Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Harminchét év az egyházi zene szolgálatában Nívódíjas a Szent Cecília Kórus ä a váci székesegyház Szent Cecília Kórusa Huszár Dezső' kapu­cinus szerzetes alapítot­ta még 1956-ban — nemrégi­ben nívódíjat kapott. (Az ese­ményről lapunk december 22-ei számában már beszámoltunk.) A művészi rangot jelentő elisme­rés kapcsán Varga László kar­naggyal, aki egyben az egyház­megye zeneigazgatója és a reper­toár egy részének szerzője is, egyebek mellett a kórus múltjá­ról és — mint ő fogalmazott — küldetéséről beszélgettünk. — Lévén, hogy templomi, li­turgikus szolgálatot végző' kórus a Szent Cecília, fölvetődik a kér­dés: mekkora hangsúlyt kap munkájukban a művészi elisme­résre való törekvés?-—Soha nem törekedtünk tu­datosan arra, hogy emberi elis­merést, díjakat, jutalmakat kap­junk — mondotta a karnagy. — Küldetést teljesítünk, s azt tartot­tuk és tartjuk fő célunknak, hogy rendszeres liturgikus szol­gálatunk során Istennek és a hívő közösségeknek mindig a tő­lünk telhető legszebbet nyújt­suk, örömet szerezzünk ember­társainknak, mindenkori hallga­tóságunknak.'A megbecsülés ter­mészetesen jóleső érzés, erőt ad ahhoz, hogy ahogy eddig, a jö­vőben is lelkesedéssel vállaljuk küldetésünket. — Önök közül sokan a kezde­tek óta tagjai a kórusnak Gon­dolom időnként fel-felidézik em­lékeiket. — Gyakorta szóba kerül a múlt. Ilyenkor élni kezdenek az emlékek, s mi, fiatalabbak, nem­egyszer elámulunk idősebb kor­osztályokhoz tartozó társaink egy-egy történetének hallatán. A szép emlékek mellett legtöbb­jüknek vannak azonban kelle­metlen tapasztalatai is. Sokan el­mesélték például, hogy a hatva­nas-hetvenes években, illetve egészen a nyolcvanas évek végé­ig munkahelyeiken számtalan­szor le kellett nyelniük kollégá­ik gúnyos megjegyzéseit. Szava­ikból kitűnt, hogy az egyházelle­nes propaganda éreztette hatá­sát Amikor ezek a negatív élmé­nyek femerülnek, soha nem mu­lasztják el megemlíteni, hogy meggyőződésükön kívül főképp Huszár Dezső biztatása, szemé­lyiségének ereje segítette őket a A váci Szent Cecília Kórus — a díjátadás napján. Előtér- ben Bartos Ferenc, Vác polgármestere és Varga László karnagy Hancsovszki János felvétele mérhetetlen cinizmus elviselésé­ben. Huszár Dezső számára egyébként rendje működésének betiltása után a kórusvezetés volt az egyetlen lehetőség arra, hogy lelkipásztori munkát vé­gezzen. Jómagam nyolc évvel ezelőtt vettem át tőle a stafétabo­tot. — Az utóbbi egy évtizedben jelentősen megfiatalodott a kó­rus. Nem okozott-e nehézségeket a fiatalítás? — A választ onnan kell kez­denem, hogy 1985-re, amikor Bánk József érsek püspök úr megbízott a kamagyi teendők­kel, már csaknem kizárólag idő­sekből állt a kórus, elkerülhetet­lenné vált tehát a frissítés. Elkez­dődött a verbuválás. Az érdeklő­dők első összejövetelére ötven- hafan jöttek el. Megalapítottuk az ifjúsági énekkart, majd foko­zatosan egybeolvadt a régi és az új. gárda. A fokozatossággal elér­tük, hogy — kisebb zökkenők­től eltekintve — úgymond „fáj­dalommentesen” sikerült a fiata­lítás. Mivel ez nem személycse­rét jelentett, hanem létszámnöve­kedést, lehetőségünk nyílt egy gregorián énekkar alapítására is. Ennek neve Schola Vatiensis Chatedralis lett. — Befejezésül mondjon ké­rem néhány szót repertoárjukról is. — Repertoárunk darabjait az egyházi zene, illetve ének legkü­lönbözőbb korszakaiból válogat­tuk. Gregorián énekeket, rene­szánsz, barokk, romantikus kó­rusműveket éppúgy megszólalta­tunk, mint modem szerzeménye­ket. Ribáry Zoltán Kétszáz éves főegyházmegyei könyvtár Mit tehet egy Tatai séták címmel különle­ges kiadványt jelentetett meg Strobel Árpád amatőr helytörténeti kutató, nyugdí­jas kereskedelmi szakember. Több mint félszáz tollrajzá- val illusztrálva mutatja be a dunántúli városka régi épüle­teit, nevezetességeit, az elő­dök életét. A rajzokon — amelyek átlagosan 5000 vo­lokálpatrióta? nalból állnak és minden épü­letet, utcarészletet az eredeti állapotában mutatnak be — Tata szinte valamennyi neve­zetességét megörökítette. Az ábrákhoz a szerző olyan érdekes történeteket, anekdo­tákat fűzött, amelyeket még nagyszüleitől hallott. A könyv 40 év gyűjtőmunkájá­nak eredménye. Eszterházy Károly egri püs­pök 1793. december 28-án, kétszáz esztendővel ezelőtt nyitotta meg az általa alapított és építtetett Egri Püspöki Könyvtárat, az ország leg­szebb barokk bibliotékáját, 21 ezer kötetes, európai mércével mérve már akkor is rendkívül értékes és gazdag könyvállo­mánnyal. A bicentenárium al­kalmából Egerben, az Eszter­házy Károly Tanárképző Főis­kola dísztermében neves egy­házi és világi személyiségek sokaságának részvételével ren­deztek tudományos emlékü­lést, amelyen Antalóczy Lajos érseki főkönyvtáros emléke­zett azokra, akik létrehozták, ápolták, gondozták, megőriz­ték és gyarapították két évszá­zad alatt az Egri Főegyházme­gyei Könyvtárat. A XVIII. század elején a ko­rábbi török hódoltság végvárá­ban, Egerben is lendületes fej­lődésnek indulhatott a kulturá­lis élet. A század püspökei (va­lamennyien Rómában végzett, magasan képzett főpásztorok) következetes és céltudatos erő­feszítéssel az oktatás valósá­gos fellegvárává emelték a püspöki székvárost. Eme tö­rekvés egyik eredményeként nyitotta meg kapuit 200 évvel ezelőtt az Egri Főegyházme­gyei Könyvtár. Gazdagsága méltó az európai hírnévre; mára százharmincezres összál- lományával, gazdag kézirattá­rával rangos helyet foglal el Magyarország katolikus könyvtárai között. Pusztán kö­tetállományát tekintve a pan­nonhalmi és esztergomi könyvtár után következik. Tar­talmi értéke alapján pedig szin­te rangsorolhatatlan, hiszen fel­becsülhetetlen értékű kódex, helytörténeti és újabb kori kéz­iratanyaga van. A kutatók ezre­in kívül évente 80 ezer látoga­tó csodálja meg kincseit. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke a tudományos em­lékülésen méltatta Eszterházy Károly el nem évülő iskola és könyvtáralapító érdemeit, utal­va arra, hogy a nagy előd egy egri universitas megteremtésé­nek reményével látott hozzá művéhez. Nem a helyieken múlott, hogy mindeddig ez nem valósulhatott meg. A könyvtár annak idején papi és egyházi mecénások támogatá­sával született, s később is ők gyarapították, fejlesztették. A tudományos emlékülésen neves világi és egyházi tudó­sok, könyvtári szakemberek méltatták az egri könyvtár két­száz esztendejét. A bicentená­rium alkalmából Antalóczi La­jos szerkesztésében megjelent a könyvtár történetét bemutató 350 oldalas tanulmánykötet. Gálaműsor az Erkel Színházban Az Erkel Ferenc Alapítvány és a. Junior Vendéglátó Rt. ka­rácsonyi operagálát rendezett az Erkel Színházban. A szín­házi ünnepségen csaknem kétezer zeneszerető fiatalt lát­tak vendégül. Az ajándékozással végződő esemény fővéd­nöke Zilahy Mariann művésznő volt — felvételünk őt áb­rázolja a komolyzene ifjú barátai körében (Illyés Tibor felvétele) Ötven év után újra MAGYAR A MAGVAK iparművészeinek közel fél évszázadon keresztül volt folyóirata. Az UTOLSÓ SZÁMA F944-BPN JELENT MEG, I F.HÁT KÖZEI- tVlTSN fi VE RENDSZERES TÁ­JÉKOZTATÁS NÉLKÜL MARADT LZ A MŰVÉSZET I TERÜLET* A LAPÚJUÓLI JFJ.LNí KÉZ ÉS L A FOLYAMATOSSÁGOT SZERETNÉ VISSZAÁLLÍTANI. REMÉNYŰINK SZERINTE MUTATVÁN V- SZÁMOT JÖVŰRt KÉTHAVONKÉNTI MEGJELENÉS KÖVETI. Ez SZÁMUNKKÁ ÜNNEP. „Az elmúlt fél évszázad sorol- hatatlan változásai alaposan átrendezték a művek születé­sének és hatásának szellemi és gyakorlati körülményeit — kezdi a Magyar Művészet mutatványszámának beharan­gozó passzusát Fekete György, a szerkesztőség elnö­ke, majd így folytatja: — Lé­nyegesen módosult a tárgyak szerepe is. Valami azonban változatlan maradt: a szépség iránti eredendő vágy, az alko­tók tehetséges és teremtő ked­ve.” Az 1944-ben megszünte­tett, hasonló címet viselő fo­lyóirat újraindítói ezekre a va­lós tényekre alapoznak, az öt­ven év múltán is elevenen élő ideákra. És joggal. Fekete György arról is szól, hogy a szerkesztők szándéka biztosí­tani a folyamatosságot — tá­jékoztatván iparművészetünk múltbéli értékeiről és nem szűnő eredményeiről. A gyö­nyörű kivitelezésű folyóirat évente hat alkalommal fog megjelenni, kettős lapszá­mokban, 150-150 Ft-os áron, a Magyar Iparművészeti Főis­kola kiadásában. Két évtizedig készült A megbékélés szobra Szerdán Hongkong közelé­ben felavattak egy hatalmas méretű Buddha-szobrot, amelynek elkészítése csak­nem 20 évig tartott. A UPI szerint a világ legmagasabb bronzszobrának minősülő, mintegy 34 méteres mű fel­avatása a csúcspontja volt annak az egy héten át tartó vallási szertartásnak, ame­lyet a hívők a békének és a megbékélésnek szenteltek. A béke szelleme még a politikai ellenfeleket is va­lamelyest összehozta: a szertartáson jelen volt Chris Patten, Hongkong kormányzója és fő ellenlá­basa, Csou nan, Kína hon­gkongi nagykövete is. Az egymillió dollárba került szobor a Hong­kong közelében található Lantang szigetén van. A 202 darabból álló alkotás Kínában készült. Eredetileg helikopterrel akarták Lan­tang szigetére szállítani, de erről a tervről le kellett mondaniuk, ugyanis a Buddha arcát ábrázoló szo­bordarab, amely mintegy öt­tonnás súlyú, ehhez túl ne­héznek bizonyult. Végül a szobor részeit tehergépko­csin szállították a végleges helyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom