Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-15 / 292. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. DECEMBER 15.. SZERDA Háromnyelvű felirat Budakalászon Szekér a község címerében Változatos a hófoltokkal tarkított táj a Szentendrére tartó HÉV ablakából szemlélve. Az imént hagvv'$pfC) tűk el Aquincum évezredes romjait, s máris a bé- kásmegyeri lakótelep újkori betonkalodái tornyosulnak mellettünk. Szusszanásnyi idó' sem telik el, míg átgördülünk a főváros északi, képzeletbeli kapuján, és falusias hangulat, hegyhát oldalán épült házak feledtetik velünk a nagyvárosi forgatagot. Megérkeztünk Budakalászra. A Vasút sor visz a falu központjába. Kismama vezeti bölcsődés korú csöppségét. A szánkó már elakadna az úton, de a gyermekcsizmáknak még síkos a kásás-jeges járda. Hatalmas házőrző kér bebocsátást az egyik portán — didereg ebben a felemás időben. A Budai úton nagy az autóforgalom. Balra kőha- jításnyiija a kálváriadomb keresztjei komoradnak az ég felé. Lenn apró üzletek, pavilonok kínálják változatos portékáikat, szolgáltatásaikat. A polgármesteri hivatal homlokzatán háromnyelvű felirat adja hírül, hogy többnemzetiségű községben vagyunk. Csúcsidőben érkeztünk, a szűk folyosón ügyesbajos dolgaikat intéző polgárok kerülgetik egymást. Harcsa Lajos polgármester irodájában szűkebb hazája történelmi múltjáról, a jelen mindennapos gondjairól és azokról a nek eredetijét ma — egy néhány centiméteres agyagszobrot — a Nemzeti Múzeumban őrzik. A régiek szerint ez a kocsinak a világon egyik legrégibb ábrázolása. A község területén működő agyagbányában találták. A mintegy kétezer éves lelet bizonyítja, hogy már a bronzkorban éltek ezen a tájon emberek. A rómaiak is előszeretettel látogatták a vidéket, tanúsítja ezt erődítményük maradványa. A honfoglalás után az első feljegyzés 1135-re datálódik. A 150 éves török uralom Budakalász további sorsára csakúgy rányomta bélyegét, mint a térségben lévő többi településre. Elnéptelenedett a falu, majd 302 esztendővel ezelőtt Szentendréről érkezett szerbek telepítették be. Őket követték — Mária Terézia idején — a Solymárról. Ürömró'l és Pilisvörösvárról érkező svábok, akik többségA HÉV-vel csak egy ugrás a főváros tervekről beszélgetünk, melyek már a közeljövő feladatait célozzák meg. Ahhoz, hogy visszalapozzunk a históriában, érdemes egy pillantást vetni a nagyközség címerére, azon belül is a címerpajzs bal alsó sarkában egy szekér rajzára. Enkeleti szerbek mellett. A második világháborút követően jelentős változás állt be a népesség összetéte lébén — gondolunk itt a német családok kitelepítésére. Budakalász olyan ténnyel dicsekedhet, melyet kevés falu mondhat el magáról. Ma is folyamatosan gyarapodik a lakosság lélekszámú. Míg a név a Celladam rákellenes gyógyszerhez fűződik, illetve a Zéta Kft. használtruha-kereskedése üzemel. A faluban van az Óbuda Tsz központja és a Gyógynövény Kutató Intézet Részvénytársaság. Ez utóbbinál megjegyezzük, hogy Európa egyetlen, és a világ legnagyobb (!) ilyen jellegű intézete. Háromnyelvű felirat a községházán be kerültek a századok folyamán. Mindkét nemzetiség máig megőrizte történelmi hagyományait, kultúráját, vallását. Érdekes adat, hogy 1922-ben mindössze három református magyar család élt itt a római katolikus németek és a görögMesevilág a parasztportán negyvenes évek közepén mintegy 2500 lélek élt itt, a legutóbbi adatok szerint ma 7774 polgárnak van állandó bejelentett lakása, további 1300-an ideiglenesen tartózkodnak itt. S mennyi a turistaidényben érkezők száma? Nos, erre nehéz lenne pontosan válaszolni. A becslések szerint számuk eléri az ötvenezret. Budakalászt a fővároshoz való közelsége, kedvező földrajzi adottságai teszik népszerűvé. A kanyargó Duna, az át- ellenben lévő Nagy-Kevély, a mesterséges halastavak, a parkok, ligetek, a falusias jelleg mind-mind arra ösztönzik a nagyvárosban élőket, hogy ezen a tájon pihenjék ki a belvárosi forgatag fáradalmait. A lakosság számára a munkalehetőséget nem csak a közeli főváros biztosította. Két nagy gyár épült a faluban: a háború előtt: a Budaflax Budakalászi Lenfonógyár és a Pamutnyomó Gyár. A két intézmény mintegy 2500 embernek adott munkát fénykorában. Helyükön ma a Kovács Ádám Művek — mely A közelmúlt és napjaink legfontosabb feladatának a közművesítést tartják a budakalásziak. A múlt év decemberében befejeződött a gázprogram. A jövő esztendőben indul a csatornázás, melynek során a falu 1,5 kilométeres gerincvezetékkel, illetve 2 kilométer hosszú nyomóvezetékkel gazdagodik. Ez azért is lényeges változás a község életében, mert ma még a szennyvíz egy része a falut kettészelő Barát-patakba folyik, s így a jobb sorsra érdemes folyócskát egyszerűen Büdösároknak titulálja a budakalászi zsargon. A jövő esztendő tavasza a telefonigénylőket is reményekre jogosítja. A meglévő 400 vonal mellett további 1700 polgár jut telefonkészülékhez. Harcsa Lajos polgármester véleménye szerint ezek azok a beruházások, melyek már elérhető közelségben vannak, de a távlati tervek természetesen lényegesen gazdagabbak. Szerepel ben-' nük parkosítás, környezetrendezés, térinformatikai rendszer kialakítása, a községháza bővítése, a lenfonó kultúrotthon felújítása (melyhez a terveket neves építészek készítették: Siklósi József, a község szülötte és Túri Attila, aki ma is a faluban él. Mindketten a MAKONA egyesülés tervezői. Mire lenne szükség az elkövetkezendő öt esztendőben? A polgármesteri hivatal becslése alapján mintegy egy- milliárd forintra. Ami persze utópia, hiszen az önkormányzat éves költségvetése összesen kétszáz millió forint. Talán ha a vállalkozók adójából több csordogálna be a közösség kasszájába... De ma még ez is csak óhaj. Addig pedig maradnak azok az apró lépések, amelyekre lehetőségük vagy a budakalásziaknak ahhoz, hogy tovább gyarapítsák szűkebb közösségüket. Tóth Sándor Csendes budakalászi családi fészek Erdősi Ágnes felvételei A közelmúltban felújított általános iskola — a Kalász Suli — megszépült homlokzata Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Budakalászon a görögkeleti templom mögött, illetve annak szentélye vonalában a Petőfi téren szép kovácsoltvas kereszt áll. A helybeliek „nagykeresztnek” nevezik, megkülönböztetésül a Kossuth Lajos utca 26. előtti másiktól, amely az első görögkeleti templom helyét jelöli. Elhelyezését és technikai kivitelét, valamint anyagát tekintve (kovácsoltvas és kőkombinációja) feltehetően ezt az úgynevezett nagykeresztet is az ortodox szerb egyház, vagy annak hívei emelték a múlt században, mivel hasonlók találhatók Szentendrén. Az itt közölt fényképen látható budakalászi emlék egyszerűségében és művészi megoldásában egyaránt nagyvonalú. A lépcsős, négyzetes talapzatból kiemelkedő kőoszlop tetején elhelyezett vaskereszt karéjosan áttört, kovácsolt szárvégződései, könnyed, szép vonalakkal rajzolódnak az égre. Az oszlop lábazata és fejezete is csaknem dísztelen; amaz négy golyón nyugvó négy csiga-alakzatból áll, a fejezetszerű oszlopvégződés pedig csak egy fogrovatos övvel ellátott korong, amelynek enyhén domború tetejéből szinte kinőni látszik a kereszt. A felületes szemlélő számára mindez csak kellemes esztétikai látvány, de aki vizsgálódó és mérlegelő szemmel közelít ez emlékhez, értékelni tudja a két különböző anyag, a kő és a vas tökéletes összhangját. E szerénynek tűnő alkotás 1 a régi mesterek anyagismeretének és fejlett arány érzékének beszédes bizonyítéka. A kőoszlopot szép kovácsoltvas kerítés veszi körül, a szentendrei Fő téri kereszthez hasonlóan. A budakalászi azonban későbbi (a szakirodalom szerint 1841-ből való), s ennek megfelelően már stílusában is a klasszicista emlékek közé tartozik, de anyagkezelésében a szentendrei keresztek hatása nyilvánvaló. Védettségi besorolása szerint műemlék jellegű. Pamer Nóra
