Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-02 / 281. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 7 A hazai rádiózás évfordulója Hatvanesztendos a lakihegyi nagyadó Képeslap a lakihegyi rádiótoronyról Múltidéző' Reitter Ferenc (1813—1874) INNEN— Környezetszennyezd vízi erőmüvek A vízi erőművek állítólag nem is olyan környezetbarát energiaforrások, mint korábban hitték. Kanadai kutatók vizsgálatai ugyanis azt mutatják, hogy egyes víztárolók akár annyi szén-dioxidot és metánt bocsáthatnak ki, mint az ugyanennyi elektromos energiát termelő szén- erőművek. Márpedig főként ezek a gázok idézik elő az üvegházhatást, Földünk globális felmelegedését. Marsjáró Még jó néhány évtizedbe telik, mire emberek, az első űrhajósok bebarangolhatják a Mars felszínének egyes vidékeit. De a kutatók addig sem tétlenek. Következő feladatuk egyike, hogy kipróbálják, miként lehet majd távközlési összeköttetéssel irányítani a Földről egy Marsra telepített robotjárművet. Az operátornak a robotjárműről a Földre küldött adatok és képek alapján kell eldöntenie, merre induljon és miként mozogjon a vörös bolygóra telepített jármű. Alaposan megnehezíti a feladatot, hogy a nagy távolság miatt nyolctól negyven percig is eltarthat, mire az operátorok a parancs kiadásától számítva visszajelzést kapnak annak eredményéről. Repülőgéppel az ózonlyukba Egy amerikai kisvállalat vitorlázó repülőgépre emlékeztető kutatórepülőgépet fejlesztett ki 3 millió dollárért, amely 30 km magasra is fel tud emelkedni. 18 méter hosszú, karcsú szárnyaira azért van szükség, hogy a sztratoszféra roppant ritka levegőjében is fenn tudja tartani az 500 kg tömegű repülőgépet és a magával vitt, 150 kg-ot nyomó atmoszférakutató műszereket. A repülőgép személyzet nélkül, távirányítással repül, s képes eljutni abba a magasságba, ahol az ózonmolekulák tömeges pusztulása történik. Radarorrú szimatoló Nemsokára nem lesz szükség a lavinaomlás vagy földrengés alkalmával betemetett személyek felkutatására idomított kutyákra. Helyüket átveszi egy hordozható radar, amely 1,3 gigahertz frekvenciájú elektromágneses hullámokat sugároz a talajba, amit a betemetett személy szíverrésének ritmusa modulál. A vevőkészülék elemzi a visszavert hullámokat, és riaszt, ha életjelet észlel. —ONNAN Hatvan esztendeje ezen a napon helyezték ünnepélyesen üzembe a 120 kW-os (kilowattos) lakihegyi nagyadót, melynek 314 méter magas antennája révén a magyar rádióműsor-szórás egyenrangúvá vált Európa akkor legkorszerűbb rádió- állomásaival, hiszen a maga korában Lakihegy kontinensünk három legnagyobb rádióadója közé tartozott. Amikor 1928-ban üzembe állították a 20 kW-os rádióadót, az addigi százezerről — alig egy esztendő alatt, 1929 végére — 240 ezerre nőtt a rádió-előfizetők száma. Ez a szám 1933-ra már meghaladta a háromszázezret. Ekkor állították üzembe az új lakihegyi csodatornyot és a hozzá kapcsolódó 120 kW-os rádióadót, lévén a detektoros kisrádiókhoz, nagy teljesítményű műsorszóró állomásra volt szükség. A szivar alakú acéltorony rácsos szerkezetének teljes magassága 284 méter, ebből egy 30 méteres horganyzott vascsövet lehetett kitolni, ezzel érte 314 méteres összma- gasságát. Az építmény karcsúságát jól jelzi, hogy a hatalmas torony belvilága középen alig érte el a 14,5 métert, míg legalul csupán 65 centiméter volt. A 230 tonnás acélszerkezet egy embermagasságú porcelántömbön áll, s nyolc hatalmas acélkötél tartja függőleges helyzetben'. A torony szerelője az Állami Gépgyár, az adó- berendezést pedig a budapesti Standard Művek készítette. Az adóberendezés híradástechnikai iparunk büszkesége. A Magyar Posta célja az volt, hogy a lehető legnagyobbra növelje az adótorony detektorvételi körzetét. Ennek köszönhetően még messze határainkon túl is remek vételi lehetőséget biztosított a középhullámú Kossuth adó számára. A hazai műsorszórás e büszkeségét a visszavonuló német csapatok 1944. november 30-án felrobbantották. A tartóköteleire szerelt robbanótöltetek pusztító hatására a torony 8 méter távolságra „ugrott el”, s két méter mélyen fúródott a földbe. Később a Mávag a szerkezetet helyreállította, s így 1946 karácsonyára ismét üzembe helyezhették. Amikor a solti 2 MW- os adó átvette a Kossuth rádió műsorának sugárzását (1977), a lakihegyi matuzsálemet üzemen kívül helyezték. A 80-as évek elején „illetékesek” elrendelték az építmény lebontását, ám a közvélemény nyomására ipartörténetünk e nagyszerű alkotása végül is műemléki védelmet kaPott Bozó Emil Hunyja be szemét egy pillanatra a tisztelt olvasó, s kíséreljen meg eljátszani a gondolattal, hogy Budapesten, valahol az Árpád híd táján hajóba száll, s a nagykörúton, ahol most a 4-es és a 6-os villamosok dübörögnek, szép csöndben átsiklik a Duna vizén, le egész Soroksárig. Képtelennek, s haszontalannak tűnő játszadozás — mondaná —, pedig valamikor, ugyancsak a képzelet szintjén, ez sokkal valóságosabbnak hatott. Olyany- nyira valóságosnak, hogy a főváros akkori vezetői a munkaasztalon elemezték a tervről készült maketteket, s csupán az anyagiakon múlott, hogy nem fogtak megvalósításába. Ezt a nagyszabású rendezési tervet Reitter Ferenc temesvári születésű mérnök dolgozta ki az 1860-as évek végén. Reitter, akire ma születésének száznyolcvanadik évfordulóján emlékezünk, Széchenyi Istvfin baráti köréhez tartozott, az 1830-as években a Duna és a Tisza vízmérészeti munkálatai, majd később a Pozsony— Nagyszombat közötti vasút tervezési és építési munkálatai során tűnt ki. Szakmai elismerésként előbb a Helytartó Tanács, majd 1851-ben a Budai Építészeti Hatóság főmérnökének nevezik ki. Irányítása alatt építették ki a dunai rakpart Lánchíd körüli részét, hogy helyet adjanak a Duna Gőzhajózási Társaságnak. Később az északi partszakaszt is tervei szerint rendezték, s ugyancsak ő tervezte és vezette 1856—66-ban a Gellért-heggyel szembeni Pesti rakpart kiépítését. Miként már említettük, Reitter Ferenc készítette el a mai nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit, a Soroksári-Du- na-ághoz csatlakozva. A városnak fölöttébb tetszett az ötlet, ám végrehajtásának költségeihez csak arányosan kívánt hozzájárulni, mondván, a Duna-szabályo- zás országos feladat; egyedül önmaga nem bírná pénzzel. így aztán a terv elesett. De nem véglegesen, mert később ezeket felhasználva alakították ki a főváros legfontosabb útvonalaként — a tervezett csatorna helyén — a mai nagykondát. Ugyancsak e nagyszabású tervjavaslat vezetett a Duna-szabályozás előmunkálatainak megkezdéséhez. Andrássy Gyula miniszterelnök kérésére készítette el híres emlékiratát „azon módokról és eszközökről, amelyekkel Buda és Pest városát oda lehetne emelni, hogy a magyar álladalom fővárosa irányában emelhető igényeknek teljes mértékben megfeleljen.” Ez a emlékirat rögzíti a város szempontjából legfontosabb teendőket, s kijelöli a végrehajtással megbízandó szervezetet is. Ezt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa néven rövidesen fel is állították, s 1870—74 között Reitter vezetésével végzi munkáját. Kezdeményezésére és az általa kidolgozott követelményrendszer alapján írták ki 1871-ben azt a nemzetközi pályázatot, amelynek figyelembe vételével végül is ő maga készítette el a főváros egészére szóló rendezési tervet, amelynek elfogadása után a munkálatok irányítója is lett. 1874 decemberében hunyt el Budapesten. ■WllllllllilllllllllliillllBlMWWMWMMMMIIIIIlBlBMailimiMlMIMillliMllliWIWiBIMlllMllI A XXI. század technikája lehet Egy modem szuperszámítógép számítási teljesítménye valóban lélegzetelállító. Vannak azonban feladatok, melyeket a természet gyorsan „megold”, de a szupergépek ezeket vagy képtelenek megoldani, vagy nagyon lassúak. Az első áttörés L. O. Chua professzor kaliforniai, Berkeley egyetemi kutatólaboratóriumában történt 1988-ban, amikor is egy új elektronikus számítási módot fedeztek fel, a celluláris neurális hálózatot. Ez a találmány egy új platformot jelentett a nagy sebességű kép- feldolgozásban. Berkeleyben Chau és Roska (MTA SZTAKI) profesz- szoroknak sikerült áttörést elérni, megalkották a CNN univerzális szá- mítógépchipjét. Roska és Chau kidolgozták annak módszerét, hogyan lehet a különböző retinamodelleket átformálni a CNN univerzális chip- re, s ezzel tulajdonképpen megalkották az úgynevezett bionikus szemet. Roska Tamás professzor az új chippel (P) Fejtörd Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes válaszok a következők: Ligen, mégpedig olyan értelemben, hogy egyes növényfajoknál már az anya testén létrejönnek az új növénykék, melyek aztán kissé megerősödve lepotyognak s önálló életet kezdenek. Az új növénykék keletkezhetnek a száron, a virágzatban, a gyümölcsben, de legtöbb fajnál a levelen. Ismertebb elevenszülő növények a briofillum, szittyó, kőtörő, varjúháj stb. 2. Bokrétás virágaik miatt a vadgesztenyeféléket nevezik így. A piros bokrétafát díszfának ültetik. 3. A banán egyszer termő évelő, fűnemű növény, 10-15 méter magas „törzse” csak a levélhüvelyekből alakult álszár. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Bagi Andorné Cinkota, Dárosi Izabella Dabas, Ónodi Sándor Pécel. A jövő heti játékunk kérdései: 1. Milyen növény a spanyol pozdor? 2. Miért termel egyes növények virága aránylag több meleget, mint a növény többi része? 3. Hol van a narancs őshazája? A helyes megfejtéseket beküldők között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányí- tószám: 1446.