Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-14 / 291. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP. LEVELÜNK JÖTT 1993. DECEMBER 14., KEDD Volt-e rendszerváltás? Kezembe véve a Pest Megyei Hírlap , november 29-ei szá­mát, olvasom, hogy Böröcz István úr Cegléden kijelentette; megtörtént az úgynevezett rendszerválto­zás. így. kijelentő mondat­ban. Zárójelben megjegy­zem, hogy kedvenc újságom, Vödrös úr főszerkesztése óta a P. M. H., a Magyar Fórum és a minden 25-én megjele­nő Hunnia. De visszatérve Böröcz úr kijelentésére, lehet, hogy megtörtént a rendszerváltás, de nem mindenkinek. Azok­nak például nem, akik na­gyon várták és ’90-ben tettek is érte a választásokon. Azok­nak sem, akik nem voltak MSZMP-sek, mert nem vette be a gyomruk a maszlagot, nem tudtak még színlelve sem egy levegőt szívni az elvtársakkal. Megint ezek vannak ki­szolgáltatva a volt elvtársak­nak, de nagyon. Megint ne­künk kell szemlesütve jár­nunk, mert elköteleztük ma­gunkat az igazi rendszervál­tozás mellett. Naivan azt hittük, hogy a volt párttitkárok és munkás- őrparancsnokok hatalma az úgynevezett rendszerválto­zással egyidejűleg megszű­nik. Nemhogy megszűnt vol­na, hanem nagyobbat kap­tak, mint az átkos bolsi rend­szerben. (...) Mert ebben a fenenagy de­mokráciában és jogállamiság-' ban a nem kaméleonok vagy teljesen megzavarodnak vagy egészen befelé fordul­nak. Majd ha a kisember a saját bőrén érzi, hogy környezeté­ben is megtörtént a rendszer- változás és nem ugyanazok basáskodnak, akik eddig is tették, akkor lehet rendszer- változásról beszélni. Sajnos az egyik kedvenc újságom, a P. M. H. ezt tudo­másul veszi és leírja, csak azért, mert a FKgP 36-ok képviselője ezt mondja. Mert ezt az egész önök szerinti rendszerváltozást a volt elvtársaknak találták ki. Mert mint „kisember”, azt kell látnom így három és fél év távlatából, hogy háromfé­le vélemény alakult ki. Első vélemény; akiknek teljesen mindegy, hogy kik vannak hatalmon, pincér módjára ki­szolgálják. Második véle­mény: akik nyiltan ellensége­sek a mostani rendszerrel és verik a mellüket. A harma­dik: akik teljesen elbizonyta­lanodtak, mert a hatalomtól nem kaptak egy biztató szót sem. Annak a rétegnek fordí­tott hátat, akik őket a hata­lomba juttatták. Ez nagy hiba, sőt bűn volt. Cserbenhagyni azokat, akik a voksaikkal megtették a maguk kötelességét. Mert uraim, az az ember a legveszélyesebb, aki minden időben tud köpönyeget válta­ni, mert ezeknek se Istenük, se hazájuk nincsen. Egyedül a hatalom és az eddig meg­szerzett pozíciói érdekli. Az nem lehet, hogy min­dig ezek az emberek kerülje­nek ki győztesen és azok, akik kiállnak elveik mellett, azok mindig veszítsenek. Vanó Tibor Vác * Kedves Vanó Tibor Úr, a Pest Megyei Hírlap Böröcz István ceglédi gyűléséről tu­dósítást közölt, nem pedig publicisztikát. Ez azt jelen­ti, hogy akár egyetértünk Böröcz képviselő kijelenté­seivel, akár nem, ha tudósí­tunk a gyűléséről, akkor az ott elhangzottak, történtek hű visszaadása a kötelessé­günk, nem pedig kommen­tálása. Akár egyetértünk a szavaival, akár nem. A tu­dósítás nem jelent föltétien azonosulást. Böröcz Istvánnak joga van egy gyűlésen azon véle­ményének hangot adni, ami szerint megtörtént a rendszerváltozás. Mint ahogy önnek is joga van ah­hoz, hogy más legyen a véle­ménye. A mi kötelességünk az, hogy mindkét vélemény­nek nyomófelületet biztosít­sunk. Az ön levelének köz­zétételével ennek a másik oldalról is eleget tettünk. De ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy önnel értünk egyet. A Szerkesztő Kései köszöntő Személyes élményre emléke­zem vissza. 15 évvel ezelőtt hévízi gyógyüdülés közben elkezdtem lebénulni. Mire hazaértünk, járásképtelen let­tem és végül július 17-én, már haldokolva vittek el a mentők Vácra, először a vá­rosi korház belgyógyászatára — sokan tudják, mit jelentett —, majd további vizsgálatra a „megboldogult” Szőnyi ne­vet viselő kórház idegosztá­lyára, ahol azonnal felismer­ték a bajt, nyolc ízben ismé­telt lumbalpunkciót (gerinc- csapolást) végeztek és Pred- nisolon-sorozattal visszahoz­tak az életbe. Aki a bajt — Guillain Bar­re syndroma — teljes nevén perifériális vírusos ideggyul- ladás-bénulás — felismerte és megható gondoskodással hozott vissza az életbe, hol alapos vizsgálattal, hol ágyam mellé ülve vigasztalás­sal, Korona Árpád, a kórház főorvos-helyettese és az ideg­osztály főorvosa volt. Több részletben, 155 napon álltam kezelés és megfigyelés HISTÓRIA alatt, míg a teljes bénaságból először mozdult egy millimé- temyit a bénult láb egészen ad­dig, amíg majd egy év után mankóra, majd botra tudtam állni. Utána is valahányszor talál­koztunk, mindig megölelt: — Maga a cégünk reklámja! Én viszont az ő reklámja szeretnék lenni akkor, ami­kor olvasom magas kitünteté­sét, gratulálva hozzá és meg­erősítve: az kapta, aki vissza­hozott az életbe!... Fazekas Mátyás Veresegyház Gyarló emlékezet Létezik-e gyarlóbb valami az emberi emlékezetnél? Szerin­tem igen, egyes politikusok emlékezete ilyen. Vajon Or­bán Viktor emlékezik-e még arra, amit 1989-ben Nagy Imre temetésén elmondott. Mert velem együtt sokan — s remélem, ő maga is — az akkor általa kimondott bor­zongató nagy igazságot jól a fejünkbe véstük. „Valójában akkor, 1956-ban vette el tő­lünk — mai fiataloktól — a jövőnket a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt. Ezért a hato­dik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fek­szik.” Napjainkban egyes politiku­sok viszont nem tudnak vagy nem akarnak emlékezni arra, hogy a gulyáskommunizmus, a legvidámabb barakk — vagy "ahogy tetszik — nemze- tálmosító langyos állóvizének évtizedeiben „sikerült” a mint­egy húszmilliárd dollárnyi ál­lamadósságot összehozni, és ezen iszonyatos terhet jelentő gazdasági-társadalmi örökség­nek a felszámolásához nem négy, de talán négy évtized is kevés lesz... A magyarországi „szocialis­ta” építés keserűen kegyetlen és húsbavágó történelmi iróni­ája, hogy a nemzet jövőjét fel­faló Kádár-rendszerrel szem­ben tulajdonképpen Rákosi­nak ad igazat, aki azt hirdette: „Ne együk meg az aranyto­jást tojó tyúkot!” Mert bi­zony, tisztelt polgártársaim — elvtársaim és uraim — a Kádár-rendszer évtizedei alatt ezt a bizonyos tyúkot — meg­ettük! Orbán Viktor és a Fidesz gazdasági szakértői szerint a magyar gazdaság csak úgy ke­rülheti el a teljes összeomlást, ha a következő öt évben kül­földi támogatással tízmilliárd dollárt ruháznak be itt. Nem hiszem, hogy ez a vélemény új felfedezés, novum lenne. A nagy kérdés „csupán” az, ki fogja ezt megtenni. És ami ta­lán még ennél is lényegesebb, hogy milyen áron. Bernáth Attila Budapest Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdacímtára 1897-ből (XII.) A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igás­szekér Szarvas­marha Ló Sertés Juh Szilágy Kutsera Venczel 103 3 5 10- 3 5 Sződ Floczh Henrik dr. 1246 18 10 124 14 28 Kiss Miklós 1815 30 23 170 8 99 — Szalatsy Sándor 583 — 1 12 2 6 — Szapáry Gyuláné grófnő 1489 21 17 160 11 124 1224 Tót-Györk Földváry László 335 14 8 28 5 4 Horváth Dénes 266 1 6 27 4 15 125 özv. Vitt Jakabné 248 6 6 51 4 6 175 Tahy István 622 17 10 112 10 — 600 Fáy Ákosné 310 15 7 35 4 — 200 özv. Volny Józsefné 391 32 14 120 21 88 — Vác-Hartyán Gosztonyi János örökösei, Osztroluczky Géza 807 21 15 140 27 Rudnay József 210 5 4 10 6 — 200 Veresegyháza Garam Dániel 101 Zsidó Tisza Kálmán 1076 20 11 44 5 662 Varga Sándor 145 1 1 2 2 6 •-----­C egléd, r. t. v., Antal Aurél, m. kir. közalapítvány 489 9 7 82 6 8 7 Antal Ferencz 104 2 3 10 6 17 2 Antal István m. kir. közalapítvány 744 12 4 67 4 10 Banai Pál 107 3 4 17 4 17 — M. kir. közalapítvány 412 8 6 48 8 3 . — Bezzeg István 130 5 4 22 9 5 — Bíró József 257 4 7 27 18 4 9 Csizmadia József m. kir. közalapítvány 191 5 5 22 5 7. _ Csurgai Mihály 122 6 5 29 12 37 — Dávid Sándor 112 3 2 10 5 13 — M. kir. közalapítvány 455 11 9 41 8 75 — Dezső József m. kir. közalapítvány 103 2 2 7 3 . _ _ Dobos László 154 3 5 15 7 10 — Farkas Pál, Antal János 183 4 6 35 10 — — Farkas Péter és János, Danka Ferencz 165 3 2 12 6 33 Czeglédi ev. ref. egyház és iskola-alap. 115 1 2 13 3 id. Füle Bálint 385 4 5 21 7 13 6 Jarsovitzky Sándor 330 10 12 82 15 101 2 A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igás­szekér Szarvas­marha Ló Sertés Juh M. kir. vallásalapítvány Füle Péter, Farkas Ferenczné, 473 8 5 39 9 14 250 Szabó Benjáminná Hartyáni Imre, Molnár András, 129 4 5 29 6 10 7 ■ m. kir. közalapítvány 565 19 16 80 20 80 — Juhász István 101 5 4 27 8 13 — Kádas Mihály 148 2 4 17 6 6 — Kemács József, Lendér Mihály Kasik Lajos, czeglédi ev. ref. 148 5 5 31 6 20 — egyház 163 4 4 10 4 — 1 M. kir. közalapítvány 2000 16 10 123 23 400 818 Lengyel Károly 182 4 6 35 12 12 66 Magyar Mátyás 120 3 4 19 7 25 — Molnár János B. Molnár Sámuel m. kir. 321 5 5 49 ' 9 25 210 közalapítvány 949 14 12 48 8 52 315 Monori János 122 3 2 16 3 14 3 (Vége) Vizsgálat házasságtörés ügyében A vármegye nemcsak a közigazgatás szerve volt, hanem a törvénykezésé is. A vármegyei törvényszék a sedes iudi- ciaria, röviden sedria volt. Üléseit rendszerint a vármegyei gyűlésekkel együtt tartotta, bár a 17. századtól kezdve egyre gyakoribbá vált, hogy külön napon tárgyalták a különböző peres ügyeket. Az ügyek sokasága mi­att az is kezdett gyakorlattá válni, hogy külön ülések voltak a büntető ügyekre és a polgári perekre. A sedria mint elsőfokú bíróság ítélkezett a ne­mesek ügyében, döntése ellen a külön­böző felsőbb szinteken lehetett felleb­bezni, viszont a jobbágyok ügyeivel foglalkozó úriszéknek a sedria volt a fellebbviteli bírósága: másodfokon ez a testület tárgyalta végérvényesen a nem nemesek bűnügyeit, pereit. A sed­ria sok esetben foglalkozott a házas­ságtörésekkel is — bizony eleinknél sem volt ismeretlen e cselekedet. 1718. december 14-én Pesten tartotta ülését a sedria és egy bonyolult ügyet kellett kivizsgálnia. Gyöngyösről küldtek át­iratot a megyéhez, miszerint gonoszte­vők között egy házasságtörő asszony­ra akadtak, ki a viszonyból gyermeket is szült. Mivel férje, akit elhagyott Pest megyei illetőségű volt, arra kér­ték a sedriát, vizsgálja ki, igaz-e, hogy a férj megbocsátott neki. A nyomozás során kiderült, hogy a ,Jérj valójában nem hajlandó az asszonyt magához ven­ni”. Ezért szükséges volt, hogy a vár­megyei sedria állást foglaljon a továb­bi teendőkről. Pogány György

Next

/
Oldalképek
Tartalom