Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-30 / 304. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Harminchét év az egyházi zene szolgálatában Nívódíjas a Szent Cecília Kórus ä a váci székesegyház Szent Cecília Kórusa Huszár Dezső' kapucinus szerzetes alapította még 1956-ban — nemrégiben nívódíjat kapott. (Az eseményről lapunk december 22-ei számában már beszámoltunk.) A művészi rangot jelentő elismerés kapcsán Varga László karnaggyal, aki egyben az egyházmegye zeneigazgatója és a repertoár egy részének szerzője is, egyebek mellett a kórus múltjáról és — mint ő fogalmazott — küldetéséről beszélgettünk. — Lévén, hogy templomi, liturgikus szolgálatot végző' kórus a Szent Cecília, fölvetődik a kérdés: mekkora hangsúlyt kap munkájukban a művészi elismerésre való törekvés?-—Soha nem törekedtünk tudatosan arra, hogy emberi elismerést, díjakat, jutalmakat kapjunk — mondotta a karnagy. — Küldetést teljesítünk, s azt tartottuk és tartjuk fő célunknak, hogy rendszeres liturgikus szolgálatunk során Istennek és a hívő közösségeknek mindig a tőlünk telhető legszebbet nyújtsuk, örömet szerezzünk embertársainknak, mindenkori hallgatóságunknak.'A megbecsülés természetesen jóleső érzés, erőt ad ahhoz, hogy ahogy eddig, a jövőben is lelkesedéssel vállaljuk küldetésünket. — Önök közül sokan a kezdetek óta tagjai a kórusnak Gondolom időnként fel-felidézik emlékeiket. — Gyakorta szóba kerül a múlt. Ilyenkor élni kezdenek az emlékek, s mi, fiatalabbak, nemegyszer elámulunk idősebb korosztályokhoz tartozó társaink egy-egy történetének hallatán. A szép emlékek mellett legtöbbjüknek vannak azonban kellemetlen tapasztalatai is. Sokan elmesélték például, hogy a hatvanas-hetvenes években, illetve egészen a nyolcvanas évek végéig munkahelyeiken számtalanszor le kellett nyelniük kollégáik gúnyos megjegyzéseit. Szavaikból kitűnt, hogy az egyházellenes propaganda éreztette hatását Amikor ezek a negatív élmények femerülnek, soha nem mulasztják el megemlíteni, hogy meggyőződésükön kívül főképp Huszár Dezső biztatása, személyiségének ereje segítette őket a A váci Szent Cecília Kórus — a díjátadás napján. Előtér- ben Bartos Ferenc, Vác polgármestere és Varga László karnagy Hancsovszki János felvétele mérhetetlen cinizmus elviselésében. Huszár Dezső számára egyébként rendje működésének betiltása után a kórusvezetés volt az egyetlen lehetőség arra, hogy lelkipásztori munkát végezzen. Jómagam nyolc évvel ezelőtt vettem át tőle a stafétabotot. — Az utóbbi egy évtizedben jelentősen megfiatalodott a kórus. Nem okozott-e nehézségeket a fiatalítás? — A választ onnan kell kezdenem, hogy 1985-re, amikor Bánk József érsek püspök úr megbízott a kamagyi teendőkkel, már csaknem kizárólag idősekből állt a kórus, elkerülhetetlenné vált tehát a frissítés. Elkezdődött a verbuválás. Az érdeklődők első összejövetelére ötven- hafan jöttek el. Megalapítottuk az ifjúsági énekkart, majd fokozatosan egybeolvadt a régi és az új. gárda. A fokozatossággal elértük, hogy — kisebb zökkenőktől eltekintve — úgymond „fájdalommentesen” sikerült a fiatalítás. Mivel ez nem személycserét jelentett, hanem létszámnövekedést, lehetőségünk nyílt egy gregorián énekkar alapítására is. Ennek neve Schola Vatiensis Chatedralis lett. — Befejezésül mondjon kérem néhány szót repertoárjukról is. — Repertoárunk darabjait az egyházi zene, illetve ének legkülönbözőbb korszakaiból válogattuk. Gregorián énekeket, reneszánsz, barokk, romantikus kórusműveket éppúgy megszólaltatunk, mint modem szerzeményeket. Ribáry Zoltán Kétszáz éves főegyházmegyei könyvtár Mit tehet egy Tatai séták címmel különleges kiadványt jelentetett meg Strobel Árpád amatőr helytörténeti kutató, nyugdíjas kereskedelmi szakember. Több mint félszáz tollrajzá- val illusztrálva mutatja be a dunántúli városka régi épületeit, nevezetességeit, az elődök életét. A rajzokon — amelyek átlagosan 5000 volokálpatrióta? nalból állnak és minden épületet, utcarészletet az eredeti állapotában mutatnak be — Tata szinte valamennyi nevezetességét megörökítette. Az ábrákhoz a szerző olyan érdekes történeteket, anekdotákat fűzött, amelyeket még nagyszüleitől hallott. A könyv 40 év gyűjtőmunkájának eredménye. Eszterházy Károly egri püspök 1793. december 28-án, kétszáz esztendővel ezelőtt nyitotta meg az általa alapított és építtetett Egri Püspöki Könyvtárat, az ország legszebb barokk bibliotékáját, 21 ezer kötetes, európai mércével mérve már akkor is rendkívül értékes és gazdag könyvállománnyal. A bicentenárium alkalmából Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola dísztermében neves egyházi és világi személyiségek sokaságának részvételével rendeztek tudományos emlékülést, amelyen Antalóczy Lajos érseki főkönyvtáros emlékezett azokra, akik létrehozták, ápolták, gondozták, megőrizték és gyarapították két évszázad alatt az Egri Főegyházmegyei Könyvtárat. A XVIII. század elején a korábbi török hódoltság végvárában, Egerben is lendületes fejlődésnek indulhatott a kulturális élet. A század püspökei (valamennyien Rómában végzett, magasan képzett főpásztorok) következetes és céltudatos erőfeszítéssel az oktatás valóságos fellegvárává emelték a püspöki székvárost. Eme törekvés egyik eredményeként nyitotta meg kapuit 200 évvel ezelőtt az Egri Főegyházmegyei Könyvtár. Gazdagsága méltó az európai hírnévre; mára százharmincezres összál- lományával, gazdag kézirattárával rangos helyet foglal el Magyarország katolikus könyvtárai között. Pusztán kötetállományát tekintve a pannonhalmi és esztergomi könyvtár után következik. Tartalmi értéke alapján pedig szinte rangsorolhatatlan, hiszen felbecsülhetetlen értékű kódex, helytörténeti és újabb kori kéziratanyaga van. A kutatók ezrein kívül évente 80 ezer látogató csodálja meg kincseit. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke a tudományos emlékülésen méltatta Eszterházy Károly el nem évülő iskola és könyvtáralapító érdemeit, utalva arra, hogy a nagy előd egy egri universitas megteremtésének reményével látott hozzá művéhez. Nem a helyieken múlott, hogy mindeddig ez nem valósulhatott meg. A könyvtár annak idején papi és egyházi mecénások támogatásával született, s később is ők gyarapították, fejlesztették. A tudományos emlékülésen neves világi és egyházi tudósok, könyvtári szakemberek méltatták az egri könyvtár kétszáz esztendejét. A bicentenárium alkalmából Antalóczi Lajos szerkesztésében megjelent a könyvtár történetét bemutató 350 oldalas tanulmánykötet. Gálaműsor az Erkel Színházban Az Erkel Ferenc Alapítvány és a. Junior Vendéglátó Rt. karácsonyi operagálát rendezett az Erkel Színházban. A színházi ünnepségen csaknem kétezer zeneszerető fiatalt láttak vendégül. Az ajándékozással végződő esemény fővédnöke Zilahy Mariann művésznő volt — felvételünk őt ábrázolja a komolyzene ifjú barátai körében (Illyés Tibor felvétele) Ötven év után újra MAGYAR A MAGVAK iparművészeinek közel fél évszázadon keresztül volt folyóirata. Az UTOLSÓ SZÁMA F944-BPN JELENT MEG, I F.HÁT KÖZEI- tVlTSN fi VE RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS NÉLKÜL MARADT LZ A MŰVÉSZET I TERÜLET* A LAPÚJUÓLI JFJ.LNí KÉZ ÉS L A FOLYAMATOSSÁGOT SZERETNÉ VISSZAÁLLÍTANI. REMÉNYŰINK SZERINTE MUTATVÁN V- SZÁMOT JÖVŰRt KÉTHAVONKÉNTI MEGJELENÉS KÖVETI. Ez SZÁMUNKKÁ ÜNNEP. „Az elmúlt fél évszázad sorol- hatatlan változásai alaposan átrendezték a művek születésének és hatásának szellemi és gyakorlati körülményeit — kezdi a Magyar Művészet mutatványszámának beharangozó passzusát Fekete György, a szerkesztőség elnöke, majd így folytatja: — Lényegesen módosult a tárgyak szerepe is. Valami azonban változatlan maradt: a szépség iránti eredendő vágy, az alkotók tehetséges és teremtő kedve.” Az 1944-ben megszüntetett, hasonló címet viselő folyóirat újraindítói ezekre a valós tényekre alapoznak, az ötven év múltán is elevenen élő ideákra. És joggal. Fekete György arról is szól, hogy a szerkesztők szándéka biztosítani a folyamatosságot — tájékoztatván iparművészetünk múltbéli értékeiről és nem szűnő eredményeiről. A gyönyörű kivitelezésű folyóirat évente hat alkalommal fog megjelenni, kettős lapszámokban, 150-150 Ft-os áron, a Magyar Iparművészeti Főiskola kiadásában. Két évtizedig készült A megbékélés szobra Szerdán Hongkong közelében felavattak egy hatalmas méretű Buddha-szobrot, amelynek elkészítése csaknem 20 évig tartott. A UPI szerint a világ legmagasabb bronzszobrának minősülő, mintegy 34 méteres mű felavatása a csúcspontja volt annak az egy héten át tartó vallási szertartásnak, amelyet a hívők a békének és a megbékélésnek szenteltek. A béke szelleme még a politikai ellenfeleket is valamelyest összehozta: a szertartáson jelen volt Chris Patten, Hongkong kormányzója és fő ellenlábasa, Csou nan, Kína hongkongi nagykövete is. Az egymillió dollárba került szobor a Hongkong közelében található Lantang szigetén van. A 202 darabból álló alkotás Kínában készült. Eredetileg helikopterrel akarták Lantang szigetére szállítani, de erről a tervről le kellett mondaniuk, ugyanis a Buddha arcát ábrázoló szobordarab, amely mintegy öttonnás súlyú, ehhez túl nehéznek bizonyult. Végül a szobor részeit tehergépkocsin szállították a végleges helyére.
