Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-31 / 305. szám
A Gödöllői Művésztelephez tartozónak érezte magát Róth Miksa művészetéről Róth Miksa mozaikképei a marosvásárhelyi közművelődési házban A magyar szecesszió talán legmarkánsabb üvegfestője volt Róth Miksa. Maga így vall az üvegfestészetről: — Nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet, mert az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény, a tűzben nemesedett szín válik napfény- nyé. Ez az oka a misztikus hatásnak, mely a dómok üvegfestményeiből felénk árad. A mozaikrakás problémájával foglalkozva nem tudott belenyugodni a gondolatba, hogy a mozaik nagy múltú, nemes művészetének — mely a 13. században élte fénykorát — vége szakadt volna, hogy ne lehetne azt megújítani. Ámde mi is a két „technika” között a különbség? Az üvegfestmény — átlátszó, színes üvegdarabokból minta szerint összeállított kép, főleg templomok, dísztermek ablaknyílásai díszítésére. Az üveglapocskákat ólompánt foglalja össze, melyeknek sötét vonalai egyúttal az alakok vagy díszítő minták körvonalait adják. A mozaik — apró szemcsékből, színes (kőzet-, márvány-, üveg- stb.) kockákból összeállított, valamilyen kötőanyagba ágyazott ábrázolás, díszítmény. A padlómozaik, majd később a falmozaik művészete különböző technikákat alkalmaz. Róth Miksa üvegfestő műtermét 1885-ben alapította Budapesten, míg 1897-ben meghonosította az üvegmoza- ik-művességet. Üvegfestő- és mozaikműhelyének legszebb alkotásai a magyar iparművészet remekei. Őt, a historizmus és a szecesszió nagymesterét még a művészetkedvelő közönség sem ismeri eléggé, pedig nap mint nap találkozhat csodaszép üvegfestményeivel a Szent István-bazilika, az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Gresham-palota és más ismert középület ablakain, épületrészein. A Helikon kiadó nemrég adta közre Varga Vera Róth Miksa művészete című gazdag, reprezentatív albumát, mely nem csupán a művek szakszerű bemutatására vállalkozik, hanem pontos tárgyleírások kíséretében a művész életútjának, pályájának ismertetésére is. Róth pályafutása (1865—1944) nemcsak egy jelentős művész-, illetve vállalkozó-karrier példázata, hanem a kortárs művészeti élet egy szeletét reprezentáló művelődés- és stílustörténeti stúdium is. Hisz világviszonylatban sem gyakori az ilyen hosszú, termékeny életpálya. Mennyiségben és minőségben egyaránt kiemelkedően jelentős művészi hagyatékot alkotott. Édesapja volt ez időben hazánkban az egyetlen és utolsó céhmester, aki értett az álomba foglalt színes üvegek készítéséhez. Az itt megszerzett mesterségbeli tudást külföldi tanulmányútjai során tökéletesítette. Önállóan nagyon fiatalon, húszévesen kezdett el dolgozni Budapesten. A rendkívül tetszetős, szép anyag, amivel dolgozott és teljesítményének művészi színvonala hamar hozzásegítette a sikerhez. Sok megrendelést kapott a történelmi Magyarország legrangosabb épületei díszítésére: a pécsi és a debreceni tudományegyetemek aulái, az egri, a kassai, a gyulafehérvári székesegyházak ablakai, a marosvásárhelyi Közművelődési Palota és a szabadkai városháza üveg- festményei dicsérik keze munkáját. Mozaikmunkái közül említsük meg a Zeneakadémia előcsarnokának mozaikját, a kőbányai plébánia- templom Szent Antal-oltárké- pét, a pannonhalmi székes- egyház homlokzati frízét, a Kerepesi úti temető Deák-mauzóleumát, melyet Székely Bertalannal együtt készített. A századfordulótól a monumentális megbízások során egyre jelentősebbé vált együttműködése a gödöllői művészekkel, melyről maga így emlékezett meg: — Körösfői-Kriesch Aladárrá és Nagy Sándorral való együttműködésem pályafutásom egyik legszebbike volt. Szerencsés egymásratalálásunk beszédes bizonyítékai a Nemzeti Szalon, a veneziai magyar kiállítási csarnok, a marosvásárhelyi kultúrház, a lipótmezei kápolna, a temesvári püspöki szeminárium, a budapesti papnevelő intézet oratóriumának üvegfestményei és mozaikjai, ennek az ideális együttműködésnek eredményei. — A lipótmezei kápolna üvegfestmény-együttese a magyar és nemzetközi szecessziós üvegfestészetnek is különleges értékű csúcsteljesítménye: ikonográfiái felfogásban, for- mai-színkompozícióbeli s technikai kivitelezésben egyaránt. A reprezentatív album a legjelentősebb Róth Miksa-művek bemutatására, értékelésére, a művész életútjának, pályájának ismertetésére kitűnő eredménynyel vállalkozott. Részleteket ismerhetünk meg Róth Miksa írásaiból és szemelvényeket az üvegfestészet történetéből, de a modem mozaikművészetről is. (Helikon Kiadó Kft. 1993.) Domonkos János Színház pincében, padláson Különös házasságok Átalakulóban Budapest színházi élete. A nagyszínházak műsorán — nem utolsósorban gazdasági szükségszerűségből — egyre több a zenés előadás, musical, zenés játék. Ezek sok embert vonzanak, azonban inkább csak szórakozásnak jó. (Ha jók.) A színház igazi barátait, akik sími, megrendülni, felszabadulni, életükkel, önmagukkal szembenézni járnak színházba, nem elégítik ki. Ahol ők is megtalálhatják szellemi, érzelmi táplálékukat, azok a kisszínházak. Ahogy a nagyszínházakban teret nyer a zene, ahogy kiszorítja onnét a prózai, s gyakran új utakat, új színházi kifejezésmódokat kereső előadásokat, úgy szaporodnak az ez utóbbiakat befogadó kicsi játszóhelyek. Nemegyszer különös helyek ezek. Pincék, padlások, lakások egy-egy szobája... A körülmények persze nem egészen megfelelőek bennük színházi előadások számára, ami kényszermegoldásokat szül, például: minden szereplő az előadás egész időtartama alatt a színpadon tartózkodik, vagy a nézőtéren keresztül érkezik oda, távozik onnét jelenete következ'én majd befejeződvén. Mindez a nézőket csöppet sem zavarja. Miért zavarná, ha lekötik őket a színpadon — vagy ahol az sincs, játéktéren — élő, lélegző emberek, eleven emberi sorsok. Mint most a Kolibri Pincében — a Kolibri Színháznak a Kolibri Fészek melletti másik pici játszóhelyén — bemutatott Tercett című előadást nézve. A kortárs For- gách András írta a darabot, melynek alcíme Janka, Zsig- mond, Mária — miből ki is derül, hogy Móricz Zsimond- dal, két házasságával foglalkozik —, a kaposvári színházban iskolázott Czeizel Gábor rendezte. A szereplőket is vidéki színházak vezető színészeiként ismerhettük meg, Csákányi Eszter és Kari Györgyi a kaposvári, Blaskó Péter a miskolci színháznál töltött visszhangos sikerű évek után került a fővárosba. Mint hajdan tömegek zarándokoltak Pestről, hogy megnézhessék az előadásokat, melyekben játszottak, most elmennek kedvükért — pontosabban annak a realista, annak az emberi lélek mélységeit megmutató játékstílusnak kedvéért, melyet képviselnek — pincébe, padlásra. Forgách András drámájához felhasználta Móricz írásait. elsősorban Simonyi Máriához, színésznő szerelméhez (talán nem is lehetne Móricz színház iránti és színésznő iránti szerelmét elválasztani egymástól), későbbi, második feleségéhez intézett leveleit. E leveleknek, de Forgách András érzékeny és szellemes saját szövegeinek köszönhetően is megjelenhet előttünk egy évtizedek óta együtt élő, az öregedés küszöbén álló, egyrészt az öregedés, a megfá- radás, másrészt a megcsalatás, az elhagyattatás ellen harcoló házaspár tragédiája. Megjelenik a „harmadik”, a „nagyvilági nő”, a „démon” aki azonban éppoly vágyakozó, éppoly sebezhető, mint a másik kettő. A téma, egy háromszög-történet önmagában is izgalmas, ám hogy hírességek, legendák hordozói életébe pillanthatunk bele, csak fokozza ezt az izgalmat. S még tovább az, hogy láthatjuk: a hírességek is emberek. Hétköznapi gondokkal, hétköznapi gesztusokkal, esendőségekkel. Ám nem hétköznapi cselekedetekkel mégsem. Bonyolult, összetett világot idéz az előadás. Sokáig ható élményt jelent. S talán sosem múló érzelmi gazdagodást. Nádudvari Anna Magáénak vallja az ősbemutatót Világpremier a Madáchban Bernard Slade — Stan Daniels: Jövőre, veled, újra című musicaljének ősbemutatóját Magyarországon rendezik. A Madách Színház Szilveszter napján mutatja be a neves szerzőpáros művét. A nyolcszoros Emmy-díjas Stan Daniels zeneszerző-szövegíró a bemutatóról szóló sajtótájékoztatón elmondta: a nagyszabású Broadway előadásokat megelőzik vidéki szereplések. Ezek a világpremier előtt lehetőséget biztosítanak még kisebb változtatásokra az alkotóknak. A magyarországi színházi gyakorlat más, és ezért rendkívül nagy a művészek felelőssége. Az „előadást” látva az a véleménye, hogy tehetséges Doris és George játssza-énekli a musicalt. A zeneszerző magáénak vallja a budapesti ősbemutatót. A Jövőre, veled, újra kétrészes musical főszereplői Udvaros Dorottya és Hirtling István. A darabot Békés Pál ültette át magyar nyelvre, a díszleteket Götz Béla készítette. Az előadás zenei vezetője Kocsák Tibor. Iskolák és egyesületek történetéből Békési várostörténet Újra megjelent Békésen a város 1939-ben napvilágot látó története, amelyet a városi könyvtár hasonmás kiadás“- ban adott közre. Durkó Antal történész, a megye névadó és első városának múzeumalapító igazgatója írta meg a Békés nagyközség története című munkáját, amely az Árpád-kori tiszántúli megye- székhelyről, Békésről mindmáig az első és egyetlen komolyabb összefoglaló történeti mű. A békési lokálpatrióták kezdeményezésére most újból megjelent könyv közli Banner Jánosnak a város régészetét feldolgozó tanulmányát is, bemutatja a település múltját, s különösen gazdag ismeretanyagot tartalmaz a helyi egyházak iskolák és egyesületek egykori életéről. Az eredeti munka háromszáz példányban jelent meg, a mostani hasonmás kiadás ezerben, s szinte valamennyi példánya napok alatt gazdára talált a szülőföldjükre büszke helybéli polgárok jóvoltából.