Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-11 / 289. szám

i$ PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. DECEMBER 11., SZOMBAT J3 Kilóg a lóláb É November 23-án reggel beszélgetést hallottunk a rádió- -— ban Teller Ede pro­fesszor úrral az atomerőmű­vek előnyeiről. A beszélgetés befejezése igencsak csattanós- ra sikeredett. A professzor úr elmondta, hogy a kiégett fűtő­elemek anyaga nem tekinthe­tő hulladéknak, inkább mel­lékterméknek, mert hasznosít­ható a gyógyászatban, az ipar­ban. A riportemő rákérdezett: a professzor véleménye sze­rint tehát nincs is szükség hul­ladéktemetőkre? Temessék el az aranyaikat! — hangzott a meglepő válasz. Az atomerőművek előnyei­ről és veszélyeiről a hulladék tárolásának lehetséges megol­dásairól sokat vitatkoznak a szakemberek is. Hogy az ato­merőművek létesítését támo­gatók és ellenzők egyaránt nyomós érveket tudnak felso­rakoztatni azt jól mutatja, hogy működnek ilyen erőmű­vek, de ugyanakkor vannak fejlett országok, amelyek ma már energia gondjaik megol­dására más utat keresnek. Az atomerőművek építésére je­lentősen csökkent az igény az utóbbi években. Ez a csökke­nő kereslet igen kedvezőtlen a jól jövedelmező építkezé­sek számára, amelyet az atom­lobby egyre agresszívebb fel­lépéssel próbál ellensúlyozni. A sokfelől érkező informá­ciót az előnyökről és hátrá­nyokról a laikus is latolgatja. Csakhogy a laikusok közül is többen legalább középiskolai szinten hallottak a maghasa­dásról, atomerőművekről és rádióaktivitásról. Tudják, hogy a kiégett fűtőelemek a különféle rádióaktív anyagok keverékét tartalmazzák, ame­lyeknek szétválasztása a fel- használás céljaira igen költsé­ges, veszélyes és bonyolult (például ugyanazon elem kü­lönböző izotópjai esetén) eljá­rás lenne. A rádióaktív anya­gokat különben sem lehet úgy felhasználni, mint példá­ul a kőolajat, amely felhaszná­lás után megszűnik kőolajnak lenni. Egy ezeréves felezési idejű sugárzó anyag sugárzá­sát megszüntethetetlenül töb­bezer évig „élvezheti” az em­beriség. Még tudni kell azt is, hogy a gyógyászatban és az iparban felhasznált rádióaktív anyagok mennyiségét az ato­merőművek hulladékának mennyisége sok milliószoro- san felülmúlja. Márcsak ezért sem lehet megoldás az emlí­tett hasznosítás. Ez a felhasz- nálósdi különben sem olyan eredeti ötlet, hogy eddig ne jött volna rá senki a hulladék­kal történő rengeteg bajlódás közben. Mindenütt a világon kénytelenek eltemetni ezt a sugárzó anyagot, remélve, hogy évezredekig sértetlenül marad az atomkoporsóban, mert különben az minden föl­di életet veszélyeztetne. Min­dennek reális átlátását hazánk­ban egy IV. gimnazista tanu­lótól is elvárjuk, nem is be­szélve a szakemberekről. Meggondolandó továbbá, hogy ha nincs elég pénzünk és eszünk a hőerőművek szeny- nyezés-kibocsátását már is­mert technológiákkal megaka­dályozni, akkor lehet-e várni, hogy a sugárzó hulladék hosz- szú időre is biztonságos táro­lását meg fogjuk tudni olda­ni. Ez sokkal nehezebb fel­adat és sikertelenség esetén szörnyű következményekkel jár. A lakosságot nem szabad félrevezetni. Az előnyöket és veszélyeket egyaránt felelő­sen elemző, megoldásokat ke­reső tájékoztatás lehet csak hi­teles. Ebből a nyilatkozatból is kiviláglik, hogy az atom­lobby manipulációja arra irá­nyul, hogy az embereket meg­tévesztve, a saját hasznuk ér­dekében olyasmire vegye rá, ami az egész élővilág számá­ra veszélyes lehet. Mindig sajnálatos, ha egy jeles ember veszít tekintélyé­ből. Gedeon Melitta Budapest Havas már a határ... Igaz, a híres nóta címe: De­res már a határ, de a nóta egy másik — a falvak közt húzó­dó mezőgazdasági hasznosítá­sú területről — földről szól, az én elmélkedésem címe pe­dig egy tűrési határvonalról, melyet Havas Henrik műsor­vezetői működése valósít meg! Bizony, már régebbi keletű az a tűrhetetlen állapot, me­lyet Havas Henrik Forró Ta­más, és (hál’Istennek, már egy ideje nélkülözzük!) Juszt László „független” (mitől?), szabad (mint ama madarak), televíziózása testesít meg a „Napkelte” műsorában... Utóbbira igazán nem is tudok neheztelni, hiszen mint káder­gyereknek, a szófiai egyetem tömény balkanizmusában, va­jon mivel kellett volna feltöl­tődnie?! Forró Tamással már bonyo­lultabb a helyzet, hiszen ő, mint a rádió prágai tudósítójá­nak fivére, elsajátíthatott vol­na bármi egyebet, európai kul- túráltságot (is), a működésére ma tipikusan és markánsan jellemző cinizmuson kívül. De akire joggal neheztelhe­tünk, ő Havas Henrik, aki ter­mészetes intelligenciáján kí­vül, tanulmányai által is pallé­rozottam akár a nemzeti-ke­resztény vonalat is erősíthet­né... De ha már ezt akármi okból elmulasztotta, kificamo­dott értékítéletből vagy egy­szerűen karrierizmusból, (hi­szen biztos csábító dolog Pu- litzer-díjasnak lenni?!) leg­alább a tárgyszerűség látszatá­ra törekedhetne, és ama „csur- kista” megfogalmazású, „esé­lyegyenlőség” biztosítására. Mert, ha liberálbolsevik delik­vensekkel alázatos türelem, szájbarágó szervilizmus, csön­des visszafogottság jellemzi a „Napkeltés” triumvirátust, ak­kor az „ellentábort” is mini­mum meg kell illesse a „meg- hallgattatás” empátiája. Ismé­telten ez jutott eszembe no­vember 5-én reggel, amiko Havas úr fagyos cinizmussal fogadta azt a Csurka Istvánt (MIÉP), akit valószínűleg ők hívtak meg, hiszen e műsorba (Torgyánon kívül!) nemigen kéretszkedhet be senki invitá­lás nélkül. Havas úr tehát alig leple­zett utálkozással kezdte a szó­váltást, ám olyan inkorrekt módon terelgette a mondatok menetét, hogy egyszerűen fel­háborító volt! Csurkának szin­te egy mondatát sem engedte befejezni, állandóan a szavai­ba vágott, az ilyen bárdolat- lan riporteri attitűd két válto­zatot valószínűsít: vagy a ri­porter akar szerepelni beteges exhibicionizmusból, partnere helyett is, vagy központi „ko­reográfia” szerint dolgozik — nem engedi a nyilvános­ság elé a neki nem tetsző poli­tikai elveket. Nos, az első variáció pszi­chiátriai kóreset, amely nem jellemző Havas úr „hétközna­pi” habitusára. Nem marad te­hát más, mint a tudatos mani­puláció, mely ezerszeresen kártékonyabb és veszélye­sebb, s mert előre megfontolt szándékkal „aljas indokból” követik el — morális és eti­kai oldalról tűrhetetlen! Elgondolkodtató, hogy Ha­vas úr az általánosan szapult és elátkozott Csúcs László ál­tal vezetett Magyar Rádió fő­munkatársa, jól fizető másod­állásban, („balkézről”) büntet­lenül köpheti szemen naponta a „sajtóetikát”, melynek a sza­vak üres szintjén ő is gáncs­nélküli bajnoka... Havas már a határ, de Havas(ék) önhittsé­ge határtalan! Brezovich Károly Vác HISTÓRIA t Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdacímtára 1897-ból (X.) A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kat.'h.) Eke Igás­szekér Szarvas­marha Ló Sertés Juh Váczi alsó járás Aszód Brunauer Albert és Mór, Deér E.. Konyiczki M.-né 310 10 ■ 8 96 10 Brunauer Mór 801 12 5 78 25 — — Podmaniczky Ilona bárónő 206 4 4 24 6 1 30 Bag Neumann Géza, Bag község, Farkas Deme Pál 195 8 4 32 3 Boldog Dávid Mihály örökösei * 126 6 4 35 6 31 Karsai Albert és Vilmos 4806 107 32 494 56 124 3165 Csik-Tarcsa Kende Tivadar 770 20 12 154 12 32 Csömör özv. Almásy Pálné 323 6 8 102 9 46 Lukács Antal 1660 19 26 221 48 — — Czinkota özv. Beniczky Gáborné 861 7 5 38 16 9 9 Beniczky Gábor örökösei 1356 31 21 340 50 12 — Goldmann Hermann, váczi r.k. püspökség, Vida L. dr. 659 5 6 83 3 Krekács Gyrögy, Vaigang Fe- rencz 355 8 7 20 Domony Brüll Ödön 625 25 16 139 10 Brosner Sándor 570 18 14 94 19 2 — László Zsigmond 241 7 6 39 7 7 — Segesváry Ödön és Pál 611 24 14 120 8 10 — Gödöllő M. kir.korona uradalom 31 373 186 70 561 114 3 938 Orbay Antal dr. 125 4 3 11 2 — — Hévíz Homoky Endre 171 4 3 9 6 15 Iklad özv. ifj. Ráday Gedeonná gróf­nő 907 28 12 17 8 600 Isaszeg M. kir.korona uradalom .3897 114 49 750 26 6 635 Kartal Diamant Mátyás 114 6 6 23 5 Fehér Antal 116 3 3 6- 9 2 — Schossberger Henrik és Lajos 4003 223 149 1083 114 40 — Kerepes Barber Simon 454 18 8 51 39 Péczel Fáy Béla és neje 637 15 10 24 6 4 Haas Jószef örökösei 452 15 7 60 4 4 — Fuchs Ignácz és Antal 694 36 15 170 4 106 — Kalix József, Szvoboda L<5- rinczné 161 10 10 43 6 19 Kelcsényi Ráfael 1 005 16 10 43 17 ■ — 697 Korányi Frigyes dr. és neje 609 12 7 85 3 15 — A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát., h.) Eke Igás­szekér Szarvas­marha Ló Sertés Juh Szabó János, gróf Festetich An- tal-féle hitbizomány 346 2 2 1 4 Id. László József 163 4 4 30 6 6 — Pekáry István 308 12 8 46 10 3 — Szilágyi Emil 294 16 12 16 13 7 — Rákos-Csaba Laffert Antalné bárónő. Martin István stb. 264 7 6 50 2 Ifj. Kovács János, Laffert An­talné bárónő 130 4 3 15 4 1 Laffert Antalné bárónő 291 8 7 18 4 — — Laffert Matild bárónő 230 8 6 10 — — — Martin István 138 2 3 6 5 4 — Vigyázó Jozefa grófnő 783 14 8 28 5 — — Rákos-Keresztur Fuchs Ignácz 369 6 6 18 6 Szemők Katalin 162 3 3 9 3 6 — Vigyázó Sándomé grófnő 3013 36 20 59 15 3 — Szada Csilley Lajos, Szadai ev. ref. egyház 103 1 1 2 2 ­5 Túra Schosberger Zsimond báró V ác-Szent-László Hirschler Ignácz 9149 279 167 1162 82 458 3389 105 3 1 6 Polner Lajos 194 4 2 15 2 30 — Ráby Mátyás újabb beadványa 1785. december 11-én Ráby Mátyás hogy a két városi jegyzőt és az esküdte- újabb terjedelmes beadvánnyal fordult két azonnal függesszék fel tisztségükből, az uralkodóhoz, II. Józsefhez. 1784 májú- Földváry Sándort pedig — elkövetett csa- sa óta ez volt a 16. A terjedelmes, mellék- lásajért — példásan büntessék meg. Vé- letekkel is felszerelt iratban Ráby leszö- gül kérte, hogy adósai ellen hozzanak gezte: „mindezekből napnál világosabban végrehajtási utasítást. Hajdú Lajos meg- kitíínik, hogy milyen helyzetbe került a kő- állapítása szerint „az a gyanú ébred a ké- zösség, a kincstár és kérelmező', akinek sói kutatóban, hogy Ráby Mátyás tudatza- sok száz ellensége van, de az is, hogy sem- vara 1785 utolsó hónapjaiban megeró'sö- mi másra nincs szükség, csak egy olyan bí- dött. Szavakat felejt ki a mondatokból, fa­rára, aki az egyes személyekre való tekin- gikai hézagok vannak az egyes pontokban tét nélkül az ügyhöz meleg szívvel, határo- felsorakoztatott állítások és tények között'”, zottan nekifog”. Javaslatokat is tett Min- A beadvány elküldte után lázasan vetette denckelőtt a Helytartótanács és a hadse- magát a számadások felülvizsgálatába és reg által kiküldött bizottság Szentendré- sorra járta a Szentendre környéki falva- re érkezését sürgette. Kérte, adják át kát, a különféle bajok orvoslását ígérve neki az elmúlt 25 év eredeti városi szám- az ott élőknek. adásait átvizsgálás céljából. Javasolta, Pogány György

Next

/
Oldalképek
Tartalom