Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-18 / 295. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 18., SZOMBAT Gazdatanfolyam Sóskúton . * Fővárosi követelés HÉV-támogatásra Az önkormányzatok készek tárgyalni (Folytatás az /. oldalról) — Ez alkalommal egységes állásfoglalást hagytak jóvá a jelenlévők — mondta el a helyszínen a tárgyalások veze­tője, Fábián Zsolt. Eszerint: — Megértjük a főváros problémáit, s készek vagyunk tárgyaim. 1994. január 17-én Ráckevén fogunk ismét egyez­tető tárgyalást tartani, ahová meghívjuk az összes érintett település, a főváros, s termé­szetesen Pest Megye Önkor­mányzatának a képviselőit. A tárgyaláson részt vett kol­légák megállapodtak abban, hogy elvben támogatják a megoldáskeresésre tett törek­véseket. Jelen pillanatban azonban a helyi költségveté­sek nem tartalmaznak olyan szabad pénzeszközöket, ame­lyeket erre lehetne fordítani. A településeknek nincs pén­zük: abból kiszakítani (főként, hogy az év végén már elké­szültek a jövő esztendőre szó­ló helyi költségvetések — a szerk.) olyan nagyságrendű ösz- szegeket, amilyeneket a fővá­rosban elképzelnek, nem lehet! — Mit jelent ez a követelés a számok nyelvére fordítva, mondjuk Gödöllő esetében? —A jövőre tervezett más­fél milliárd forintos költségve­tésből — melynek tervezése egy lezárt folyamat — csak­nem százmillió felszabadítását igényelné. Elképzelhetetlen en­nek a kérésnek a teljesítése. — Ön, mint villamosmér­nök is könnyen meg tudja ítél­ni: ennyire drága (lett) a vi­tathatatlanul környezetbarát HÉV-közlekedés, hogy egysze­riben ilyen fenyegető hangú feltételekhez kell kötni a fővá­ros részéről a fenn tartását, il­letve üzemeltetését? — Úgy látom, hogy a HÉV-, s más tömegközleke­dés-tarifa megállapítása az el­múlt rendszerben sokkal in­kább politikai, mintsem gaz­dasági kérdés volt. Ami konk­rétan a HÉV-et illeti, csak azt tudom mondani, hogy ennek az infrastruktúrának inkább a beruházása igényel nagy ösz- szeget, s nem a fenntartása, il­letve működtetése. Mind­emellett tény, hogy az utóbbi években az általános költsége­melkedésen belül az energia, s energiahordozó árai emel­kedtek a legjelentősebben. Ám ennek ellenére is úgy tu­dom, hogy a HÉV — ha a karbantartás folyamatos — nem a legdrágább üzem. A fő gondot inkább abban látom, hogy a Budapesti Közlekedé­si Vállalat igazából mind a mai napig nem találta meg a megfelelő eszközöket arra, hogy — a „kieső” állami tá­mogatás helyett -— növelje bevételeit. — Ugyan még csak e hé­ten kezdődtek meg az egyezte­tő tárgyalások az érintett tele­pülések képviselői között, mégis megkérdezem: kijelöl- ték-e már azt a határt, amed­dig el lehet menni a főváros követeléseinek teljesítésében ? — Alapvetően fontosnak tartom, hogy nem utasítottuk el a tárgyalásokat. Ugyanak­kor már most is úgy érezzük, hogy az önkormányzati tör­vény értelrtfében nem a tele­pülések feladata az, hogy a Budapest határain túlmenő tö­megközlekedést akármilyen módon is finanszírozza. Ép­pen emiatt sem tudom ma még megmondani, hová, meddig fogunk eljutni a to­vábbi egyeztetések alkalmá­val. — Túl a főváros által el­várt anyagi közreműködésen mennyire érzik ezek' az agglo­merációban lévő települések magukra nézve jogosnak a budapesti követelést? — Úgy gondolom, hogy a főváros valamennyi ilyen irá­nyú problémáját nem fogják az agglomerációban lévő tele­pülések lakói • megoldani: erre nincsenek meg helyben a pénzeszközök. Ezen túlme­nően úgy tudjuk, hogy az érintett közlekedési eszközök legalább annyira szolgálják a fővárosi érdekeket, mint a helybélieket. Nem tudjuk megítélni, sőt aggodalommal tölt el az, hogy más sem fog­ja tudni felbecsülni, mennyi a járatainkon a gödöllői utas, akiknek az'érdekeit szolgálja ez a tömegközlekedési esz­köz, illetve hányán utaznak ide a fővárosi lakosok közül. — Hasonló témájú javas­latok elhangzottak már a fő­város részéről a határainkon túlhaladó buszjáratokkal kap­csolatban is. Ön szerint talál­kozhatnak-e ezek a kérdések ■— tehát a busz- és a HEV- Úgy — a tárgyalóasztalok­nál? — Meggyőződésem, hogy e két téma „összeér” a közel­jövőben. Mondom ezt azért, mivel szerintem a főváros és az agglomeráció közös ügye­it a maga teljességében kell kezelni. A busznál talán any- nyival némileg más a gond, hogy ott könnyebben találni áthidaló vagy akár végleges megoldást is a kieső járatok pótlására. A HÉV vonalán a BKV monopólhelyzetben van: Ezt felváltani csak a tá­voli buszközlekedés, vagy a MÁV tudná, de mindkét meg­oldás újabb — környezetvé­delmi, illetve belső tömegköz­lekedési — kérdéseket vetne fék Maliár Éva Alapfokú gazdatanfolyam kezdődik Sóskúton január elején. Ebben állapodtak meg a falu lakói, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Szaktanácsa- adási és Kutatási Intézeté­nek képviselői, valamint a község polgármetere. Az ilyen jellegű tanfolyamok szervezése a Független Kis­gazdapárt Pest Megyei Szerve­zetének kezdeményezésére és támogatásával kezdődött meg néhány hónapja. Szeretnék ugyanis, ha a megye minden községében lehetőség nyílna a gazdálkodóknak arra, leg­alább az alapfokú ismereteket megszerezhessék ahhoz, hogy a visszakapott kis földjükön gazdaságosan tudjanak dol­gozni. Jó partnerre találtak a GATE Mezőgazdasági Szakta­nácsadási és Kutatási Intézet szakembereiben. Az alapfokú gazdaképzés során a résztve­vők hallhatnak az állattenyész­tésről és takarmányozásról, ezen belül a szarvasmarha-, a sertés-, a kisállattartás, vala­mint a ló- és juhtartással kap­csolatos tudnivalókról. A tan- tervberi szerepelnek a szántó­földi növénytermesztési, a ker­tészeti ismeretek, a rét- és le­gelőgazdálkodás, a tápanyag­gazdálkodás szakkérdései. Megismertetik az érdeklő­dőket a vállalkozási alapisme­retekkel, a közgazdasági alap­fogalmakkal, valamint a hitel- felvétellel és adózással kap­csolatos tudnivalókkal is. Sóskúton az érdeklődés nagy, így aztán január 10-én meg is kezdhetik a tanulást. Azoknak, akik nem elégednek meg az alapfokú képzéssel, le­hetőségük nyílik az ezüst- és aranykalászos tanfolyam el­végzésére, mely után szak­munkás-bizonyítvánnyal egye­nértékű végzettségük lesz. Árpási Mária Oklevél Örkénynek Elismerés a kulturált környezetért Telefonfejlesztés Dunakeszin Létrejött a kínálati piac Mások örömében osztozni soha nem késő. Most kaptuk a hírt, hogy a Pest Megye Ön- kormányzatának közgyűlése által 1992-ben alapított Kultu­rált települési környezet-díj idei egyik nyertese Örkény nagyközség. A pályázati kiírás azzal a céllal jött létre, hogy minél nagyobb teret nyújtsanak a te­lepülések lakóinak alkotóked­véhez. Mint az a verseny érté­keléséből kitűnt, a nemes ve­télkedőn nemcsak a díjazot­tak a győztesek, de nyert vele egész Pest megye. A váro­sok, a falvak lakói büszkék a szűkebb pátriájukra, s örül­nek annak, hogy alkalmuk nyílt ezeket másoknak is meg­mutatniuk. Felbecsülhetetlen értékű a múlt emlékeinek megőrzésére tett igyekezetük is, amit a táj- és faluházak tükröznek. A megyei főépítész és a te­lepülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottság össze­sen 16 pályázatot értékelt. A döntő szempont az volt, hogy az akcióban milyen mérték­ben képviseltette magát egy- egy település, tevékenységük hogyan változtatta helyes irányba a lakóhelyi környeze­tet. Az Örkényi önkormányzat a horgásztó kialakításával, szabadidőpark megépítésével és az idén létesített Falumúze­ummal pályázott. A leírtak mellé fotókat is mellékeltek, bemutatva minden egyes léte­sítményt az építés folyamatá­ban. Örkényen kívül Nagyma­rosi és Jászkarajenőt díjazta a bizottság, s az erről szóló oklevél mellé egyenként két­százezer forint prémiumot is kapott a három község. Mint Kocsis István polgár- mestertől megtudtuk, a várat­lanul érkezett — de méltán kiérdemelt — pénzt közsé­gük további szépítésére for­dítja az Örkényi önkormány­zat. A munkálatokat már kora tavasszal elkezdik. (gyé) A Magyar Távközlési Vállalat Rt. munkatársai tegnap üzem­be helyezték Dunakeszi nemré­giben elkészült digitális tele­fonközpontját. A hatezres elő­fizetői kapacitású létesítmény építése — mint azt az átadás­kor Hegyi István, a Matáv Bu­dapest Vidéki Igazgatóságá­nak vezetője elmondta — már­ciusban kezdődött, beruházási költségeinek végösszege hat- százhetvenmillió forint. (Eb­ből százmillió származott az igénylők által befizetett har­mincezer forintos hozzájárulá­sokból.) Dunakeszi távközlési szem­pontból a váci primer körzet­hez tartozik, telefonos szolgál­tatását eddig két darab ezer­ezer állomáskapacitású konté­nerközpont biztosította. A digitális központ átadásá­val lezárult fejlesztés előkészí­tésében a beruházási jogot pá­lyázaton elnyert Matávot az önkormányzat is hathatósan se­gítette: átvállalta a lakossági szervezés feladatait. Az ezen együttműködésről szóló megál­lapodás 1991 novemberében köttetett. Annak ismeretében, hogy a tényleges kivitelezési munka az engedélyezési ügyek elhú­zódása, illetve a finanszírozás terén felmerült hátráltató körül­mények miatt csak ez év már­ciusában kezdődhetett meg, meglepő s egyben örvendetes is, hogy az üzembehelyezési határidőt sikerült betartani. Hegyi István elmondta: a beruházás első szakaszában megépült Dunakeszi—Vác op­tikai kábel, illetve a telefonköz­pont ötszáznegyven városból kimenő beszélgetést tud egy időben biztosítani, s lehetővé teszi, hogy az ikerállomások önállóvá váljanak. Az igazgató ismertetőjét ki­egészítve Örményi László pol­gármester megemlítette: az új központ nagy kapacitása kíná­lati piacot teremt, vagyis aki csak kéri, könnyen telefonhoz juthat a jövőben Dunakeszin. (ribáry) Megkérdeztük Tudta-e a modellező', hogy sportága legjobbja lett? / A sportszövetség javaslatai alapján idén immár harmin­cadik alkalommal jelölték ki egy-egy sportág legjobbja­it. Az évközben elért eredmények alapján a legtöbb sport ágban már elére lehet tudni, hogy ki lesz a befutó, hiszen a világversenyeken és a hazai országos bajnoksá­gokon egyaránt kiemelkedő' teljesítményt nyújtókat a decemberi holtszezonban igen nehéz megelőzni. Pest megyében több első helyezésre is büszkék lehetünk sportolóink révén, közülük a százhalombattai modelle­zőt, Mórótz Attilát sikerült elsőként elérni, s a kitüntető címről kérdezni. — Csak most, a Pest Me­gyei Hírlap útján értesülök arról, hogy a körrepülő mo­dellezők kategóriájában ne­kem jutott az első helyezés. Bár sem a szövetségtől, sem más helyről ez idáig nem jelezte senki, hogy a megtisztelő kategóriagyőze­lem nekem jutott. Ezzel bi­zonyos fokig enyhül a csaló­dottságom, hiszen bármeny­nyire is furcsán hangzik, na­gyon el voltam keseredve az idei Európa-bajnoki ezüstérmem után, amit egyé­niben szereztem. Csapatban viszont mi nyertük a Pé­csett július végén megrende­zett kontinensbajnokságot. Visszatérve az egyéni ver­senyre, az a Kolosnyikov nyerte, aki kirgiziai. Arra pedig nehéz lenne ráfogni, hogy Európában van. Mint az Európa-bajnoki cím vé­dője indulhatott a kirgiziai sportoló, az azonban sajná­latos, hogy a szabályok ezt lehetővé teszik. Mi, .verenyzők felajánlot­tuk. hogy az abszolút győz­tesnek adjanak különdíjat, mivel elég zavaró, ha egy Európa-bajnokságon ázsiai győztest avatnak. Hiába volt Magyarországon a viadal, ennek nem láttuk előnyét. Természetesen az idő múlá­sával már a második helye­zés is egyre szebbnek tűnik, a mostani elismerés után pe­dig elmondhatom, sikeres évet zártam, melyben nagy segítségemre volt édesapám, Mórótz Ödön, aki egyben az edzőm is. O. Gy. Közgyűlés a megyeházán A költségvetés egy százaléka a diáksport támogatására (Folytatás az 1. oldalról) jónak tartotta. Kiemelte: a A képviselők ezután módo- sportirányításban átmeneti ál- sították a megyei önkormány- lapotok uralkodnak, mert zat tulajdonáról és a va- nincs még sporttörvény, az gyónnál való gazdálkodás önkormányzatok számára pe- egyes szabályairól szóló ren- dig nem írja elő törvény a deletüket, elfogadták a Pest Ápolttal való kötelezettségét. Megyei Iparcikk-Kereskedel­mi és Vagyonkezelő Kft.-ben lévő önkormányzati üzletrész elidegenítésének tervét. Ugyancsak döntött a testület a megyei tulajdonban lévő két irodaraktár és a dunavar- sányi mozi épületének eladá­sáról. A megyei közgyűlés 1994. január 1-jétől a tulajdonjog­gal együtt átveszi a nagyká- tai Damjanich János Gimná­zium és Kertészeti Szakközép- iskola, valamint a ráckevei Ady Endre Gimnázium és Gépíró, Gyorsíró Szakiskola működtetésének feladatát. Ugyancsak átveszi a megye a váci nevelési tanácsadót, s jövő év július elsejétől annak tulajdoni joga nélkül, a daba- si Sugár Rezső Zeneiskolát. A közgyűlés egy határoza­tában azonnali felszámolást kezdeményezett az idén janu­árban egymillió forintos alap­tőkével alapított Pest Megyei Szervezési és Továbbképzési Központ ügyében. A lépésre a kft. pénzügyi helyzete mi­att kerül sor. Pest megye élen jár abban, hogy az országban talán első­ként tárgyalták meg a megye sportkoncepcióját. Földi László sportalbizottsági el­nök előterjesztését a testület Ezért kell a koncepció: a köz­gyűlés fontosnak tartja a diák­sport megyei versenyrendsze­rének és a kis egyesületek­nek, valamint a szakszövetsé­gek megyei versenyrendszeré­nek támogtását a jövő évi költségvetés egy százalékáig. Pest megye mezőgazdasági helyzetéről készített átfogó elemzést az FM megyei hiva­tala, amiről Tunyogi András hivatalvezető tájékoztatta a képviselőket. Gesztusértékű lépését — az egyik hozzászó­ló minősítette így —-a: testület tudomásul vette, s az ezt köve­tő vitában többen elmondták véleményüket. Ezután ismét egymásnak fe­szültek az indulatok. Még az augusztusi közgyűlésen több kérdést intéztek a képviselők a megyei vezetéshez. Inczédy János elnök a kérdések megvá­laszolását akkor áthárította Er­délyi László főjegyzőre. Az ügy azóta sem zárult le. Ezút­tal a testület határozatot ho­zott arról, hogy az elnök maga adja meg a választ, hisz a kérdéses ügyek az első szá­mú vezető hatásköre. Ezt követően olyannyira megcsappant a létszám, hogy határozatképtelenség miatt az elnök az ülést berekesztette. (tóth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom