges ün­nepségen jelen volt Balsai István, igazságügyi minisz­ter, valamint Kulin Ferenc, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke is. — A jövő évi választás a Magyar Demokrata Fórum számára óriási kihívást jelent — kezdte beszédét Balsai Ist­ván igazságügyi miniszter. — Hiszen egy jobbára MDF- ellenes hangulatban kell szá­mot adnunk mindarról, amit vállaltunk, illetve amit teljesí­tettünk. Még némely koalíci­ós párt részéről is mutatkozik olyan törekvés, hogy kétség­be vonják eredményeinket. Minden kétkedővel szemben merészen állíthatom, ez a nem egészen négy esztendő bőségesen elegendő volt ah­hoz, hogy a szabad és függet­len nemzet megfelelő önbe­csüléssel tudja teljesíteni a reá szabott feladatokat, ame­lyek feltételei a történelem so­rán alig adattak meg számá­ra. És ezt a korszakot mi je­gyezzük, s úgy jogi, mint gaz­dasági vagy szociális szem­pontból is vállaljuk érte a fe­lelősséget. Következéskép­pen az eredményeket is sze­retnénk a magunkénak tudni. (Folytatás a 4. oldalon) — Gödöllőn * marad középen? Kónya Imre: Az országnak az a jó, ha nem megy se balra, se jobbra, ha továbbra is kö­zépen halad Erdősi Agnes felvételei A magyarországi politikai szélsőségek volt a témája a Jobbra vagy balra címmel rendezett nyilvános vitának, melynek a gödöllői városhá­za adott otthont. A Létkérdé­sek című televíziós sorozat adásában, melyet ma este 22.30 órakor közvetít a tele­vízió, Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának ve­zetője és Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-je­löltje volt a vendég. A vitavezető. Franko Ti­bor két kis KRESZ-táblafé- lét mutatott a közönségnek, ezzel illusztrálva a témát: az egyiken, piros körben, piros áthúzással a jobbra, a mási­kon a balra kanyarodást „tilt­ja” a miniatűr tábla. Van-e, s ha igen, milyen mértékben van jelen a mai Magyaror­szágon mindkét szélsőség? Először Gödöllő város pol­gármestere, Gémesi György válaszolt. Városunkban első­sorban a balra tolódástól fél­nek az emberek — mondta a polgármester —, illetve nemcsak ettől, hanem a szél­sőségektől is. Ebben a város­ban is foglalkoztatja az em­bereket ez a kérdés, de azért hadd mondjam el, hogy itt elsősorban a munkájukra koncentrálnak, dolgoznak, és ennek az elmúlt időszak­ban, azt hiszem, láthatóan volt eredménye. (Folytatás a 4. oldalon) Médiapiszok Vannak itt még tiszta résztvevői a politikai életnek? Akad-e akár egyetlen olyan politikus, akinek hírét-nevét nem piszkították be? E két, egymással összefüggő' kérdésre nem könnyű a fe­lelet. Nem könnyű, mert a politikusi tisztaságot, ha úgy tetszik tisztességet, másban keresik és látják a politikusok, s másban az erőviszonyokat négy évenként meghatározó választópolgárok. Utóbbiak dolgát nehezíti, hogy a politi­ka történéseiről elsősorban annak alapján alkotnak véle­ményt, amit a tárgyilagosnak alig nevezhető' sajtó — tisz­telet a kivételnek — elébük tár. Ha odáig egyszerűsítjük a képet, hogy a magyar politi­kai küzdőteret az ökölvívók ringjének képzeljük — miért is ne? — ahol az ellenfelek az érvényben lévő'játékszabá­lyok szerint küzdenek, akkor a sajtó szerepét az a tévéka­mera tölti be, amely a nézők számára jól láthatóvá s követ­hetővé teszi az eseményt. A nézó' eldöntheti, kinek szur­kol, és ha a számára szimpatikus küzdófél a sportszerű ösz- szecsapás végén alulmarad, megvonja a vállát, s különö­sebb megrázkódtatás nélkül tudomásul veszi, hogy győ­zött a jobbik. Ezzel szemben mit tesz ma a sajtónak egy jelentős ré­sze, amelynek hivatása lenne a korrekt tájékoztatás? Pél­dánknál maradva, a mérkőzések kezdete eló'tt — só't a mérkőzések közken is — sajátos módon mutatja be a szá­mára ellenszenves sportembereket. Mondjuk elterjeszti ró­luk, hogy öklözöl képességüket a gyereknevelésre is kiter­jesztik, vagy hogy doppingszerrel erősítik magukat két ku­pica fütyülős barack között. Amikor pedig sor kerül a köz­vetítésekre, ennél is továbbmegy: a kellőképpen lejáratott ökölvívók fejre irányított szabályos ütéseit is hajlandó mély ütéseknek minősíteni. A mérkőzéseket szemlélő' gya­nútlan polgár elóbb-utóbb megzavarodik, s elveszíti józan ítélőképességét. Nos, efféle zavarodottsággal tekintenek sokan a belpoli­tikai eseményekre, s alkotnak torz képet a jobb sorsra ér­demes politikusokról. E politikusok és e polgárok egy­aránt ki vannak szolgáltatva azoknak, akiket irritál má­sok tisztasága. Azoknak, akik jól érzik magukat a médiapi­szokban. Bánó Attila Karácsonyi ajándékkészítéssel egybekötött Mikulás-napi rendezvényt szervezett a hét végén a Vöröskereszt Pest Megyei szervezete. A Fóti Gyermekvárosba érkezett a megye több településéről közel száz hátrányos helyzetben lévő kisiskolás. A szakkép­zett pedagógusok segítségével ajándékot készítettek, agyagoztak és térítőt ragasztot­tak a gyerekek Isten hozott Mikulás! Finn barátok Szigetszentmiklóson Saját magukban bíztak rjf Finnországban nagyra becsülik Ma- ) gyarország megfontolt és céltudatos / ^ \ előrehaladását a biztonság, a piacgaz­daság és a jóléti társadalom megte­remtéséért — mondotta beszédében Pertti Tor- stila, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete Szigetszentmiklóson, a finn füg­getlenség napja országos ünnepén. Finnország kétezer éves történetét élte Eu­rópában, amikor független ország lehetett 1917. december hatodikán. — Ezzel a mon­dattal kezdte köszöntőjét Boncz Miklós, a szi- getszentmiklósi Magyar—Finn Baráti Kör el­nöke a helyi Batthyány Kázmér Gimnázium és Szakközépiskola aulájában. Pontosan egy évvel ezelőtt a finn független­ség 75. évfordulóján a budapesti városházán beszélt Finnország magyar nagykövete azok­ról az esztendőkről, amelyekre — ahogyan Koivisto elnök mondta — „a finn nép büsz­kén tekint vissza”. (Folytatás a 4. oldalon) Népes oktatásügyi fórum Vácott Esélyegyenlőség: kötelező' vizsgák Mintegy kétszáz, igen aktív peda­gógus részvételével zajlott pén­tek délután a váci MDF-szerve- zet kezdeményezte közoktatásü­gyi fórum a Madách Gimnázium­ban, melynek vendége Dobos Krisztina országgyűlési képvise­lő és Katona Tamás államtitkár, a körzet országgyűlési képviselő­je volt. Rövid bevezetőjében Katona Tamás hangsúlyozta: az óvodai, az alsó-, közép- és felsőszintű ok­tatást és a tudományos tovább­képzést végre egységesen szabá­lyozó új törvénycsomag valódi reformot csak akkor eredményez­het, ha megvalósításában aktí­van vesznek részt a pedagógusok. E közreműködést kívánta megkönnyíteni Dobos Krisztina a törvény újdonságaihoz fűzött magyarázataival. A tényleges fel- használás során felmerülő problé­mák megoldásához a pedagógu­sok segítségét kérte, mert az együttgondolkodásra szükség van a törvény tökéletesítéséhez. Az általános műveltség szint­jének emelése volt alapvető cél­juk a tankötelezettség 14-ről 16 évre emelésekor — tudtuk meg. A tanköteles kor végéig közisme- reü tárgyakat kelt tanítani min­den iskolatípusban: az általános iskola 9. és 10. osztályában a szakmunkásképzőben és a külön­böző típusú középiskolák első két évfolyamán. Az elméleü és gyakorlati szakképzés csak ez után következhet, figyelembe véve az átalakuló gazdaság igé­nyeit. A közismereti oktatás általá­nos követelményeit tartalmazza a napokban véglegesített NAT. Ez alapján készülnek az alaptan­tervek a különböző iskolatípu­sokra, melyeket a helyi igények szerint kell részletesen kidolgoz­ni. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom