Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-13 / 290. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. DECEMBER 13., HÉTFŐ A német sikerek alapja a küzdóíképesség Fedett pályás meccsek a labdarúgó VB-n Felmentő védobeszédek A függöny már egy hete legördült Oslóban, ahol az 1993. évi A-csoportos női kézilabda-világbajnokság döntőjét bonyolították le. Ez az esemény is azok közé tartozott, amely még nagyon sokáig kínálja a témát, szakembereknek és szurkolóknak, sportbarátoknak egyaránt. Maradjunk mindjárt a végső győztes németeknél. Annál a válogatottnál, amelynek tagjai ugyanazt a stílust képviselték, mint honfitársaik: a férfi labdarúgók vagy éppen a kosárlabdázók. Sosem ők játsszák a legszemrevalóbb kézilabdát, focit, vagy éppen kosárlabdát, de egyvalamiben toronymagasan a mindenkori ellenfelek előtt járnak: fegyelmezettségben, küzdőképességben egyszerűen nehéz náluk jobbat elképzelni. Hacsak azt néztük volna — s maradjunk most már kizárólag a női kézilabdánál —, hogy kik csinálták a legszebb dolgokat, hát még véletlenül sem a németek vihették volna el a pálmát. Több csapat is elé- bük kerülhetett volna a végső elszámolásnál. Hogy mást ne mondjak, például döntőbeli ellenfelük, a hatalmas meglepetésre finalista Dánia lányai is sokkal jobb képzettségű, több virtuozitással rendelkező játékosok tudtak a küzdőtérre felküldeni. A döntőben hibát hibára halmozó Anja Anderson például egészen biztosan sokkal többet tud a kézilabdázás tudományából, mint az olykor kimondottan törődöttnek tűnt, ám újra és ismét nekifeszülő, rendkívül fontos gólokra képes Urbanke. Mégis a németek nyertek, s nem is utolsósorban Anja Andersson lezsersége, egyénieskedése miatt. A másik oldalon azzal a játékkal nem maradhatott volna pályán, a minden híreszteléssel szemben a mieinknél sokkal amatőrebb dánok viszont ezt a luxust is vállalták és — vesztettek... A kivételes küzdeni tudás tehát megint diadalt hozott, s megint csak a németeknek. Elsősorban ezt kellene adaptálniuk a mögöttük végzetteknek, s így a magyar hölgyeknek is. Persze máris hallom a támaskodók válaszát, miszerint a magyaros virtus, a másfajta vérmérséklet nem teszi lehetővé azt a fajta megszállottságot, az első perctől az utolsóig való hajtást, ami a németeknek a kisujjuk hegyében van. Ezt természetesen nem lehet, és nem is szabad elfogadni, mert az önfegyelemmel és kellő akaraterővel rendelkező hölgyeknél a tól-ig határok meglehetősen tágak, s jórészt kemény elhatározás dolga, miként is alakulnak a dolgok. A német válogatott például egyszerűen képtelen lenne 14 góllal kikapni bármely ország legjobbjaitól, míg a magyaroknak könnyen sikerült ez a kétes értékű virtus, éppen a dánok ellenében. Utána pedig azonnal megvolt a magyarázat: a dánok száz napon át készültek, míg a mieink mindössze kilenc napon át gyakorolhattak a VB előtt. Az ilyen, kibúvót adó, felmentő magyarázkodások pedig semmire sem jók. Elkendőzik a lényeget, álproblémákat helyeznek előtérbe, s ezzel a holnapi könnyelműségüket is elősegítik. Amíg ismét megszületik egy védőbeszéddel egyenértékű, felmentő magyarázat... Jocha Károly Havelange lelkesedik A jövő nyári, az Egyesült Államokban megrendezendő labdarúgó világbajnokságra gőzerővel folyik a felkészülés, a házigazdák már évek óta folyamatosan készülődnek. Nem az amerikai válogatottról van szó...! A stadionokat a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szakemberei választották ki, amelyek zömét alaposan át kellett alakítani. A VB-színhelyekül szolgáló létesítmények ugyanis az amerikai futball mérkőzéseinek lebonyolítására készültek. Egy kisebb szenzációra van kilátás. A világbajnokság történetében először rendeznek majd labdarúgó mérkőzést fedett pályán. A FIFÁ-t először meghökkentette az amerikai ötlet, de most már Joao Havalenge brazil FIFA-elnök is lelkesedik. A Silverdome nevű. 76 000 néző befogadására alkalmas fedett pálya idén a US Cup ’93 nevű tornának adott otthont a Michigan állambeli Pontiac városában. A jövő évi döntőre — a FIFA-előírá- soknak megfelelően — gyepszőnyeggel cserélik fel a pálya mostani műanyagborítását. A New York Giants ame- rikaifutball klub arénájának lelátóiról is nagy összecsapásokat láthat majd a közönség. Itt mindössze a borítást kell kicserélniük a rendezőknek. A egyik legnagyobb átalakításon átesett helyszín a pasade- nai Rose Bowl-stadion. Összesen 11,5 millió dollárt kellett arra költeni, hogy a leendő 100 000 szurkolót biztonsággal el lehessen helyezni a lelátókon. Ugyancsak jelentős ösz- szeget emésztett fel a dallasi Cotton BovW-standion felújítása. Mintegy 14 millió dollárral lett szegényebb Dallas. A Cotton Bpwl-t lifttel is ellátták! A San Francisco-i Stan- ford-stadion kevesebb átalakítást igényelt. A Soldier Field a „drágább” helyek közé tartozik, itt új lelátókat és új gyepet helyeztek el 14,1 millió dollárt áldozva. A washingtoni Robert F. Kennedy-stadionra kellett a legkevesebbet költeni. A braziloké a Világ Kupa A japán fővárosban vasárnap került sor a labdarúgó Világ Kupa (Interkontinentális Kupa) döntőre a címvédő brazil Sao Paulo és az olasz AC Milan között. A brazilok l:0-ás félidő után 3:2 arányban győztek, s megvédték a kupát. Gólszerzők: Palhinha, Toninho Cerezo, Muller, illetve Massaro, Papin. UTE-Halls Péntek estétől az újpesti hokisok új neve: UTE-Halls. A Halls gyógycukorka a saját kategóriájában a legkeresettebb a világon. Szeptembertől van jelen a magyar7 piacon és jelenleg 120 országban rendelkezik képviselettel, ez az első hazai sportkapcsolata, bár a cég az Egyesült Államokban az NBA egyik főszponzorai közé tartozik. Darabonként szedte össze a Suzukiját Veresegyházról a Hungaroringre Már a megjelenése is feltűnő volt. Az apró termetű, és legalábbis pillesúlyú, könnyű- csontú motorversenyzők között egy kisportolt termetű, mázsán túli óriás. Kérdezgették is egymástól mind a nézők, mind a kollégák: ki lehet az a „mamut” a forgatagban? Természetesen a Hunga- roringről, a gyorsasági motorosok magyar bajnoki futamáról tudósító újságírók is „ráharaptak” a témára, s ha a versenyen elért eredményei alapján nem is, de sportmúltja okán mindenki megjegyezte Húszai László nevét. A veresegyházi fiatalember ugyanis több, mozgáskultúrájában egymástól teljességgel különböző sportágban kipróbálta magát: tollaslabdázóként úttörő olimpiai bajnok volt, kézilabdázott a veresegyházi együttesben, majd bokszolt a Vasasban. Az igazán jegyzett eredményeket mint kick-box karate versenyző érte el, a 84 kilogrammos súlycsoportban magyar bajnok, válogatott kerettag lett. Idén azonban új szerelem kerítette hatalmába: motorozni kezdett, amatőr licence-szel a magyar bajnokság utolsó három futamán indult a Hunga- roringen. Élete első edzéskörét a mogyoródi ringen ugyan nyolc és fél percig futotta, viszonyításképp, Harmati Árpád a pályacsúcsot 1.40 perc alatti idővel tartja. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy Húszainak nem volt módja gyári versenygépet vásárolni, így épített magának egyet. A saját kezűleg összeszerelt 750 köbcentis Suzuki GSX-R alaktrészeit in- nen-onnan vásárolgatta, egy hétköznapi szériamotorból készítve különösebb tuningolás nélküli versenymotort. Az edzéseken még farmerben motorozott, mivel ekkora méretű bőr „versenyoverallt" nem lehetett kapni Magyarországon, egy amerikai barátja se- gítégével sikerült csak a bajnoki futam idejére szereznie. A Hungaroringen, a profi versenyzők között aztán nem csupán kimagasló termetével keltett feltűnést, hanem Suzu- kijával is, Lantos Antalnak köszönhetően — aki az idomfényezést az amerikai gyorsasági autós sorozatban, az In- dyCarban rajtoló csillogó-vil- logó autócsodák fényezésére használt PPG-festékkel végezte — ugyanis az egész mezőny egyik legszebb motorjával gördült a rajtrácsra. (Lantos Antal volt egyébként az egyetlen szponzora, mivel ingyen fújta le a motort, pedig az sem olcsó mulatság.) — Nem is nagyon lehetett más célom, mint hogy végigmenjek a versenyen, előkelő helyezésről nem álmodoztam -— mesélte Húszai László. — Az sem volt biztos, hogy a motor egyáltalán kibírja-e a kétnapos verseny viszontagságait, s mivel ilyen sok kört még életemben nem tejesítettem a ringen, az is kérdéses volt, én mennyire bírom kondícióval, fizikummal. Ráadásul, derült égből villámcsapásként, a futam előtt tíz perccel az eső is eleredt, nekem pedig nem volt vizes pályára alkalmas gumim, így ott kellett sebtében összekoldulnom a versenyzőtársaktól a „kerék- revalót”. Szerencsére, a zuhé miatt nem engedték az illetékesek a kiírt időpontban elrajtolni a futamot, s mivel nekem a barátok, versenyzőtársak is segítettek lecserélni a gumikat, az utolsó másodpercben még sikerült a rajt- rácsra gurulnom. A 28 induló közül többen elestek, kicsúsztak, olyan profik is, mint Lo- vasi vagy Szabó is erre a sorsra jutottak, de én csak arra vigyáztam, hogy pályán maradjak. Végül is a 16 kör alatt zuhogó esőben motorozva, a 12. helyen értem célba. Még a győztes Harmati Árpád is gratulált, mert abszolút újonctól ilyen teljesítményt senki sem várt. A további két magyar bajnoki futamon egyaránt 18. lettem, de kondícióm alapján ezzel is elégedett lehettem. Húszai igyekezetét, megszállottságát egyértelműen tisztelik a kollégák, s testi adottságainak „hátránya” ellenére, meglepetés szerzésére is képesnek tátják. A veres- egyházi sportember tervei is ennek megfelelően alakulnak: mivel jövőre már profi licencet kap, az öt magyar bajnoki gyorsasági futam mellett, Pro-Superbike versenyen is szeretne indulni a Hungaroringen. A Tropical For Man férfi divatárú cég is fantáziát lát benne, mivel Húszai önálló csapatot szeretne alapítani, a team ruháit a cég készítené. Talán addigra jut szállítójárműre, szerelőre és erősebb motorra is. Példája pedig minden motorsportba vágyó fiatalembernek erőt adhat, hogy nagyobb pénzbefektetés híján is érdemes belevágni a versenyzésbe, mert bizonyos szintig a megszállottság is elég. N. A. Jól sikerült a magyarok szálláscsinálása Lillehammer készen áll Magyar delegáció járt a februári téli olimpia helyszínén, Lilleham- merben. A Magyar Olimpiai Bizottság képviselői norvégiai útjukon „ötkarikás szemmel” tájékozódtak a létesítményhelyzetről, a szálláslehetőségekről és az ellátásról. A tapasztalatokat dr. Török Ottó, a MOB irodavezetője vonta meg. — Az összbenyomás rendkívül kedvező, valóban nem túlzás, hogy akár holnap kezdődhetnének a játékok. A létesítmények elkészültek, a körülmények jók, a helyiek hihetetlenül lelkesek, s mindez magas fokú, kifejezetten üzleti alapokon nyugvó szervezettséggel párosul. Minden területnek megvan a maga gazdája, a felelős cége, a Norvég Olimpiai Bizottság mindössze tanácsadói szerepkört tölt be. Érdekes lehet, hogy milyen időjárás fogadta önöket, hiszen az „égiek” a téli sportágaknál fontos szerepet játszanak? — Nem éppen „farkasordító” a hideg, de ködös, barátságtalan volt mindvégig az idő. Hó van bőven. A helyiek állítják, februárban verőfényes napsütés, mínusz öt fokos átlaghőmérséklet lesz, A nap is korábban kel majd. Alaposan elcsodálkoztunk, hogy csak fél tizenegy tájban világosodott, négy órakor viszont teljesen besötétedett. Megnyugtattak minket, hogy a néhány versenyszámban kitűzött 9 órás kezdésnek semmi akadálya nem lesz. — Milyen eredménnyel járt a tervezett „szálláscsinálás"? — Mintha mi osztottuk volna el a szobákat, ennél jobbat nem kaphattunk volna! A legtöbb versenyhelyszínhez nagyon közel eső lillehammeri olimpiai faluban bőséggel állnak a rendelkezésünkre egy-, illetve kétágyas szobák — itt 24 helyünk van —, míg a legtávolabbi városban, Hamarban 9 korcsolyázónk fér el. A külső, egyéb szálláshelyek elosztása még későbbi: feladat lesz. Az olimpiai faluval kapcsolatban az a nagy szerencsénk, hogy a népesebb küldöttségek külön bungalókban, szeparáltan laknak majd, viszont ezeket a központtól távolabb állították fel. A magyar versenyzők színvonalas elhelyezése akkor sem okozna gondot, ha tömegesen teljesítenék még ezután az olimpiai kvalifikációt. Ezen nem múlik... Hárman a legjobb magyar kardforgatók közül Az első» helyre is esélyesek A szavazás határideje már lejárt, rövidesen pedig a végeredmény is köztudottá válik: kiket láttak a magyar sportújságírók az 1993-as esztendő legjobjainak? Az első helyre pályázók között mindenképpen ott vannak világbajnok kardvívóink: balról Szabó Bence, dr. Abay Péter és Köves Csaba Jocha Károly felvétele A gólzsák sérülést mímel Ideges argentinok Alfio Basile, az argentin labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya okkal berzenkedik: a jövő évi VB-döntő előtt több rangos előkészületi, mérkőzésen szeretné kipróbálni együttesét. Ámde az Európában játszó csillagokat (számos ilyen egyéniség van!) az öreg kontinens klubcsapatainak vezetői nem adják ki... Basile, hazája futballszövetségét (AFA) kérte fel, járjon közbe az ügyben. így is történt. Az AFA hivatalosan követelte a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségtől (FIFA), kényszerítsék rá az európaiakat, hogy a kért időben, a szerződésben rögzítetteknek megfelelően adják ki a délamerikai ország válogatottjának a légiósokat. A FIFA egyelőre nem válaszolt. Márpedig december 15-én játszani kell, mégpedig nem kisebb riválissal szemben, mint Németország! Az Egyesült Államokban, Miami-ben sorra kerülő előkészületi, barátságos 90 perc az 1990-es olaszországi VB-döntő „visszavágója”. Akkor, 1990 nyarán a németek Breh- me 11-es góljával l:0-ra nyertek, és elvitték a világbajnoki aranyérmet. Különösen Gabriel Batistuta sorsa érdekli Basilét. Az olasz második ligában szereplő Fiorentína csapatában remek gólokat szerző dél-amerikai támadó csillag sérülésre panaszkodik. Olasz lapok már „suttogják”, hogy a Fiorentína nem kívánja kiadni a németek ellen Batistutát, így a gólzsák inkább sérülést mímel.
