Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-11 / 289. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 11., SZOMBAT Bécsi levélbomba Elfogták a tetteseket Franz Löschnak osztrák belügyminiszter egy rádiónyilatkozatban megerősítette azt a hírt, amely szerint a két gyanúsított ismert osztrák újfasiszta. A belügyminiszter helybenhagyta a Kurier pénteki számában megjelenteket, mind a két gyanúsított személyét, mind a letartóztatásuk történetét illetően. Löschnak hangsúlyozta, hogy minden eddigi tény külföldi tettestársakra is utal, amire a hatóságok kezdettől fogva gyanakodnak. Mint mondotta, nem kíván találgatni arról, vajon hányán vannak a merényletek mögött, de minden remény megvan arra, hogy a most megtett első lépést továbbiak fogják követni, és sikerül felgöngyölíteni az ügyet. Vranitzky kancellár egy televízós műsorban elismerte, hogy az események nyomán Ausztria belpolitikai élete megváltozott: ma már nem mondható el, hogy mentes a szervezett politikai bűnözéstől. Az első döbbenet után a levélbomba-terror politikai indítékairól is egyre több elemzés jelenik meg. A Profil című hetilap különszámá- ban pénteken Hubertus Czernin a külföldiellenes törvénykezésben látja az okát annak, hogy ilyen légkör alakult ki Ausztriában és felidézi: a vezető politikusok mind tagadták azt a feltételezést, hogy e törvények nyomán a németországihoz hasonló külföldiellenes hullám alakulhat ki. BBC-kommentár Erős a csatlakozás igénye Magyarországon és Lengyelországban erős a NA- TO-hoz való csatlakozás igénye — jelentette ki a BBC Kelet-Európa-szakér- tője. Jan Repa kommentárjában a térség országainak szempontjából elemezte a NATO reformjával kapcsolatos terveket. Megállapította: a lengyel és a magyar külügyminiszter kijelentéseiből az vonható le, hogy a NATO-csatlakozás igénye továbbra is erős, annak ellenére is, hogy Lengyelországban a baloldal került hatalomra. Az is világos, hogy Lengyelország és a többi közép- vagy kelet-európai állam nem nagyon befolyásolhatja a NATO politikáját. Ezeket az országokat azonban érzékenyen érinti, hogy Oroszország változatlanul érdekszférájának tekinti a térséget. Jan Repa szerint a lengyelek nyilvánvalóan tudják, hogy az oroszok csak a határozott szóból értenek. A szelíd szavakat olyan meghunyászkodásnak tartják, amelyekkel aztán visszaélhetnek. A kommentátor leszögezi: nehéz az objektív aggodalmak és a megrögzött előítéletek között határvonalat húzni. Az azonban talán elmondható ugyanakkor, hogy Közép-Európa inkább orientálódik a Nyugat, mint a Kelet felé. Feltűnő egyben ezeknek az országoknak azon igyekezete, hogy az orosz befolyást a jelenlegi Orosz Köztársaság határain belül tartsák. Mint elmondta: „Háromszázötven éve tapasztalható a nyugati irányú orosz expanzációs vágyakozás. Ezen tipródnak a Moszkvának ellenszegülő kelet-európai nyilatkozók. Ezzel egyidejűleg azonban az is érezhető, hogy Közép-Európa a saját befolyását kívánja ismét gyümölcsöztetni a Baltikumban. Fehéroroszországban és Ukrajnában. M iközben Ausztriában levélbombák zavarták meg az ünnepek előtti békeváró hangulatot, idehaza sem tétlenkedtek a petárdakészítők. Újabban nyugaton próbálják felröppenteni portékájukat, hogy így hívják fel a figyelmet önmagukra, s a magyarországi sajtószabadságot fenyegető állítólagos veszélyekre. A stratégia lényegesen változott. Itthon ugyanis egyre többen ébrednek rá, hogy nem lehet tétlenül nézni a régi médiaklikkek nemzetellenes manővereit, és végre határozottan fellépnek velük szemben. Gyűlnek az aláírások annak a nyílt levélnek a lapjain, amelynek íróit őszintén aggasztja a média körül keltett, a magyar szellemi életet veszélyeztető hisztéria. Egyre nyilvánvalóbb, hogy azok, akik a sajtószabadsággal, a nemzeti erők türelmével visszaélve rossz hírünket keltették a világban, akik nem riadtak vissza a manipulációktól annak érdekében, hogy a szabadon választott új magyar kormányzatot külföldön befeketítsék és Magyarországot már-már az újfasizmus, az antiszemitizmus, a nacionalizmus kelet-európai melegágyaként ábrázolják a világ előtt, most felismerték: hazai pályán nem nyerhetik meg a médiaháborút. Az elmúlt hetekben Konrád Györgytől Bodor Pálig többen is e felismerés jegyében kamatoztatták nyelvtudásukat, sőt a köztársaság elnöke is megszólalt a La Nobel-békedíj dél-afrikai vezetőknek Mandela és de Klerk történelmi kézfogása Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője és Frede- rik Willem de Klerk dél-afrikai elnök tegnap Oslóban átvette a Nobel-békedíjat. A két — korábban politikai ellenfélként szemben álló — dél-afrikai vezető a díj ünnepélyes átadása kapcsán hitet tett amellett, hogy mindent megtesz a fajüldözés megszüntetéséért — jelentették hírügynöksé- gek. — Önelégültségnek nincs helye. Mindannyiunknak, akik hiszünk a békében, meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket, hogy megnyugtassuk az ország lakosait: sem jogaik, sem biztonságuk nem szenved majd hiányt — mondta de Klerk a több száz fő jelenlétében megrendezett díjkiWashington aggódik Az Egyesült Államok attól tart, hogy a súlyos gazdasági válsággal küszködő Ukrajna esetleg fegyvereket ad el Iránnak, s emiatt közvetve figyelmeztette Kijevet. Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy nemcsak figyelemmel követi, de tevőlegesen is igyekszik eltéríteni Ukrajnát az ilyen fegyverügyletektől. Washington az ügyet számos kormánnyal együtt — így a kijevivel is — napirenden tartja. A hivatalos közlés egyéb részletre nem terjed ki, de a Reuter hírügynökség nem hivatalos forrásból úgy tudja, hogy főleg rakéták eladása nyugtalanítaná az amerikai kormányt, és erre fel is hívta Ukrajna figyelmét. osztó ünnepségen, amelyen V. Harald norvég király és a norvég politikai élet jeles tagjai is megjelentek. — Nincs kétségem afelől, hogy sikerülni fog — jelentette ki az elnök az 1994 áprilisára kiírt demokratikus választásokról, amelyek 340 esztendei fajüldöző fehér uralomnak vetnek majd véget Dél-Afrikában. Beszédében Mandela is történelmi eseményként értékelte a küszöbön álló választást, amely szerinte egyúttal a fajüldözés elleni harc egyetemes jelképévé is emelkedik. — Szerepünk nem több, mint hogy népünk millióinak képviseletében állunk ma itt. Nekik volt bátorságuk felkelni egy olyan társadalmi rend ellen, amelynek lényege a háború, az Gazdasági, foglalkoztatási gondokkal a középpontban, GATT-tárgyalásokkal a háttérben kezdte meg munkáját tegnap reggel az európai Ti- zenkettek első, immár hivatalosan is „európai uniós” keretek között tartott csúcstalálkozója Brüsszelben. Jean-Luc Dehaene, a „házigazda” belga kormányfő a tagországok vezetőinek küldött meghívólevelében külön is az unió előtt álló legsürgetőbb feladatnak a munkanélküliség feszítő problémáját, és az ezzel kapcsolatos gazdasági gondok megoldását jelölte meg, ezt ajánlva egyúttal a csúcs központi témájául is. Az állam- és kormányfők a nap első felét a Jacques erőszak, a fajüldözés, az elnyomás, és amely egy egész nép hanyatlását okozta. Engedjük felvirradni egy új korszak hajnalát! — fejezte be felszólalását Mandela. Nelson Mandelának és de Klerk elnöknek Francis Sejersted, az öttagú Nobel Bizottság vezetője nyújtotta át a békedíjjal járó aranyérmet, diplomát és a 6,7 millió svéd koronáról (810 ezer dollár) szóló megosztott csekket. A fajüldözés elleni küzdelemben szerzett érdemeiért korábban két dél-afrikai ellenzéki vezető részesült Nobel-békedíjban: 1960ban Albert Luthuli, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) akkori elnöke, majd 1984-ben Desmond Tutu érsek — emlékeztet a Reuter. Delors-féle EK-bizottsági jelentés, az úgynevezett Fehér Könyv megvitatásának szentelték. A közel 200 oldalas ajánlás részint a jelen gazdasági-társadalmi helyzet értékelését, részint ambiciózus megoldási javaslatcsomag felvázolását tartalmazza. Ez utóbbi azonban — különösen ami az infrastrukturális közmunkák indítására ajánlott több százmilliárd dolláros programtervezetet illeti — több tagállam részéről is ellenséges fogadtatásra számíthat. A Fehér Könyv önmagában nem alapja semmilyen leendő, kötelező jellegű „uniós határozatnak”, ajánlása azonban további intézkedések kiinduló alapja lehet. A nagyvilág hírei dk Csütörtökön megérkezett a Vatikánba az egyházi állam idei karácsonyfája. A 30 méter magas fenyőfa Ausztriából származik és tegnap állították fel a Szent Péter tér közepén, ahol január 6-ig, vízkereszt napjáig marad feldíszítve. Az immár hagyománnyá vált Szent Péter téri karácsonyfa-állítást II. János Pál pápa, a római katolikus egyház feje vezette be 1982-ben. ¥ Az ENSZ tegnap további intézkedésig leállított minden, a boszniai szerbeknek szánt iizem- és fűtőanyag-szállítást. Az üzemanyagstop mindaddig érvényben marad, ameddig a szerbek nem hajlandók átengedni az ellenőrzésük alatt álló területen a muzulmánoknak szánt segélyszállítmányokat. dk Országos sztrájkot tartottak pénteken az olasz gép- és kohászati ipar dolgozói, hogy munkahelyeik védelmét követeljék. Rómában, Torinóban és más olasz nagyvárosokban munkások tízezrei vonultak utcára, hogy tüntetéseken adjanak nyomatékot követelésüknek. dk December 21-én Genfben újabb tárgyalások kezdődnek a boszniai válság rendezéséről — jelentette be a konferencia szóvivője, John Mills. dk Egymilliárd dollár hitelt nyújt Moszkvának élelmiszer-vásárlásra a német Berlinerbank. Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá Moszkva főpolgármester-helyettese és a német pénzintézet alelnöke. Brüsszeli csúcs Napirenden a munkanélküliség EGY HÉT Liberális internacionálé Stampában, ámbár máig nem tudni, mondta-e azt, amit állítólag nem mondott. A háború egyelőre folytatódik, s egyesek újabb frontvonalat nyitottak azon a háromnapos koppenhágai tanácskozáson is, amelyet a Nemzetközi Újságíró Szövetség és a Lapkiadók Nemzetközi Szövetsége rendezett. Ki más lehetett volna a magyar küldöttség egyik oszlopos tagja mint a nemrég menesztett Bánó András, akit többek között volt helyettese, Hardy Mihály is elkísért. Ezek után érthető, hogy A média a demokráciáért a kelet-közép-európai országokban címet viselő tanácskozás résztvevői külön határozatatot fogadtak el Magyarországról. E határozat többek között megállapítja, hogy nálunk veszélyben van a sajtó- és információszabadság, a közszolgálati televíziót és a rádiót erőteljesen befolyásolja a kormány, s a magyar tévé fő híradásai a kormánypropaganda szócsövévé váltak. Miközben nyolcadikán, az ötvenhatos gyilkos sortűz áldozatainak emlékére Salgótarjánban fekete zászlókat lengetett a szél, azalatt Pető Iván, az SZDSZ elnöke a dél-angliai Torquay-be utazott, hogy részt vegyen az Európai Liberális Pártszövetség éves kongresszusán. Két nappal később nyilatkozott a kongresszus egyik határozati javaslatáról, amely a térségünkben jelentkező, a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyre figyelmeztet. Pető úr szerint a kongresszuson Magyarországról — név említése nélkül — is olyan vélekedés alakult ki, hogy „hajlam van” az említett szabadság korlátozására, s az európa liberális pártok kezdeményezni akarják a véleménynyilvánítás szabadságát megsértő országok Európa tanácsi tagságának felfüggesztését. Az SZDSZ elnöke valamiért fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a határozati javaslatot a hollandok kezdeményezték. S űrűn utazgatnak hát nyugatra a magyar sajtó szabadságának fel nem hatalmazott védelmezői, s szorgalmazzák az internacionalista segítségnyújtást. Tették ezt ezen a héten is, amikor a miniszterelnökkel szemben pert vesztett, sértődött politológus a strasbourgi bíróságot emlegette. Még szerencse, hogy Kuncze Gábor idehaza jelentette be: az SZDSZ nem fogja megszavazni a költségvetést. Bánó Attila
