Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-17 / 294. szám

1 ftTI 1 P EST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 17., PÉNTEK 3 Göncz Árpád (Folytatás az 1. oldalról) A kedd óta zajló tárgyalásso­rozat ma várhatóan befejező­dik, és az elnök megkezdheti véleményének kialakítását. A köztársasági elnök pénteken a KDNP, az SZDSZ, az MSZP, a Fidesz, a Függetle­nek és a MIÉP képviselőcso- portjánák vezetőit fogadja. Király B. Izabella, a Ma­gyar Érdek Pártja elnöke a Göncz Árpáddal folytatott megbeszélése után elmondta, hogy pártja — amelyet ő egyedül képvisel a parlament­ben — megszavazza Boross Péter miniszterelnök-jelöltsé­gét, mivel az az érdeke, hogy az ország normális körülmé­nyek között jusson el a követ­kező évi választásokig, azaz ne kelljen idő előtti választá­sokat kiírni. Hozzátette: emi­att akárkit javasolt volna mi­niszterelnök-jelöltnek az Befejeződött tegnap a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar háromnapos téli konferenciá­ja, melyen részt vett Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius is. A püspökök egyhangú ha­tározattal támogatták Mind- szenty József bíboros, herceg- prímás, esztergomi érsek bol­doggá avatásának — az Apos­megbeszélései MDF, azt a Magyar Érdek Pártja elfogadta volna. A Magyar Piacpárt vélemé­nye szerint Antall József halá­la és a kormány megszűnése után indokolt lezárni az eddigi kormányzati működést, és megérett az idő új választások­ra — jelentette ki Balás Ist­ván, a Magyar Piacpárt ideigle­nes elnöke azt követően, hogy megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel! Balás István elmondta: arról tájékoztatta Göncz Árpádot, hogy a Magyar Piacpárt határo­zott nemet fog mondani az ed­digi gazdaságpolitika folytatá­sát kilátásba helyező Boross Péter jelölésére. A 36-os frakció döntő több­sége igennel fog szavazni a mi­niszterelnök-jelöltre — mond­ta el Böröcz István, a 36-os frakció vezetője az elnökkel folytatott megbeszélése után. toli Szentszék felé történő — hivatalos megindítását. A ta­nácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy a Magyar Ka­tolikus Egyház — II. János Pál pápa felhívását követve — csatlakozik az ENSZ-hatá- rozathoz, mely a Családok Nemzetközi Évének nyilvání­totta 1994-et. A kormányfőt búcsúztatják Tegnap délutánig 37 ország, illetve nemzetközi szervezet jelezte, hogy magas rangú küldöttsége képviselteti ma­gát Antall József miniszterel­nök végső búcsúztatásán. Az USA küldöttségét Madeleine Albright, a kabinet tagja, áz Egyesült Államok ENSZ- nagykövete vezeti. Az olasz delegáció vezetője Giovanni Sapolini, a Szenátus elnöke, Franciaországot Pierre Méha- ignerie államminiszter, Hans van den Broek, az EK külügy­minisztere képviseli. Visszautasítás Megdöbbenéssel utasítjuk vissza a Magyar Fórum december 16-ai számának címlapján megjelent ke­gyeletsértő képaláírást, amellyel mélységesen megbántották a miniszter- elnököt gyászoló nemze­tet. A sajtótisztesség sem­mibe vétele miatt a MŰK Etikai Bizottságánál eljá­rást kezdeményezünk Krajczár Imre főszerkesz­tő ellen. Bánó Attila Benedek István Fábián Gyula Kosa Csaba Vödrös Attila Püspöki konferencia Minél többet tenni az ifjúságért Bonn támogatja a magyarországi németeket Milyen támogatást kaptak a magyarországi németek a Szö­vetségi Belügyminisztériumtól 1993-ban és milyen segítség várható a jövó' évben? E kérdések megbeszélésére utazott Bonnba Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövet­ségének ügyvezető' elnöke, aki hazatérése után tárgyalásai eredményéről tájékoztatott. A bonni belügyminisztérium 1993-ban is tetemes összeg­gel támogatta a hazánkban élő német kisebbségi népcso­portot: 2,9 millió német már­kát szántak közösségi helyi­ségek, szövetségi regionális irodák berendezésére; egy- egy mezőgazdasági tanács­adó foglalkoztatására Buda­pesten, illetve Pécsen; orvo­si műszerek vásárlására a pé­csi, mohácsi, bajai és siklósi kórház számára; szakmunká­sok továbbképzésére (15 fős csoportokban!; kisbusz vá­sárlására a magyarországi német fiatalok szervezeté­nek, valamint Mór és Palota- bozsok részére; korszerű má­sológép beszerzésére a Ma­gyarországi Németek Szövet­sége számára, sorolja az ügy­vezető elnök. Hambuch Géza a németor­szági tanácskozáson kiemel­te a magyarországi német­ség összekötő híd szerepét országaink között. Vélemé­nye szerint ez a támogatás nagyban elősegíti e népcso­port fennmaradását, nyelvé­nek, kultúrájának ápolását és megtartását. A bonni bel­ügyminisztérium mellett a német külügyminisztérium, és a Dunai Sváb Kulturális Alapítvány is hozzájárul gondjaik részbeni megoldá­sához. Több kérelem elbírá­lásán dolgoznak most is a bonni belügyminisztérium­ban. Fontosnak tartom az anyagi segítség ésszerű fel­használását — folytatta Hambuch Géza. — Abban egyetértettünk a tanácskozá­son, hogy a támogatás termé­szetesen elsősorban a ma­gyarországi németek igénye­it veszi figyelembe. Örülök annak, hogy ez a támogatás a német népcsoport révén ke­rül Magyarországra. 1994-ben kevesebb -ösz- szeg áll rendelkezésre, hi­szen jövőre Németországban is a takarékosság a jelszó. „Azonban ismerjük a ma­gyarországi németség törek­véseit és minden lehetséges módon támogatjuk” — idézi Hambuch Géza, a német bel­ügyminisztérium képviselőjé­nek, Hans Atzlernek ígéretét. Az 1994. évi lehetőségek­ről és tervekről Hambuch Géza elmondta, hogy szeret­nének minél többet tenni az ifjúságért, tervezik egy kollé­gium berendezését a buda­pesti Német Nemzetiségi Gimnázium tanulói részére, továbbá ifjúsági tábort Tar- jánban, és az olvasótábor fel­újítását Váralján. Továbbra is segítik a kórházak ellátá­sát orvosi műszerekkel és tanfolyamokat szerveznek kisiparosok és gazdák részé­re. A közelmúltban alakult Magyarországi Német Gaz­daszövetség támogatását is tervezik. A Komárom-Esztergom megyei Tarján községben if­júsági tábor, és továbbképző központ jön létre, ahol nem­csak a fiatalok, hanem a fel­nőttek is megismerhetnék népcsoportuk történetét. Egyik legfontosabb tervük a Magyarországi Németek Háza. Ez a ház lenne a né­metség magyarországi köz­pontja, továbbképzési és kul­turális részlegekkel, klubhe­lyiségekkel, könyvtárral, le­véltárral, saját kiadóval, rá­dió- és tv-stúdióval. Kulturá­lis és gazdasági kapcsolatok színhelye is lenne ez a köz­pont, nemcsak a magyaror­szági, hanem a többi német nyelvű ország polgárai és ter­mészetesen a német kultúra iránt érdeklődő magyarok számára is. Ebben az épület­ben kapnak majd otthont or­szágos hatáskörű egyesülete­ink szervei is, fejezte be tájé­koztatóját Hambuch Géza. Muth Ágota G. Folytatni kell Antall József politikáját Kónya váltaná fel Borosst Az MDF a tragikus eseményt követő harminc órán belül képes volt miniszterelnök-jelöltet állítani, s mindez a párt visszaállított belső egységét, határozottságát és cselekvőké­pességét bizonyítja — egyebek között ezt hangsúlyozta He­rényi Károly szóvivő azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a párt országos elnökségének előző esti rendkívü­li üléséről számolt be. Az MDF-szóvivő elmondta: a testület — amelynek tanács­kozásáról egyedül az igazol­tan távollévő Szabó Iván pénzügyminiszter hiányzott — egyetértett abban, hogy Kónya Imrét, az MDF parla­menti képviselőcsoportjának elnökét javasolják a belügy­miniszteri tárca élére. Kónya Imre jelölését megalapozza eddigi közéleti tevékenysége, általa biztosítva lenne Antall József politikájának folyama­tossága — hangsúlyozta a szóvivő, majd hozzáfűzte: a miniszteijelölt politikai meg­győződését illetően és embe­rileg is igen közel állt az el­hunyt kormányfőhöz, jelölé­se tehát jelzésértékű a belföld és a külföld felé egyaránt. Boross Péter alelnök, bel­ügyminiszter, az MDF mi­niszterelnök-jelöltje a rendkí­vüli elnökségi ülésen bejelen­tette: egyéb változást nem kí­ván a kormányban végrehajta­ni, s amennyiben elnyeri a mi­niszterelnöki megbízatást, úgy nem óhajtja megtartani a belügyi tárca vezetését. A pártelnöki-miniszterelnö­ki funkciók szétválasztásáról az MDF VII. Országos Gyű­lése dönt majd. Az MDF parlamenti frakci­ójának élén várható személy- cseréről az MDF-szóvivő el­mondta: az elnökség nem tár­gyalt Kónya Imre esetleges utódjáról, mivel arról a frakci­ónak kell döntenie, ám ajánlá­sokat megfogalmaztak. Az MDF vezető testületé azt tar­taná kívánatosnak, ha a frak­cióvezető olyan személyiség lenne, akinek politikai hitval­lása garantálja a frakció munkájának folyamatossá­gát. A személy kiválasztását illetően azonban nem vető­dött fel, hogy a korábbi MSZMP-tagság kizáró ténye­ző volna. A tragikus esemény ellené­re az MDF csak jövő év ele­jén kezdi összeállítani a vá­lasztási listát. Egy kérdés kap­csán Herényi Károly hangsú­lyozta: nem tartja elképzelhe­tetlennek, hogy ha szükség lesz rá, akkor Lezsák Sándor, a párt ügyvezető-elnöke is „csatasorba áll” a választáso­kon. Antall József politikai vég­rendeletét érintve a szóvivő közölte: nem tudja, hogy mi­kor fogják leírni és milyen körben publikálják majd az elhunyt kormányfő hangszala­gon is rögzített szavait. (t. á.) Jövő évtói Shell Hungary Rt. Négymilliárdos beruházás A Shell Magyarországon 1924-ben jelent meg először, amikor ügynöki szerződést kötött a Mayer és Tsa. magán­céggel — hangzott el a cég tegnap megtartott sajtótájé­koztatóján. — 1925-ben ve­gyes vállalattá alakult át, amelyből azután létrejött a ki­zárólagos Shell-tulajdonban lévő Shell Kőolaj Rt. Ez a vállalat 1930-ban kőolaj-fino­mítót helyezett üzembe és a háború előtt jelentős helyet vívott ki magának a piacon, beleértve a finomítást, a szál­lítást és a kiskereskedelmet is. A vállalat vagyonát 1949-ben államosították. A Shell 1960-ban jelent meg újra a magyarországi piacon. A háború utáni első Shell töl­tőállomás 1966-ban kezdte meg működését Budapesten. A Shell pénzügyi és műszaki támogatásával az Interag a há­lózatot országszerte bővítet­te: 1989-ig negyvennégy állo­mást létesített. A Shell és az Interag évek óta fennálló kapcsolata közös érdekeltséggé (a Shell-részese- dése huszonkét százalék) ala­kult át 1989. január elsejével. A vállalat töltőállomás-hálóza­ta rohamos fejlődésnek indult, amikor a Shell 1992 januárjá­ban többségi tulajdonossá vált. 1989 óta töübb mint hat­vanmillió dollárt fektetett be Magyarországon. Üzemanyagtöltő állomása­ik száma az idén már nyolc­vanhét, amelyből negyvenhá­rom az utóbb négy évben épült. A vállalat beruházásai 1992—1993 során megközelí­tették a négymjlliárd forintot. Idén májusban a Shell meg­vásárolta az Interag tulajdoni hányadát, ily .módon százszá­zalékos tulajdonjogot szer­zett. A vállalat 1994. január elsejével átalakul részvénytár­sasággá: új neve Shell Hun­gary Rt. lesz. (á. m.) Irodalmi trikolór Tegnap az írószövetség klubjában Fekete Gyula író mutatta be az örökségünk könyvso­rozat első három kötetét. A Trikolór Könyvki­adó gondozásában ezúttal Csoóri Sándor, Sán­ta Ferenc és Sütő András műveit kapják kéz­hez az irodalomkedvelők. Az Örökségünk Iro­dalmi Alapítvány által támogatott sorozat kü­lönlegessége, hogy a jeles szerzők maguk vá­logatják össze életművüknek azokat a darabja­it, amelyeket egyfajta kötetnyi irodalmi örök­ségnek szánnak. A most bemutatott műveket hamarosan újabbak követik. Ezek között Ke­resztúri Dezső, Faludy György és Bárány Ta­más írásaiből készült válogatásokat is találha­tunk. (b)

Next

/
Oldalképek
Tartalom