Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-16 / 293. szám
« PEST MEGYE1 HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK „A keresztyén szeretet tevőleges” Segélyakció a Vajdaságban (Folytatás az 1. oldalról) — Másfél esztendeje tevékenykedünk a háború sújtotta helyszínen — mondotta Lehel László. — Az élelmiszerellátás katasztrofális, az üzletek sorra megszűntek, , kiürültek. Ezért volt fontos az, hogy családi egységcsomagokat juttassunk el a térségbe, még az ünnepek előtt. Kétezer csomag A Szeretetszolgálat októberi felhívása nyomán összegyűlt pénzből kétezer csomagot állítottak össze a mindennapokhoz szükséges- élelmiszerekből. Három — főként magyarok lakta — községben osztották szét kedden, a Vajdasági Ökumenikus Szeretetszolgálat közreműködésével a segélycsomagokat. Mindenütt vagy öt-hatszáz ember várta a szállítmányt. Amikor a szeretetszolgálat munkatársai elmondták, hogy ez a magyarországi polgárok adománya, akik a hívó szóra azonnal síegítet- tek, szinte kórusban mondott köszönetét a tömeg. Lehel Lászlóban a megrázó élmény hatására felmerült a gondolat: vajon mennyi segítséget tudtak nyújtani a rászorulóknak? — Úgy hiszem — fogalmazta meg — valamit adhattunk. Az a több, mint kétmilllió forint, ami felhívásunkra a bankszámlán ösz- szegyűlt, jelzi azt, hogy sokakban él a segítőkészség. S karácsony táján igazán fontos, hogy kimutathassuk: a keresztyén szeretet tevőleges. Az akciót, ennek szellemében, folytatni kívánjuk a téli hónapokban. Hazai gondok A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatnak csupán egyik területe a menekültügy. Fogékonyak a hazai szociális gondok iránt is. Tudják, nap mint nap tapasztalják mindazokat a nehézségeket, amelyekkel a kiskeresetűek, a munkanélküliek, nincstelenek szembesülnek. Éppen ezért Budapesten, Debrecenben és Miskolcon szociális központokat hoztak létre, ahol a segélyre szorulók egytálételt, ruhát, jogsegélyt, munkalehetőséget és nem utolsó sorban lelki támaszt, bátorítást kaphatnak. A szeretetszolgálat munkáját szükségszerűen határozta meg eleinte a romániai rendszerváltást megelőző menekülthullám, a későbbiekben a jóval nagyobb, méreteket öltő jugoszláviai menekültáradat. Előbb Nagyharsányban, majd a közelmúltban a du- navarsányi Erőspusztán nyitottak korszerű, menekülteket befogadó otthont. Az utóbbit ez év októberében szentelték fel, aminek határainkon túl is híre ment. Sok munka van még hátra addig, míg a menekültek valóban „belakhatják” az otthont. Elsősorban a fűtés- megoldatlansága okozott gondokat. Most viszont ígéretet kapott a szeretetszolgálat, hogy elhozzák a gázvezetéket az épületig. A német protestáns szeretetszolgálat munkatársai felajánlották segítségüket: hamarosan korszerű kazánház, energiaközpont épül közreműködésükkel. Ugyancsak a német partnerek gyűjtést is szerveznek, amely összegből az otthon konyháját szerették átalakítani. A terv az, hogy innen szállítanák el az ételt egyéb központjaikba és a közeli falvakba. Bekapcsolódnának az adagok házhoz szállításával az idősek ellátásába. Ez az ellátás ugyan jól működik hazánkban, a szeretetszolgálat mindössze kiegészítené a már meglévő szolgáltatást. E tevékenységükhöz gépjárművet, megfelelő tárolóedényeket is kapnának. Otthon Erőspusztán Elsősorban otthont kívánnak nyújtani a menekülteknek Erőspusztán. Programokat kínálnak nekik, nyelvtanulási lehetőséget, ha maradni szeretnének, avagy továbbjutni egy harmadik országba. Dunavar- sányban lehetőség kínálkozik a mezőgazdásági munkák elvégzésére, ezzel élni is kívánnak. A megtermelt zöldségekkel, az állattartással pótolni lehet az élelmezés költségeit. Erőspuszta olyan otthon lesz, a szándék és a tervek szerint, ahol a sokat szenvedettek fel tudják dolgozni az átélt borzalmakat. J. Szabó Irén Agrárkutatók tanácskozása (.Folytatás az 1. oldalról) A program szerinti három témakör közül az elsőben Villányi László a privatizáció hatását elemezte a vidék gazdálkodásában. Lőkös László az élelmiszergazdaság sokat vitatott privatizációs folyamatába nyújtott rövid bepillantást. Villányi a többi között a földdel kapcsolatos túlkeresletre, mint leendő spekulációs tőke- befektetésre hívta fel a figyelmet.. Hantó Zsuzsa azt elemezte, hogy a mezőgazdaság privatizációja mennyire szolgálta a paraszti polgárosodást, a város—vidék Össze- szerveződést. Herbst Árpád jogi szempontból értékelte a mezőgazdaság átalakulásának folyamatát. A bizonytalanságot természetesnek elfogadva bírálta a törvénykezés lassúságát, hiányolta a föld-, a vadászati és az erdészeti törvényt. Véleménye szerint nem a külföldiek földtulajdonhoz jutási, sokkal inkább a földhasználati jogát kellene szabályozni. A vidékfejlesztés témakörében nem ritkán a jelenlévők által is vitatott megállapításokkal megtűzdelt előadásokat hallhattunk. Kulcsár László úgy vélekedett, hogy a kisebb térségeket, a települések fejlesztését és a munkanélküliséget együtt kellene kezelni, s elkerülni a jelenlegi lehetetlenséget, miszerint ahány hivatal, annyiféle vélekedés, intézkedés történik ugyanabban a kérdésben. Réti László a 60 ezer magyar agrárdiplomás szerepének növekedéséről beszélt, ami mostanában lesz arányban az időközben bekövetkezett változásokkal. A tanácskozáson sok szó esett a vidéki munkanélküliségről és a falusi turizmus ezt cspkkentő lehetőségeiről. (tóth) 110 éve halt meg Földváry Károly Emlékezés a váci csata hősére A pénz csak a szinten tartásra elég Jövőre nem telik fejlesztésre Budaörsön Képviseló'-testületi ülést tartott a napokban Budaörs ön- kormányzata. Mint azt Wittinghoff Tamás polgármester elmondta, elsőiként a város jövő évi gazdálkodási koncepcióját vitatták meg. Kedden — haláláéi sfs ( nak 110. évforduló- é: ján — felavatták Vá- ' tgjggy cott Földváry Károly honvédezredes nemrégiben elkészült emléktábláját. Az ünnepi eseményen műsort adott a róla elnevezett általános iskola énekkara és irodalmi színpada, emlékező beszédet Moys Csaba alpolgármester mondott. Földváry Károly 1809-ben született Gyergyószentmikló- son. Apja, mint a császári és királyi hadsereg századosa természetesnek tartotta, hogy fiát katonai intézetben neveltesse. 1827-től a 4L gyalogezrednél szolgált, 1833-ban azonban kilépett a hadseregből és gazdálkodni kezdett. A forradalom kirobbanásának hírére tétovázás nélkül csatlakozott újra a honvédség erőihez. Hadvezetői tehetségét számos csatában bizonyította, közülük a váci hozta meg számára a legnagyobb elismerést. A GomMs-patak hídjának elfoglalásáért, a városba vezető út felszabadításáért vívott ütközetben a krónikás szerint két lovat lőttek ki alóla. Ekkortól kezdett terjedni róla legenda, mely szerint nem járja a golyó. A szabadságharcban való részvételért az osztrák hadbíróság halálra, majd az első döntést megváltoztatva 18 évi várfogságra ítélte. Az 1850-es amnesztia nyomán sok más sorstársával együtt kiszabadult. Hazatért Erdélybe, ám mivel csatlakozott a nemzeti szervezkedésben résztvevőkhöz, 1852-ben újra letartóztatták. Öt év után kiszabadult, de nem térhetett haza, emigrációba kényszerült. Olaszországban telepedett le, s hamarosan az ottani magyar légió parancsnoka lett. Az alakulat 1866-ban feloszlott, ő pedig a kiegyezés évében engedélyt kapott a hazatérésre. Vác vezetői 1861-ben a város díszpolgárává választották. R. Z. Nem volt könnyű dolguk a képviselőknek, ugyanis a rendelkezésükre álló összeg jóval kevesebb, mint amennyire szükségük lenne. Egymilli- árd-ötszázmillió forintból meg tudnák valósítani terveiket, de — bármennyire is igyekeztek — csak egymilli- árd-százhetvenmillió forintot sikerült előteremteniük. így aztán kénytelenek a fejlesztéseket, a beruházásokat a későbbi időkre halasztani. Megállapodtak azonban abban, hogy ha az év során többlet- bevételhez jutnak — például az ingatlangazdálkodás révén —, akkor természetesen a feladatokat rangsorolva, pótolják a hiányt. A rendelkezésre álló ösz- szeg mindössze a szinten tartásra, a működtetésre elegendő, új beruházásokra nem is gondolhatnak, s még a már megkezdettek építési tempóját is lassítaniuk kell a pénzhiány miatt. Azon is gondolkodnak a város vezetői, hogy hitelátütemezést kémek, erről azonban ez alkalommal nem született döntés. A tanácskozás második napirendi pontjaként a város telefonhelyzetét tárgyalták meg a képviselők. Mint elhangzott, a MATAV-val való tárgyalások eredményeként nem 1996-ban — mint ahogy arról eddig szó volt — hanem már 1995-ben megoldódhatnak az ezzel kapcsolatos gondok. (á. m.) Megkérdeztük Rafizet-e, ha olcsón vásárol? Ezen a hétvégén — lévén aranyvasárnap — minden eddiginél nagyobb forgalomra számíthatnak a kereskedők. Sokak számára kellemetlen meglepetéseket okozhat a hivatalosan engedélyezett elárusítóhelyeken kívül vásárolt árucikkek minősége. Erre szokták mondani: ,Jól bevásároltam”. Az engedély nélkül árusítók évek óta sok bosszúságot okoznak. Hogy látja a feketekereskedelmet Kovács Tibor, az érdi Ritmus Áruház igazgatója? — Főképpen év végén találkozhatunk a „fekete” árusokkal. A legnagyobb baj az — természetesen a vevők becsapásán és megkárosításán kívül —, hogy így a kereskedelemben nincsenek meg az egyenlő feltételek. Csak a legegyszerűbb példát említem: amíg nálunk az áruházban szinte mindennapos „vendégek” az ellenőrök, addig az illegális árusítóknál „virágzik” az üzlet. De .említhetném azt is, hogy mi közel tízféle adót vagyunk kénytelenek fizetni, míg az „ellenfél” egyet sem. A sporthasonlatnál maradva, olyan ez, mint amikor a százméteres síkfutóknál az egyiknek tíz méterrel meghosszabbítják a pályáját. Az illegális árusoknál vásárolt műszaki cikkek vételekor fontos dologra hívnám fel a kedves vásárlók" figyelmét. Az egyik, ha gyanúsan olcsón adnak valamit, a másik, ha nincs hozzá megfelelő kezelési utasítás, vagy garancialevél. Sajnos azonban az olcsó áru annyira kelendő, hogy sokan figyelmen kívül hagyják a cserét biztosító papírok, de még a számla hiányát is. Pedig ezek nélkül reklamációnak nincs helye, így jócskán elronthatjuk az ajándékozás örömét, ha kiderül, nem használható az, amit vettünk. A nagyobb áruházak bevételét nem befolyásolja az engedély nélkül portékájukat kínálók kalózkodása, csupán arra szeretném jómagam is felhívni a vásárlók figyelmét: sokszor az olcsó a legdrágább! í>. Gy. Vita a médiáról Nehéz a tisztulási folyamat A sajtó ellentmondásairól, orgánumai túlnyomó részének nemzetietlenségéről, a rendszerváltozás eredményeiről és hiányosságairól esett szó az MDF váci csoportjának kedd esti vitafórumán. A rendezvényen részt vett és előadást tartott Vödrös Attila a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője, Li- ebman Katalin a Tv-híradó műsorvezető-riportere és Vár- konyi Balázs a Magyar Televízió belpolitikai főszerkesztője is. Az elsőként felszólaló Vödrös Attila előadásában a lapját érő folyamatos, nem egyszer durva hangú kritika okairól, az ellenzékiség mibenlétéről beszélt. Kijelentette: a rendszerváltoztatást ellenző, a szocialista múlthoz kötődő újságírók semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, azon cél elérése érdekében, hogy lejárassák az övéktől eltérő szellemiséget képviselő lapokat. Mint mondta, a Pest Megyei Hírlapra előfizetők száma is jó részt az ellenpropaganda hatására csökkent, hiszen az abban megjelenő írások —- és itt a publicisztikákat emelte ki — színvonala ezt nem indokolja. Az ellenzékiségről szólva felvetette, hogy annak mibenléte a rendszerváltozás óta eltelt időben rengeteget változott. Ma — mint kifejtette — a nyilvánvaló eredmények elhallgatásában, lekicsinylésében, az óhatatlanul felmerülő problémák felnagyításában és állandó hangoztatásában merül ki, képviselőinek konstruktív gondolatok, javaslatok megfogalmazására alig-alig jut erejük. Várkonyi Balázs rámutatott: valódi kormánypárti lap ma nem jelenik meg Magyar- országon, csupán arról van szó, hogy az ellenzékinek a szó nemes értelmében nem is nevezhetők mellett egyik-másik olyannak tűnhet fel. A Pest Megyei Hírlapról elmondta, bár az új hatalom iránti lojalitása érezhető, kormánypártinak távolról sem lehet nevezni. — Valójában igazi ellenzéki lapok sem léteznek, folytatta Várkonyi Balázs — hiszen a hibák felnagyítása, illetve az eredményeket elismerő vélemények kirekesztése nem ellenzékiség. Egy kérdésre válaszolva Liebman Katalin elmondta: a Magyar Televízió berkeiben ma még többségben vannak azok az újságírók, akik gyanakodva figyelik a rendszer- változást, a nemzeti eszmék háttérbe szorítottságból való kimentésre tett szerkesztői, újságírói kísérleteket. A közönség soraiból némelyek a kormányzat gyengeségéről beszéltek, mások úgy vélték, a sajtó tisztulási folyamata megkezdődött, és van remény arra, hogy jó ütemben folytatódik is. (ribáry)
