Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-02 / 281. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 7 A hazai rádiózás évfordulója Hatvanesztendos a lakihegyi nagyadó Képeslap a lakihegyi rádiótoronyról Múltidéző' Reitter Ferenc (1813—1874) INNEN— Környezet­szennyezd vízi erőmüvek A vízi erőművek állítólag nem is olyan környezetbarát energiaforrások, mint koráb­ban hitték. Kanadai kutatók vizsgálatai ugyanis azt mu­tatják, hogy egyes víztáro­lók akár annyi szén-dioxidot és metánt bocsáthatnak ki, mint az ugyanennyi elektro­mos energiát termelő szén- erőművek. Márpedig főként ezek a gázok idézik elő az üvegházhatást, Földünk glo­bális felmelegedését. Marsjáró Még jó néhány évtizedbe te­lik, mire emberek, az első űrhajósok bebarangolhatják a Mars felszínének egyes vi­dékeit. De a kutatók addig sem tétlenek. Következő fel­adatuk egyike, hogy kipró­bálják, miként lehet majd távközlési összeköttetéssel irányítani a Földről egy Marsra telepített robotjármű­vet. Az operátornak a robot­járműről a Földre küldött adatok és képek alapján kell eldöntenie, merre induljon és miként mozogjon a vö­rös bolygóra telepített jár­mű. Alaposan megnehezíti a feladatot, hogy a nagy tá­volság miatt nyolctól negy­ven percig is eltarthat, mire az operátorok a parancs ki­adásától számítva visszajel­zést kapnak annak eredmé­nyéről. Repülőgéppel az ózonlyukba Egy amerikai kisvállalat vi­torlázó repülőgépre emlé­keztető kutatórepülőgépet fejlesztett ki 3 millió dollá­rért, amely 30 km magasra is fel tud emelkedni. 18 mé­ter hosszú, karcsú szárnyai­ra azért van szükség, hogy a sztratoszféra roppant ritka levegőjében is fenn tudja tartani az 500 kg tömegű re­pülőgépet és a magával vitt, 150 kg-ot nyomó atmoszfé­rakutató műszereket. A re­pülőgép személyzet nélkül, távirányítással repül, s ké­pes eljutni abba a magasság­ba, ahol az ózonmolekulák tömeges pusztulása történik. Radarorrú szimatoló Nemsokára nem lesz szük­ség a lavinaomlás vagy föld­rengés alkalmával beteme­tett személyek felkutatására idomított kutyákra. Helyü­ket átveszi egy hordozható radar, amely 1,3 gigahertz frekvenciájú elektromágne­ses hullámokat sugároz a ta­lajba, amit a betemetett sze­mély szíverrésének ritmusa modulál. A vevőkészülék elemzi a visszavert hullámo­kat, és riaszt, ha életjelet ész­lel. —ONNAN Hatvan esztendeje ezen a napon helyezték ünnepé­lyesen üzembe a 120 kW-os (kilowattos) laki­hegyi nagyadót, melynek 314 méter magas anten­nája révén a magyar rá­dióműsor-szórás egyen­rangúvá vált Európa ak­kor legkorszerűbb rádió- állomásaival, hiszen a maga korában Lakihegy kontinensünk három leg­nagyobb rádióadója közé tartozott. Amikor 1928-ban üzembe állították a 20 kW-os rádióadót, az addi­gi százezerről — alig egy esztendő alatt, 1929 végére — 240 ezerre nőtt a rádió-előfizetők száma. Ez a szám 1933-ra már meghaladta a háromszázezret. Ekkor állították üzembe az új la­kihegyi csodatornyot és a hozzá kapcsolódó 120 kW-os rádióadót, lévén a detektoros kisrádiókhoz, nagy teljesítményű mű­sorszóró állomásra volt szükség. A szivar alakú acélto­rony rácsos szerkezeté­nek teljes magassága 284 méter, ebből egy 30 méte­res horganyzott vascsö­vet lehetett kitolni, ezzel érte 314 méteres összma- gasságát. Az építmény karcsúságát jól jelzi, hogy a hatalmas torony belvilága középen alig érte el a 14,5 métert, míg legalul csupán 65 centi­méter volt. A 230 tonnás acélszerkezet egy ember­magasságú porcelántöm­bön áll, s nyolc hatalmas acélkötél tartja függőle­ges helyzetben'. A torony szerelője az Állami Gépgyár, az adó- berendezést pedig a buda­pesti Standard Művek ké­szítette. Az adóberende­zés híradástechnikai ipa­runk büszkesége. A Magyar Posta célja az volt, hogy a lehető leg­nagyobbra növelje az adótorony detektorvételi körzetét. Ennek köszön­hetően még messze hatá­rainkon túl is remek véte­li lehetőséget biztosított a középhullámú Kossuth adó számára. A hazai műsorszórás e büszkeségét a visszavo­nuló német csapatok 1944. november 30-án felrobbantották. A tartó­köteleire szerelt robbanó­töltetek pusztító hatására a torony 8 méter távol­ságra „ugrott el”, s két méter mélyen fúródott a földbe. Később a Mávag a szerkezetet helyreállí­totta, s így 1946 karácso­nyára ismét üzembe he­lyezhették. Amikor a solti 2 MW- os adó átvette a Kossuth rádió műsorának sugárzá­sát (1977), a lakihegyi matuzsálemet üzemen kí­vül helyezték. A 80-as évek elején „il­letékesek” elrendelték az építmény lebontását, ám a közvélemény nyomásá­ra ipartörténetünk e nagy­szerű alkotása végül is műemléki védelmet ka­Pott Bozó Emil Hunyja be szemét egy pilla­natra a tisztelt olvasó, s kí­séreljen meg eljátszani a gondolattal, hogy Budapes­ten, valahol az Árpád híd táján hajóba száll, s a nagy­körúton, ahol most a 4-es és a 6-os villamosok dübö­rögnek, szép csöndben át­siklik a Duna vizén, le egész Soroksárig. Képtelennek, s haszonta­lannak tűnő játszadozás — mondaná —, pedig valami­kor, ugyancsak a képzelet szintjén, ez sokkal valósá­gosabbnak hatott. Olyany- nyira valóságosnak, hogy a főváros akkori vezetői a munkaasztalon elemezték a tervről készült maketteket, s csupán az anyagiakon mú­lott, hogy nem fogtak meg­valósításába. Ezt a nagyszabású rende­zési tervet Reitter Ferenc temesvári születésű mér­nök dolgozta ki az 1860-as évek végén. Reitter, akire ma születé­sének száznyolcvanadik év­fordulóján emlékezünk, Széchenyi Istvfin baráti kö­réhez tartozott, az 1830-as években a Duna és a Tisza vízmérészeti munkálatai, majd később a Pozsony— Nagyszombat közötti vasút tervezési és építési munká­latai során tűnt ki. Szakmai elismerésként előbb a Hely­tartó Tanács, majd 1851-ben a Budai Építésze­ti Hatóság főmérnökének nevezik ki. Irányítása alatt építették ki a dunai rakpart Lánchíd körüli részét, hogy helyet adjanak a Duna Gőz­hajózási Társaságnak. Ké­sőbb az északi partszakaszt is tervei szerint rendezték, s ugyancsak ő tervezte és vezette 1856—66-ban a Gellért-heggyel szembeni Pesti rakpart kiépítését. Miként már említettük, Reitter Ferenc készítette el a mai nagykörút helyén ki­alakítandó hajózható csator­na terveit, a Soroksári-Du- na-ághoz csatlakozva. A vá­rosnak fölöttébb tetszett az ötlet, ám végrehajtásának költségeihez csak arányo­san kívánt hozzájárulni, mondván, a Duna-szabályo- zás országos feladat; egye­dül önmaga nem bírná pénzzel. így aztán a terv elesett. De nem véglege­sen, mert később ezeket fel­használva alakították ki a főváros legfontosabb útvo­nalaként — a tervezett csa­torna helyén — a mai nagy­kondát. Ugyancsak e nagy­szabású tervjavaslat veze­tett a Duna-szabályozás elő­munkálatainak megkezdésé­hez. Andrássy Gyula minisz­terelnök kérésére készítette el híres emlékiratát „azon módokról és eszközökről, amelyekkel Buda és Pest városát oda lehetne emelni, hogy a magyar álladalom fővárosa irányában emelhe­tő igényeknek teljes mér­tékben megfeleljen.” Ez a emlékirat rögzíti a város szempontjából legfonto­sabb teendőket, s kijelöli a végrehajtással megbízandó szervezetet is. Ezt a Főváro­si Közmunkák Tanácsa né­ven rövidesen fel is állítot­ták, s 1870—74 között Reit­ter vezetésével végzi mun­káját. Kezdeményezésére és az általa kidolgozott követel­ményrendszer alapján írták ki 1871-ben azt a nemzet­közi pályázatot, amelynek figyelembe vételével végül is ő maga készítette el a fő­város egészére szóló rende­zési tervet, amelynek elfo­gadása után a munkálatok irányítója is lett. 1874 decemberében hunyt el Budapesten. ■WllllllllilllllllllliillllBlMWWMWMMMMIIIIIlBlBMailimiMlMIMillliMllliWIWiBIMlllMllI A XXI. század technikája lehet Egy modem szuperszámítógép szá­mítási teljesítménye valóban léleg­zetelállító. Vannak azonban felada­tok, melyeket a természet gyorsan „megold”, de a szupergépek ezeket vagy képtelenek megoldani, vagy nagyon lassúak. Az első áttörés L. O. Chua professzor kaliforniai, Ber­keley egyetemi kutatólaboratóriumá­ban történt 1988-ban, amikor is egy új elektronikus számítási módot fe­deztek fel, a celluláris neurális háló­zatot. Ez a találmány egy új platfor­mot jelentett a nagy sebességű kép- feldolgozásban. Berkeleyben Chau és Roska (MTA SZTAKI) profesz- szoroknak sikerült áttörést elérni, megalkották a CNN univerzális szá- mítógépchipjét. Roska és Chau ki­dolgozták annak módszerét, hogyan lehet a különböző retinamodelleket átformálni a CNN univerzális chip- re, s ezzel tulajdonképpen megalkot­ták az úgynevezett bionikus szemet. Roska Tamás professzor az új chippel (P) Fejtörd Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes vála­szok a következők: Ligen, mégpedig olyan értelemben, hogy egyes növényfajoknál már az anya testén létrejönnek az új növénykék, melyek aztán kissé megerősödve lepo­tyognak s önálló életet kezdenek. Az új növénykék keletkezhetnek a száron, a virágzatban, a gyümölcs­ben, de legtöbb fajnál a levelen. Ismertebb elevenszü­lő növények a briofillum, szittyó, kőtörő, varjúháj stb. 2. Bokrétás virágaik miatt a vadgesztenyeféléket nevezik így. A piros bokrétafát díszfának ültetik. 3. A banán egyszer termő évelő, fűnemű növény, 10-15 méter magas „törzse” csak a levélhüvelyekből alakult álszár. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Bagi Andorné Cinkota, Dárosi Izabella Dabas, Ónodi Sán­dor Pécel. A jövő heti játékunk kérdései: 1. Milyen növény a spanyol pozdor? 2. Miért termel egyes növények virága aránylag több meleget, mint a növény többi része? 3. Hol van a narancs őshazája? A helyes megfejtéseket beküldők között három há­romszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A bo­rítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Me­gyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányí- tószám: 1446.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom